Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-13 / 288. szám

r I. I E iV 7 fi R MIT IR A ROMÁN SAJTÓ l Y/Vf.’/íSl !: 1 fasiszta nagytanács nem­* sah legfőbb jiurlorgantitn, de legfőbb alkot- manu-'j szeri is lílaszországburi Ez adja meg határozatainak döntő jelen tőségét. A decem­ber l>-én hozott határozat a jelenlegi nem­zetköz kérdések több lényeges pontját meg- > iláyjtjv.. Mindenekelőtt leszögezi, hogy Itália . nem háboríts" fel, várakozási álláspontot foglal el és a semlegesekkel” ellentétben — akik teljesen tárol tartják magukat —, nyit­ott hagyja az ajtót az esetleges beavatkozás­ra. Ezt különben o német olasz paktum is előírja. mert ,.semlegesség" a paktum felmon­dását jelentette volna a valóságban, llár a paktum katonai vonatkozású rendelkezései nem kerültek alkalmazásra, diplomáciai téren a két állam további tanácskozásai várhatók. Ami a balkáni államokkal való kapcsolatot illeti. Itália itt nemcsak békét óhajt. de ben­sőbb kapcsolatokat is keres a valóságban. Lé­nyegében tehát or eddig követett külpoliti­kai irányvezetés fenntartásáról van szó. Ez pedig egyet jelent azzal, hogy Olaszország a békeakarat hangoztatásával szabad kezet biz­tosit magának. CURENTUL: A fasiszta nagytanács hatá­rozata nem változtatott az olasz—német ka­tonai cs politikai kapcsolaton. Ehhez azon­ban hozzá kell tenni a határozat kővetkező részét: „Minden, ami a Duna-vÖlgyben és Balkánon történhet, közvetlenül érdekli Itá­liát.“ Mi történhet ezen a tájon? Német , nyomán, orosz nyomás, vagy angol—francia terv szerinti összefogás. Német nyomás csak akkor következhet be, ha az élelmiszerszállí­tás körül nyilvánvaló ellentétek mutatkoznak s az érdekelt államok Németországgal kötött szerződéseiket szabotálják. Erről pedig nincs szó. A második feltevés: az orosz nyomás, vagy Magyarországon, az Erdős-Kárpátokon át, vagy Románián keresztül. Igen nehéz a szovjet-politikában eligazodni, különösen Finnország esete után. Nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió nem akarja betartani szeplőtlen semlegességét é9 a háború végén le szeretné aratni a kommunista propaganda termését. A Szovjetunió politikája olyan, mint akárme­lyik más nagyhatalom normális politikája. Azok a hatalmak, melyek közbeléphetnének és megakadályozhatnák, el vannak foglalva, igv határkiigazitásokat eszközöl négyszem­közt, a szomszéd államok terhére, melyek közül több, aránytalanul kisebb Oroszország­nál. Mig a finn ellenállás tart, nem hábor­gatja többi szomszédját, ami azután követ­kezik, azt utólag majd meglátjuk. Ezekután felmerül a kérdés: Itália és maga Németor­szág vájjon nyugodtan néznék, hogy esetleg konfliktus robbanjon ki a Szovjetunió és egyik dnuavölgyi szomszédja között? Anglia és Franciaország vájjon semmibe vennék Dél- keletenrőpa térképének megváltoztatását? Ezek a kérdések adják meg a római határo­zat értelmét, a Balkánon át és Duna-völgyé- ben történhető esetleges módosításokra és eseményekre vonatkozóan. Ha Oroszország hasznosnak tartaná, hogy ebben a nyugodt körzetben tevékenykedjen, a háború képe egészen megváltozna s Itália első volna, mely- határozott ellenállást mutatna. De Francia- ország és Anglia sem maradna tétlen. Wey* gand tábornok Sziriában van. Hogyan magya­rázható. hogy Foch volt vezérkari főnökét, a francia hadsereg egyik büszkeségét Szíriá­ba küldték? Nyilvánvaló, hogy Weygand sze­mélye nagy tartalékot jelent a keleti straté­gia szempontjából. Nem jelent titkot külde­tése, Anglia és Franciaország ugyanis Kele­ten sürgősen erős frontot óhajtanak. Az of- fenzivához azonban megfelelő ok szükséges és hisszük, hogy a Szovjet nem fog okot szol­gáltatni s ha másként áll a helyzet, Német­ország majd megakadályozza. Nagyon lehet­séges, hogy Németország azért közömbös a szovjet északi előhaladásával szemben, mert a szovjet a délkeleteurópai nyugalmat garan­tálta. Bármiként is áll a helyzet, különleges figyelmet érdemel Itália magatartása. SEMN ALUL: A háború kitörésekor az egész világ figyelme Olaszországra irányult. Mindenki tudta, ho-gy állásfoglalása döntő be­folyással van a háború kiterjedésére és for­májára. Ha Itália is háborút indított volna, Európa ma óriási máglya lenne, mely a nyu­gati civilizációt elpusztítaná. Borzalmas lenne a tengeri háború, a Földközi-tenger is teme­tővé válna. A Balkán pedig szintén hadszín­tér lenne és a tűz tovább terjedne Kisázsián át Afrikáig. Teljes anarchia kilátá­saiban élne Európa. Mindebből megállapít­ható, mennyire kivételesen nagy jelentősége van Olaszország állásfoglalásának, mellyel megvédte Európának egyik részét a háború borzalmaitól. A jelenlegi helyzetben Olasz­ország még inkább ragaszkodik eddigi állás- pontiéhoz. A Duna-völgy és Balkán azon zó­nák közé tartozik, ahol nincs háború. Ez a zóna közvetlen kapcsolatban van Rómával, ahol megértették a békés eszközök felsőbb- ségét, n gazdasági és kulturális kapcsolatok kitnélyitése céljából, azokkal a kis nemzetek­kel, melyei: el vannak határozva, hogy ma­guk intézik sorsukat. Itália baráti kapcsola­tot akar az összes dunavolgyi és balkáni államokkal és továbbra is békét óhajt ezen u tájon. ­IHagyjjSGÜen/őségii beszéded tartott kiütésen íHUF-miraisztor a nemzett gárdáit jalomitai gyűlésén A nemzeti egysűg fontosságát hangoztatta beszédében a miniszter BUKAREST, december 1“. (Rador.) A NI F jalornitai nemzeti gárdá­jának tagjai tegnap esküt tettek Calurasi- hnn. ahol a NUF nagyszabású gyűlést tar­tott, melyen Giurescu miniszter is felszó­lalt. — A NUF programjának alapja az egy­ség — hangoztatta. — A NUF azt akarja, hogy állandó béke. becsület és az összes románok közötti kölcsönös tisztelet íoglalja el a gyűlölet cs torzsalkodás helyét. Ennek legfőbb indoka az a veszély, mely határaink felől minden oldalról fenyeget. Hogyan áll- juk meg helyünket a fenyegető tűzzel szem­ben? Csupán úgy, hogy egységesek vagyunk és minden jót, amivel rendelkezünk, az or­szág szolgálatába állítjuk. Nagy veszély fe­nyeget minden oldalról. Tudjátok meg. hogy nem tudjuk azt leküzdeni, ha nem fogunk össze. Hadseregünk felszerelését — mely hadsereg fele tekintünk mindnyájan leg­jobb gondolatainkkal mentül jobban kell tiikéletesiteni, hogy ezzel őrt álljon és verje vissza azt, aki sérteni merészeli határainkat (helyeslés). Azt hiszem, mindnyájunk nevé­ben beszélek, midőn hódolatunkat fejezem ki vitéz hadseregünk élőt'. Megragadom ezt ;:/ alkalmat és a NLT összes tagjaihoz for­dulok ugv a románokhoz, mint az összes többi néphez tartozókhoz: — segítsék a hadsereg felszerelését (helyeslés). Giurescu miniszter ezután a hadfelszere­lési kincstári honok jegyzésének fontossá­gát hangoztatta ég a jegyzés előnyeit ismer­tette azzal, hogy a hadsereg támogatása az ország biztonságát jelenti. Giurescu minisz­ter Őfelsége 11. Károly király éltetésével fe­jezte he he -/ódét. A nagygyűlés hódolótáv­iratot küldött Őfelségének. B. Sándor Erzsi, dr. Székelyhidy F. és Kodály Te Deuma Kolozsváron KOLOZSVÁR, december 12. ] Nagy napja lesz a Magyar Zenekonzerva- i tóriumnak ma, december 12-én. Ez az intéz- t mény, amely annyi értékes tehetséget ter­melt már ki, most ünnepli fenállásának 120 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból ren­dez a magyar konzervatórium nagyszabású, magas nívójú előadást a magyar színházban, amelyről városszerte nagy érdeklődés nyilvá­nul meg. Az intézet jelenlegi vezetője, aki nemcsak muzsikus, hanem elismert pedagógus, önzet­len. alapos, lelkiismeretes szaktudással mu­tatja be mesterének: Kodály Zoltánnak örök­ké maradandó müvét, a: Te Deum-ot. Hóna­pokig tartó erős készülődés előzte meg az előadást, hogy a Magyar Zenekonzervatórium méltón képviselhesse magát a legkomolyabb zenei körök előtt is. A konzervatórium kérésére sikerült két híres pesti művészt lehozni, akik fáradtsá­got nem kiméivé, eljöttek ismét abba a vá­rosba, ahová annyi kedves emlék köti őket. Ez a két művész, akikre már csak mint fia­talokra emlékezünk: B. Sándor Erzsi és dr. Székelybidy Ferenc. Hajtsuk vissza az idő naptárát egy pár évet. Sándor Erzsi. Hogy­ne emlékeznénk arra a fiatal művésznőre, akinek a hangja oly kellemesen szállt a kon­zervatórium koncerttermében. Farkas Ödön, aki az intézet akkori vezetője volt, tudta, hogy a kellemes szoprán hangú művésznő nem maradhat Kolozsváron. Minden évben előadásra került 1—2 oratórium, Sándor Er­zsi ezeknek a daraboknak a szólamait olyan sikerrel adta elő. hogy a kritikusok százszá­zalékos sikert jósoltak. Sándor Erzsi kólóra- túra irányba fejlődött, oly annyira, hogy Farkas Ödön elérkezettnek látta az időt, hogy bemutassa tanítványát pesti kiváló ze­nei köröknek. És a tanítvány olyan sikert aratott a ..Lakúié4' cimü opera „Csengettyű“ áriájával, hogy a színpadot virághalmaz borította. Az­óta pályája folytonosan emelkedik a világsi­ker felé, jelenleg mint kamaraénekesnő a budapesti Operaház állandó tagja. A másik ismerősünk. akit örömmel vá­runk: dr. Székelyhidy Ferenc, aki magaster- mctü, dnshaju, Örökké mosolvgószemü férfi volt. már itt Kolozsváron keltett nagy fel­tűnést énekraüvészetével. Aztán Pestre került, ahol az Operaház legkiválóbb tenoristái közé emelkedett. Kiváló tenor hangja 6 rendkivüli muzsi­kába lénye annyira megnyerte a szakkörök elismerését, hogy abba a megtiszteltetésben részesült, hogy állandó tagja lett a hires beyruthi Wagner ünnepi előadásnak. Herczegh Tibor. KOLOZSVÁR, december 12, Megemlékeztünk már lapunkban ar» ról a kegyetlen módon elkövetett gyil­kosságról, melynek a szebenimegyei Reho kcZí&ég korcsmárosa esett áldo­zatul. Mint ismeretes, ez év március 9=én estefelé hat Vidra községbeli (Tordamegye) csebres a. Szászsebes és Pehó közötti országúton, Bene loan korcsmájában karókkal agyonverte a korcsma tulajdonosát és súlyosan meg­sebesítette a korcsmáros feleségét ós fiát). A>z említett napon a hat cseber- készítő, névszerint: Oida Aurél, Oida Petru, Vesa Nicolae, Vesa Mihail, Yesa Ciheorgbe és Varciu loan már kora délelőttől ittak Bene loan korcsmája» ban. A korcsmában még sok falusi és átutazó vásáros iddogálís akik közül Milea loan rehói földműves estefelé azt vette észre, hogy istállólámpája, amelyet néhány órával ezelőtt vett, el­tűnt! a korcsma ablakáról. Miután az ivóban levő emberektől hiába kérde­zősködött a lámpa felöl, kiment az ud­varra s mivel azt hitte, hogy a csebre- sek közül vette el valamelyik, szó nél­kül az Oida Aurel szekeréhez ment és elvette annak lámpását. Történetesen Oida Aurel is éppen akkor lépett ki az udvarra, aki, mikor észrevette a szekereik között lámpával járó falusit, szóváltásba kezdeti vele. A veszeke­désre élőjött a korcsmáros Is és segí­teni akart Milea loannak. Azonban Oida kiáltozására odacsődiilt Öt társa is, akik hirtelen leszerelve szekereik­ről az oldalrudakat és kairókat, a kés­sel hadonászó koresmárost úgy elver­ték, hogy kórházba szállítása ufón né­hány óra múlva kiszenvedett. Feleségét és fiát, akik segítségére akartak sietni, szintén úgy helybenhagyták, hogy csak hosszas kórházi kezelés után si- került őket megmenteni az életnek, } A gyilkosok kegyetlenségére jellem­ző, hogy a férje életéért térden állva könyörgő korcsmárosnét hajánál fog­va cibáiták el az udvar távolabbi ré­szébe s mialatt életéért imádkozott, dorongokkal kényszerít ették hallga­tásra. . A kegyetlen gyilkosság ügyében sok- Ezor tartott már tárgyalást a kolozs­vári bünteíőt’ábía, azonban ítéletet so­hasem tudtak hozni, mert vagy a ta­nuk nem jelentek meg, vagy a gyilko­sok olyan zavarosan adták elő a tör­téntleket. hogy nem lehetett belőle megállapítani, ki mérte a halált okozó csapást a korcsmárosra. A tegnapi tár­gyaláson a büntetőtábla ötös tanácsa Capsa' tanácselnök elnöklete alatt tár­gyalta le ismét az ügyet és néhány uj tanú kihallgatása után sor kerülhetett a vád és védőbeszédek megtartására. Az ügyész rövid beszédében gyilkos­ság büntette miatt a legsúlyosabb 1939 TéCémber 71 mmmmtmmmmm—mmmmmw Ay hülés >, f ellen... $ VALDa PASZTILLA deíi dobóiban - a egyedüli hatásos ^ gyógyszer Ítéletet kérte a vádlottakra, mig a védők, dr. Saragea Zamfir és dr. Giurgiu loan, azt próbálták bizonyitabi, hogy nem gyilkosságról és nem is emberölésről, csupán halált okozó sulyos íestisér- tésröl van szó, amelynek enyhítő körülményeként lehet felhozni, hogy a végzetessé tajuló veszekedést nem a vádlottak, hanem a korcsmáros és családja kezdte, ezért csupán halált* okozó sulyos testisértés büntette miatt kérték elmarasztalásukat. A bíróság hosszas tanácskozás után mondott ítéletet és a védők érvelését figyelmen khül hagyva, gyilkosság miatt Ítélte el a vádlottakat. Oida Aurélt 8 évi, Vesa Nicolaet 5 évi és 2 hónapi, mig Vesa Mihailt, Vesa Gheorghet, Oida Petrut és Varcíu Ioant 5—5 évi kényszermunkára Ítélte, azon­kívül együttesen kötelezte okét 200 ezer lej polgári kártérítés és a per­költségek megfizetésére. Megnyílt a nyomorék gyermekek kézimunkák! állítása KOLOZSVÁR, december 11 Az Ortopéd-kórház épületében vasárpap. délelőtt találkozót adtak egymásnak Ko­lozsvár társadalmának azon nemeslelkü egyé­nei, akik szeretettel karolják fel az ember­baráti mozgamakat e akik nem szinből, de szívből gyakorolják a jótékonykodás magasz­tos hivatását. Eljöttek, hogy megszemléljék az Ortopéd-kórházban ápolt nyomorék gyer­mekek bézimunkakiállitását s bogy tisztele­tüket és elismerésüket rőjják le az intézet kiváló vezetőjének, dr. A. D. Raduléscu pro­fesszornak. aki a nyomorék gyermekek ügyét szívügyének tekinti és felrázva a tár sadalom közömbösségét- intézetében otthont teremtett számukra és az életre neveli őket. Raduléscu profésszor figyelemmel hall­gatott elnöki megnyitójában ismertette a nyomorék gyermekek foglalkoztatásának nagyjelentőségű kérdését. Rámutatott a kül­földi példákra és felemlítette, hogy hazánk­ban a nyomorék gyermekek foglalkoztatásá­nak ügye meglehetősen e! van hanyagolva, már pedig fontos társadalmi érdekek fűződ­nek ahhoz, hogy ezekből a szerencsétlenek­ből a társadalom hasznos polgárai, ne pedig ellenségei legyenek. Beszédét a közönség nagy’ tetszéssel fogadta. A tudós professzor a továbbiak során filmeket pergetett le, ame­lyek a nyomorék gyermekeket munkaközben mutatták be. Bemutatta, hogy egy béna, te­hetetlen gyerek megfelelő gyakorlat után már tud dolgozni és bemutatta azt is, hogy a szerencsétlenség következtében mindkét ke­zét elvesztett fiatalember a megfelelő gya­korlat eredményeképpen lábaival mindazt a munkát el tudja végezni, amit más ember kézzel Előadásában elismeréssel emlékezett meg Morar Floricaról. a nyomorék gyerme­kek tanítónőjéről, akinek nagyrésze van ab­ban, hogy a nyomorék gyermekeket az életre lehet nevelni. Az egybesereglett közönség ezután meg­tekintette a nvomorék gyermekek kézímun- kakiálhtásáí. Nemcsak primitív játékszerek, de a legmagasabb technikai tudásról és izlés- rpl is tanúskodó kézimunkák is Voltak kiál­lítva. A kiállítás naponta 11 órától 1 óráig van nyitva. __, TANULNI VÁG Y ö IFJÚSÁGNAK: Történelmi könyvsorozat, diszkötésben, kö- tetje 178 lej. Adams: Amerika. Bertrand: Spanyolország. Goetz: Németország. Maurois: Anglia tört 228 lej. Platonov: Oroszország. Savelli: Itália- Seignobos: Franciaország. — Felnőtteknek is nagyon érdekes. LEPAGE» sáij Kolozsvár. Postán utánvéttel. \ rehöi Korcsmáros Kémedéi gqii- Kosal a M slew« Ma elölt Súlyos ítéletet méri a bíróság a gyilkos cseberkészitőkre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents