Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-02 / 279. szám

w

f l. I F X 7 í K

11 7 9 (J te c m h e r 7.

Finnország a maiiban és ma

Történelmi visszaemlékezés a finn népnek szabadságáért folytatott küzdelmeire

Kimurs/.ág történetének Iegragyogóbb korszak i ;i W Il ik század volt. amikor Finn- «■rs.-ág és Svédorszag közös államot alkotott. V finneknek akkor liiggetlen politikai intézményei1 voltak. \ hivatalos nyelv ugyan a -véd volt dr a linn nyelv szabad fejlődésének semmi sem vetett gátat.

\ Wlli-ik ssásadban, L739-től kezdve, a tisztviselőknek már kötelességük volt a finn nvelv ! Megtanulni és a törv ényeket is lefordítottak l-n I nyelvre. 1753-ban hevezették az ország területén a Gergely-naptár használatát és megkezdték a vizek szabályozását és itabonai akt árak építését. Az irodalom és tudomány maga- fokon állott és a latin nyélén kivid a svéd és finn nyelvet egyformán használták az irodalomban. V finn és lapp etnográfiai tudomány is ki volt fejlesztve. \z ország földműves és munkásrétege azonban sokat szenvedett a nagybirtokosok ön- kényeskedései miatt és ezért a XVlII-ik század folyamán több forradalom is volt.

FINNORSZÁG OROSZ FENNHATÓSÁG ALÁ KERÜL

III. Gusztáv svéd király abszolutisztikus uralma Finnország elszakadásához vezetett. Az ország területén Goran Spresngporten vezetése mellett megalakult a Walhalla politikai szervezet, amelynek célja Finnország el- szakitÚ3a volt. Ez a politikai szervezet Oroszországra támaszkodott, ugyanis Oroszország 1742-bea, Svédországgal folytatott háborúja idején, felhívást intézett Finnországhoz, amelyben azt az Ígéretet tette, hogy egyetlen talpalatnyi helyet sem vesz el az ország területéből, csupán azt akarja, hogy Finnország független legyen és ütköző pontul szolgálhasson Oroszország és Svédország között.

IV. Gusztáv 6véd király uralkodása alatt !. Sándor cár elfoglalta Finnországot és 1809 szeptember 17-én kimondták Oroszországhoz való csatolását. A Svédországgal kötött békeszerződés értelmében, a finneknek meghagyták szabad vallásgyakorlási jogukat és az arisztokráciának is meghagyták kivételes jogait.

Tulajdonképpen I. Sándor cár célja az volt, bőgj Oroszország és Finnország között perszonáluniót létesítsen, mint ahogy az Lengyelországgal szemben fennállott és felvegye a Finnország hercege cimet. 1819-ben a cár látogatást tett Finnországban és mindenütt nagyon szívélyesen fogadták. A következő években a finn diákság körében nemzeti nozgalom kezdődött és titkos társaságok alakultak a mozgalom kiterjesztésére. Azonban az orosz rendőrség a mozgalom vezetői közül sokat letartóztatott és Szibériába száműzött, az ifjúságot pedig minden eszközzel visszatartották a szervezkedéstől.

I. Miklós cár uralkodása alatt az abszolutizmus Oroszországban nőtt, Finnországban csökkent. Az országgyűlést nem hívták többet össze, az alkotmányos életet felfüggesztették, azonban az ország függetlenségét tiszteletben tartották. Politikai jogok hiányában a finnek a nemzeti irodalmat és tudományt kezdték fejleszteni. 1831-ben megalakult a finn irodalmi társaság, amely a népirodalmi ; termékek összegyűjtését tűzte ki maga elé célul. Később Johan Wilhelm Snellmann általános Larcot indított a svéd nyelv kiküszöbölése érdekében. Nevesebb idegen Írók munkáit lefordították finn nyelvre, megjelentek az első finn-nyelvű verseskötetek és rövidesen négy finn-nyelvű újság indult meg.

1830-ban egyes irók hatására, erős szláv irányzat kezdődött Oroszország területén. A mozgalom célja volt mindent szlávvá, mindent orosszá tenni a birodalom területén és vezéresznv-jét ebbe a mondatba sűrítették be: „Egy cár, egy egyház, egy nyelv“. Magától értetődik, hogy ennek az erős nemzeti irányú mozgalomnak nagy kihatása volt az Oroszországos környező kis államokra is. Végül megkezdődött Finnországnak vallási utón való beolvasztása, ami gyakori és erős összetűzésekre adott okot.

FINNORSZÁG ALKOTMÁNYA

Finnország alkotmányát még Il-ik Sándor cár alkotta meg és a következő főbb pontjai

voltak:

1. Fiunország, mint nagyhercegség, örökre Oroszországhoz csatoltnak tekintendő.

2. Az országot saját törvényei és kormányzási formája szerint kormányozzák.

8. Finnország nagyhercege a cár és a trónutódlást az oroszországi változások szabályozzák.

4. A külpolitikát Oroszország intézi.

5. A közigazgatást finn tisztviselők végzik, de a cár nevezi ki őket.

6. A törvénykezés jogát szabadon gyakorolhatják de a bírói testület tagjait a cár nevezi ki

7. A fim ügyek intézésére a cár mellett egv finn államtitkár dolgozik.

15. Az úllamkölcsünük ős adóügyek kérdésében a linó országgyűlés határoz.

<l. Vallás;’:! mindönki szabadon gyakorolhatja. akármelyik felekezethez tartozzon.

KÜZDELEM AZ OROSZ BEOLVASZTÓ TÖREKVÉSEK ELLEN

1890-ben megszüntették a finn postát és az orosz »iveit et tették meg hivatalos nyelvnek. 1R99-I»pn megszüntették n hadsereg önállóságát. A finn hadseregben oroszok is lehettek tisztek és a finn katonákat Oroszország benne*.7 részébe is elvihették. A katonai szolgálatot !» évről 5 évre emelték és a hadsereg költségeit az országgyűlés hozzájárulása nélkül is meg kellett fizetni. Ezek ellen az intézkedések ellen a finnek a eárhoz intézett beadványban tiltakoztak, melyet 525 ezren írtak alá. Erre orosz részről a hivatalos intézkedések niegszigoritása volt a válasz. Az lóságokat betiltották, az iskolákat bezárták, a tisztviselőket kiutasították az országba! és n közigazgatást eloroszositották.

Ekkor kezdődtek meg a finn terrorista

mozgalmak. Enmoiw.úg orosz kormányzóját, Hohuikofot l'UH-hen egy linn tábornok (in- Eugen Schamiiarin három revolverlövésscl meggyilkolta azután pedig önmagával is végzi ti Zseb» hon a következő szövegű levelet találták: I* eb-ég, I eláldo/oin életemet, hogy hehiz.oiiyithassam. hogy l innországhan nagy igazságtalan ágok történnek. 1004-ben meggyilkolták l'h.vet, Oroszország külügyminiszterét. A Parisba menekült finnek demokratikus kormányzatot kértek, amely az általános választójogon és önkormányzaton alapszik.

1905 jármát 22-én. az úgynevezett vörös vasárnapon az. oro z katonák Szentpéterváron lemé.,zárollak egy sereg munkást. Erre Megkezdődtek a forradalmi mozgalmak az (-"ész ors.-.á»: területén. 1905 október 31-én volt a helsinkii forradalom és 1906 november 6-á’J a cár elismerte Finnország jogait.

FINNORSZÁG A VILÁGHÁBORÚ M 'I I

19115.bar» ! inuors/.ághaii általános polgárháború d,t!t. amelynek a német hadsereg vetett véget. A hreszt-litovszki békében Oroszország lemondott a balti-államokról és igy Finnországról is. A németek először úgy tervezték. hogy Finnországot meghagyják független államnak valamelyik német herceg királysága alatt. Többek között Vilmos császár \ ik Gát, Oszkár herceget említették, mint reménybeli finn királyt, ennek azonban a finn országgyűlés erélyesen ellenszegült. 1918 okt áber 10-én Hcssa herceget választották meg királynak, ez azonban nrrn fogadta el a neki felajánlott trónt. Egy hónappal később a németek kiürítették a balti-államokat és Finnországot is. Azóta Finnországban a köztársasági államforma áll fenn.

Hét méter mélységbe

zuhant Marosvátárftefy-Seiesvár közöst közlekedő társasgépkocsi

MAROSVÁSÁRHELY, december 1. (Saját tudósítónktól.) A Segesvár mellett fekvő Szászsármás község; közelében csütörtökön súlyos gépkocsiszere »esetlenség történt. A ..Brassó 27ő.“ jelzésű CFR társas gépkocsi, amely’ Marosvásárhely és Segesvár között rendszeres személyforgalmat bonyolít le, a szászsármási híd melletti közel kétméteres mélységbe zuhant.

A gépkocsinak — a menetrend szerint — reggel 5 órakor kellett volna elindulnia, azonban bizonyos javítás miatt közel egy órát késett. így csak 6 órakor került indulásra sor. amikor Marosvásárhelyről mindössze öt utas indult el. A közbeeső községekben levő megállókon az utasok száma 11-re szaporodott.

Roga Fiiip gépkocsivezetö be akarta hozni az egyórás késést és a meg- engedett sebességnél jóval nagyobb gyorsasággal hajtott. Valószínű, hogy eközben a kormánynak valami baja történt és igy a fent' jelzett hid mentén tátongó kanyarnál a sofőr uralmát vesztette rajta, mire a kocsi a hidkarfáí áttörve, lezuhant a mélységbe.

A szerencsétlenségnek hét súlyosan sebesült áldozata van, közöttük a gépkocsivezető és Buca Hie jegyszedő is, aki lábtörést, valamint -súlyos fej és egyéb külső sérüléseket szenvedett, valamint a csikszentmárioni görög* keleti pap felesége és több falusi gazda. A sebesülteket a segesvári közkórházba szállították be, ahol gondos ápolás alá vették őket. Buca Ilié jegy- szedő állapota válságos és életbenmaradásához nem sok reményt fűzitek,

A szerencsétlenség ügyében megkezdődött a vizsgálat.

bmhbh

HMBnnpmBHBB

4 bukaresti református magyar elemi iskola iugyentef-aicciőja

Tejjel és vctjaskenyérrel táplálják a szegény növendékeket. —• A gyűjtést többek között gyet m ekelő adások

keretében rendezik

BUKAREST, december L (Saját tudósitónktól.) A bukaresti refer mátus elemi iskola olyan magyar kuítur- missziót tölt be Bukarestben, amit sem ismertetni, sem külön méltatni nem kell. Központi helyiségében (Str. Sft. Voivozi 50. sz.) és egy külvárosi iskolában (Str. Vatra Luminoasa 173. szám alatt) működik. Egytől bét osztályig terjedő fiú- és leánynö- vendékeinek száma jelenleg 280. Hat rendes és két óraadó tanítója van. Növendékei felekezeti különbségre való tekintet nélkül a bukaresti magyarság minden rétegéből kerülnek ki. Egyetlen bukaresti magyarnyelvű iskola.

Tekintettel arra, hogy a tanulók legnagyobb része szegény szülők gyermeke, az egyháznak és a tanítói karnak sok gondot okoz a ruházatra és élelemre szorulók ellátása.

Az iskolaév alatt számos növendéket felruháznak és naponta tejet, vagy vajasLenyeret oszlanak szét közöttük az óraközi szünetek alatt.

A szükséges anyagi alap megteremtésére év* 1 közben többször műsoros jótékonysági ösz- szejöveteleket rendeznek, amelyek számait a legtöbb esetben maguk az iskola növendékei töltik be.

Ilyen tejakció-délután volt e hó 26-án, vasárnap is. Az iskola dísztermét zsúfolásig megtöltötték a virgonc, apró emberkék é9 örömtől ragyogó arcu szülők. A műsort, amely énekkarból, szavalatokból, monológokból és színpadi gyermektréfákból volt összelőve, az iskola ötödik, hatodik és hetedik osztályú tanulói adták elő általános megelégedés, vidám kacaj és taps kíséretében.

Az előadást Sipos András és Deák dór tanítók rendezték.

SánLEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg» választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyyosztályában, Ciul»

fPiata Unírii.

Udvarhelyről

Nem s/abad elsiklani az udvarhely! varost szervezet megalakulása mellett. Nem gépies c; elekedet < z, a mi no sok helyt iezajlhat. Nemcsak a hely lélek tani pillanatának és lélektani helyzc ■ tűnek jelzői tükröződnek benne. Itt példás magatartás történt, a magyar kisebbségi közélet egyik régi és kipróbált fellegvárában. És ezt a példát mindenütt, ahol még nem történt meg vagy nem egészen igy történt az alakulás, alaposan szívleljék meg és utánozzák sietve. Nehéz időket élünk. Össze kcil zárkóznunk, mint becsületes állampolgároknak és magyarságunkhoz hiv embereknek.

Székelyudvarhelyt e feladat megértése és a kötelesség végrehajtása min taszeriíen történt. A Magyar Népközösségnek Udvarhelyt olyan tagozata van már, mely a legpontosabban megfelel a közösség, egység, kötelesség szellemének és amely Sebesi Ákos dr. ügyvéd vezetésével — minden réteg arányos képviseletének segítsége ré* vén — a legmagasabb szállásit reme» nyékre jogosít. Aki végigolvasta UJ» varhely népközösségi tagozatának alakulásáról az Ellenzékben megjelent pontos hiradást és a végleges vezetőség tneg választmány névsorát, rögtön megállapíthatja, hogy e kiváló város számos kitűnősége közül azokat választották meg közakarattal, közmegnyugvással, akik a többieket is méltón képviselik. Minden buzgó magyar vallási és társadalmi különbség nélkiif belépett a tagozatba és ez a súlyos tömeg a maga élére a felekezetek veze* tőit, a földész, iparos, kereskedő, értelmiségi társadalom összes árnyalatait képviselő kitűnőségeit választotta meg. A megnyugvás, amit általában érzünk, az erő, amelyet kiérzünk e névsorból, de mindenekfelett a szervezés és a megalakulás előzményei zavartalan örömet árasztanak el bennünk. Itt jól kezdődött és jól folyik. A székely anyaszék fővárosának ma= gatartása fokozni fogja derék székely földünk eddig is dicséretre mél'ó nép- közosségi szellemét. De bizonyára siettetni fogja többi, még erjedésben levő tagozatunk megalakulását, még pedig hasonlókép. Hogy a tagozat mindenkit magába foglal m#rid és végleges veze*' tősége az egység és testvériség szel» lemében minden réteget a megfelelő módon fog tükröztetni. A népközösség teljes megszervezése szóval a legjobb vágányokban halad előre és most már nemcsak ai kifelé való munka, de a befelé való cselekvés is egyre inkább fokozódik. Az igazi erő napról-napra többet bír elvégezni és elérni.

PER A KÖZBIRTOKOSSÁGI ERDŐ KO- ! RÜL. Hárem évvel ezelőtt a gyergyószent- miklósi szolgabiró intézkedésére a gvergyó- remetei közbirtokoság mintegy 1800 holdat kitevő erdőségét a politikai község birtokába vette. Emiatt a perek sorozata indult. Az ügy előzményei a következők: 1936 decem- bci 11-én Gabor loan gyergyószentmiklósi szolgabiró Gyergyóremete községbe szállt ki és közölte az ottani közbirtokosság vezetőségével, hogy egy miniszteri rendelet alapján elrendeli a köbirtokosság tulajdonát képező 1800 holduyi erdőségnek a politikai község tulajdonába való átírását. A közbirtokosság vezetősége kérte a szolgabirót, hogy az állítólagos miniszteni rendelet mutassa meg, Gabor Ion azonban a kérést visszautasította. A vezetőség ekkor arra kérte a szolgabirót, engedélyezze az alapszabályok és a vonatkozó törvényben is előirt közgyűlés összehívását, a vezetőségnek adandó felmentvény megadása végett. Gabor loan nem engedélyezte a gyűlés megtartását, mire a közbirtokosság hivatalos hatalommal való visszaélés címén eljárást indított a szolgabiró ellen, mely felmentő ítélettel nyert befejezést. A felmentés után Gabor szolgabiró hivatalos személy megrágalmazása miatt pert indított Páll József közbirtokosság! elnök, valamint Portik Ferenc, Laczkó Ferenc, Antal József és Puskás Jenő vezetőségi tagok ellen s a Csíkszeredái törvényszék az öt vezetőségi tagot egyenként egyhónapi fogházra, 5000 lej pénzbüntetésre és 2000 lej erkölcsi kártérítésre Ítélte. Az ítélet ellen azonban a vezetőségi tagok a marosvásárhelyi táblához felebbeztek, melynek tanácsa a vádlottakat felmentette. Az ügyhöz tartozik, hogy a közbirtokosság a politikai község ellen birtokháborításért eljárást indított. Ezzel az ügygyei első ízben a Csíkszeredái törvényszék foglalkozott, mely a közbirtokosságot elutasította. A törvényszék döntését az érdekel« tek megíelebbezték. ' s • -