Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-10 / 260. szám

BV tL tu *1 S3 ÖJ ffi Ä drágaság Az idősebb nemzedék jól ismeri a világháború korából. De a-z ifjabb év* járatok jőréscze is a békekorszak na­gyobb feléből, főleg mikor a gazdasági válság üstökét egészen felütötte. A drágaság ez a jól ismert rém. Mind­untalan rohamra kell menni ellene, ^anélkül, hogy mindig komoly siker ko« ronázná e küzdelmeket. Régebben csak amikor a termelés-fogyasztás leg= több zavaros, körülményét már kikü­szöbölték és a gazdasági válság enyhü­lése után hozzászoktunk az uj, rendkí­vüli eljárásokhoz, amelyekkel az^ or­szágok elzárkóztak és pénzüket védel­mezték, kezdett a drágaság egyes idő= közökben, egyes pontokon és egyes cikkekben apadni, anélkül, hogy telje­sen, általánosan és mindenütt meg­szűnt volna. A maximálás a legutóbbi hónapokig elkísért bennünket. A pénz Instabilitása nem sziint meg soha. Az óvóintézkedések egy-egy uj alakja 5s minduntalan felbukkant. Szóval 25 évén keresztül mindig virágzott a „tengeri kígyó“: a drágaság. Hs íme, most megint itt van, máris az uj európai háborús kor. felvirradtá* vak A réginél is még fenyegetőbb erő­vel és szenvedéllyel. A nagy világhá­ború idején a drágaság ugyanis csak lassan lopakodott elő és akkor is csak a háborús országokban: a semleges ál­lamok nyugodtan lubickoltak a bőség és olcsóság meleg habjaiban. Közben pedig vígan adták el fölöslegüket, jő áron és ezért csak a béke beköszönté­sével kezdtek bajba kerülni, mikor egyre javaló pénzük és a pusztuló va= suták hamarosan óriási szakadékot vájtak. Most azonban a tufajdo-nképeni háború alig harmadik hónapjában már itt van a drágaság szokásos kíséreté­vel, az áruk elrejtésével, láncolással, pénzsziilejtéssel, a kiviteli forgalom fokozásával, olykor csempészés alakjá­ban é-s mindez ellepi mind a; háborús országokat, mind a semlegeseket és várakozókat. Hogy miért? Nem is tud­juk pontosan megindokolni, vagy meg­magyarázni, hacsak nem a kereskede­lem ama tapasztalatainak mohó fel­használásával, melyeket az utolsó ne­gyedszázadban gyűjtött, felváltva tel­jesen a közgazdaság legtöbb régi tör­vényét. Pedig Németország elzárása és kiéheztetése ma sokkal kevésbé nagy” arányú és könnyű, mint volt 1916 óta, szóval a háború második felében, A benfentesek azt felelik erre: ma min­den máskép van, mint 1914-ben; ugv kezdődik az egész, minta hogy 25 év előtt végződött: éleimiszerjegyékkel, békekisérlelekkel, aranyhiánnyal, tar­talékok nélkül, árucserékkel. Ez a há­ború teljesen „hitelbe“ megy. De bennünket nem a drágaság oka és nem a drágaság magyarázata, ha* (dem ai ténye érdekel. A tény, mely máris páni rémületbe dönti a „szá­molt“ pénzből élő milliókat. Azokat, akik a keresetükkel nem bírják lépten- nyomon követni a drágulást és ezért nemcsak lemondásra kényszerednek, hanem ínség és nyomor elé jutnak. De ,komoly gondokba dönti a hatóságokat is, akik úgy érzik, hogy a legfontosabb 'közszükségleti dolgokban égé?-/ indo­kolatlan a drágítás és már a behozatal főbb cikkeiben se az többé, mert a kezdet nehézségei már elhárultak és mindenből elegendő bővibe vagyunk. De a drágítás mégis hatalmas ará­nyokban és mértékben folyik, mind a ikiviteli termékeink bősége, mind a be­hozott cikkek hivatalosain megállapít (toit gazdagsága ellenére, nyilván egy I helytelen mód meggyorsult eladás és ^mesterségesen felértékelő eljárás, sző- jvai'egy beteg és üldözendő üzérkedés miatt. A kormányt láthatóan éréi}'esen (foglalkoztatja ez a tűrhetetlen gazda- , sági összeesküvés, melynek semmi el­fogadható indoka nincsen az ő részé­ről: az adókat nem emelte, pontosan fizeti bonjait, erősen fedezi a pénzt, jő (kereskedelmi szerződéseket, köt, a vámtarifát változatlan szokás szerint keZeli. Csakis egyeseik rossz szándékai­val van bajunk. Éppen ezért a kor­mány igyekszik is mindent megtenni, hogy ezt az elsőszámú közveszélyt ha- j marosan letiporja. Egvre-másra ren* dezi a minisztertanácsokat a drágaság napirendjével. A legutóbbit maga őfel­sége vezette, ami külön figyelmezte­tés, hogy a kérdés égető fontosságit és főbenjáró. Hamarosan meg fogjuk (ismerni az újabb rendszabályokat, amelyeket a kormány elhatározott. Bizonyára üd­vös határozatok ezek és bizonyára gyorsan fogják végrehajtani őket. Re­méljük, hogy a hatóságok a drágaság már megismert fészkeit eitapossák, fogásait, 1939 november 10. E L L f: V Z É K f'ésayes hereteh kiizötf u ünnepelte f meg az ország népe ff fensége Mihály ttiréaiorolclis névnapját Kolozsvárom islentiszieleien veitek részt a hatóságok vezetői BUCUREŞTI, november 9. (Rador.) őfensége Mihály nagy vaj­da nevenapján, szerdán délelőtt lt órakor, Te Deum volt a Pátriárkia székesegyházban, hol Argetoiiiaiuu mi­niszterelnök, Tatairescu királyi taná­csos, továbbá a kormány tagjai, a ka­tonai és polgári hatóságok vezetői is jelen voltak. A kivezényelt diszszázad tisztelgése után, a székesegyház udva­rán Ileus tábornok rövid beszédben mutatott rá az ünnep jelentőségére, majd a katona/ériékor a (király him* nuszt játszotta. Ugyancsak tegnap dél­előtt 11 órakor az ország összes tem­plomaiban hálaadó istentiszteletet tar­tottak. BUCUREŞTI, november 9. (Radar.) A Mihai Voda»templombán tegnap is­tentiszteletet tartottak, melyen a „Mi" hai Viteazul-rend“ összes lovagjai, Ma» rinescu tábornokkal és Gafencu kül" ügyminiszterrel az élén, jelen voltak. Délben 12 órakor érkezett őfelsége II. Károly király. Az Uralkodót Gafencu külügyminiszter és Marinescu tábor­nok fogadták. A királyi palotában őfelsége II. Károly király elnökletével s a> rend lovagjainak részvételével díszebéd volt. A KOLOZSVÁRI ÜNNEPSÉGEK KOLOZSVÁR, november 9. M'háty nagy vajda Őfenségének, a r* mán trón vá­rományosának nevenapját Kolozsvárt N ün* nepí^yeg ikere-'ek között ükék meg. Déleiőíit -a Cuz 5 Vödi-téren levő görög- keöe 't székesegyházban Colán Nico’-ae püs­pök nagy pap1 segédlettel Te Deum-ot tartól' , & helyi hatóságok vezetőinek je­lenlétében. Az ístanltsztelet befejezése után Vas;­Jéscu és Cantianu tábornok >k, Hodor Vier tor artományi vezérlitkár, Enescu ezred«- megyefőnööc és Rornemisa Sebastian fopol- gárrr.ester cGiíéptek a. dszszázad elő l­Ezután Vasitoscu Crimea hadi est pa­r.mcsJiok rövid beszédben fejizíte ki a had­sereg és az országrész .«/ereie'et és törhe­tetlen hűségét Őfelsége, a k’rály, M'há'y trónörökös és az uralkodó-ház irâtiţ. A je­lenlevők 'íidk fedése középeire líuvánt egészséget a szónok -a nágyvajdániak, neve- napja alkalmából. Végül, a cüszszázad elvo­nult a katonai és polgári h«"óságok előtt. Délután y órakor a Román Nemzeti színházban rendeztek szépen sikerült iin- népséget, irodalmi és művészeti (tartalmú műsorral. ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK MI­HÁLY NAGY VAJDÁHOZ KOLOZSVÁR, november 9. Őfensége Mlhá(y intagyvajdia névén,apj - alkalmából Tata-ru Corroan szó mostarit- many i királyi n-etlytartó, Enescú Manóié «-zrecte-préfek • tus cs Burn emisa Sebastian főpolgánnes'er JÓI me^borotváihoíVd jókedvű? üdvözlő táviratokat itükHck a tartomány, a megye és a város nevében. Dr. Taparu királyi helyiarró -az alábbi 'áv hatokat küldte: ŐFELSÉGE II. KAROLY KIRÁLYNAK BucurestL Lr.népi szívvel emlékezik meg Szamos- itaj'tcmáiiy Eénjséges kának nevenap járói ■akit a nuai Románia a jövő feszeseként ünnepei), Tataru C. királyi helytartó. ŐFENSÉGE MIHÁLY gyulafehérvári nagyvajdának Bucuraţi. Neveniapjai alkalmából Szamos-tario* mány a Mindenhatóról számos boldog évet kér Fen« egednek 3 aki az ország jövőjének zálogát, képezi. Tataru C. királyi hely rari ö. A prefektus táviratainak szövege a követ­kező : ŐFELSÉGE II. KÁROLY KIRÁLYNAK Bucureşti. A trónörökösnek nerc-napját ünnepelve, ok1 Felséged legmagasabb irányítása alatt készül az uralkodás súlyos bivadására, Ko- loz&raegye lakossága örömmel ragadja meg 'az laiksitnat', hogy* törhetetlen hűségéi és a román uralkodóház «trânti határünifan szé- retetet Felségednek kifejezze. . Ene<cu ezredes Koítozsmegye prefektusa ŐFENSÉGE MIHÁLY gytttefehérVári nagy Vajdának Bucureşti. A Szent Arkangyal napján Fenséged never,apját ünnepelve, a megye lakossága a trón várományosa felé fórjuk egészsé­ge' kívánva és biztosítva Fenségedet határ­talan szeretettéről, a hagyományos szeren- csehivártatok kifejezése meler.t. Enescu ezredes Kok)zsinegye prefektusa, A főpolgármester Mihály í-ónörököauelk f-z alábbi táviratai! küldte: ŐFENSÉGE MIHÁLY gyulafehérvári nagy vajdának Bucureşti. Kolozsvár város lakosai, irk^k kivétel nel'küh teljes szivükből ?2eret4c Fensége­det, nevenapp alkalmából arra kérik, ke­gyeskedjék elfogadni Itegősz.ntébb jókíván­ságaikat, «melyben hosszú életet, boldog­ságot és egészséget ohaj’-atniak Fenségednek. Dr. Bornermsa Sebastian Kolozsvár város főpcígármestere. ROTBART Súly ®s vadait ai emeli Utax 4uschniü ellen a vizsgáiélbirői vádiiaiározai Nyilvánosságra kosták a nagyiparos letartóztatásának indító okait ~~ Kihallgatás a vacarsstii börtönben BUCUREŞTI, november 9. i (Rador.) Max AuschnUt lerarróztatásá't | a vizsgálóbíró azzal indokolta meg, hogy j ■az 51 éves nagyiparost —< k' Bucurc->t,:b«n, a Parcul FiLpescu 1. szám vlatt 'lakik —, az [ifolvi ügyészség a büntetőrörvénykönyv- nek 539, 540, 406, 412. és 101. paragra­fus harmadak bekezdésének alapján helyez­te vád alá. Eszerint Auschmtt, mint a Re- si*a*müveik ügyvetzedő igazgatója, a vállaiat még káros: fása érdekében, -az igazgatóla- nács tudoa nélkül, a „Cepi Monaco;>-cég­nek. — melyben fontos szerepet játszik —­eiaclorr 18.103.000 francia aranyfrank ér­tékei képviselő 7 és félszázalékos járadék- papírt. Au-schnüt arra hivatkozott, hogy 9z/cí az összeggel a Resita-müveknek a „Cepi MonUQo“v:áL' fennálló adósságát akaaua biztosítani. Ez a garancia azonban teljesen felesleges voit, miért üjzálog formá­jában már megadlak. A müvel^the/ csalárd utón szerezte rneg a Banca NaHonaU hozzájárulását. Auschrűrr, minit1. « R«slta-müvek igazga- ,lóp, az Egyesük Fémmüveknek. (Than. Nadrag-Calon) hadfekzerefé-u célokat szó gáió ócskavas beszerzésére k utak devizá­kat számén átutalta a „Cepi Mon)acof‘-cég- hez. Ezt a devb-amennyLseget a- vádio’ t kü­lönböző csalárd eszközök felhasználásával — mőyek még részlelés tisztázásra vár­nak — eMulajdoniOotki és nehéz helyzetbe hoz­ta az ország fegyverkezését, mert a be­szerzett vasmennyiségnek csak elenyésző részét bocsátotta a Res'tn-müvek rendel* kezésére. Megállapítást (nyeri az is, hogy Max Au-clankr a , ,Ti r an-Nadrag-Oöan“ űze­tnek aláírását. Önhatalmúlag ráhamisitorra a Res: la-müveknek a nem z et gaz da % ág i nv- niaziériumhoz intézett kérvényére, melybe« azérr folyamodraik, hogy Románia kössön megegyezést Franc’aorizággal 25 ezer tonna francia ócskavasnak kivitel-: illeték nélküli vTó behozatalára. A kivonatos ismerteiesbol khünik, hogy Max Anschnitt, aki elsősorban a Resita- müveknél rendkívül fontos helyzetet töl­tött be az ország fémiparában — melynek mer,erétől függ nagymértékben a nemzet- védelem — ahelyett, hogy a bizalom ma* gadföán álló tevékenységet fejtett voirii &í, a legetítéíejtdőbb módon visszaélt ezzel éí jogtalan eszközöket használva, eltufaj* doniaotta a Resha-müvek javainak nagy- részét. ! AuschnPfit eFcn d^vizákíhágás és a köz^ javak védelmére vonatkozó tör\?ény reá5* d-elkezéseibe ütköző visszaélésefe miatti: isi eljárást mditotlak, mere nagy kárr otkozotv a nemzetgazdaságnak, a kiáikéreskedelem * nek, sőt az -ország fegyverkezésének Is* Ezenkívül tdkinTetbe véve, hogy nagyösz- szogü bérét«] vámnak k ülföíldi bankok bars t— indokok vök íe'-artóz tatása és Vaca- restibe szállítása. BUCUREŞTI, november 9. (Rador.} Max Auschmitr nadragl, coíaní és resícsá váí'adásainak Irodáiban ma ujbb házkuta* rá»nktat tartott az ügyészség és szamosi okiratot lefoglalt, a fiókokat pedig iepe- ősét ehe. KIHALLGATÁS Á VACARESTII í BÖRTÖNBEN Max Auschíiiitt letartóztatásával kap«* csolattban aiz alábbi uj táviratokat kap­tuk: j BUCUREŞTI, november 9. (Rador.) Az ilfovi törvényszék vizsgálóbírója tegnap kiszállt a vacarestii börtönbe hol ismét kihallgatta a letartóztatott Max Auschnitt nagyiparost. A letart tóztatás iigvében pénteken dönt az il­fovi törvényszék vádtanácsa. Auschnitt a Vizsgálóbíró letartóztatás» végzését felfolyamodta. MEGFELEBBEZTÉK a letar, i TóZTATOTT NAGYIPAROS ÁL­LAMPOLGÁRSÁGÁT GALATI, november 9. (Rador.) Pa* pescu Gheorghe craiovai lakos a gala« tii törvényszéken néhány nappal ez­előtt kontestációt nyújtott be Max Auschnitt állampolgársági ügyében. Az állampolgársági jog megszerzése al­kalmával ugyanis Auschnitt a iiagvve- j zérkar 1918 február hóban kiállított i behívó parancsát* mut?tta fel, amely most hiányzik a’ doszárból. A 'törvény* I szék november 28. napjára tűzte ki a kontestáciő tárgyalását. mindaddig, amiig uj fészkek és uj fogá­sok nem jönnek. Ez a harc ugyanis hosszú: állandó szokott lenni, meg- megújul, fregoli-változatokkal. Már ezért sem szabad rábíznunk mindent egyedül a kormányzatra és közigazga­tásra. Mindannyiunknak támogatni kell a küzdelmet a magunk társadalmi összefogásával» ahogy « kormányzat 1 és hatóságok tőlünk majd kívánják. Semmiíesetre sem az árdrágítás legyez." geíésévei, támogatásával, leplezésével. Ha szükség lesz rá, szembe kell szál- lanunk az emberi gond és nyomorúság vámsjzedöivel, árubojkottot, szövetke­zeti mozgalmat, sőt rövid lemondá­sainkat is szegezve mellüknek. Szent meggyözödésimkj hogy m gazdasági Ă műkedvelő színjátszás kézikönyve (Szieberth) megjelent: 85 lej, Ziiahy uj darabja: Gyümölcs a fán 92 lej Maurois: Az élet művészete bib­liofil kve 132 lej Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket. •nrrmn-f TrimmniKMiBiiiBiiii torpedőzások ellen a kormányzat măr meglelte és megleli a szükséges tenni» valókat. Ismerjük fel a -saját köteles­ségünket is: minden segitöképessé- günk mozgósítását és latbavetesét az. árdrágitási harcban, amikor, ahol és ahogyan a kormányzat kívánni fogja tőlünk,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents