Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-08 / 258. szám

)

1

í 9 39 november 8. "ff

ELLENZÉK

I—

Megtartotta alakuló gyűlését az us ügyvédtörvény előkészítő bizottsága

la mamii igazságügy minisníe!* nagy besxésHíent Essaíirieáie a bí" 2otí<ság e!ő<á az ügy védi örvény céikiiiizéseH. — Viia a kisebbségek képviseletének igazságos és országos megouSásáré

Az

BUCUREŞTI, november 7.

ügyvédtörvény mód o«smr ásta céSjá- ból a kormány állal fokért 30 ragu bizottság november 4-én, szombaton, tartc1- ta alakuló ülését, melyen, lamaindi igazság ügv miniszter hosszabb beszédben ismer, tente az indokokat, melyek a kormányt az iigyvéd‘ kamarák és Ügyvéd. Szövetség régi vezet őségéinek feloszlatására és időközi bizottságok kinevezésére induolrák, hangsúlyozva, bogy

u kőrmány továbbra is ndyt helyez a2

ügyvédi karral való együttműködésre, ele kamarák régi vezetőségének tgyrésze nem állott hivatása magaslatán, ezért kellett áűneneri helyzetet teremteni, hogy olyan ui ügyvéd örvény legyen megalkotható, mely intézményesen biztosítja az ügyvédi kamarák megfelelő működését.

Ilyen uj - törvény előkészítése céljából az ország legrekmíélyesebb jogászaiból alkotott 3c ;tagu bizottságot hivott meg s az uj -örvényailkptássa! megadandó problémákat a következőkben sorolta "fel:

Az ui ügyvéd-törvény 'kitűzései

védi hivatás gyakorlásában a törvényesség s ó stabilitás érvényesülését. A nem- zett elem primátusára nézve megjegyzi, hogy ez ténylegesen meg van s « jövőre is biztosit ja ezt a románság számbeli

többsége; -a probléma megoldása tehát abban keresendő, hogy a kisebbségek jogos arányban uctló érvényesülése is megfelelően biztosíttassák.

Gyárfás Elemér a magyar ügyvédek nevében csatlakozik Hans Ottó Róth kijelentéseihez.

OtvJescu bucureştii ügyvéd gyakoribb megjegyzései után, Dimitrin jasii dékán az ottani kamarában uralkodó különleges helyzetet ismertet: s felveti a kérdést, hogy n kisebbségek arányosítása országosan, vág)- kamaránként történjék-e. mert az előbbi esetben a ja so kamaránál a román többség nem biztosítható.

Eleden nagyváradi dékán szükséges*

Hragomii1 Idsebhségi miniszter aradi beszéde a kisebbségi kérdésről

Összefogásra és egyetértésre hívta let a miniszter az ország lakosságát

BUCUREŞTI, november 7.

(Rador.) A kijavított és átalakított j aradi püspöki székesegyházait iinnepé- i lyes keretek között szentelték fel va” sárnap. A kegyeletes ünnepségen je= íen voltaik: dr. Zigre kultuszminiszter, dr. Silviu Dragomir kisebbségügyi miniszter, Popoviciu aradi püspök, Geor- gescu tábornok, a NUF gárdák pa* ranesnoka és más előkelőségek. *

Andrei Magharu püspök méltatta a templomok kijavításának jelentőségét és fontosságukat a román nép törté*

»elmében.

Dr. Zigre miniszter ezután az egyházak Erdély multijában betöltött szerepéről beszélt, rámutatva, hogy az er* délyi románok egész közélete az egyházi alakulatok kebeléből indult ki s csak ennek tulajdonítható, hogy a román elemnek rendkívüli ereje volt minden elnyomással szemben. Zigre miniszter végül az őfelsége személye körüli tömörülésre hívta fel a figyelmet. .:

Silviu Dragomir dr. kisebbségi mi’ niszter szintén az egyház szerepének ismertetésével kezdte beszédét. Az egyház biríla rá ellenállásra a roniáno= kát — mondotta — az elnyomatással szemben. Dragomir dr. miniszter ezután igy folytatta:

— Ezen a szilárd alapon nem szaibad ísohasem szem elől tévesztenünk a valóságot. A történelmi sors a román nép mellé kisebb’nagyobb magyar, német és szerb tömegeket helyezett. Ez a sors, mely oikszerü befejezéshez juttatta! jogos nemzeti igényeinket, valahogyan megforditrotta a szerepeket. A románok — most államaikot(ó tényezők — itt Aradon először igyekeztek meghatározni a népkisebbségekkel szembe* ni politika irányelveit. Alár a világháborút követő fegyverszünet előtt néhány hónappal egy aradi magyar lap közölte volt a román vezetők célzatos fejtegetéseit, akik ugyanabban a szellemben szerkesztették meg az 1918 de* cember 1-én hozott határozatot. Az a nagylelkűség, mellyel akkor felajánlottunk minden biztosítékot, másnyelvü

I uck tartja az ügyvédi létszám korlátozását, a birói és ügyvédi vizsga egységesé tését s az ügyvédeknek az nfemi nyug díj intézetbe való felvételét .

Úrndariu temesvári dékán ismerteti a kisebbségek arányos képviselete tekinteté ben a Bánságban tető alá juttatott megoldást.

Mi cioara puháéi dékán a kisebbségek arány számának országos . megállapítása mellett foglal állást s rámutat, hogy ez nehezen egyeztethető össze a szerzett jogok t‘sztéléiben tartásával. Eüsmen, hogy a kamarai vezetőségek választásánál sok visszaélés történt, de mégis aggodalommal látná, ha választás helyett ezek kinevezés utján töltetnének be.

Potarcci volt igazságügyminiszter szintén a kamarák autonómiájának fenntartása mellett foglal állást s azt a kvánsá- j goit fejezi ki, hogy n jelenlegi átmeneti állapot minél rövidebb legyen. A kisebbségek érvényesülésének arányát ő is országosan vé1-' inogálíap'tandónak.

Emandi igazságügyminísztér a felszólalásokra válaszolva, kijelenti, hogy a végleges szöveget a minisztertanács fogja megállapít» né, de ennél a legnagyobb figyelemmel lesznek a bizottság állásfoglalásaira. Az ügyvédi hivatás gyakorlásának szabadságát biztosítani kívánja, de elejét kell ven ne annak, hogy a kamarák pok- t kai klubok lehessenek. A nemzeti elem érvényesülésének kérdésében fenntartja a nyilatkozatot akkorra, ha a bizottság álláspontja kialakult, a most kinevezett időközi bizottságok működési körére nézve körlevelet bocsát ki. Készséggel támo gat minden törekvést, mely az ügyvéd» kar nívóját emeli.

A bizottság ezután Perietennu ügyvédszövetségi elnök vezetésével megalakult; tagjai átvették tanulmányozás végett <7. ügyvédszövetség által készített törvénytervezetet, melynek érdemleges megvitatása céljából a bizottság csütörtökön, november 9-én fogja első ülését megtartania) a román nemzeti elem érvényesülésére irányuló 'kívánságot — mely ,a mocani forrongás kiindulás» oka vagy legalább ürügye -voll — nem (kívánja feladni, sőt ia'z uj alkotmány szellemében a törvény utján 'is biztositaindónak ítéli, de ennek kodifikálásánál nem hagyható figyelmen kívül az ország helyzete, hol milliós nemzeti kisebbségek é'nek, melyeiknek szintén joguk van az arányingos érvényesülésre; jelenlegi kormányrendszer â legnagyobb figyelemmel volt e nemzői i kisebbség jogos igenye1- re, melyek így az ügyvédtörvénynél sem raeliőzherők;

b) az ügyvéd kar autonómiáját nem aikaria érintem,3, ha ez a hivatás szabad gyakorlását célozza, de biztosítandó ezzel szemben a kormány tökéletes ellenőrzési joga ís;

c) a fegyelmi eljárás hatékony, gyors cs Igazságos legyen;

d) érvényesüljön, a lehető tökéSiefces szelekció az ügyvédi karban;

e) az ügyvédi hivatás gyakorlásának .feltételei szoba‘osan irassank körül;

f) az ügyvédi 'kamarák vezetőségének ősz* szeáÜiíásáná! biztosítandó az idősebb, komoly és kiforrott elemek érvényesülése;

g) az Ügyvédi Kamarák Szövetsége kellő hatáskörrel s reális befolyással b’fró testület, legyen;

h) tar,asznak tiszteletben a szerzett ,ü=°k;

i) az ügyvédi nyugdíj-kérdés megfelelőbben rendeztessék, amihez kilátásba! helyezi az áüam pénzügyi támogatását is.

NAGYJELENTŐSÉGŰ HOZZÁSZÓLÁSOK

T-vnasescu semmifősbékk b’-ró köszönését mond űí miniszternek, hogy a bírói kar (képviselőit ás meghüda a bizottságba, hogy így >a megalkotandó törvény a bírói és ügyvédá kar együttműködéséből szület- hessék meg. Szükségesnek tartja, hogy a semmüőszéknél ■tárgyaló ügyvédek külön tesiülerben szervezessenek meg s a bírósági tárgyalások rendészete megfelelően sza* bályozrassék.

Anibail Teodorescu bucureştii dékán elismeréssé] nyugtázza a miniszter kijelentését, bogy az ügyvédi dear autonómiáját nem akarja csorbitani. A felmerült problémáik ■természetes megoldá-t találnak, ha az ügyvédi kar szerepe és hivatása tiszt? ztaták é^ elismerést nyer a bírói testülettel való egyenrangúsága.

A b'rói 'testületben a román 'nemzeti elem érvényesülésének kérdése fel sem verődöd; ugyanígy megoldható az. ügyvédi karban iö de természetesen gondoskodni íkfell az áham életébe böiifleszkiedert kisebbségek jo- g°s arányban való érvényesüléséről is.

Periét,eanu ügyvédszövetségi elnök kiemeli, hogy a feloszlatás 6i nem cTl'e váratlanul; rúd i, hogy ennek be kell következn e, mert az ügyvéd1 kor Súlyos válságban van, másfél év óta nem iehe'ett kivezető urat 'találni. Az 1938 májusban tar1 ott ügyvédi kongresszus m e gv,ál ós hh a tu rlan, határozatokat hozott s ezzel elverette a válság magvak

A KISEBBSÉGEK ÁLLÁSPONTJA

Uans Ottó Rólh a német ügyvédek ne- vében elismeréssel nyugtázza, hogy a miniszter a törvényelőkészítő bizottságba a történeti kisebbségek képviselőit is meg hívta s kifejezi készségét a törvényhozás bon való közreműködésre, kiemelve, hogy íz uj törvénynek biztosüuhiá keil az ügy.

polgártársainkkal való normális együtt* élésünk érdekében, elejétől fogva teljes megértésre csak a német vezetők részéről tálált. A magyar népkisebbsé- gi csoport — melynek vezetője köztünk.. van, ugyanegy arcvonadba sorakozva —- hosszú időn át távol tartotta magát a román állam reális kereteitől'. Nagyon megértjük az érzelmi skálát, melyen egy nemzedéknek kellett áthaladnia, mely kénytelen volt átengedni kizárólagos uralmi helyzetét, hogy helyet adjon egy tényezőnek, amit — habár szám szerint nagyobb volt — ala- csonyalbbrendüség helyzetében tartót* 1 tak. A folyamait mégis befejezést nyert 1 és a határok, melyeket bármely pillanatban készek vagyunk ismét vérünkkel szentelni, olyan valóságot teremtettek, mellyel meg kell békülniök a jelenlegi és elkövetkező nemedékek* nek is.

— Két elszigetelt nép vagyunk, mindketten a Duna széles völgyében, a Kárpátok oltalma alatt helyezkedtünk el hatalmas szláv és német törne= gek között. Megmaradásunk titkát abban a tényben kell keresni, hogy mind két nép egységes tömböt alkotott, melynek keleti és nyugati szegélyei kölcsönösen védik és kiegészítik egymást.

Dragomir miniszter befejezésül ösz- szefogásra és egyetértésre hívta fel a megjelenteket és jólétet kívánt az ország lakosságának.

A magyar kisebbség nevében dr. Pa* recz Béla, a németek nevében Johann Kretil mondott köszönetét Dragomir dr. miniszternek és a kormánynak a romániai népkisebbségeikkel szemben megnyilvánult gondoskodásért.

Délután 6 órakor Nichifor Crainic professzor tärieft előadást „Király és Egyház“ címmel.

LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg- választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii.

Százhúszezer dollárt kapott Amerikától egy angol mérnök, aki „feltalálta“ a háborús

acélsisakot

PÁR1S, november 7. '■

Tegnap délben ragyogó «napsütésben nemzetközi újságírókkal ültem az egyik kávéház forraszán, «amikor elvonul * előttünk két század francia gyalogos katona«. Vadonatúj ruhájuk mura'-ta, hogy a harctérre men- •nek. Minden ragyogott rajtuk a tisztaságtól- a bakancsok talpa szinte sárgállott még. Keveset járhattak benne.

A katonák hátán nehéz hátizsák gumósodon-. Ki <tudja, mi mindent Cipeltek ben- né Fejükön acélsisak, a harc« szolgálat jelképe.

Amin:« így elvonultak előttünk, egyik angol újságíró pipájával a katonák felé mura- tort és csa’k ennyit mormogott a foga» között:

— Ez is angol gyártmány*

— Ugyan, kérem, hogy áTthat ilyent — mondta egy francia kolléga •—- ezt nem. az angolok találták «ki, hanem Napoleon!

Nem érdemes a hosszú szóváltás: leimi. Ugyanis tévedésről volt szó. Az angol az acélosakra folté a megjegyzést, a franc'i ujsághó pedig azt hüte, hogy a bajonert« «rol vau szó. Miu'án így 'kiegyeznék, az angol tovább folytatta mondókáját.

— Furcsa és lassú járású 'az ember» ész- Már »: rézkorszakbeli sírokban is ott találjuk a fejdvédő sisakot, még«s a huszad'le század elején újból fel kellett ez: valakinek: fedezni. Ezt az újfajta golyóálló acélsisakot egy angol mérnök találta) fel. Jól ismertem, John Brodíe-nak h’Vták. Térd'g koptatta a lábát, amíg végül â lőszerm misztérium elfogadta találmányát és próba da rabokat készíttetett a sisakból.

— Először revolverrel, majd puskával, vegijl srapnell-lövedékkel vették 'tűz alá ezekét az acélsisakökat. Amit a feltaláló ígért, azt a találmánya be h váltotta, golyó, srapnel! nem ment át rajta, legfeljebb kisebb-nagyobb horpadásokat okozott...

Volt ugyan egy angol riszt, aki tovább okoskodoti és azt mondta, hogy nem biza'S* hogy az Üye-ni acébriák közeli hatalmas ütést k>b>r-e? Addig folyt az ellentmondá', amjg fogadást körött'. Fejére térté a sisakot és ráparancsolt az egyik katonára, hogy közepes nagyságú kalapáccsal üssön a ^ sakra. A katona teljesítette a parancsot. Ä sisalfcnak nem történt semmi baja, csak a fogadást kötő riszt elájulr. Kisebb agyrázkó*« ckbt kapott. Ez a kisériet volt az» amely végleg eldöntötte az acélosak bevezetését az angol hadseregbe.

—- Akikor nagy lelkesedés volt a csatornán túl és barátom, a feltaláló egy úri gesztussal ingyen bocsátotta a hadvezetőrag rendelkezésére találmányát. Később azonban az európai Harctérre jött amerikai katonák »s ilyen acélrisakot kaptak.

t— Ezt már nem nézte tétlenül John Bro- d»-e. A háború, rimulrával ártatlan arc:al lri ele^ kimutatást (kért az amerikai hadügy- míniztériumtól, hogy hány amerikai katona jött át Európába ncélisakkal. Meg is kapá a ponros számot. Egymillió 532.000. Erre barátom beperelte «az amerikai kincstárt éj találmányáért sisakonként 6 penny gyártás» engedélyt kért

— Ez elég tekintélyes összegre rúgott, vagyis kereken 190 ezer dollárra. Nagy '!• ku következett és ha jól emlékszem, az amerikaiak ki ri fizettek -százhúszezer'dollárt. M'ndez -egy ötletért. Meg lehet, ha a barátom él, most nagyban reménykedik, hogy Amerika megint beavatkozik a háborúba. Újabb sisak-zámlálás következne.

(-)

Gyűlést tartanak a NUF marostarto mányi titkárai. Bucurestiből jelenti a Rador: A NUF szervezésével megbízott minisztérium közli, hogy Maros-tarto* mány megyei titkxárai no^'ember 7-én délelőtt 10 órai kezdettel ülést tarta* nak Gyulafehérváron. Elnököl Victor Moldovan főtitkár.

Nagy ünnepség Cernautiban. Bucu restiből jelenti a Rador: A „Bukovi* na iák Köre“ szombaton ünnepli Bucu« restiben 21*ik évfordulóját a román csapatok bukovinai bevonulásának. \ Liga Culturală helyiségeiben tartandó ünnepségen dr. Candea cernăuţii egyetemi tanár fog előadást tartani.