Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-07 / 257. szám

2 KLLBN7AK í 03 0 november 7. Nyugaton a helyzet még mindig változatlan Mtért nem támadnak a nyugati fronton V nyugati nagyhatalmak szeptember J-ika 6ut hadiálUtpotlKun vannak a Hl. IJirodalommal es mégis nyolc hét »latit egyes ki.ebb felderítő csatározástól, tapogaióJ/ástól alárendelt erőkkel a ..senki tóldjé-n“ es jelentéktelen légi összecsapásoktól eltekintve, nem tör tétrt semmi különösebb esemény. A világháború befejezte után az egész világ katonai szakirodalma pal­pat tört az állásharcok felett s a gyors, a mozgó háborút kívánta és jósolta, ■miközben egyes szakemberek, mint Do.uhet olasz, l:uller angol tábornok és mások a döntést a repülők tömeges bevezetésétől várták, míg a szárazföldi és tengeri haderőknek csak defenzív szerepet szántak. És ezzel szemben azt láttuk, hogy a franciák a keleti és északi „határok biztosítására“ 1930—3-1. években óriási költséggel kiépítették a technika min­den vívmányát igénybe véve a hires ..Maginot-vonalat“, míg a németek alig másféléves megerőltetett munka után szintén határaik védelmére az idén fe jezték be a világhírű „Westtwalll“»t 600 kilométernyi kiterjedésben. Amíg azonban a Rajna, illetve he- lyenkint 15 kilométerre a határ men­tén húzódó Maginot-vonal tényleg egy nagyjában összefüggő, a terephez si­muló vonalat alkot, számtalan oldalazó és kazamatákban páncélbeton tömbök­ben levő távol- és közelharcütegból áll, hatalmas akadály és aknamezőkkel az arcvonal előtt, addig a német „West­wall“ egy 50 kilométer mélységben megerősített „határsáv“, melyben az akadályoktól, aknamezőktől eltekintve a 600 kilométer hosszúságban 22 ezer darab kitünően rejtett különböző ki- sebbmagyobb beton- és páncélmüvet építettek be, úgyhogy ezek minden irányban támogatni tudják egymást. SokJrzor nincs is kilövésük előre, ha­nem csak oldalt a szomszéd müvek elé, míg az ö előterüket valamelyik, harmadik szomszédságban, egy terep­ráncban elbújtatott „Betonbunker“ gép­puskái végzik. Amellett oly kitünően álcázták az egyes kis támpontokat, hogy ezeket még a repülőgépekről sem lehet mindig lefényképezni. A megerő­sített védelmi sáv mögöttit még 100 km. mély légvédelmi zónát találunk. A francia Mag inat-vonalnak, erődéi­nek, ütegeinek mindig egv=egy nagyobb vár, mint „mag“ ad bizonyos támaszt. Az első sorban ott találjuk pl. a mo­dern vagy modernizált várakat, mint Belfort (erre támaszkodik a déli szárny), Strassburg, Bitseb, Didenho- fen, Longwy. 1 E mögött a MaginoGrendszer mögött mint 11. vonalat, egyes erődosoporto- kat. illetve várakat találunk; Lyon, Besancon, Epinal, Tóul, Verdun stb., raig Dijon, Langres, Reims, La Fére, Laont sib. a IíI. vonalat alkotják. A 11. és ÍÜ. vonal eröditményai részben azon­ban elavultak, csak az akadályöveket építették ki. j Úgy a. német, mint n francia védelmi vonalak „megrohanása“ katonai ön- gyilkosság lenne. Ezek leküzdése sok időt és még több anyagot1 kíván. Néz­zük a földi leküzdés lehetőségeit. El kell mindenekelőtt pusztítani egy ha= talmas akadáJyövet, mégpedig nemcsak a gyalogság, hanem a/ tankok számára is. Utána legalább helyenként megle­hetősen mély aknamezőre fogunk buk­kanni, melyeket hatálytalanná kell tenni, mielőtt megközelítésről szó le­het. Akkor lehet csak a terepen elrej­tett fészkek, bunkerek, páncélozott és beton erődök, kazamaták leküzdésé­hez hozzáfogni. Ezek azonban egymás­sal és hátra a tartalék állásaival! mé­lyen a föld alatt futó utak, vasutak se­gítségével összeköttetésben állanak. Az akadályöveket, aknamezőket a nehéz tüzérség tömegtüzével bizonyos időn belül, nagy lőszer árán tönkre le­het tenni. Másként áll azonban a hely­zeti a kis és veszélyes, alig megfigyel­hető beton erődök, bunkerek leküzdé­sével. Egy ilyenben isokszor csak 1—2 géppuska, gépágyú van néhány ember­rel, de minden lövetés ellenére még napok múlva is meg fogják tenni köte­lességüket. I Egyes szakmunkák jelentései szerint 500-—1000 lövésre — 15 cni=en aluli ür^ méret szóba sem jöhet — lesz szükség, hogy egy ilyen kis tá.mponitiot tönkre lehessen tenni! Még nehezebb lesz a helyzet a több méter mélységben elhe­lyezett erős betontömbökben és nehéz páncéfkupnlákban levő Iövegekkel szemben. A 42 cm-es löveg gránátja is csak 1 —1.30 méternyire hatol be a be­tonba, páncélba, mign földbe 12 m. mély lyukat vág. A franciak 52 cni-es tarack­jának becsapódási energiája is csak HPOO inétertonnn. vagyis a modern be* ton kazamaták összerombolásához egy ilyen órisi lövedék találata még nem elég. Marad tehát a pergötiiz. A világ háborúban néhányórás, legfeljebb egy- kétnapos pergötiiz után indultak a csa­ltatok n támadásra és noha az ugyne zet'f „(irosskampf“ alatt a védelmi ál lások 1 méterére — elméletben — 70 tonna acéllövedék zúdult le, mégis megszólaltak itt-ott a rejtett gépfegy­verek — melyeket azonban nem óvtak annyira, mint ma — s a roham meg- h in suit. Alá esetleg többnapos pergő’ tűzre lesz szükség — egyeis szakírók km.-ként ezer ágyú hatásával számolnak. Néhányórás pergötiiz is olyan füstöt, port okoz, hogy semmit sem lehet meg- figyelni, igv azuüán könnyen megeshe- tik, hogy a legnezebebb lövegek tömeg- tiize sem tudja maid leküzdeni a kitü­nően beépített lőállásokajt s a roham vérbefullad. De ha sikerül is egyik- másik helyen, nagy szélességben és 2—3 km. mélységben benyomulni s az ellentámadás nem lenne sikeres, akkor is az 50 km. mély övben, ezek a táma­dások ismét csak újból és újból kez­dődhetnének, illetve folytatódhatná­nak; a modern elködösités felhasználá­sával. ' I A védőáilások megpuhitására a tüzér­ség tömegtiizén kívül, az aknabáborul 1 és a repülőket lehet felhasználni. Sokan azt kérdik, miért nem vetették be eddig a légi haderőket? \ különböző külföldi szakmunkák szerint a németek és az egyesült angol —franciák légi hadereje számra nézve (körülbelül egyenlő. A nagy demokrata államok bombázóinak pld. a Ruhr-vi* dék gyárai a leghálásabb célt képez­nék. Persze számlpainiok kell retor ziókru. 1 >e egyenlők lévén az erőik, lát­szólag egyik fél sem óhajtja légi flot­táját bevetni, mert a légi haderők — ellentétben a szárazföldi seregekkel —, a legrövidebb idő alatt, egy két) órán belül, nagy légi csatában megsemmi­sülhetnek. A pilóták, a gépek pótlása igen nehéz,, tehát a légi haderők beve­zetése a nevezett védelmi vonalak bombázására — bár eredménye a jól rcit.ett és igen erős célok ellen époly kétséges, mint a nehéz tüzérség grá­nátjainak hatása — szintén igen koc­kázatos vállalkozás. Könnyen a légi fö­lény elvesztésébe kerülhet. A légi gyalogság ledobását gépekről a védővonalak hátába, a légi haderők i teljes bevetését csak az a fél fogja j megkockáztatni, mely a légi fölényt ! már magának biztosította. A demokra­ta államok a repülőgépek fokozottabb gyártásával gondolják a számbeli túl­súlyt megszerezni, úgy számítván, hogy az idő nekik dolgozik... A világháborúban Przemysl hősi vé­delem után elesett, mert körülzárva kiéheztették. Verdunt már csak észak és kelet felől tudták elzárni, a mögöt­tes országból mindig segítséget kap­hatott, feladatának meg is felelt. | A mai modern védelmi vonalak os- . tromának legfőbb nehézsége, hogy te- i riiletsávok, — melyek országukkal ál- j landóan összeköttetésben vannak, azo­kat lehetetlen teljesen körülzárni — a repülők támogatásáról nem is beszélve. S. I. A németek áltel orosz kikötőbe kényszeritetí amerikai hajói egy norvég kikötö parancsnoksága visz* szaadfa amerikai személyzetének A „City of Fiint“ Anglia felé tart« — A német zsákmány- paranosaokság tagjait Norvégiában internálták WASHINGTON, november 6. (Rador. j A City of FI nt hajót átadták amerikn’ személyzetének és felvonták rá az ameri­kai lobogót. Az amerikai külügyminiszté­riumhoz ez o távirat érkezeit norvég! követétől szombatra virradó éjszak«. A bergeni amerikai konzul jelentése szerint a City of Fünt ki akart kötni Wagesund kikötőjében arra való hivatkozással, hogy a legénység egyik 'amerikai tagja beteg. A norvég tengernagyi hivatal által fedélze­tére küldött orvos azonban megállapítot­ta, hogy az illető tengerész állapota nem olyan sulyok hogy indokolttá tegye part­ra számítását. A hajó ennek dacára beha­tolt a kikötőbe, m’re a norvég hatóságok a nemzetközi törvényeknek megfelelően fenti határozatot hozták, LONDON, november G. (Radar.) "A Cty of Flint Wagesund kikötőt elhagyva északi irányban tovább halad. A hajót négy nap múlva Glasgowb» várják, hol kirakják áruit. Megerősítik, hogy Hauge- sund norvég kikötőben « hajón talált né­met matrózokat internálták. OSLÓ, november 6. (Rador.) A norvég távirata iroda jelenti: A norvég tengerna­gy i hivatni a következő jelentést adta k-: A szeptember 3-ról 4-re virradó késő éj­szaka a City of Flint amerikai hajó, fedél­zetén a német megszálló legénységgel, fel­hatalmazást kapott a norvég parii vizek használatára Tomscetől lefelé. A Cí'v °f Flint pénteken délután Wagesundbe érke­zed tíz norvég hadihajó kíséretében és engedély nélkül lehorgonyzóit. Nem volt a norvég k kötő felkeresésére elfogadható indoka és így o norvég hatóságok úgy határoztak, hogy a City of Flint szabadon bocsátandó és « német legénységet inter­nálni kelj. BERLIN, november G. (Rador.) A né­met távirati ügynökség jedenU: Német po- Wkai körökben n Cvy of Flint nevii amerikai hajáról a kővetkezőket jelentik: A német zsákmány parancsnokság Roose­velt elnök felhívására, aki orra kérte a né­met kormányt, hogy az amerikai liajó személyzetének testiépségéről gondoskod­jék, közöké az amerikai kormánnyal. hogy a hajót a Wagesund norvég kikötő felé irányították, mivel a személyzet egyik titgjn megbetegedett és orvosi kezdés ctlaif ál!. Tovább folyik Angliában a vita a szöveteé‘ gesek háborús céljairól LONDON, november 6. (Rador.) Ramsay Mur, « liberális szövetség «tetoö- ke dkket irt a „Westminster Newe“ című lapban Nagy Britannia háborús céljairól. Azt állít ja, hogv Anglia és Franciaország nem ter üld hód",tás, vagy Németország le­igázása végett lépett háborúba, hanem főleg azért, hogy olyan nemzetközi szerv teremtését tegye tehetővé, mely elég erős lesz ahhoz, hogy meghiúsítsa a jövőben a támadások lehetőségét. UmmMflmi a síéisöiíelefl angol politika mádo sifásftrfti ngilalKozotl eg® iapii alsftgfránaK TOKIÓ, november 6. (Rador.) DNB: Az „Asahin Shnbun“ cimü tokiói lap tu­dósi'ójának Chamberlain interjút adott. Az angol miniszterelnök kijelentette, hogy abban az esetben, ha Japán elismer* Angliá­nak kínai érebkeit és szerződéses jogait: Anglia kész Japánnal szemben követett politikai irányvezeféséf reviz'ó <-dá v^nni. Lehetséges az *s, hogy Anglia a Középki- nában alakítandó uj kormányt „de facto“ elismeri. OLASZORSZÁG SZEREPE HÁGA, november G. (Rador.) A Lapok kiemelt Olaszország balkáni politikájú­nak er* kiiu'nycil é i ' imihilnaj. itj, hogy * Jugoszláviává; <\ Bulgáriával kö tön egyezmény után Oh»szoi zúg irAáüi befolyású egyre nagyobb FndüMct vesz. A „Valerljind“ és „Neiivve Hotfmlumsch#* Courant' rinüi lapok nigáMapiiják, hogy Olaszország •./crept* "/ curóp'ü korifi le tus alatt állandóan növck.sz k. AZ OSLOJ Á!.LAMOK HÉTFŐN ÉRTEKEZLETRE ÜLNEK ÖSSZE KOPF.NIIÁGA, november G. (Rador) Az osloi államok képvisc-löi hétfőn ülne), össze Kopenhágábun, hogy *u sem lege - seggel kapcsolatos trchn kai kérdések'! meglteszéljék. Luxemburg miután a jelenleg: események akadályozzák — neu, vesz részt a megbeszélésen. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK PET- RÓI FŰMRŐL TÁRGYAL MEXIKÓVAL MEXIKÓ, november G. (Rador.) Da­niels, az EgyesüU-Áhamok nagykövete, látogatást tilt Cardenas mexikói elnöknél. A kihallgatás több, mint egy óra hosszal tartott. Annak dacára, hogy semmi sem szivárgott ki róla, mértékadó körök tudni vélik, hogy a kőola j kérdésről volt szó. KILEXCVENKÉT AMERIKAI utasszállító hajó szünte­ti BE MŰKÖDÉSÉT AZ U.I SEMLEGESSÉGI TÖRVÉNY MIATT NEWYORK, november 6. (Rador.y Azok az n mer kai uta&száiüitó hajók, me­lyek szombaton akartak Angliába indul­ni, n s emlegess égi törvény módosítása miatt már nem keltek útra. így 275 utas angol, vagy* más nemzetek hajóira’ szá'A Az uj semlegesség; törvény értelmében, 92 amerikai hajó szünteti be működésé* és S járatot beállítanak. GÖRING MARSALL RÓMAI ÚTJA ÉRDEKLI AZ ANGOLOKAT LONDON, november 6. (Rador.) A ,,Daily Herald“ Goring marsall római uta­zásával kapcsolatban azt írja, h°gy a Utó* gatás előjátéka lehert egy német részről in­dítandó uj diplomáciai offenzivának. LENGYELORSZÁG TOVÁBB FF * ZETi KÖLCSÖNSZEL VÉNYEI­NEK KAMATAIT NEWYORK, november G. (Rador.) A newyorki lengyel nagykövetség pénzügyi tanácsosa arról értesítette a tőzsdét, hogy Lengyelország továbbra is tiszteletben tartja kötelezettségeit és 1949 április hó 15-ig kifizet; az 1927. évi 7 százalékos lengyel kölcsönkötvények szelvényeinek kamatait. A SEMLEGESSÉGI TÖRVÉNY módosítása fellendítet­te A NEWYORKI TŐZSDE ÜZLETET NEWYORK, november G. (Rador.) A semlegesség! törvény módosítása a tőzsdén számos értékpapír emelkedését idézte elő A tőzsdén igen nagy élénkség mUtafko zott, mótegy 1,750.000 papirüzletet be nyaktottak le. A NÉMETEK CSÖKKENTENI AKARJÁK A RAJNA VIZÉNEK szintjét BERN, november 6. (Rador.) Német mérnökkari csapatok e pillanatban azon dolgoznak, hogy a Rajna vizének szntjét mérsékeljék és igv a folyó á>Ha] okozott harcászati akadály jelentőségét is csök­kentsék. Német munkások lázas tevé­kenységet fejtenek ki a Miihlhecn és Walzhut közötti Rajna-könyöknél. A ..Naţionali Zeitung“ katona! cikkírója —■ aki ezeket a munkálatokat megemlíti — hozzáteszi, hogy a német mérnökkari csa­patok célja a Rajna mellékfolyóinak, fő­leg a. Wiese folyó szintjének csökkenté' se. M'ndez — ír ja a lap — azokra a %.é‘ szüíődésekre mutat, mely a Rajna felső folyásánál folyik. MEGTORPEDÓZOTT FRANCIA HAJÓ PÁRIS, november G. (Rador.) A ,,Ba* kuk“ francia hajót egy német tengeralatt­járó megtorpedózta az Atlanti-óceánon. Két ember meghalt, tizenegy eltűnt. Egy francia v'zirepülőgép 3G matrózt és a ha­jó kapitányát francia kikötőbe szállította. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg* választékosabb kivitelig, legolcsóbbat^ az Ellenzék könyvosztályában, Cluj* Piaţa. Unirii. v ^ , v »> i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents