Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-15 / 290. szám

1939 decenibc-r VS. ELIT: N 7 f K M TlftNTCS Mlwra son fssűfa kltici- tctai a Harmadik Biredatmr __ állapítják meg Berlinben „Az angol ostpom^áp nam gyengíti meg Némsíopszág kepeskedelmi kapcsolatait“ ( BERLIN, december hó. • Goring vezértábornagy ÉszaJkkeleí- Sziléziiában tett szemíeutja alkalmával meglátogatta azokat az ipartelepeket, amelyek a háborús gazdálkodás szem­pontjából elsőrendű fontosságnak a Harmadik Birodalom szánéira. Feltűnő voit, hogy már Coring szemleutja előtt üzembe helyezték a tengyeíorsz ági ipartelepeket. , Németország hosszú háborúra: ren­dezkedik be, számol az újonnan meg­szerzett gazdasági lehetőségekkel. Így érthető az, hogy a vezető német lapok részletesen foglalkoznak Német­ország gazdasági ereiének a felmérésé* vél. Ez a gazdasági számbavétel három irányba kezdődött meg. NÉMETORSZÁG ÉS A SEMLE­GES ÁLLAMOK A gazdasági számbavétel első terü­lete a semleges országok. Közvetlen azután, hogy Angliai kihirdette az ostromzárat, élénk tiltakozás hangzott el a semleges államok részéről. Ez a tiltakozás arra vezethető vissza, hogy a semleges államok nem nélkülözhetik a német gazdasági kapcsolatokat. A németországi piac és a néniét kU vitel eléggé döntő formában határozza meg az egyes államok életét. .-i Délkelet-E utó pávai 'olyiatoti né­met kereskedelem zavartalanságái a háború sem befolyásolta. Az Olaszország vezetésével kialakuló Semleges tömb pedig nem is akarja el= kerülni a német piacokat, A nyugat-európai államokkal folyta- , főtt német kereskedelem az angol ost= j romzár miatt sokkal nagyobb megráz-' kód tatást szenvedett, mint Kelet és Közép-Európábanw A kezdeti nehézsé­gek elmúltával azonban hely reál loft a rendes forgalom. Az északi államok kereskedelmét is csak átmenetileg bénította meg az an­gol ostromzár. Az északi államok elégtétellel vet fék tudomásul, hogy Németország a há­ború ellenére is eleget tesz szerződé- «es kötelezettségeinek. Az, északi államok közül Németorszá­got Svédország érdekli kiváltképpen. Svédország ugyanis Németország szál­lítói közül a negyedik helyen áll, 1937« ben 112 millió márka értékű ércet szál­lítottak Németországba1, ezenkívül >a~ ;iat és fát Is exportálták, ezzel szem* ; ben Németország 277 millió értékű készárut, szenet és kokszot szállított Svédországba. Ennek a hatalmas ará­nyú árucserének folytatása természete­sen nem közömbös Németországnak. A német lapok örömmel közük, hogy Svédország leszállította a Németor­szágba irányuló áruforgalom háborús kockázatát} ezzel mintegy azt bizonyítva, hogy sem \eszélyt, sem akadályt nem lát a német- országi áruforgalom további fenntar­tásában. A gazdasági lehetőségeik szambavé- telénél a német lapok ujuít érdeklő­déssel fordulnak az orosz piaic felé. A Frankfurter Zeitung nagy cikkben foglalkozik az orosz—német gazdasági szerződés jelentőségével és a többi kö­zött hangsúlyozza, hogy az augusztus 19=1 kereskedelmi szerződés módot ad a keretek kibővítésére. — A jelenlegi helyzetben feltételez­hető — írja a Frankfurter Zeitung, —» hogy sokkal gyorsabban és sokkal széle­sebb keretek között indul meg az orosz—német gazdasági összekötte tés, mint azt a szerződés megkötése alkalmával feltételezhettük volna. Minden további nélkül feltételezhető, nOgy a háborús viszály, ideje alatt sok­kal nagyobb mennyiségben vásárol Né- metoirszág Oroszországtól, mint a nor­mális időkben. Ezzel szemben Oroszor­szág- behozatalra szorul, amint azt azoknak az ipari államoknak az orosz- országi bevitele mutatja, amelyek az utóbbi években az orosz piacon elfog­lalták Németország helyét. A Frankfurter Zeitung azt is megálla­pítja, hogy Oroszország olyan cikkek­ben is bevitelre szorul, amelyekben pedig elég nyersanyag áll rendelkezés sere. Németország ezen a téren való­ságos motorja lenne a Szovjetnek. El­látná minden olyan eszközzel, amely lehetővé teszi a nyersanyagok kiíer= jnelését. Így Németország igen sok árucikkbeo a mai importáló Oroszországot expor­tőrré teszi. Elsősorban az orosz kőolajtermelés mennyiségét emelnék a német, szak­emberek. Oroszország német segítség--’ gél megvalósítja ötéves tervét és Né­metország is hatalmas segítséget kap háborús gazdálkodása szükségleteinek kielégítésében. A LENGYELORSZÁGI NYERE­SÉG Németország háborús gazdálkodásá­nak külföldi segédforrásai máris indo­kolttá teszik a német körök gazdasági derűlátását. Ehhez járul az elsőrendűen fontos belső erőforrás: a Németország­ban felhalmozott készletek és a meg» szervezett nép igénytelensége. Ehhez a belföldi erőforráshoz járul a most már belföldi gazdasági erőnek nevezhető j lengyelországi természeti kincs. A német lapok megállapiiják, hogy a lengyel bányák megszerzésével 7 szá­zalékkal növekedett a német vasipar nyersanyaga. Ez körülbelül megfelel a Saar-vidéken elöáílitot't mennyiségnek, A felsősziléziai és az olsavidéki ipari müvek felvehetik a versenyt Európa legmodernebb ipartelepeivel. Sok kívánni valója van a lengyelor­szági bányászatnak. A lengyel vasérc vastartalma ugyanis nem a legkitű­nőbb. A lengyelek emiatt el is hanya­golták a bányászatot és inkább impor­tált ércet dolgozlak fél. 1928=ban még 700.000 tonna vasércet bányásztak ki a lengyelek, de ez a szám 1932-ben 77 ezer tonnára eseti. Később emelkedett a kibányászott vasérc mennyisége, de ma is csak 30 százalékát teilte ki a- fel­dolgozott mennyiségnek. A német közgazdasági lapok ennél a számbavételnél megállapítják, hogy olyan tökéletesek a német bányászati eszközök, hogy a legkisebb vastartal­mú érc feldolgozása is kifizetődik, mert a kohók a bányák közelében van­nak s igy a szállítási költség a legmi­nimálisabb. A német gazdasági lehetőségek pon­tos számbavétele természetesen nem­csak mennyiségileg lehetetten feladat, hanem számolni kell azzal is, hogy ál­landó változásinak van kitéve a gazda­sági élet. TÓTH BÁLINT, Az aranyér váratlanul jelentkezik és hamar rosszabbodik, ha nem kezeljük idejében. Gyakran megtörténik, hogy amikor már gyógyultnak érezzük ma- aunkat, hirtelen ismér jelentkeznek a fájdalmak. Használjon már az első jeleknél Goedecke fele Anusol vég­bélkúpot, amelynek gyorsan enyhítő . és mindig sikeres hatását az egész vi­lágon ismerik. Kérdezze meg orvosát. úmisoi-QoetU • ~ ......... J MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Megkezdte munkáját a szenátus és a képviselőház Tilulescu szenátor egy évi halasztást kapott az eskii letételére-j BUKAREST, december 14. (Rador.) A szenátus szerdán délután 4 órakor ülést tartott. A kormány tag­jai közül Nistor és fonescu-Sisesti mi* nlszíerek voltak jelen. Argeíoianu ki­rályi tanácsos, a szenátus elnöke beje« íenteile, hogy a rianinicul-vaIceai gö­rögkeleti püspökség megszűnt, igy Varíolomeu püspök elvesztette jogsze­rinti szenátorságát, Az elnök folytató’ lag bejelenti, hogy Gheorghe Enescu kinevezett szenátor ikülföldre akart utazni és a szenátus elnöksége előtt tett esküt. Bejelenti továbbá, hogy Ti- tuíescu több orvosi bizonyítvány kisé* rétében levelet intézett a szenátushoz, amelyben egyévi szabadságot kér. A szenátus jóváhagyta Tiííulescu betegség miatti! szabadságolását egyévi időtar­tamra. A szenátus napirendjén a rendelet- törvények ratifikálására vonatkozó törvényjavaslat vitája szerepelt, mely* nek során Brăescu és Florescu szená­torok után Istrate Micescu igazság- ügyminiszter emelkedett szólásra és többek között a következőket jelen* tette ki: ; „A királyi kézirat, amely ratifiká­lásra terjeszti elő azokat a törvényja­vaslatokat, amelyek a törvényhozó tes= tőletek szünetelése alatt szükségesnek mutatkoztak, újabb elismerése a sze nátus alkotmányos előjogainak. Az igazságügyminiszter ezután a szenátus és a kormány szoros együttműködésé­nek szükségességét hangoztatta és kér« te a kormány nevében az előterjesz­tett törvényrendeletek teJjes egészé­ben való ratifikálását. BUKAREST, december 14, (Rador.) A képviselőház ülésén Vaida képvise lóházi elnök, királyi tanácsos bejelen tette Aurel Turcan bukovinai képviselő elhunytál. A bejelentést a képviselő* ház állva hallgatta végig. Ezután RaJea közmunkaügyi miniszter a zeneszer­zők, festő és szobrászművészek testű ieii megszervezéséről szóló törvényt kí­sérő királyi kéziratot terjesztette elő, amit a képviselőhöz élénk helyesléssé! fogadul |t, Gígurtu miniszter a napirenden sze­replő törvényjiavaslaíokpt terjesztene elő. A képviselőhöz ezután a nemzet- ueveíésügyi minisztérium által kibo* csalóit oklevelek és bizonyit/ványok hi­telesítésére vonatkozó törvényjavasla­tot vitatta meg. Capidan előadó több felszólalásra felelvén, megállapította, hogy a törvényjavaslat értelmében nemcsak a minisztérium, hanem an­nak alantasabb szervei, azaz a tanfel tigyelöségek és * s k o 1 a iga z ga tó ság o k is bocsáthatnak ki és hitelesíthetnek bi­zonyítvány- és oklevélmásolatokat. Albánia függetlenségi prokíamá ci ó jának 27-ik évfordulóján a bukaresti olasz követség tiagjai ünnepi misén vettek részt „NEAMUL ROMANESC“ (Jorga profes­szor írja): A fasiszta nagytanács, Mussolini beszéde után —- melynek szövegét nem kő zölték — különböző határozatokat hozott. Ezek közül lényegében kettő érdekli Euró­pának azt a sarkát, melyen ■— a Balkánnal, vagy anélkül — helyet foglalunk. Itália ki­jelenti, hogy érdekli mindaz, ami ezen a tá­jon történik. Ezt több, mint harminc évve/ ezelőtt mondtam: — egész múltja követeli, mely a nagy és nemes jajt kezdeményezésre és épitőmunkára hívja. Ehhez még gazdasá­gi érdekeket és a kommunizmussal szemben­álló római hitet kell hozzáadni. A valóság- ban az olasz nép ismét meg akarja ujitam azokat a kapcsolatokat, melyek az antik vi­lág forrásának idejéből erednek, mikor a tengeren keresztül megvetette alapját a ke­leti latin világnak. Mindez azonban ahhoz a feltételhez van kötve, hogy eljár az itt lakó népeknél. Ezek között pedig — Bulgá­riát leszámitva — olyan kapcsolat van, melynek értéke még nem volt kipróbálva. Akármint is vizsgáljuk, üdvös dolog egy ilyen erős segitség. De Albánián kívül még egy másik kiindulópont is szükséges a kí­vánt „összhang“ eléréséhez. A régi adriai versengés s az olasz-—görög ellentét csak szunnyad, Szófiában a pánszlávizmus és kommunizmus — az olasz kapcsolat dacára is — helyesli a Finnország elleni orosz tá­madást. így csak a román népről lehet szó. Nem akadályozhat az igazi politikai gondol­kozásban a távoli Franciaországhoz fűződő annyira természetes rokonszenvünk. „SEMNALUL“: A londoni és római rádió leadóállomások a mult hét folyamán egy moszkvai lapban megjelent cikkről tettek említést, majd néhány nap múlva a moszk­vai rádióleadó és a „Tass“ orosz távirati ügynökség közölték, hogy a kérdéses cikk* ben foglaltak nem fedik az orosz hivatalos álláspontot a Szovjetunió és Románia közöt­ti viszonyra vonatkozóan. A közleményt a román közvélemény megelégedéssel fogadta, Mert Románia külpolitikája soha nem nyug- talanitotta nagy keleti szomszédunkat. Ga* feneu külügyminiszter nemrég igen szeren­csés formában körvonalazta céljainkat. Igaz., hogy a Szovjet Lengyelország egyrészét ei* foglalta, ugyanakkor azonban fellépésének maga szabott határt és semlegességét han­goztatta. Az erről szóló értesítést Románia is megkapta. Másrészt s? Í3 igaz, bogy a tisztázatlan jövővel és a márciusi esemé­nyekkel szemben Románia —- Görögország és Lengyelország példájára — az angol és francia egyoldalú kezességet elfogadta. Ami pedig a harcbanállő nagyhatalmakat illeti.' úgy Oroszország, mint Románia semlegesek és mindketten gazdasági kapcsolatokat tar* tanak azokkal. A tiszta lelkiismeret arra kötelez, hogy szüntelenül védjük nemzeti érdekeinket és jogainkat. S ezen a téren semmi nem vá­laszt el Oroszországtól. Az orosz forradalom elismerte a nemzetiségek önrendelkezési jo­gát, igy a basarabiai Moldova visszatért ter­mészetes rendeltetéséhez. Ezt a visszatérést a Dardanellákhoz vezető ut akadályozta, de az akadály a cárok imperialista politikájának bukásával eltűnt. Húszéves tartózkodás után a Szovjetunió tekintélypolitikát kezd foly­tatni. Románia már régebben megértette ezt a politikát: népszövetségi képviselőnk annak idején melegen üdvözölte Geníben a Szovjet­unió megjelenését és gyümölcsöző veit a két ország közötti megértő politika. Nem tettünk semmit, ami ezt a politikát megszakította volna és megteszünk mindent, hogy azt to. vább folytassuk. Választott bíróság elé kerül a szeszárak emelése. A szeszmonopol és az ipari szesz­gyárak szindikátusa között még november első napjaiban megindultak a tárgyalások a szesz-átvételi árak megállapítására. A szesz­gyárak a dráguló nyersanyagra, tüzelőanyag­ra, valamint az emelkedő munkabérekre hi­vatkozva az átvételi árak emelését javasol­ták, de azokat a szeszmonopol nem voit hajlandó elfogadni. A szeszgyárak emiatt közölték a monopollal, hogv a szeszértéke- sitési törvény értelmében kérni fogják a vá­lasztott bíróság összehívását a szeszárak meg- állapitására.

Next

/
Thumbnails
Contents