Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)
1939-11-07 / 257. szám
ELLENZÉK 5 V Nagy Károly császár koporsója és a háború Nagy Károly frmk király és ró- ntP! császár földi niJra<!nónym't <F (tdchfu'î Mária-Jcatedrátfa kriptájából Németország belsejébe szállították. ‘ (A lapok.) Kis Pippin nagy fiának koporsóját kiemelték a tömjén ezüst ködétől tér* hes kriptából. A nyugati front mögé lebukó nap vörös sugara egy pillanatra kegyes dárdaként keresztüldöfte a ki* csíny boltíves ablak apró üvegmozaikját, áthatolt az ezüst köd bágyadt fcP hőjén s> gyöngéden megérintette a ko» porsó falát, fia a katonák nem riaszt- jál: meg a csendet nehéz csizmáikkal. hallani leheteti volna a finom érintést, mely cseng, mint két összekoccanó kristálypohár. * ,, , I A napsugár eltűnt s a halvány deren= gést felitta mohón a sötétség. Az Aix-les-Chapelíe—Köln közötti ország= utón dohogott már az óriási gépkocsi.. Rohant az ország szive felé Kis Pippin nagy fiának koporsójával, mely 1125 esztendő óta immár másodízben került tűz vonalba. i Ezerszáz éven át senki sem zavarta a nagy császár örök álmát. 814 februárjától 1914 novemberéig olykomofykor csak a kegyefeies megemlékezés sej’* teímes fáklyaiénye, ájtaios istentiszteletek hangja és a szerzetes cicerone megilletodött magyarázó beszéde viíá=> gltotta meg és zsongta körül a márvány kaiafalkon pihenő ezüst koporsót. Azután bömbölni kezdtek az ágyuk s Lüttich irányába menetelő ezredek harci kiáltásai tépdesték a nagy császár szeretett Aachenjének csendjét. Huszonöt év múlott el azóta, egy pillanat az örökkévalóságból és az uj háború vihara ismét behatolt a porladó kövek közé. Most magával ragadta az ezüst koporsót is. • * ■ i j Miért? A kérdésre ellentétes magyarázatok adják meg a választ. Az Aik~les-Chapelleben nyugvó Nagy Károly frank király siria minden tör* 11 énei mi emlékkel együtt a miénk! — hangoztatják a franciák. 1 Az Aachenben nyugvó Nagy Károly= nak, az összes germánok nagy ittál keh jójának, a nyugazrómat császárság megalapítójának a sírja minden törté* sei mi emlékkel együtt a miénk! — hangoztatják a németek. * : i I A Köln felé száguldó óriás gépkocsi mélyén hallgat az ezüst koporsó. Nagy Károly szelleme nem találja meg a Rajua=völgyében azt a csendes légkört, ahol végleg megpihenhetne. ) Alikor felkészült a végtelen útra, érezte, hogy soha sem fog nyugalmat találni. Kegyetlen, hideg téli este volt akkor, összehúzta vállán bíbor palástját, fejére tette arany koronáját s társ* talanul bolyongott a nagy cinteremben. Fáradt volt nagyon. Pedig sok munka várt reá. Végre kelleti volna hajtania nagy terveit: egy hatalmas csatorna a Rajna és a Duna között, székesegyház zak, kolostorok, iskolák, még szebbek, csodálatosabbak az eddig épülteknél. S végül a nyugat római császárság népeinek szorosabb összekovácsolása. A leg* szilárdabb alapokat igénylő építő« munka. | .De fáradt volt és a halál leheli étét érezte ezen a hideg téli estén. Senkit sem hivott segítségül. Még Aícuint sem fogadta, nevelőjét, a nagy tudósi, sem Paulus Diaconust, a történetírót. ! Reggel ott találták márvány trónu=> sán hostan. i *' i Mig élt, szárnyai alá vette a franko« gat, a germánokat, a tongobárdokat, a spanyol, dán, avar szórványokat és más néptörzseket az Eidertöl a Tiborig és az Ebrotól a Rába és Dunáig és felkoncolt néhányezer pogány szászt, csakhogy összhangot teremtsen hazak más birodalmában. Mig élt, a templomokkal, iskolákkal, utakkal és hidak- kaJ együtt épült a történelem leg maradandóbbnak ígérkező békéje. Mikor meghalt, Európa nemzetei versenyezve nevezték magukénak a nagy császárt, aki megalapította az első rendezett világbirodalmat, aki szétoszlatta a szellemi sötétségei és megalkotta azt a keretei, melyen belül a nyugat európai keresztény népek sorsa továbbfejlődhetett volna. > És ma is folyik a verseny Nagy Károly ,szelleméért“, ö Aachenben óhaj* iott megpihenni az idők végtelenségéig. De az ezüst koporsó egy évezred s egv röpke évszázad múltán újra tűz* vonalba kerüli. A kölni dómba menekítették, nehogy az uj háború vihara a csendes Aachenből a reimst székes- egyházba sodorja .., (}. b.) 19 39 november Q. A „Banater Deutsche Zeitung“ a né= met kisebbségek áttelepítéséről pár nap elölt érdekes vezércikket közölt» A cikk tartalma annál meglepőbb, mivel röviddel ezelőtt ez a lap még aizt irta, hogy nem hihető alz, hogy a bánáti né* mefek elhagyják otthonaikat!. A jelenlegi cikk felemlíti szintén, hogy milyen szomorú is lehet, ha valaki kénytelen évszázados lakóhelyét elhagyni, iskolájától, templomától, vagyonától, ked“ vés kertjétől és mindentől, amihez annyi emlék fűzi, gyors búcsút venni. Azután igy folytatja: „És mégis! Egyetlen németinek sincs joga, bárhol lakik iis’, vitába szállni Hitler kancellárral és elgondolásaival. Milyen jelentéktelenek is vagyunk a mi kicsinyes érzékenységeinkkel és gondolkozásunkkal ehhez a szellemi óriáshoz képest, aki nagyszerű tetteivel a német nép javát éts szabadságát szolgálja és mindnyájunkat csodálatba ejtett! __“ I „Engedelmeskedni kell tehát az ő pa= rancsának, amely ma vagy holnap, de egy idő múlva bizonyára csak javunk* ra fog szolgálni“ — igy ir a „Banater Deutsche Zeitung.“ Másrészről a Nagyszebenben megjelenő „Siebenbürgisch Deutsches Tageblatt“ november 3*i számában foglal® kozva ezzel a kérdéssel, ezt Írja „Un= sere Sendung“ (A mi küldetésünk:) c. cikkében: / „Ezekkel a hírekkel szemben (az erdélyi németek áttelepítéséről beszél) jónak látjuk kijelenteni, a népünkkel szemben való felelősség tudatában, hogy ennek nines semmi oka, hogy há tat fordítson szülőföldjének. A balti németség szenvedései és nagy múltja iránt bármilyen tisztélettel viseltetünk A maggar parlamenti csoport képit- selctebea móűosito indiiiangt (értesített el® acetitüricnoiaiasiattiei dr. Barma Ugat képviselő Az ügyvédi kamarák ideiglenes bizottsági tagjainak névsora A Céhnek legyen meg az a joga, hogy tagjai nevében közbenjárhasson, ha a tar gok adott esetben, kérk a céh közben' járását. b) pont. a szöveget a következőképpen1 egészítsék ki: „és a megyeszékhelyek he'1 lyá szerve zetónék elnökei“» Indokok: \ Ha megmarad a céheknek tartományonként! szervezete, a szenátusi szava - zók száma végtelen lesz. Kisebbségi szem, pontból majdnem illuzórikus, mert a céhek vezetőségében egy vagy kettő vesz részt. Logikus tehát, hogy a szavazók számát növeljék a fenti módosításnak a sző' végbe való bevezetése által. * Beszámoltunk úrról, hogy a napokban ideig lenes bizottságokat neveznek ki az ügyvédi kamarák és uz Ügyvédszövetség élére. Az ebő névsorban kamaránként u következő magyar ügyvédek nevei szerepeltek: Brassó: dr. Kabay Gábor és dr. Debre- czv Béla, Szeben: dr. Verzár Ferenc, Kis- kükülllő: dr. Gyárfás Idemér, Maros: dr, Bíró Aladár, Csík: dr. Ábrahám József dékán, dr. Balogh Lajos és dr. Pdiner Árpád, m:nt tagok. Udvarhely: dr. Jodál Gábor dékán, dr. Fodor Boldizsár és dr„ Venetsek József, mint tagok. Temes: dr- Raskó Sándor, Arad: dr. Juhász Géza él MíMóssi Emil, Kolozsvár: dr. Bartha lg* nác és dr. Deutschek Géza, Torda; dr. Bo- csánezi András, Szamos: dr. Bene Ferenc, Alsófehér: dr. Koncz Viktor, Hunyod: dr. Issekutz Gergely, Bihar: din Kováts Árpád és eb. Ney Pál, Szilágyi dr. Szabó Sándor, Szatmár: dr, Südv Tibor, A magyarság vezetői a kérdés beható tanulmányozása után arra az áUáspoibr-J helyezkedtek, hogy az első névsorban! szereplő magyar ügyvédele száma nem fejezi ki a nemzetiségi arány számot. Ennek következtében Bánffy Miklós szenátor, a Népközösség elnöke felkereste Ia- mandi Victor ígazságügyrainisziert, aki ft Népközösség elnökének előterjesztésére a Kamarák ideiglenes vezetőségének magyar tagjait a következőkkel egészítette ki: Alsófehér: dr. Müller Jenő, Nagykő- küllő: dr. György Zsigmond, Arad: dr. Fftrecz Béla és dr. Szél] Lajos, Kolozsvár: dr. Tusa Gábor, Torda: dr. Gál M-kló», Csik: dr. Kovács Károly és dr. Kolunr bán József, Udvarhely: dr, F^ó Ferme és dr. Szabó József, Szilágy: dr, Böiöní Zoltán és dr. Gazda Endre, Szatmár: dr, Kiss Endre é* dr. Márta József, Tonest dr. Fehér Kristóf. Huny ad: dr. Mártó- nossy György, Várad: dr. Soós István és dr. Krüger Jenő, Marosvásárhely: dr. Fekete Andor, dr. Szörtesy Lajos, Szebent dr, Kobóry József, Dr. Gyárfás Elemér, szenátor viszont az uj törvény előkészítő bizottságának tagja tett. KOLOZSVÁR, november 6. ‘ A céh törvén y ja vaslat parlamenti foP zoi+ságánnk legutóbbi ülésén a magyar parlamenti csoport képviseletében dr. Bartha Ignác országgyűlési képviselő, bi' zott sági tag vett részt, aki az alább1 mó- disitó indítványokat terjesztett elő: II. rész 8. szakasznál. Töröltessék a szövegből a követező mondatrész: „megbecsült, képesített és nemzeti érzésű“. Indokok: A javasig nem mutat rá azokra a tényállásokra, amelyekből a fenti követelményeket meg lehet állapit a ni, -azaz néni jelöli meg a megfelelő ismérveket. Tehát ilyen körülmények között szélsőséges, ön- Iiaíalmusághoz vezet. A javaslat nem mondja meg, hogy ki hivatott a fenti feltételek megáhsaptósára. Nem adja meg a feltételek megháláló- zását. Véleményünk szerint elég, ha a törvény- szöveg annyit mond, hogy a Céh vezetője teljes polgári és politikai jogaiig élvezi, mert ebből világosan kitűnik, hogy olyan helyzete van, amelyet a törvényhozó megkíván. A megbecsültség, képesítés és különösen a nemzeti érzés túlságosan széteső kU ftjozések, ezeknek megléte bármely személy esetében nagyon viszonylagos lehet, miután az ihlető egyéntől függ. 10. szakasz utolsó bekezdés. Töröltessék a szövegből e mondatrészt: „politikai, gazdasági és társadalmi meggondolások (miatt) “. Eai he'lyettes ittassékjn következő szavak Icai: „indokok véleményt adva“. Indokok: Miután a bízolLság a javaslattól az elismerés hasznosságának és opportun'kisá* nak kimutatását várja, figyelembe keik hogy vegye ozeke az elvelvet. Minden esetben a véleményezést meg kell indokolni és ped'g meg ke# indokolni azt a tényt, amely miatt opportunus, yagy hasznom, vagy nem opportunus és nem hasznos — valamely Céh. Az indokolás hiántóban a bizottság véleményezése önhataüímas.sághoz, azaz más szavakkal: visszaélésekhez fog vezetni. Itt csakis « szakmai kérdéseket leltei tekinteni. A 12 szakasznál a következő módosítást ja vallja; a pont: töröltessék a szövegből a „kizárólagos“ szó és ez „amennyiben kérik“ szavakkal helyettesititcssék. Indokok: A „kizárólagos“ kifejezés megszorítja azt a szabadságot, hogy az egyén szabadon rendelkezzék saját kérdéseit illetőleg s ezáltal megszorítja magát az egyéni szabadságot is. Novembei 15*én töiefes falenikezni az 1940., évi korosziály KOLOZSVÁR, november 6. A nemzetvédelmi minisztérium koz* hiirré teszi, hogy az 1940. évi korosz* tályhoz tartozó ifjak, a tényleges szol® gálatuak, a schimb ás ok és az egyéves önkéntesek is 1939 november 15-ig jelentkezni kötelesek csapattesteikhez való beosztásuk végett. Következésképp pen az összes újoncok, akik a felsorolt csoportokba tartoznak, valamint a régebbi korosztályhoz tartozók is, akiknek az 1940. évi korosztállyá1! kell csa-> pattesteikhez bevonuhiiok, jelentkezni kötelesek az iüeftiékes hadkiegészítő parancsnokságnál november 15-én. — Azokat, akik a fenti határidőtől számított 10 napon beliil, tehát november 13-ike és 25-ike között sem jelentkeznek csapattesteiknél, illetve az illető» kés hadkiegészítő parancsnokságuknál, mint akik nem jelentkeztek a katonai szolgálaitltételre, átadják a katonai törvényszéknek és a törvény idevonatkozó szakasza érteimében megbüntetik őket. Az 1938—1939. évi korosztályhoz tar=. tőzó olyan ifjak, ákik attól a csapat^ testtől kaptak orvosi halasztást, amelyhez tartoznak, ugyanezen a napon kötelesek jelentkezni közvetlenül ezeknél a csapattesteiknél. Hogyan vélekednek a romániai német lapok a német kisebbség áttelepítéséről 4 «Banaler Deutsche Zeitung» és a *Üronstädter Zeitung* Hitler akaratát« tesz üiiggővé min Jent. — 4 KSieben!»tirgiscii Deulscftes Tageblatt* a báli németek és az erdélyi szászok közötti különbséget emeli ki is, el kell itsmerniink, hogy a balti németek élete és a miénk között nagy különbség van. Nekünk semmi okunk sincs arra, hogy a német nép nem eléggé konszolidált részének tekintsük magunkat! Nem hagyhatjuk el évszázados hagyom ári vainkat, a hitünket és őseink emlékének tiszteletét, mint ahogy nem fordíthatunk hátait! a jövő’ bení küldetésünknek siem. Nem szakíthatjuk ki azokat a gyökereket, amelyek földünkhöz kötnek; ezt soha senki nem követelheti 1‘öliink. .Németország és Románia között — folytatja a lap — nem áll fenn ellensé“ ges viszony, ami megindokolná áttelepítésünket. A két állam közöitít teljesen normális kapcsolatok vannak, sőt a kereskedelmi kapcsolatok állandóan erő» scdnek. Ez a korrekt viszony a két állam sajtójának magatartásában jut ki= fejezésre. A Harmadik Birodalom sajtója és a német lapok általában min- dig barátságosan és a megértés szellemében írtak a román államról és népről. A mi hivatásunk az, hogy a német és román nép közötti megértés számára hidat verjünk.“ i Miután a szebeni német lap rámutat árra, hogy a román állam a gyakorlatban ban sohasem törekedett a kisebbségek el nemzetlenUésére, ami máj» államokban konfliktusokra adott alkalmat, így fejezi be cikkét: *,Lélekben hűek rostradunk a germánizmus gondolatához, de ugyanakkor hűek maradunk szülőföldünkhöz is.“ Érdekes, dolog viszont, hogy ugyan* akkor a Brassóban megjelenő szász lap, a „Kronstädter Zeitung“, a» maga részéről is teljes szövegével leközölte a „Banaler Deutsche Zeitungéban megjelent cikket.
