Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)
1939-11-10 / 260. szám
aavembar iß. >fr Lon«I«&i* és Pár is udvarias visszautasítással, Béri in tartózkodóan fogadra a belga- holland héke|avasiatai Tegnap minisztertanácsok vizsgálták meg a helyzetei, ma nyUath&znah az illetékes államférfiak i Ezzel magyarázzák Lípót Király titok- I Kan £•$ hirtelen tett látogaiásál c* céh j /Á3Áv i\ r,háborúnak teljes ftrövei v*dó niegi-míuUsára", Emellett szól a* Is, j hagy a védelmi intózkodéseket — fő* 1 leg Hollandia elárasztható részeiben — lázasan folytatják, j PARIS, november 9. (Hava*.) Rriisz* I szélből jéíentik, hogy tegnap a be%n ve- ! zérk-vr csendőrök álltai k&hmtott egyéni i behivókktil. csy uj tartalékos-osztályt Ib i volt be. Az, Alberbcsaitorwa1 v'dókét kato* j nai'lag megerősítették. A csapatö&szevoná- sok matt a határvidékén 'az összes gépkocsikat (drek vivá Ibik. ELLENZÉK: vsauMamm aj \q$mt\ U"* w H«** \>é£ku# £&6‘je& C^ZSi Berlin a francia és angol sajtó visszautasító magatartásában annak bizonyítékát látja, hogy a két nyugati hatalom kereste a háborút ki anáai sálié Belgium es Hollandia ktnuszer- Beiozeiehtti maftoarazza a öíKelawasialoí LONDON, november 9, (Rador.) Az | összes angol lapok első oldalukon köz* i lik a belgadíoHlwid kiáltvány szövegét, igyekezve magyarázatot adni az ajám lat indító okairól. A „Daíüly Telegraph“ I szerint a belga és holland útra tkod ókat magasabb emberi okok és saját népeik j iránt érzett aggodalmuk késztette j ajánlatuk megtételére. A jelenlegi vi» j aszály azonban —- írja a kţp — nem ! olyan megfoghatatlan eMentét ered" • menye, melyet értekezlet keretében ta i hetne tisztázni, hanem a hadviselő fedlek céljai közötti megbékélhetetlen eltérés következménye. A béke pillanata csak akkor fog eljönni, mikor Német* ország felhagy a támadással. A „Daily MbH“ íírja, hogy Hollandia és Belgium az utolsó hetekben rend* szeres fenyegetéseknek voltak kitéve Németország részéről és nagyszámú csapatokat vontak össze határaiknáL Közvetítés« ajánlkozásukat azonban csak német nyoma sutáik lehet tulajdonítani, mely lebecsülését jelentené e két bátor nép méltóságának és határozottságának. Hitler kancellár valószínűleg azért használta fel e két állam békevágyát, Hogy megpróbáljon kijutni a dilemmából, NietgybrítawnJa és Franciaország azonban szilárdak és semmilyen közvetítés nem járhat sikerrel biztosítékok nélkül, melyek ép* pen olyan létfontosságot jelentenek saját, mint Hollandia és Belgium szá* mára. Tehát, smig Németország az ál Kit MÉKIMMME 4 MAGIHOI TONAL, melytől Európa sorsa függ ? Ennek a csodálatos hadászati miinek ka* zamn á ban j tszódi.c le ?z az izgalmas történet, mely Bűntény tat Magiból vonalion címii izgalmas filmben miivészi tökéllyé! tárul elénk. Főszerepekben: VICTOR FRANCÉI és VÉSI 4 KORENE Premie? PÉNTEKEN a SELECT MOSGÓ-ban. Kéí magyarázat m békeiavasSat hátíerér^I LONDON, novemiber 9, (Rador.) A „Tim&s“ amszterdami tudósítója rámu® tat arra. hogy holland megfigyelők szerint a körülmények, melyek között a holland és belga uralkodók felajánlották jószolgálaitaikiat, utalnak indokaikra és céljaikra. Általában ifcét vélemény merült fel: Egyik szerint a kisállamoknak okuk van annak feltételezésére, hogy aa uj kâzYeţtt&â ja» HURLIN', nova,.her U (Rader ) Az <» fogadlatús, Qn\chjl)€i} a francia cs angel d<jtó a holland-be*go, közvetítő indítványt részesítette, a legteljesebb mértékben weg lepte Berlint. Halifax*: lord kedd esli rádióbeszéde is csak orra szolgál mondják berlini körökben —, hogy a belga és holland urnlkoiók kezdeményezéséi csirája* ban fojtsa cl. Ha Angl'a és Franciaország nem akarta volna a háborút, akkor a békés megoldások útját bizonyára lehetővé lebe vo’na Németországnak, Lengyelország részére tett békejLtvasloia, a Duce szeptember elejei lépésej? valamint a Führet október, ö-ún elmondott beszéde. tala megszállott területek birtokában van, nincs sikerük a békeprőbáíkozá* soknak. A „Times“ megállapítja, hogy a holland és belga uralkodók kiáltva* nya az egész világot meglepte. Indit» ványaikat komolyan fogják tanulmányozni Angliában és Franciaországban, Ráma rokonszenvvel, de nem sok reménnyel fogadja a békeiavaslatoM RÓMA, november 9. (Rador.) H<*i)<*s; Vilma királynő és Lipót király kezdeményezése a béke érdekében mély benyomást keltett az oPsz fővárosban, hot di~ hidaló megegyezést szeretnének Iáim a szövetségesek és Németország között, A holland és belga uralkodók gesztusát élénp rokonszenvuel fogadják és méltatják a lépés megtételét eredményező nemes felfogásukat. Közbenjárásuk eredményéhez mégsem fűznek túl nagy re* ményt, habár Rómában hisznek abban^ hogy a viszály békés megoldása lehetsz ges} míg a Rajnánál átló két haderő kő* zott nem történi nagyarányú küzdelem^ Amerika tsvtózkodó WASHINGTON, november 9. (Rador.) A holtad és belga uralkodók üzenete itögy meglepetést kelteit ametéteai diplomáciai körökben, tdüntefctói agfá' hogy semmi nem mutatod Myen kezdeménye1 zésre. A kommentárok igen tartózkodóak, mert az amerikai kormány kSviü áll a két uralkodó által kezdeményezett dpíomíá . (fai eljáráson — teszd hozzá « Havas“. NEW YORK novesnber 9, (Ra4<>r.) Amerikai körök rokonszenwel és tiaO& lettel, de kétkedőén fogadják a közvetítés ajánlkozásí. A Newyork Herald Tribune szerint az » kérdés: mi yen bizlosRékoir mák adhatnak bibéit % szövetségesek A „Newyork Times"f úgy véU, hogy » hág*i találkozás körülményei, voilţamm* ac£ utolsó pillanatban tett közvetítési ja vasüiat azonnali és közvelkm veszélyre eor g^i következtetne. Hollandi« védekezésül üfabb tevületokel áranioit el, Belgium csapatokat von össze AMSZTERDAM, november 9. (Radar.) H°im: Nyugatnémet országban nagyarányú katonai tevékenység észlelhető. A holland határőrséget megerősítették. Á hohand kitömi hatóságok újabb területek elárasztásával fokozták a biztonsági ár*- lé-kedéseket. BRÜSSZEL, november 9. (Rador.) Ştefani: A belga katoncd hatóságok nagyszabású csopejtösszevanásokat eszközölnek, A köz- és magántulajdonban levő szállítóeszközöket elrekvirééták, különösen az észdlci vidékeken. A belga-holland határon jelentős tüzérségi és önműködő fegyverrel ellátott egységeket összpontosítottak. Hollandiából érkező jelentések iţe- lini, a holland-német haláron c oédőmun- 1:álatokat folytatják és megtették az elő vaslat most megfelelő tjalajm talál. Molotov utolsó beszéde elkedvetlenítette Németországot és megsértette Olaszországot. Berlin tudtuí adta Há° gólban és Brüsszelben, hogy Németország kész újból megfontolás tárgyává tenni a békefeltételeket. Ez lenne tehát magyarázata az első felfogásnak. A másik vélemény szerint a közvetítést riasztó értesülések sugalmazták. A német sajtó élesen támadja Halifax lordot BERLIN, novombiiT 9. (Rador,) Német lopok foglakoznak k>rd Halifax kedd esti rádióbeszédével, „s-rem'f eléírnék és képmutatónak“ minősítve azt. A „Berliner Börsen Zeitung1* szerint, Halifax a történelem és az emberi jogok bi rá jaként lép fői Emiékeztcéni koU azonban arra, hogy ö az, aki sz-ep'cmher 2'án a Duce békés erőfeszítéseit meghiúsította. A br t külügyminiszter minden áron háborút :>kftxt és munkatársaival rendszeresen késztette elő azt Danz'gíí beszédében Ribbentrop leícplezie az angol terveket és bebízonyi- ioiíÉu, hogy Nagybritíumia évx-k ó'« támo gwtotí és bátorított mindent, háborujra vezethetett. Kihívást jelent tehát «z » szemtelenség, mellyel Halifax a világ b# iá jajként lép fel. Még megnyerhet néhány korlátolt szelemet az általa kívánt uj világnak, de mi, németek ismerjük ezt az uj világot, összehasonlítva azzal, amire az angolok most törekednek, az 1919 ben te rém tett Európa paradicsomnak tűnőik fői —, írja a ,.BörsenzeHungc*. A „Berliner Lokal® nze'ger“ Molotov hétfőn tartott beszédével foglalkozik és megállapítja, hogy orosz külügyi népbiztos felfedte Anglia felelősségét a há ború előidézésében, rámutatva orra is, hogy Nagybr £ajin> a nem akar engedmé nyékét tenni és i-amondÄn egveduralmáróö, Mice BrnagQ, mnnKfisparfi vezér Auglia habarás cenaiazescirél LONDON, november í), (Hador.) „Suüyt bdyezünk flrua, hogy a német nép tudja tneg, hogy tisztességes békét érhet el“ — mondotta Atttee őrnagy, ki a háborús cé* lókat illetően a munkáspárt álláspontját ismertette, Attlee emlékeztetett a párt áh tel a béke ügyéért folytatott hárem és ki- jeiientette, hogy az angol népet, állami élete alapeäve nek védelméért, rákéoysze tetették a fegyverfogásra. Attiee rámutatott arra, hogy t/ első béke féltétől: kártérítés az áldozatokkal szemben, a bosszú gon* dolatának fél relételével. Az összes nagy és kisgépeknek, bármilyen színezetük is legyen, joguk van élethez és el kell ismerni jel'egz élességé k szabad fejlődését. A németek el keli ismerjék, hogy a len gyeleknek, csheknek és zsidóknak ugyanolyan jogaik vannak, mint nekik. A nemzeti, vallási és faji jogokat nemzetköz^ Wi* té/mény keJh hogy megvédje, LONDON, november (Radar.) A kormány tagjai szerdán reggel minísz- sertanácsru ültek össze, melyen meg vizsgálták a belga és holland államfők béke>f el hívását. Mielőtt választ adná' vak, a francia és angol kormányok kö* lőtt tanácskozás ind ni. :BERLIN. november 9. (Rador.) Í)NB: A német, sajtó és a német rá* dióállomások részletesen ismertették a holland királynő és a belga király közvetítési ajánbítáit. A tápok eddig nem közöltek kommentárókát. PÁRIS, november 9. (Rador.) Dala* dier szerdán reggel hosszú eszmecserét folytatott a külön Parisba hívott fiáin elin és Georges tábornokokkal. LONDON, november 9. (Reuter.) Be* avatott forrásból jelentük, hogy Chain* bérlaíü miniszterelnök a mai nap fo* lyamán a City' által tiszteletéire rende* zendő banketten fog válaszolni a holland és beige uralkodók békeközvetítő 1 indítványára. A mai nap folyamán I megbeszélések folytak le a frânate és S angol kormányok között. Chamberlain I válaszára rendkívüli érdeklődéssel vár» j i rrak politikai körökben. s í LONDON, november 9. (Rador.) Az , angol lapok tudni vétik, hogy György ( ! király kedd este a vacsora kezdetének \ ! pillanatában vette kézhez a holland és j j belga ural ködök üzenetét. Vacsora után i a béke javaslatot magánjellegű tanácsic J hozáson vitatták meg. A miniszterek \ éjfélkor távoztak a palotából. \ BRÜSSZEL, november 9. (Rador.) A j szerda délutánra összehívott minis/* j tér tanács délután 4 órakor Hit össze és j vizsgálat tárgyává tette a nemzetközi ! helyzetet* i Denis tábornok nemzetvédelmi minisz* í tér és Spaak teii 1 ügy műin isziter a mi* I mfoziertanács megkezdése előtt hosszú I kihallgatáson voltak Lípót királynál. készületeket arm> hogy a gátakat felemelvén, elősegítsék a tengervíz benyomulását Hollandia egyes területeire. Mindezek G intézkedések teljesen eUhüggázati jellegűek. Különben e némrt sajtó kedvezően fo gadja a belga és hol land államfők lépések; ellentétben az angoj és francia saR tóiVd amelyeknél a békejtrvaslcdok hideg fogadtatásra találjak. A javaslat tiszteletieméttá helyről érkezikp de a helyzet a német hékef&va&íat visszattia siíása óta nem változóit —• irfák a párisi lap oh PARIS, november 9. (Rador.) Fran* cia lapok a belga és holland államfők békeíelhivásával foglalkoznak, A „Pe* tit Párisién“ .szerint az annyira tiszte* letreméltó személyektől érkezett aján* lat megérdemli, hogy figyelemre méltassák, Nem lehet csodálkozni — írja a lap — hogy a két államfő sürgős bé= két őhajt, mely a területeik körül tá= tnadt veszélyt megszünteti. De az áte lamfök sem csodálkozhatnak, ha Fram daország .és Anglia fenntartják azt az álláspontot, melyet Chamberlain és Datedier a német—orosz bék ©offenzívat követő második napon tettek ma* gttkévá. Azóta ugyanis r.ern történt olyan esemény, mely a helyzetet mő» doaitaná* Ugyancsak el kell ismerjék, hogy a mai körülmények között köz" vetítésük elfogadása Németország re® szere jelentene eredményt, mert Len* gyolország felosztását megerősítené. A Hitler óhajának megfelelő béke — folytatja a lap — a semlegesek végié« ges szolgaságát iis jelentené. Egy német uralom sokkét nagyobb veszélyt jelentene résziikre, mint a nagyhatalmak számára. Franciaország és Anglia Németország elleni harcában a többi európai államok függetlenségéért és szabadságáért is harcol. Az „Oeuvre“ azt hiszi, hogy Lipőt belga kijrály né« met fenyegetés alatt határozta eL hogy Hágába utazik.
