Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-08 / 258. szám

Ef-tBN7mir '

79 3 9 n o V if m S i r f.

nemeién! ai nf hözoHíatósilggi íörvéng--- — ftmm I——— I ------Az Eitenzék teijes szövegében közli a nagyiontosságu íörvény rendelkezéseitMegszünteti a íörvény a baccalanrcátusi vizsgák

eddigi rendszerét

I. közlemény.

\z uj közoktatási törvény az 1934. évi törvénnyel szemben a következő fon* tosabb módosításokat tartalmazza:

Az ui törvény eltörli az év végi vizs" gátatokat. Atimién év végén, május havában, az osztály átrsmétli az egész év anyagát és minden tanuló kétszer felei az ismétlés anyagából. A középfokú oktatás két részre oszlik: az alsó tGígo- /at a gimnázium négy osztályából, a felső tagozat a lyceum három osztályából áll. Azok. akik felsöiskolai tanulmányokat óhajtanak végezni, kötelesek még egy, úgynevezettt baccalaureátusi osztályt is végezni. Ez osztály növendékei januárban és júniusban vizsgát tesznek az illető iskolai tanáraiból álló bizottság előtt. A vizsga elnöke egy. a nemzednevelésiigyi minisztérium által kinevezett egyetemi tanár. Ezzel az eddigi baccalaureátusi vizsgák megszűnnek. I

A szellemi túlterhelés leküzdésére irányul azon törvényszakasz, amely előírja, hogy minden szombaton tanári értekezlet1 hívandó össze, amelyen minden osztály tanulmányi anyagát a következő hétre a különböző szaktárgyakat előadó tanárok megbeszélik.

Tanításra csak'tianárképesitö vizsgával (examen de capacitate) rendelkező tanároknak van joguk. l£zeket a vizsgákat a kétéves felső tanárképző jelöltjei a felső tanárképzőben teszik le. Háromévi működés után a ttanárvizs- gával rendelkező (capacitate) helyettes tanárok véglegesittéinek. Címzetes tanárok és igazgatók csak azok a vé>g* leges tanárok lehetlek, akik előzőleg sikeres, külön e célra rendezett versenyvizsgát tesznek. A YHI°ik (bacca- laureatusi) osztályban is csak olyan tanárok taníthatnak, akik ezen a vizsgán keresztülmentek.

Nem rendelkezik a törvény azoknak a tanári diplomával (licenţă) rendelkező tanároknak a sorsáról, akik, bár pedagógiai! gyakorlattal bírnak, tanári képesítő vizsgát még nem tették.

Az Ellenzék teljes szövegében közli a kisebbségi középiskolák szempontjából is nagyfontosságu törvényt.

Az uj közoktatási törvény szövege

Ş I. FEJEZET- Ä törvény vezérelvei

r. Cikk. *—* A középiskolád oktatás az oktatás második foka; célja «az, hogy^ a négy elemi oszlaly elvégzése után az ifjúságnak általános műveltséget adjon cs a íclscökolai tanulmányok részére az ifjakat előkészítse.

• 2. Cikk. — Ä középiskolai Oktatás szervei: a) az államit iskolák, b) állami engedéllyel működő magániskolák és intézményük melyek á magániskolákra vonatkozó törvény alapján működnek.

3. Cikk. .—■ Az elméleti középiskola? ok- tárás két részre oszlik. Az alsó fokozat a gimnázium, a felső a l»ceum. A gimnáziumi oktatás négy évig tart. A liceumi o!ktárás tartama változó: Abszolváló bizonyítvány elnyerésére három év, baccalaureátusi diploma elnyerésére 4 év. A hatodik és heted’k liceumi osztály bölcsészeti és 'természet'u- clományi szakra oszl’k. Ezeken ia szakokon n közös tárgyaikon k»vüt bizonyos szaktárgyakat is adnak elő.

4. C'iikk. — Mindkér nem középfokú oktatása ugyanazon elvek szerint történik, a tantervben foglak szükséges módosításokká!. Vegyes iskolák működése nem engedhető meg. F’uk és lányok külön intézetekben I. nutnak. A nemze!ncvelésügyi m> uiszfénum azonban különleges esetekben vegyes gimnáziumokat is engedélyezhet.

5. Okk. .—. A (középiskolai oktatás fel- ügyeletét és irányítását a nemzet nevelésügyi minbztérium "végzi és 1» törvényeket, valamint az állami és magániskolák tan. tervét és az oktarási szabályzatot írja e'ő. (Azon magániskolák, amelyeknek nővén- elekéi nem tesznek államvizsgát, 'Saját tanterv alapján működhetnek.)

Magániskoláknak külön működési és fegyelmi szabályzatai lehetnek, valamint a nemzet-nevelésügyi minisztérium előzero)

ngcdc vével póuantcrwel bírhatnak.

6 Cikk. — A7. egyezmények és a feleke- •/f-r-. oktatáson vonatkozó törvény külör- je^ţş rendeiik.ezeşfi royább is érvényben ma1 radnak azonban a jelen törvény rendelkezéseiben elő'ri ellenőrző rend zabálydk és » tanárok kin 'vezé »ével kapcsolu 'os in .éz- kedések azonnal élolbdépnek. E renjcl'.c- zések 'kalma.7..hi módozatait »külön végi« - hajtási s/abályz >’t fogja megállapítani.

7. Okk. — A nyilvános és magán középiskolákban csak .1 Nemzerncvelésügyi Mi- risztériv-m által ongedéiyez'*'-: tankönyvekéi ich« t használni.

8. Ckk. .......... Gimnáziumokat é» hecumok 1 csak a nemzet-növelés ügyi mini z téri um külön Törvénye alapján lehet felállítani.

Hasonlóképpen gimná^umcíka: csők külön törvény rendelkezése alapján lehot líceumokká áta kaki tűni. Párhuzamos osztályok feláilitá-a, ha ezt va'amcly c’őző osztály tanulmányainak folytatása szükségessé ‘.eszi, csak miniszteri határozat alapján lehetséges. tkivéve az. I. és V. osztályt.

Valamely gimnáziumnak, vagy líceumnak gyakorlati jellegű iskolává való áralakítása csak rendcleltürvény alapján történhetik a felsőbb szakokratáüigyi 'tanács és n tartomány neveié ügyi tanácsának jelentése lapján.

9. Okk. — A7. iskolafennrarió hatóságok esek a jelen törvény 3. és S-ik cikkének és az. iskolai gondnokságok törvényén k rendelkezéseivel összhangban ál Írhatnak

fel középiskolákat és uj osztályokat.

10. Okk. — Magáno'cfk, művelődési intézményük vagy vallási közösségek ma- gán>sk< Iákat csak .1 kisebbségi statútumban logint magám ktaitá ii '-örvény külön rendelkezései talapján állíthatnak fej.

ír. Okik. , Az összes állami isk<4ák előadás' nyelve a román. Más nyelvek csak írén; Hőadot* tárgyak s/crepelhenpk i kólái; tana érni ében.

12. Cikk. — Azokon «a vidékeken, ahol

n.tgysz. n-.u kisebbségi lakosság él, a 8. és 9- k cikkben foglalt feltételek szcmclőtr- tar áfával lehet az 'illető k‘ ebbség nyelvén működé) középiskolákban vagy pedig az. állami középiskolák melier; ilyen nyelvű kisebbségi tagozat óikat fclá-Mani. Ezekbe az iskolákba vagy ezekbe a tagozatokba, csak ugyanazon nemzetiséghez rariozó tu* nulóka' lehet felvenni, -akiknek anyanyelve «■z illető ;sko?a vagv lagozar anyanyelvével azonos. Ilyen iskolák vagy tagozatok fel- álli.'ásának uz a feltétele, hogy minden gimnáziumi osztályba legalább 30 és minden liceumi osztályba minimálisai» 25 tanuló Iratkozzon be. Bármely legyen a kisebbségi tagozat előadás» nyelve, a román nydv, Román.; «történelme és földrajza, valamint a jogi ismére'eík román nyelven adandók elő

Az Isholai év, vizsgán és bizonyittányoK

Kibocsátása

•II. FEJEZET

13. Cikk. — Az. iskolai év szeptember elsején kezdődik és tart jun'-us 25'ig bezárólag. A vasárnapok, az egyházi és az előirt nemzeti ünnepek kivételéve1, már dennnp van előadás. A törvényes ünnepek: *n karácsonyi szünet, december 22*’töl január 7"ig bezárólag, a húsvéti szünet v ! rág vnsámapjátó 1 a husvéJ utáni első vasárnapig és a nyári szünidő június 26-tól szeptember Tig.

14. C kk. — Az alsó tagozaton nem Írható be több, mint 45 tanuló, a felső tagozaton pedig maximum 40 tanuló.

15. Cikk. — A tanulókat törvényes képviselőik Írják be. Az I. osztályba olyan tanulókat lehet felvenni, akik bemutatják elemi iskolai bizonyítványukat, de esnk félvételi vizsga után. Ez utóbbi vizsga módozatait és tárgyait külön utasítás fogja szabályozná Idegen alattvalók gyermekei csak azután írhatók be, miután az összes sikeres vizsgát tett román állam polgárok gyermekei beírattak. Rendkívüli tanulók sem nyilvános, sem magániskolákba nem irhától; be.

16. Cikk. — Azok a négy elemi osztályt végzett tanulók, akik nem végeznek középiskolát, kötelesek az elemi iskoUi törvényben elő'rt korhatárig az elemi' iskola második ciklusára beiratkozni.

17. Cikk. — A gimnázium egyik osztályából a másokba való fellépés, külön vizsga nélkül, az éwégi középjegy alapján történik. Májusban a tanárok minden osztályban áhsmételtetik az anyagot és le kérdezik a tanulókat. Május elsejéig a tantervben előirt anyag elvégzendő. Minden tanulót legalább kétszer kell! feleltetni ebben a hónapban, a rendes, évharma- dig dolgozatírás helyett ped g akkor a,z egész évi anyagból fognak dolgozatot írni. Az évvégi közép jegy kiszámításánál ennek a dolgozatnak önálló értéke lesz, amint azt külön utasítás fogja szaibá lyozni.

18. Cikk. • Azok, akik az elemi iskolát teljesen elvégezték, felvehetők a gimnáziumba és jogul; vau arra, hogy egy szerre két osztályról tegyenek vizsgát. A szabályzat külön utasításainak megfelelően.

19. Cikk. — Azok ai tanulók, akik a IV. gimnáziumi osztályt sikeresen elvégezték, abszolváló 'bizonyítványt kapnak, amely jogot ad o líceumok felsőbb tagozatára, vagy más hasonló tantervű középiskola felső osztályaira való felvételi vizsgára jelentkezni, valamint arra, hogy az illet 5

olyan közhivatal) állást dlnyeerbessen, melyek betöltésére ezek a tanulmányok elegendők.

20. C»kk. — A nyilvánossági joggal, vagy anélkül működő állami, magán-, vagy felekezeti líceumok V. osztályából való felvétel csak külön felvétek vizsga alapján történhetik. A vizsgán átment tanulóknak joga van már állami vagy mn- gánlieeumba beiralkoznj, mint ahol a feir vételi vizsgát letették, kivéve a nyívános* sági joggal rendelkező magániskolák tanulóit, akik csak altba az iskolába iratkozhatnak be, ahol felvételi vizsgát tettek.

21. Cikk. — A líceum egyik osztályé ha való fellépés ugyanazon szabályok szerint történik, mint a gimnáziumokban.

22. Cikk. — A l'ceumok VII. osztályát végző tanulók líceumi abszolváló bizonyítványt kapnak, amely által jogot nyer nek arra, hagy:

a) az egyetemek, műegyetemek, kereskedelmi akadémiák, teológiai akadémiák, zeneakadémiák, testnevelés'- főiskolák, szépművészeti akadémiák, valamint aktív tiszti iskolákra való felvételre jogosító úgynevezett baccalaureátusi osztályba i ra t k oz has sana k;

b) hogy az embtett intézeteken kívül bármely szakiskolába, vagy intézetbe be iratkozhassanak;

c) hogy az önkéntességi jogra vonatkozó törvényben előírt törvény előnyeit élvezhessék ;

dj hogv olyan közhivatalokat tölthessenek be, melyek liceumi végzettséget követelnek.

23. cikk: A líceumok VIII. osztályának elvégzése csak azok részére kötelező, akik egyetemi tanulmányokat kívánnak folytatni, vagy a 29. cikk a) pontja alatt szereplő tanulmányok. A VIII. osztály az úgynevezett baccalaureátusi osztály, melynek két tagozata van, irodalmi és természettudományi és ezek szakképzettséget adnak. Az irodalmi szakon előadott tárgyak: romáin nyelv, latin és francia nyelv, földrajz, történelem, Románia történelme. Románja földrajza, filozófia; a természettudományi szakon; román nyelv, francia nyelv, matematika, fiz. iko-kémia, rajz, bölcsészet, Románia történelme, Románia földrajza.

A baccalaureátusi osztályban csak cím* zetcs végleges tanárok taníthatnak. Ezek híján o minisztérium a középiskolai ok tatás keretéből, vagy az egyetemi oktatás keretéből is kinevezhet tanárokat.

' (Folytatása köv.} ,■

A rossz vér következményei

Ekzema - Hólyagos pörseitések • Furuncu* lusok - Reuma - Visszerek - Lábfájás Érelmeszesedés - Női bajok

'T'isztu vér : egészség, tisztátalan vér : beteg- ■I ség vagy halál. Meg lehet Őrizni a vér tisztaságát? Minden bizonnyal. A Dépuratií Riche- let egyszerű és olcsó szere a vér tisztántartásának. E heroikus szer hatása alatt a vér megszabadul minden rnérgezó anyagától és gyökeresen megtisztulva, hamarosan ismét azzá a tápláló' folyadékká, az egészség és az élet ama közlekedési eszközévé válik, amelynek rendeitetéi® alapján lennie kell. Régi ekzemában, vagy egyéb bórbajokban hólyagos pörsenések, furuo- cuíosis, psoriasis, sycosis, bórpirosság, csalánkiütés stb. Szenvedők kmzó viszketései megszűnnek, sebeik megszáradnak és lehullanak, bőrük újra egészségessé és üdévé válik. A merev Izületi fájdalmas reumában szenvedőket, u.. mozdulatlanságra kárhoztatott köszvényeseket visszaadja a normális életnek a Dépuratií Rí-| chelet. A visszeresele és aranyeresek egész sereg®, győződött inár meg róla, hogy ez a szer eiUin-i teti bajait ; a viszkető tájdaímak elmúltak, » daganatok eltűntek ; a gennyedő sebek folyás» megállt, a sebek bezárultak’és semminő heget hátra nem hagytak. A hiányos nedvkeringé* áldozatait : az érelmeszesedés folyamányaként1 Idő előtt megöregedett, férfiakat és a kritikus korban levő asszonyokat megszabadította » Dépuratif Richelet szívdobogásuktól, szédülő- süktöl, a halántékukban időnként fellépő nagy« fájdalmaktól, szemkáprázásuktól és elviselhetetlen vesefájdalmaiktól. Mindezeknek a betegeknek a Dépuratif Richelet vérük megtisztítása és regenerálása útján meghozta újból a fáj-, dalommentes, tevékeny és boldog élet lehető^

Bégéi.

DÉPURATIF

RICHELET

jíminden gyógyszertárban és drogériában kapható A

Kedd, november 7.

BUCUREŞTI. 7.30 Ritmikus torna, reggeli hangverseny, háztartási, orvosi tanácsok. 13 Időjelzés, időjárás, kulturális hl* rek» spore, 13.10 Dél» hangverseny. Közben spor hűek. 13.40 Gramofonlemezek. 14.15 H rók, időjárás jelentés, rádióhiradó, 14.30 Gramofonlemezek. 19.50 H»rek. 20.1$ Gramofonlemezek, 21 A Rádiózenekar hangversenye, 22.10 Tánczene, 22.30 Hírek. 22-50 Trió, 23.20 Gramofonlemezek»

23.45 H»rek.

BUDAPEST I. 7.45 Torna, hírek éa gramofon, 8.20 Étrend, II Hírek, 11.20 és 11.45 Felolvasás, 13-10 A 2. honvéd- gyalogezred zenekara, 14-30 Cigányzene, 17.15 A modern nyelvek és az iskola. Előadás, 18.15 Egy nyár Finnországban. Előadás, 18.45 A rádió szalonzenekara, 19.55 Humoreszk- 20.30 Don Cados az Opera« bók 22-40 Cigányzene.

Szerda, november 8.

BUCUREŞTI. 7.3p Ritmikus iornia, reggeli hangverseny, háztartási, orvos» tanácsok. 13 Időjelzés, időjárás, kulturális hírek, 'Sport. 13.10 Déli hangverseny. Közben sporthírek. 1340 Gramofoníemezék. 14.15 Hírek, 'dőjárásjelentés, rád’óhiradó, 14.30 Gramcíonlemezek. 15 Hírek, ró.45 Előadás, 19.17 Gramofonlemezek. 19 50 Hűek. 20-10 Gramofonlemezek. 22.50 Zongora- hangverseny. 23.15 Gramofonlemezek. 2345 Hirek.

BUDAPEST I. 745 Torna, hírek' és gramofon. 8.20 Étrend, 11 Hirek, 11.20 Felolvasás, 13.10 Hangi emezek, 14.30 Szalonzene. 17.15 D'ákféióra, 18.15 Közvetítés Somorjáról. 1S40 Beszkárt-zenekar.

19.45 Erdélyi újságírók. Irta: Zágoni Dezső. Felolvasás. 20.25 K'-aronunóták. 21 Boszor- -í'ány'ánc. Hangjától;. 2305 Zongora-he« gédü szonáta, 24.20 Tán cl emezek,