Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)
1939-11-10 / 260. szám
1939 tíőyvabtr w. ÜLLBNZÉK te aj kdzokiaiâsfl^i wntm reniel- umü a baccalaarcátasl vizsgáról Gyökeresen megváltoztatja a középiskolai oktatást az uţ törvény II, közlemény. 24. cikk. — A baccalaureátusi osztályba beirt tanulók január 15-i'ke és február I e közolt teszik le a baccalaureátusi vizsga első részét a szeptember 1-től január 15 ig végzett anyagból. A vizsgáztató b zottság az iskola tanáraiból áll. A bizottság elnöke egy, a nemzetnevelésügyi minisztériumtól kiküldött egyetemi tanár. A vizsga körülményed külön végrehajtási utasítás fogja szabályozmi. A vizsgán átment tanulók a következő félévben, folytatják tanulmányaikat. Azok, akik a vizsgán megbuktak, kérhetik, hogy számukra a hét líceumi osztály elvégzéséről abszolváló bizonyítványt bo- csássamiak lé. De, minit rendkívüli tanulók, továbbra is látogathatják az előadásokat, anélkül azonban, hogy a júniusi teljes érvényű baccalaureátusi vizsgán résztvennének. A következő évben azonban ismét kérhetik a baccalaureátusi osztályig való beírásukat. Ha a .januári vizsgájuk ebben az évben sem sikerül, elvesztik az érettségire való jogukat és csak V osztályról szóló bzonyitványt kapnak, mely n törvény 22. cikkében előirt jogokat biztosítja számukra. Az első, januári érettségi vizsgán átment jelöltek júniusban azokból a tárgyaikból vizsgázunk a teljes érettségin, amelyek annak a tagozatnak a tantervében vannak előírva, amelyek előadásait egész évben hallgatták. 25. cikk. — A baccalaureátusi vizsgán csak azokat a jelölteket nyilvánítják éretteknek, akiknek közép jegyé nem kevesebb, mint 600 és egyetlen tantárgyból sem kaptak kisebb osztályzatot, mint 4.00. A román nyelvből az érdemjegy legalább 6.00 kell Jegyen. A természettudományi tagozaton csak azoknak az érettségi vizsgája sikerül, akiknek a matematikából és fizico-kémiábóli legalább 6 0s érdemjegyük van, az irodalmi tagozaton pedig csak azok, akik a (Habn nyelvből és történelemből legalább 6 0s osztályzatot nyertek. 26. cikk. — A júniusi érettségin elbukott tanulók szeptemberben uj vizsgára állhatnak abban az esetben, ha egyetlen tárgyból sem nyertek kisebb osztályzatot 4-esnék Egyébként újból kötelesek a baccaflaureátusi osztályokba beiratkozni. Senki sem ismételheti azonban a baccm iaureátusi osztályt egyszernéi többször és vizsgára csak háromszor állhat. 27. ckk. — A baccalaureátusi vizsgán átment tanulók részére a nemzetnevelés- ügyi minisztérium érettségi bizonyítványt bocsát ki, 28. cikk. — A román állam területén sehol sem lehet rendezni érettségi vizsgát és senkinek sincs joga érettségi diplomát kibocsátani, csak a törvényben előirt rendelkezések szemelőtt tartásával. Csak az előbbi feltételek betartása mellett rendezett érettségi vizsga letétele után van joga a jelöltnek ,a> jelen törvény 22-ilc cikkének a) bekezdésében említett iskolákba beiratkozni. Külföldi érettségi és abszolváló bizonyítvány ok érvényesítését a minisztérium a szabályzati ívta si tárnak megfelelően hajtja végre. III. FEJEZET. Az előadott tárgyak. 29. cikk. — A gimnáziumban előadott tantárgyak a következők: Vallástan, ro mány nyelv, latin nyelv, Románia történelme, egyetemes történetem, a román nép történetével kapcsolatban, franc’a nyelv, fizikaii-foldrajz, Románia földrajza, jogi ismeretek, számtan, fizico-kémiai alapismereték, természetrajz és gazdaság tan, egészségtan, szépírás, rajz és plasztika1, zene, tornai, Ezeken kívül a fiúiskolák tantervében műhely-kézimunka, a leányok tantervében pedig kézimunka és háztartástan is szerepéi. A nemzeti nevelést a* Országőr-intézmóny biztosítja. 30. cikk. — A líceumokban előadott tantárgyaik a következők: vallás tan, román nyelv, latin nyélv, francia nyelv, világtörténelem', Románia történelme, földrajz^ böMéázetta», gi^duságtaa és alkotmányjog és közigazgatási jog, matematika, f-zteo-kómia, természetra jz, egészségtan. A francia nyelven kívül, választás szerint, az iskolák még az angol, olasz, vagy német nyelv közül valamelyiket felvehetik tanrendjükbe. Minden történelmi tartományban k'i fognak jelölni egy középiskolát, amelyben a szomszédos népek közül valamelyiknek a nyelvét kötelező tantárgyként előadják. A rendes tantárgyakon kivid a líceumok tanrendjében még az országőr. intézmény is szerepet köp. A líceumokban ugyanazokat a kéz ügyességi és művészeti tantárgyakéit adják elő, műit amelyek a 29-ik cikkben szerepelnek, kivéve a szépírást. A líceumok felsőbb tagozatán a gyorsteás és gépírás is kötelező tantárgyként szerepel. 31. cikk. — A tantárgyaknak osztályonkénti elosztását és katedrákként való csoportosítását a nemzefcmevelésiigyi minisztérium tanterve Írja elő. A teánygmná- zmmok és líceumok tantervé a fiúiskolákéval azonos, a tantárgyak között azonban olyanok ás szerepelnek, amelyek a nőnevelés különleges szükségleteit vannak hivatva kielégíteni. A teányl'ceumok' ban, az országőri intézmény keretében, vöröskereszt és társadalmi segély-tanfolyamokat is tartanak. 32. cikk. — Az alsótagozaton a heti órák száma nem lehelt több 25'nél, a felső tagozaton pedig 28-ná'l. Hetenként egv napot az országőri tevékenységnek kell szentelni. Minden osztályban a tanulók képességeinek és különleges tehetségének szem előtt tartásával munkaközösséget ke® létesíteni, mely az országöriutézmény- nyel párhuzamosan halad és a tanulókat padok, osztályok és ha lehetséges, fészkek szerűt csoportosítja. A munkaközösségek IV. FEJEZET. 30. cikk. A gimnáziumok elén egy igazgató vagy igazgatónő áti, eleket a mínisz- rérium nevez ki, a versenyvizsgával rendelkező címzetes tanárok közük vagy ezeknek híján, olyan érdemesebb tanárok közül, akik v.égtegesirésük, ófa legalább 5 év‘ működéssel bírnak. Az igazgató kíné* vezé'c királyi dekrétum uttán törteink. 39. cikk. Évvégén » tartomány vezértel- ügyelője a középiskolák és igazgatók tevékenységéről jelentést terjeszt fel. A nemzerney-efféteigyi minisztérium középiskolai osztályának igazgatója a középiskolák működéséről, íliárogatásairól a látogatások folyamán megáll api rótt hiányokról, ai tanárok és &z igazgató pedagógiai tudományos és irodai munkájáról kimutatást készir. 40. cikk. A középiskolák igaizga'ói a tanároknak az (iskolai év folyamán kifejtett tevékenységéről és a tani elügyelő1 'látogatások eredményeiről a tartományi vezér felügyel őségnek jelentést 'esznek. 41. cikk. Az igazgatók a vezetésük eílatt álló iskola előadásiért felelősek- A főtan felügyelők az igazgatók működéséi >s PLOEŞTI, november 9 (Rador.) A időnként a-z osztályfőnök vezetése alatt üléseket tartamaik. A munkaközösségek az országörinitéz- mény keretében működnek. 33ik cikk az arra érdemes tanulók ösztönzésére és általában az ifjúság szdtektallásárai a nem- zetneveüésiigyi minisztérium az ország középiskoláinak tanulói között verseny- vizsgákat rendez, melyeknek feltételeit külön végrehajtási utasítás szabályozza. Azok a tanulók, akik a feteő tagozaton 4 éven keresztül jutalmat kapnak, az álltamtól ösztöndíjat nyernek, 34. cikk. — Jelen törvény közzétételének napjától semmiféle köz-, vagy magánintézménynek mncs jogában középiskolások részére versenyt mi, mert ez a jog kizárólag a nemzetnevelésügyi miniszter-uniót illeti. Kivételt képeznek az orsz.á gőrversenyek. 3). cikk. — A tanulók feleterét i-től 10-ig terjedő osztályzattal! jelölik. 36. c’kk. *—1 Az alsó (gimnáziumi) tagozat osztályai csak kétszer, a feáső tagozat osztályait pedig maximum egyszer lehet h- méteijiL 37. c>kk. — Minden tartományban 1—1 fűi és leány mintag>muá2Íumo'r létesítenek. Ezók növendékeine-'k fele ösztöndíjas, versenyvizsgát tetr. bentlakók, a többi künt lakó növendék. Ezeknek az intéz etdkoek tanari kara lehe’őteg teljes egészében versenyvizsgát; tett címzetes tanárokból áll. A rn 1 n ragimnázíumokbatn egyik osztályból a másikba csak azok a tanulók léphetnek, akiknek legalább 6-os áll alános osztályzatuk van. Javítóvizsgák níncsmek. Ak’knek általános osztályzata a 6-os középjegyen afl'ól marad, ismétlőknek nyilván1 itatnak és az ökoidból hizáratmak, joguk van azonban más, rendes középisko- !ábr beíraftkozni, osziáfyozzák. A két egymásután következő évben gyenge osztályzatot nyert igazga*ókat, vagy ia szolgálati hanyagságon ért igazgatókat tisztségükből eltávolítják és valamelyik helybeli iskolánál tanszéket jelölnek ki számukra! 42. c'kk. A középiskolák igazgatói nemcsak az »iskola igazgatását, hanem árunak felügyeletét is kötelesek végezni. KörsL*- sek a tanárok előadásait látogatni és ez al'kn tomma! tett megfigyeléseiket és észrevételeiket feljegyezni. A tanulmány* elő- menetel és a tanulók erkölcsi nevelésének felügyelete m, igazgató hatáskörébe esik43- cikk. Az igazgatók a tanárokat havonként legalább egyszer értekezlet re hívják össze, mely alkalommal a tanulók helyzetét és netvdéter val unirii' a tanulmányi előni énetek érintő kérdéseket virac- iák meg. Az értekezleten minden osztályfőnök jeilen'ést fesz a vezetése alatt álló osztályról és a tanulók ónnátogaftásáról. 44. cikk. Hogy sokirányú körelézettté- goinek eleget tehessen, az igazgató nem foglalhait el tanszékei;, hanem csak heti 6 órai Tanításra kötelezhető. Romano-Americana“ társaság petróleumfinomítójában szerdán délben tűz ütött ki. A tűz délután 4 órakor még teljes erővel puszUtotJ, a kivonult tűzoltók nem bírták eloltani « lángokat. A tüzel az olajfinomítóban történt üzem» robbanás okozta. A robbanás a kazánt 60 méter távolságra röpítette és egy másik gépház tetejére dobta. A tűz 80 méteres körzetben 30 vagon kőolajat elpusztított és a berendezés nagyrésze is elpusztult'. Több munkás súlyosan megsebesül*. A tűzvészről a vizsgálat eddig az alább» adatokat hozta nyilvánosságra: A ploestli „Romiano-Amrr»caűa,,< váll'ala’ egyik kooiííjíitiomftójában szerdán reg- | gél robbanás történt, melyet tűz követett. A kárt 20 millióra becsülik. A szeren- | eteden ségnek, egy halottja és t»z súlyos sebesültje van. Egyik sebesült, állapota váL | ságoa, ■ A üoztplskolák vezesse és igazgatása (Folyt. köv. Harminc vagon kőoSaiat pusztított el a petróleum- finomítóban tomboló tűz 7 MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ „CURENTUL“: A Szovjet a Népszöver- ség előtt még erőteljesebben fogja hangozta m béke btíKfikáját. Jó alk-rom kinálko- zitk Géniben orra, hogy a „háborúkat felidéző kapitalista államokat támadja. Előnyös poUikai állásfoglalást jelent- ez é> a Szovjora arra fog törekedni, hogy a béke- várakozás egyedüli szószólója legyen a kihalt genfi palotában. Van ennél alkalma-, siaibb gondolat nemzetköz1 propagandára? Mínel óvatosabb lesz szavaiban, annál belesebb »körben terjesztik majd azokat- A Szovjet revánsra készül Géniben, mep! biz'os lafelői, hogy 'semlegességét senki nem támadja,,JURNALUL“: Míg nagy offanziváról és el tenoffenri várói beszélnek-, <t:agadhatatte- nul az emberi élet kímélésére (törekednek minden vonalon s a lengyelországi hadmü- veíe ek befejezése után mtevha haboznának hozzákezdeni az „igazi“ háborúhoz. Mindenekelőtt a semleges .államok tesznek te- tézikedéseket semlegességük védelmére, elég e részben a mélyreható olasz kormányvál- tozásra rámutatnunk. Bérltei értesülések is arra mutál nalk, hogy offenzív a helye-r inkább „idegek háborújáról“ van szó. Igaz, hogy a meglepetések korszakát éljük s ha annyi meglepetésben volt részünk békében.,1 még több lehet háborúban. Caíílaux sze-; ránt nem ttart már sokáig a háború. Ezt a (kijelentést örömmel fogadra a világ, merti senki nem kíván hosszú háborút. Ez a tömegek felfogása. „UNIVERSUL“: Ma sokkal nagyobb a semleges államok száma, mint 1914-bem Mind fel vannak készülve a védekezésre, ezért hozzájárulhatnak a béke szolgálatához. A semleges államok földrajzi fekvésük, történelmi tradícióik és érdekeik szerint csoportokba, szövetségbe igyekeznek ömörülni. Az amerikai áramok regtől ö^a* szefogtak, 2 Skandmáv-áiiamok és Finnország a o-lói blokkba tömörültek, Svájc minden nap hangoztatja som legessé gér, a "Vatikán leszögezte állásfoglalását, a Szov- jel unió nemrég határolta körül semlegességéi, az olasz-német s a török—francia!— angol megegyezések pedig pontosan körülirt intézkedéseket! tartalmaznak, ily körü1- mények között ügyelniök kell az 1934. évi szerződéssel a határok bte-osifását célzó BaJkán^zövetségba tömörült államoknak, nehogy uj célkitűzéseikkel és uj kötelezettségekkel gyengüljenek az eredeti kötetes- ségvái tel ások, A földiközi tengeri és Balkán-blokk tervét tehát nem szabad figyel* t men kívül hagyni. Ennek célja egyesült erővel -a béke fenntartása volna, mely al- kallmas arra, hogy vasbeton alapja legyen az. összes békeszerető államok lojális összefogásának. Itália —i, mely Balkáin-hatelmat Is jetent — a görög—olasz tegyzékvállással bebizonyiörta, hogy a fasiszta diplomácia békeszerető és újabb buzdítást nyújt a semlegesség és béke fanntartesára. A Földközi-tenger tulnagy ahhoz, hogy vote ki egyedül urálija s túlságosán kicsiny zavar- keités céljára, örömmé! vesszük tudomásul, hogy Irálía és Törökország érdekeik védelmére a defenzívát választják. Az érdekelt államokat összefogja a béke fenntartása. „JURNALUL'4: Senki sem gondolhatta, hogy az 1914-i háborús nemzedék újabb háborút fog elérni. Mindnyájain tévedtünk. Tévedtünk a béke gondolatában és a né- pék közötti összefogásban. Megalkották a Népszövetséget, bár sohasem gondoltuk, hogy legalkalmasabb a béke fenntartására. Elég voh a Népszövetségről beszélni, hogy szánalomra méltó, naiv humanistának tartsanak és kigunyoljanak. Azt is mondták, hogy „titkos erők fizetett embere vagy‘‘. Mikor egy-egy állam kilépett o Népszövetségből, a lapokban ezt örömmel kommentálták. Minden k lépés lépést jelentett az összecsapás felé. A kollekt’v biztonság rendszerét kigunyoPák. Senki sem hitt az örökbékében. Ma, amikor bizonyos Irhákat ki akarnak javMani, jó ezekre a dolgokra visszaemlékezni, hogy ne ismétlődjenek meg a jövőben. Ui iijusúgkönyvek; pompás rajzokkal, nagy disz* kötések: Morley: Pamacska (ford. Karinthy) 132 lej, Dumas: Pamfil 110, Leaf: Ferdinand, a bika 99, Uj Palotay: Julika és 02 V. oszt. 119, Ferenczy: Székely Népmesék 125 lej, Jánosi: Lip-* lop Pali 119, stb. Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen nagy jegy* 2éket.
