Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)
1939-12-01 / 278. szám
2 f : /.1 I N / í: K 19 39 dec t mhé r T. gviluui lehel és kell, azonban nem elévült jchiauik felélenitésében cs nein a nemzetiségi elv és nemzeti nil untok íiiegscinnn- •ítéltével, hnueiu nz állmunk közötti Int* rátMigos együttműködés utján, mert ezeknek nz állmunknak nz » közös törekvésük, hogv nemzeti i iiggetleinégiiket és létüket ' megőrizzék. Ebben az óhajtott rg> iitlnniköilésben, amely i. kisebbségek jóakaratul i- -/ükHogo.-.se teszi. ahelyett, hogy akadályai vagy ellentétek okai lennének, egy bizonyos egység jellegének kell lennie. A kisebbségekre egy békés szerep betöltése vár és lm kívülről őket uem akadd- lyn/zák ebben, akkor be i-. lidtik ezt ii szerepet és megerősítik azt az államot, timelvhcK tartoznak és megerősítik a nepek közötti kápesolalo- kat. A kisebbségi kérdésről 1”\ értelmezem tehít a Ivist-libdejíi kérdést ,'■> ununk megoldását. A legtöbb kisebbségi polgár ragaszkodik «/ ország földjéhez, mely az ö földje is, amint az 8oha*oui volt u ínnltban és a környéken nem mindenütt »au iiV. Nálunk \ alumemn i nyelvű és vallií- -ii földműves éppen ugy osztozik a földosztás áldásaiban, mint a román földművelők. A/ a törekvésünk, hogy a falusi és városi ' kisebbségi lakos-ág ugyanabban a bánás- módban részesüljön, mint a többségiek. Ezért figyelemmel vizsgáljuk meg a tudomásunkra hozott művelődési, társadalmi es politikai kéréseiket és igyekszünk államszervezetünk keretében biztosítani a törvény és emberiség alapján a kisebbségieknek nyelvi, vallási és művelődési jogait. Aki tudja, hogy mennyire meglehet nyerni igy a kisebbségek bizalmát, az nem kételkedik ennek a politikának a győzelmében. Ei vagyunk határozva, hogy nyugodtan mei'.v«-djük jogainkat, de szilárdan el vugyunk hutaio/va arra is. hogy minél -zorosobb kapesohitot létesítünk azokkal, akik velünk megértéssel ügyelnek a -emlegesség álláspontjával járó kötelezel tségekre es érdekekre. A semlegesség mértékletességet és tartózkodást jelent, de nem jelent közönyt, nem jelent ügyünk igazságának bitéről való lemondást. amelyet a vihar közepette is fenntartunk és holnap, a béke napján is állítani fogunk. Nem jelent ez lemondást arról a nemzeti elhivatottságról, amelyet be kell tülteniink, ezért kell készenlétben tartanunk védelmi és erkölcsi ellenállást jelentő erőinket és ezért kérünk már hónapok óta hadseregünktől állandó készültséget és fáradhatatlan őrködést. Hadseregünknek a határon való jelenléte megengedi azt. hogy aggodalom nélkül folytathassuk hékepolitikánkat. Jóakaratunk erőink öntudatán alapszik.“ HU a közeli békében Ezután Gafencu külügyminiszter dicsőíti a határokon őrködő hadsereget és azokat, akik otthon dolgoznak. ,.A semlegesség még más erőkifejtéseket is kér, amelvéktől nem szabad visszariadnunk — mondotta. — Habár anélkül, hogy részt vennénk a háborúban, ki kell fejeznünk sajnálkozásunkat a háború által okozott annyi szenvedés és veszteség felett és szorongó szívvel szemléljük. hogy milyen mértékben pazarlódnak el a legjobb európai erők és legnagyobb értékek, amelyeknek annyival tartozunk és amelyekhez a hűség érzülete köt. Állaudóan mind nehezebbé válik az. f hogy a civilizáció romjain egy rendezett és megbékélt nj világot építsünk fel. Sorainkban fennáll az a hit, hogy igazságosabb és alaposabb alkotás lehetséges, melyben úgy a nagy. mint a kisebb népek életszükségletei kielégítést nyernek és szabadon fejlődhetnek nemzeti határaikon belül. Ezzel a hittel együtt él bennünk a közeli béke áldásaiban való hit. Őfelsége, Károly király, népe hitének és érzéseinek legilletékesebb tolmácsolója férfiasán, melegen támogatta a holland—belga uralkodók békelépéseit. Nem véletlen gesztus ez, hanem állandó magatartás. A király tettével Románia megerősítette békepolitikáját. Az a politika, amelynek rövid megvilágítását kisére'tcm most meg. nem egy miniszter, vagy kormány müve. Az összes kormányok fölkarolták ezt. Ez a politika magán viseli a miniszterelnök pecsétjét, de ugyanakkor Calinescu Armand és Argetoianu Constantin volt miniszterelnökök szemléletének bélyegét is. Ez mimienekfölött annak köszönhető, aki magas irányításával teljes értelmezést adott a nemzett politikának. Ezért őfelségének teljes hálával tartozunk. Megtanultuk az idők során, hogy bátran és mérsékelten keli viselkednünk. Nemzeti egyesülésünk történelme a szenvedések hosszú láncolata és erről nem feledkezünk meg. Egységesek maradunk. A kevélység azonban nem természetünk. Az nj idők útjában, amelyeket megérzőnk, uem hozunk felszinre elavult jelszavakat, sem elavuit szenvedélyeket. A népek közötti megértést fogjuk szolgálni. A belső megrázkódtatás nélküli nemzeti megértés politikája ez. amely egv harcokkal és szenvedésekkel teli múltból a tegnapi megvalósulások drága emlékein keresztül és a mai nehéz megpróbáltatásokon keresztül olyan jövő felé vezet, amelynek nyugalommal, férfiassággal és bizalommal tekintünk elébe. Megalakuld a „Lakók Szövetsége“ Az uj egyesület a lakbérlók érdé- ^ A kelnek véd síméi óhajtja szolgálni» « Értékes ielszólalusok az alakuló gyűlésen KOLOZSVÁR, november 30. Szerdán este hat órakor tartotta alakuló közgyűlését az Iparkamara helyiségében a Lakók Szövetsége. Az összes törvényes követelményeknek megfelelően nagyon szép számban gyűltek össze az érdekeltek és a legteljesebb egyetértés jegyében kimondották az egyesület megalakulásának szükségességét. Az alakuló közgyűlésen az érdekeltek minden osztályának képviselői megjelentek. A közgyűlés felkérésére dr. Nistor Virgil ügyvéd elnökölt, aki hosszasan ismertette az alakulás szükségességét és mindazokat az érdekvédelmi kérdéseket, amelyek ezt a szervezkedést időszerűvé és szükségessé tették. A kir. közjegyző jelenlétében megtörtént a megalakulás kimondása és az alapszabálytervezet ismertetése, majd annak módosításokkal történt jóváhagyása. A felszólalók egyöntetűen annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy az alakítandó egyesületre múlhatatlanul szükség van és ennek működésétől sok olyan sérelem orvoslását várják, amelyek egyéni alapon állva, sem védekezésre, sem ülődén Icoli® egolcsőhban sz Ellenzék Cluj—Kolozsváf, Plata Unirii No, 9. más előnyök szerzésére nem nyújthat megoldást. A vita során felszólaltak dr. Mihail Diacicov ezredorvos, loan Vancea nyugalmazott őrnagy, Constantin, a városi vizmüvek főkönyvelője, Mózes Károly gyógyszerész-igazgató, Serbac Victor, a vármegyei prefekturai tisztviselők képviseletében, Friedmann Márton, Klein Lajos és sokan mások a különböző kategóriák megbízásából. A jelenlevők egyhangúlag hozzájárultak az előterjesztésekhez és részleteiben is megvitatták az egyesület célkitűzéseit. Dr. Nistor Virgil jogi és gyakorlati szempontból világította meg a kérdést, majd egy jelölőbizottság kiküldését javasolta, amely azután megtette előterjesztéseit. Az alakuló közgyűlés egyhangúlag úgy döntött, hogy megválasztotta elnöknek dr. Nistor Virgilt és a vezetőség 14 tagját, akik azután maguk között fogják a tisztségek betöltését elhatározni. Gondoskodás történt arra vonatkozólag, hogv az egyesület megszervezése, a tagoknak beírása a lehetőség szerint gyors ütemben történjék és az egyesület minél előbb megkezdhesse működését. Elhatározták, bogy a tagsági díj szobák után havi 5 lej, üzlet- helyiségek után, azoknak nagysága és forgalmi elhelyezkedése szerint 10, 20 és 30 lej között váltakozzon. Az egyesület felhívással fog fordulni a város lakóihoz, akiket csatlakozásra szólít fel, hogy minél előbb megkezdhesse aktivitását. Programjában egy állandó iroda létesitése is szerepei, ahol a lakók rendelkezésére áll a szervezet úgy gyakorlati, mint jogi kérdésekben, valamint egy havonkénti Buletin kiadása ingyenesen, amely közli az összes tudnivalókat tagjaival. Megverte ügyvédjét elítélték. Székely Béren Ferenc erdöszentgyorgyi gazdálkodó l'*39 decemberében pere« viszonyba került Farka' Ferenc küzségbcli gn/.dutársával. Székelv ügveti'-k képviseletével /.lieber AI.'; lát erdőszentgyöi y.yi ügyvédet bízta meg, aki a megbízás alapján a periratokat he is nyújtotta a bírósághoz. Mielőtt azonban tárgya la-ni került volna az. ügy, Székely 3000 b i ellenében kiegyezett az alperrt- el. Ezután leikereste ;rz. ügyvédet és kérte, hogy a per ügyiratait adja vissza. Az ügyvéd azonban csak 6000 lej ügyvédi honorárium lefizetése ellenében akarta visszaadni az. írásokat. Székely azonban nem volt hajlandó a kért »eszeget rnegl i/ctm. I.gv alkalommal i-iint leiken le az iratok végett az ügyvédet. Szóváltás keletkezett közöttük és a felindult gazdálkodó öklével Zueher Aladár ureábu sújtott, /.lieber pert indított Székely ellen, akii a törvényszék 2 évi fogházbüntetésre e 6000 lej megfizetésére ítélt, iYbbbezé-ét most tárgyalta a maró vásárhelyi ítélőtábla, melynek tanácsa a törvényszék Ítéletét 6 hóna|n fogházra é« 2000 lej pénzbüntetésre mérsékelte, az. ítélet \ egrebujtárát azonban 3 évre felfüggesztette. j Wffiíjy lelkeseJés fegyelbea» larlotíáic meg a Magyar Híépközösség székely* udvarhelyi tagozatának alakuló gyűléséi SZÉKELYE DVARHELV, november 30. I Az udvarhelymegyei Magyar Népküzösscg ideiglenes tagozati vezetőségének megbízásából dr. Filó Ferenc képviselő, tagozati elnök, Székelyudvarhely város különböző társadalmi osztályainak képviselőit folyó hő 8-ára előértekezletre hivta össze a városi tagozat megszervezése céljából egybehívandó közgyűlés előkészítésére, majd az értekezlet határozatának megfelelően a város közönségét folyó hó 26-ára, vasárnapra, a helybeli ref. egyház kultúrtermében alakuló közgyűlésre hivta meg. Az alakuló közgyűlés d. n. 4 órakor vette kezdetét, az a város szellemi, iparos, kereskedő és gazdaközönségének népes jelenlétében és élénk érdeklődése mellett méltó módon folyt le ahhoz, hogy a vármegyében most bevezetett vidéki szervezkedés rendjén az egyes községekben megtartandó alakuló közgyűlések példaképéül szolgáljon. A közgyűlést dr. Filó Ferenc elnök nyitotta meg. ismertette röviden a Magyar Népközösség célkitűzéseit, annak kihanesulyozá- i sávul, hogy a jelenlegi vezetőség magát ideiglenesnek tekinti mindaddig, atnig a szervezeti szabályzatnak megfelelően az alulról felfelé megejtendő, szabad választáson alapuló szervezkedés az egész vonalon meg i nem történik. Részletesen ismertette a Nép- ! közösség vezetőinek n parlamenti magyar í csoporttal együttesen kifejtett nagy tévé* ; kenységét. a számtalan kisebbségi sérelem ! orvoslása körül eddig elért jelentős erediné- j nyékét s emelkedett szavakkal buzdította a i város közönségét az egyetértésre, a közös i munkavállalásra és a helybeli érdemes vezetők megválasztására. Biró Lajos nyvig. gimn. igazgató korelnök indítványára a közgyűlés Szabó Endre nyug. várm. főjegyző elnöklete aiatt egy 6 tagú jelölőbizottságot küldött ki. amelynek javaslatára a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel: dr. Sebesi Ákos ügyvédet elnöknek, Csiky Albert nyomdatulajdonost, Haáz Rezső tanárt és Ronda Árpád ig.-tanitót alelnökök- nek. Szentmiklósi Ferenc tanárt titkárnak, Dulicsek Sándor kereskedőt pénzlárnoknak, Dénes József építészt ellenőrnek és a tagozat 20 választmányi tagjaként: Sass Antal főesperest. Dávid Gyula ref. lelkészt. Sig- mond József unit. lelkészt, dr. Ráduly István ügyvédet, dr. Orbán Domokos orvost, dr. Voszka István ügyvédet, Esztegár Gerő, Lőrinczy János, Papp Dezső, Zakariás Miklós kereskedőket. Kerestély Gyula, Keszler Albert. Verestóy István. Török Mózes, Kovács Ernő, Ambrus Mihály iparosokat, id. Hadnagy’ Sándor, Kovács Lajos, Ferenez József és Márton János gazdákat választotta meg. Biró Lajos korelnök üdvözölte a megválasztott tisztikart, örömét fejezte ki afelett, hogv a legkiválóbb erőket jelölték ki a város magyarságának vezetésére, a megválasztottakat lelkiismeretes, kitartó és áldozatkész munkára, a város közönségét pedig a vezetőség odaadó támogatására figyelmeztetve, ezen örökszép jelmondattal fejezte be beszédét: „Concordia res parvae creseunt, discordia res magnae dilabuntur.“ (Egyetértéssel a kis dolgok nőnek, egyenetlenséggel a nagy dolgok összedőlnek). A távollevő dr. Sebesi Ákos elnök helyet* tesitésében Csiky Albert alelnök a megválasztott tisztikar nevében köszönetét mondott a megnyilvánult bizalomért, amely ma nem disz?, hanem terhet és nagy kötelességet jelent a kiválasztottak számára s az alkotó munka érdekében kérte a nagyközönség támogatását. A közgyűlés este 7 óra tájban emelkedeii hangulatban oszlott szét. Ditatott a marosvâsârheîoi láma a vlsszatttsckkci vádolt ndvarfteigi pénzügyi tisztviselőn ügQéöen Marosvásárhely, november 30. Néhány évvel ezelőtt névtelen feljelentés alapján vizsgálat indult meg öt udvarhelyi pénzügyi tisztviselő ellen, akik törvénytelen utón kisebb-nagyobb összegeket vettek fel több udvarhelyi és környékbeli korcsmárostól, vendéglőstől, kereskedőtől, stb. A feljelentés elmondja, hogy Ion Stanciu pénzügyi ellenőr, aki 1934-ben szegényemberkéut került Udvarhelyre, ma már villatalajdonos. A pénzügyi ellenőrnek négy társa: Torna Cris- tea, Aron David, Molnár György és Derzib Elemér voltak segítségére az adófizetőktől törvénytelen utón kicsikart összegek behajtásában. A felszedett pénzeken többnyire megosztoztak. A névtelen feljelentésre az udvarhelyi ügyészség vizsgálatot indított az Öt tisztviselő ellen, ami hamarosan meglepő eredményre vezetett. Kitűnt, hogy a vádaláhelye- zettek hatalmas összegeket vettek fel, amivel nemcsak az adófizetőket, hanem az államot is jelentékenyen megkárosították. A törvéuytelen utón felvett pénzeket, amelyek között nem ritka a 10.000 lejt kitevő összeg sem, többnyire italmérési engedélyek, pálinkafőző üstök engedélyeinek, stb. „elintézése“ ciméa szedték fel. Az ügyészség által összeállított vádirat több kilót nyom. A beindított eljárás nyomán az öt pénzügyi tisztviselő ügyével elsőizben az udvarhelyi törvényszék foglalkozott, amelynek büntetőtanácsa annakidején Stanciu loahi tizenhathőnapi elzárásra, 5000 lej pénzbün tetésre ítélte és polgári jogainak gyakorid sától 1 évre eltiltotta. Derzib Életűért egy évi elzárásra és 5000 lej pénzbüntetésre Áron Dávidot tizennégyhónapi elzárásra és 5000 lej pénzbüntetésre, Molnár Györgyöt pedig egy évre és 5000 lej pénzbüntetésre ítélte a törvényszék, Felebbezésüket kedden délelőtt tárgyalta a marosvásárhelyi tábla, amely a pénzügyi ellenőr büntetését 10.000 lej pénzbüntetésre változtatta át. Áron Dávid büntetését 3 hó napra és 2000 lej pénzbüntetésre szállított,, le és polgári jogainak gyakorlásától 1 évrt eltiltotta. Molnár és Derzib büntetését í tábla 3 hónapi elzárásra mérsékelte.
