Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)
1939-11-09 / 259. szám
193 9 n ov e mh e r 9. ELLENZÉK Döntőit az építkezés értekezlete az kolozsvári városháza felépítéséről--------m—mmmmBUtmamm ■■■ — Érdekes vita után a jelenlegi óvári városrészt jelölte ki a bizottság az ui városháza helyéül.- Barnemisa polgármester beszéde az építkezési tervekrő KOLOZSVÁR, november 8. Dr Borncmisa Sebastian polgármester kedden délután 5 ónára értekezletre hívta meg a kolozsvári építészmérnököket és építészeket, hogy az uj városház felépítésére legalkalmasabb hely kérdésében döntsenek. A polgármester meghívására az értekezleten dr. C'ortca városi főmérnök, Saivan V'rgi l és Sebestyén városi mérnökök, Herz nyugalmazott városi mérnök, Kovács Gyula volt városi főmérnök, Reich Jenő, Füip Valér, szmuostartományi főmérnök, Emil Manastireann útépítő mérnök, Moll Elemér mérnök, Dordea, Simon László, Mikes Alfréd építészmérnökök, dr. V*nd Pé'-er városi főorvos, Muntean Eugen o vdlamosüzem igazgatója, Metes Ştefan műszaki igazgató, Dávid János mérnök, a víz üzem részéről pedig Suceava Teodor és Gherman Nicolae mérnökök, továbbá Moldovan Ant'd, Koncz Ernő, Újvárosi Sándor, Újhelyi Ferenc ép teszek, Pop Aurel mérnök, a városi gázüzem igazgatója, valamint Pa‘ calla tábornok és dr. Popa Ádám ügyvéd alpolgármesterek veitek részt. Bornemisa polgármester beszéde Az értekezlet megnyitása után dr. Bornemisa polgármester üdvözölte a megjelenteket és az uj városház felépítésének sürgősségét hangoztatva felhívta a jelenlévőket nyilatkozzanak, hogy a~ uj városház felépítésére a városnak melyik pontja a legalkalmasabb. Kijelentette, hogy komolyait el van határozva, hogy a városház felépítésének kérdését dűlőre juttatja, mert ha a kérdés ’nem oldódnék meg, napról napra ú jabb megoldási módok vetődnek fék amelyek a kérdés megoldását késleltetnék. Kijelentette azonban, hogy az ülés határozata nem végleges, de elhatározó jelentőségű. Árra kérte a műszaki s-znkértőket, hogy az eddigi megoldási tervek közül válaszszák ki azokat, »melyek a kivitelre a legalkalmasabbak. Közölte egyúttal, hogy egy hónap múlva a szakértőket újból ösz- sze fogja hívni. Bejelentette egyúttal azt is-, minthogy a- értekezlet nem politikai jellegű, azok, akik az állam nyelvét nem ismerik, saját any any el vükön szó- tolhatnak fel. UJ MEGOLDÁSI TERVEK A polgármester megnyitó beszéde után Ciortea városi főmérnök hosszasabban is- , mertette a napirendre kerülő kérdést. Röviden ismertette az uralomváltozás előtt tervbe vett városház fel ép lésének előké- , születőit és ezután rátért dr. Bornemisa } Sebaátiam polgármester által felmerült uj ' városház felépítésének kérdésére és tamer tette az eddig felmerült megoldási tér ’ veket. Körvonalazta a városi mérnöki hivatal, a bucureştii műegyetemi tanárok, Suceava Teodor v:zmüigazgató három tér j vét, végül pedig Kovács Gyula volt főmérnök tervét. Suceava Teodor az eddigi J megoldási tervekkel szemben, a városház f számára a jelenlegi Rédey-palota és a 1 Bob utcáig hozzácsatlakozó épületek kisajátítását javasolta. Második megoldást tervül a kegyesrondiek székházának és gnv oáziurnának kisajátítását, harmadik megoldási mód képpen pedig a jelenlegi városház épületét a Banca Centrala épületének kisajátításával kapcsolatban. Ismer tette végül Kovács vollt városi főmérnöknek megoldási tervét, aki az összes eddigi javaslatokkal elleniéiben, a városház P. Ijnirirn detló felépítésének gondolatát elvetve, azt javasolta, hogy az uj városháza épületét a város tulajdonában lévő óvári területen helyezzék el, annak az épülettömbnek n kisajátításával, amely a barátok templomától az egyetem jelenlegi régiségtáráig terjed ki. A tervek ismertetése után a szakértők megtekint ették a közgyűlési terem falára . felfüggesztett terveket s azután megkezdődött a vha. VITA AZ UJ VÁROSHÁZ ELHELYEZÉSÉRŐL Elsőnek Kovács főmérnök szólalt föl, aki a végleges határozat elhalasztása mellett foglalt áhást, minthogy az uj város ház felépítését csak a városrendezési tervvel kapcsolatban lehet megoldani. Minthogy a városrendezési terv határidejének végső pontja decemberben ’ejár, csak a tervek beérkezése után, szabad dönteni. Mikes Alfréd mérnök a városháza plata Unirii-n való felépítése gondolatának elvetését javasaiba, minthogy építészeti összhang szempontjából, íu P. Unirii-n a Szent Mibály tempíomon kívül más nagyobb épületet nem lehet elhelyezni Különben is nem a P. Unirii n város központja, hanem a Pata Mih»i ViteazulHér és ennek környéke. Moll Elemér csatlakozott Mikes véleményéhez és azt hangoztatta, hogy az uj városház épületét nem. beépJett tömbbe, hanem szabad területen kell felépíteni. Az ezután következő vitában Suceava, Fiiltip, Metes mérnökök, továbbá Újvárosi, Koncz építészek, valóin ni- Dordea, Reich mérnökök és Vi&d főorvos szólaltak fel. Metes mérnök azt ajánlotta. hogy az uj városházát ia katedrái ssn.1 szemben, a rendőrség és a teo’ó- gLa helyén, vagy pedig a jelenlegi cigány- negyed helyén építsék fel. IIOL ÉPÜL FEL AZ UJ VÁROSHÁZ? Az elhangzott felszólalások után, a polgármester szavazás alá vetette a Metes mér nők ajánlatával együtt megoldásra ajánlott 13 tervet és a szavazás eredménye a bucureştii mér- llökök, iUctve Kovács főmérnök javas- lalát fogadta el, almi azt jelenti, hogy a városház épületét nem a P. JJnirh-téren, hanem a Baritiu-vJca. illetőleg a város tulajdonát képező óvári üres területen kelt felépítenij cihái jelenleg a posta- épület és bnromfiplac van. Természetesen a döntés még nem végleges, mert a végleges döntést csak a városrendezési tervek beérkezése után hozzák meg. A polgármes-ter záró szavaiban megköszönte a meghívottak értékes hozzászólását. EZUTÁN NEM KELL NÉGY HÓNAPIG VÁRNIA a SZERENCSÉRE legnagyobb sorsjegy választék és az egész országra kiterjedő fiókhálózat. As ÁUarr.i Scrsjálek uj terve 2 húzást ír elő hevonta. Vásároljon még ma sorsjegyeket a november IS és 18. iki húzásokra. Ahogy megválogatja sorsjegye számát, vá lógassa meg a sorsjegyárudút Í3. BORA SORSJEGY ÁRUDÁK Kereskedsîmi Hîîe bankr. í. Ciul, P* Unirii 20, A nagyvezérk 13. számú közleménye BUCUREŞTI, november 7. (Rador.) A nagyvezérkar 13. sz. közleménye: I. Szabálytalan azoknak az otthon tartózkodó tiszteknek, altiszteknek és közlegényeknek katonai helyzete, akik 1939 április havától kezdödőleg a ka- tonai hatóságok által nem voltak feltalálhatok, hogy részükre az ujrendszerii következő behívó parancsok valamelyikét kikézbesitsék: 1. Sárga vagy vörösszinii, csillaggal és pecséttel ellátott! behívó parancsok. 2. Fehérszinü parancs a helyen maradásról („rămânarea ia vatra“). 3. Fehérszinü parancs a munkánál történt mozgósításról („mobilizare la lucru“). II. Szabálytalan továbbá azoknak az otthon tartózkodó tiszteknek, altiszteknek és közlegényeknek helyzete: ) 1. akik az előbb jelzett parancsokból többet kaptak és több ilyen pa* ranccsa! bírnak. 2. Akik nem ismerik azt a katonai egységeit, melyhez tartoznak. III. A fentebb jelzett esetekben, katonai helyzetük tisztázása végett je- len közlemény kihirdetésétől számított 20 napon belül az érdekeltek katonai livretjük és a birtokukban lévő régi, vagy uj behívó parancsaik felmutatásával a következő helyeiken jelentkezni tartoznak: 3. Megyeszékhelyen lévő városokban a hadkiegészítő parancsnokságon. 2. A rendőrségen az összes többi városokban. j 3. A csendőrőrsparancsnokságon a falukban. Ezen helyeken a felvilágosítást megadják és a jelentkezésről igazolványt adnak. IV. Ä jelen rendelkezések a következőkre vonatkoznak: 1. Az otthon lévő közlegényekre 50 éves életkorig. 2. Tartalékos altisztekre 55 éves életkorig. | 3. Tartalékos tisztekre a tisztek helyzetére vonatkozó törvény renuelke* zései szerint és pedig: alantas rangfokozatú tiszteik 55 éves életkorig, őrna* gyök 59 éves életkoriig és alezredesek 61 éves életkorig. A nagyvezérkar közleménye felhívja a figyelmet, hogy azok ellen, akiknek katonai helyzete szabálytalan és a jelen közlemény kihirdetésétől számi» lőtt 20 napon belül a fentebbi rendelkezéseknek nem tesznek eleget és később jelentkezési igazolvány nélkül találtatnak, a törvény értelmében a ka* ton^I hatóságok előtt eljárás indul. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ „SEMNALUL“: Első percbon megái!a- psthaíó volt, hogy a jfEenUgi háború különbözik az 1914-1 világháborútól. Akkor azt hitték, hogy a háború több hadsereg összecsapását jelenti, melyből győzők é’ legyőzőtök körűinek ki. Lényegében a háború az erőviszonyok kérdése volt és két nép, mint (két ember birkózott egymással. És mi következett a világháború ulár? Ahelyett, hogy régi medrébe tért v-olra vissza a világ folyása, mindenütt forrongás' indult. A próféták zavart okoztak és a kifejezéseknek zavaros tartalmat adtuk. Többféle demokrácia voir a gyakorWbm. Ez a zavaros helyzet a jelenlegi háború <kii- röréséig tartott, melynek nyomán az ellenrétek gyengülték, mint az orosz—német megegyezés mutatja. Megindult tehát a tisztulási folyama! s a világ tiszlul tabb meggyőződést nyer, hogy a szemben álló felfogások között válasszon. Mert most nemcsak két hadsereg, de két, felfogás is áh szemben egymással. A jelenlegi háború fontos szociális következményekkel jár. A béke nemcsak az erővbzonyok»c dön'ii el — mint az 1914-i háborúban — , de kér felfogás között kell majd válasszam. A ketrő közül az egyik hosszú időn át a világ megszervezésére le;z hivatva. „TIMPUL“: Az utóbbi napok eseményei -arra az örvendetes tényre mutatnak, hogy a béke m-egerősitésére lehetőség van Délkeleíeurópában. Itália és Görögország barátságos jegyzékváltása is erre mutat. Török politikai körökre jó benyomást keltett Itália és Görögország közötti kapcsolat szorosabbá tétele, mely az olasz—török megegyezést szolgálja. Ez a megegyezés nem lehetetlen, mert Ankara a földközitemgeri és del keleteurópai béke megszilárdulásának óhaját 'többször hangoztatta, a török!—angol—francra hármas paktum pedig csak megerősítette ebben a szándékában. Törökország ugyanig nem a háború, de a béke eszközének tekinti a paktumot. Az olasz—görög barátság és olasz}—török baráti megegyezés feltűnése jó előjelnek látszik. Az olasz—görög barátság erősödésér megelégedéssel vesszük tudomásul, meri Görögország szövetségesünk és jó bará'1 (kapcsolat fűz Dáliához. Az esemény a földközi tenger^ és délkeleteurópai összes államok békéjének és érdekeime-k védelmét jelenti. „PORUNCA VREMII“: / December 4-én kezdődök Géniben a Népszövetség uj ülésszaka'. Nincs olyan eseményről szó, mely a reménységöket fokozhatja, mégis figyelmet érdemel eredeti rendeltetésénél fogva. A Népszövetség az európai szolida* rüás megerősítésére g az összetűzések békés elintézésére alakult. Az idő azonban az összes emberséges elképzeléseket elmosta, az imperialtta törekvések az európai bi- zailom alapjár elpusztították. Ki lesz a győző? Nehéz megjósolni, annyi gzonban bizonyos, hogy a legyőzottre rendkívül szigorú feltételek várnak. Ezúttal más kérdéssel: a fcisnépek jogával kívánunk foglalkozni. A ikisnépek a hatalmas államok szeszélyeinek vannak kitéve. Megható, hogy Hollandia is el kellett rendelje területén áz ostromálDapotot. Ki tudná megsérteni Hollandia, Belgium, vagy Luxemburg semlegességét? Valamelyik a nagyhatalmak közül Néhány k;s állam eltűnt a térképről, ă -nemzetek azonban újjászületésre vár- -nak. Emberi törvény -szerint mind egyformán életre hivatottak, egyformán megilleti őket a becsülethez és függetlenséghez váló jog. A pusztulás végeztével majd uj élet vár a kisnemzetiekre. Megszűnnek a- szolgalmi jogok és életre kel -a szabad fejlődés joga. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában^ _Clu/, Piaţa Unirii.
