Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-05 / 256. szám

5 »' 1 £ £ 9 űűveot&sr &. BLLBN ZÉK VASÁRNAPI KRÓNIKA wmmmmBmsmmkmmmmm „yA MARA! SÁNDOR 4* egyezmény Külföld» lapoaa lâ'-t-a-m azt ^r,!n,u£ réűy képet, melyek — ügyes es szemle tc.ro csoportosüásíbaa' bemutatják az elmuh húsz­egynéhány esztendő tört érrel mi pillans-tai'» pontosabban azokat a pillanatokat, mikor — valahol Európában — aiáirrak valami­lyen poétikai, hatalmi, vagy diplomácia» egyezményt. Ez oi fény képsorozat nagyon tanulságos.-'Napnál, sőt magnézium fény nfS világosabban bizonyítja, hogy Európa kéjt évtizede lázasan és görcsösen iparkodó ! megállapodni valamiben. Mmt napjaink eseményei b'boayicják, a megegyezés n«m sikerült. Mióta az eszem tudom, nem mult eí esz. rendé, sőt. Ha szerencsénk volt, nem műk el hónap,-Hogy rádió, sajtó s a hírszolgá* lat különféle szervei világgá ne kürtölfék volna az egyezményt. Megvan, mondták 6s irrák kézdcvrzsölye, hál‘ Istennek., . sikerült. Már tárgyalnak, jelentették. Mar hire jár. hogy a tárgyaló felek felfogása a lényeges kérdésekbe r nem áthidalhatatlan. Briand azt súgta valakinek, miikor elhagyta a »ár* oya,lóterme*, hogyT a kilátások a legjobbak. Ödcserfo nyiliartkozott Génuában a- Dagens Nyhe’er munkatársának, hogy ia. konferen­cia eredményes, lesz. Rarh-onau nyájasan mosolygott a fényképezőgép lencséjébe, nincs semmi baj. Irt látható MacÍDona-ld, amint éppen aláírja. I'T Her riot, amint kor­mánya nevében elfogadja és szcmresaíi. Irt látható a francia, az angol, « görög és a török Irt a német, az olasz és az orosz- Lárha'ók a kisebbek -is, amint éppen pa* raf álnak, T,agy még csak c’garetráznánk, karosszékekben, az asztalon v; rág és - ügy­iratok. Ké. évtizede nem csinál-egyebet Európa, csak tárgya1*, megegyezik s aztán j aláír. Az aláírás mindig ünnepélyes ‘piSla- iaat, behívják az előszobából a fényképé« • ízeket, az újságírók rohannák a féleíón* hoz, nagysád. tkércm gyorsan Európát; meg vagyunk mentve. Ez így megy, húsz- éve, néha a k ül ügym Lniszt é r > u mok óra term ében, néha a genfi palota disztermében, néha lo- camói, vagy stresai szállodák és vendéglők rérfokán-, mindenütt, ahol ö'sze lehet' gyűl­ni, ahol tárgyalni és megegyezni lehnt. Az ember visszanéz és szédülnt kezd! Mennyi erő! Mennyi Tehetség! Mennyi - jó- szándék! Cnőiséül mondta, hogy-a „f?ncs* "e“ a diplomata munkájában mindig csak .-ennyi: az igazak mondani, néha erővel d'o mindig kellemesen. Plusz éve mondjak az. (’gazat Európában, cárgval'óasztalotk-náh né­ha erővel $ mindig kellemesen. Közben, mindannyian kitanultuk a mesterséget, are'zi hentesek képzett dipiómat^k, -akik pontosan ismerik .* KeSlogg-egyezmény idő­tartamát és várható köverkezményéi-r. Volt az, hogy Chequersben Herriot és Mac* Donald a füyön ültek és pipáztak s a világ j felkiálm'it: „Ah! Végre!“ A tölrőrolhak- j ban tnem száradt be a tinta s a lapok már i közzéadták az egyezmény íaksftiy léjét, az ' (európai polgár saját szemével látra, hogy megkötötték, nem csalás, nem ámi'ás, Út van, valóság, pecsét van rajta és aláírások- Az emberek hazamentek és boldogan uh ságohák a családnak: ,,Nincs semmi baj, jalá’rrak, teher szólni a festőnek, hogy má­zolja k> a lakást, Janes1 ka uj kabátot kap télire és megvesszük részletre a retket“. , Húsz éve állandóan fciléí-egzünk, mert vég* : rö, «n-pyi viszály uitán, valahol megint, : aláírták • az egyezményt-. Mit akartak az eredménnyel, melyhez meghívták a fényképészeket, a sajtót, a fád1 ót, a vhágót? Természetesen <t békét akarták Ezenfelül még a legjobb dolgo­kat is akarták: e vámhatárok lebontását, a pénzek éri ék ének állandósulását, a ha­tárok kiigazítását, - a leánykereskedelem megszüntetését, az ópiumcserapészei ki­irtását, olcsó ipám ott, aho! drága az ipar, kellemes agrár árakat ott, ahol kehemetfe- •nek az agrárárak, ős-ellenfelek k bék&té' sét, uj ellenségek megszervezését. Az egyezmény mindig o legjobbal akarta. És volt Otlawe, volt London, volt Páris és Madrid és Moszkva, vaj# már itt minden ít világon. Csak éppen igazi béke nem volt közben, soha, egy pillanatra sem. Mert az egyezményt kedden megkötötték, szerdán lefényképezték, csütörtökönra­tifikálták, pénteken elhelyezték az irat­tárban, az acéfezekrényt, mely az egyez­ményt őrizte, gondosan kulcsra csukták, 'j s aztán mindenki elkezdett élni, uwnth® mi sem történ tvoüno; külön élt az egyez* meny, a történetem számára, mint. doku­mentum, s külön az emberek, népek és birodalmak, mintha mi sem történt vol­na s az egyezményről egydő múltán — néha már nagyon rövid idő múltán nem beszélt többé senki. Húsz éve kötik uz. egyezményeket, busz óv-e latjuk mozi­ban és képeslapokban, amint egy zsákét* t*s ur udvariasain mosolyogva al-á'.rja «« okmányt, melyet egy másik zsákéttes tir udvariasan mosolyogva elébe terjeszt alá­írásra. s aztán minden egészen máskép történt. Miért? .Valószínűleg üzért, mert az éle* tét nem lehet egyezményeikket szabályoz­ni, — az életet csak a természetes és ele­mi életérdekek szabályozzák, semmi más. Kezdjük megtanulni ezt. Kemény, férfias lecke, jó lesz megszívlelni. Egészen mind­egy, hogy m kor, hol és mit írnak üíá | z.s<ftkcttes urak? — a végén természetesen i az történik, amit egy nép a szükségben I cselekedni kénytelen, s az egyezmény j megmarad az utókor számára, sértette- | nül. Az egyezményeket busz egynéhány | éve következetesen megkötik Európában. * s • világszerte mindenütt s aztán csejknem ^ éppen olyan következetesen, nem tartják meg, — valószínűleg, mert nem tehetnek másként, vagy, mei*t közben valamilyen jobb és okosabb megoldás jutott az alá­írók eszébe. Ez o- pofit ka. De érdemes eltűnődni fölötte, kilrtte, s ha igen,- mi­lyen erősen hat ki az o> bölcs, egészséges, elszánt és következetes megsemmisitése az egyezményeknek az európai emberek magánéletére? Az embert élet jogszabá­lyokra és- bizalomra épül lel. Bizalom nélkül Jancsi éppen olyan kevéssé köthet üzletet Jóskával, mint Japán Moszkyá-, val, bizalom nélkül már Jancsi és Juliska sem élhetnek együtt, hát még Angin és Írország! Neon gondolják-e, hogy ezek'« nagy politikaj. egyezmények, mélyeket olyan nagyvonTuan szövegesek és ürme» pélyesen írtak alá e húsz esztendőben, hegy. aztán egy. két, vagy öt esztendő múlva n kutya se emlékezzen reájuk, nem gondolják^, hogy az egyezmények egészséges “és nagyvonalú, rendszerest tett és intézményesített felrúgása nemcsak a politikai és diplomáciai erkölcsöt kor­rumpált:! világszerte, hanem kih&'ioit a magánéletek erkölcsi magatartására is? Miért kívánjuk személyes ismerőseink' tök hogy megtartsák a szerződést és No?r CLUJ, STRADA GENERAL NECULCEa' £S AZ ORSZÁG ÖSSZES NAGYOBB VÁROSAIBA!!#. egyezményt, mikor hated mák, melyek nevünkben cselekszenek, ilyen nagyvona­lúan és könnyedén nem tartanak meg semmit? Nem gondolják-e, hogy az em* béri. együttélés legnagyobb veszélye ez a felszabadult semm bevevése minden pe­csétes és alá'irásos gmberk vagy nagyha­lai m;i egyezménynek? Nem gondolják, hogy az egyezmény, melyet hatalmak nem tartanaik meg, felmenti az egyént, hogy megtartsa a szerződést és egyez­ményt, melyet embertársaival és önmagá­val kötött? Nem gondolják, bog}’ hiába imák diá most. vagy a jövőben akármit, nincs már egyetlen ember a világon, ölei. hisz írásnak, pecsétnek és zsákét tes ünne­pélyességnek? N ncs itt valami baj? Nem romiolt d az egyezmény, melyet az em* bér önmagával és Istenével kötött? Mert ha haj van, akkor beszéljünk nyíltan, s kezdjük elődről az egészet, őszintén, egyezmény nélkül. Azt hiszem, erről van szó. Már el h kezdtük. Glutescu miniszter nyilatkozott egy német újságírónak & Nemzeti Újjá­születés Frontjának munkájáról BUCUREŞTI, november 4«, C. Giurescu, a Nemze’i Újjászületés Frontjának megszervezésével megbízott nii- niszter kihaSlgátason fogadta Anton de Knyphau-un grófot, a . „Deutsche Ah ge­meine Zoltung“ munkatársát. Láíogarásá* ról a német újságíró a következőket írja: C. Giurescu mimiszler iái Nemzeti Újjá­születés Frontjának székhazában levő *ro- dájában fogadott. A miniszter, ak» az egye­temen történet tanár és a galaţii tartomány volt királyi helytartója és ak>t a mult ev decemberében létesített párt megszervezé­sével bizrak meg, október i6*án, az Őfel­sége születésnapja alkalmából tiarro't ün* nepéiyen fejtette ki a párt részletes pro­gramját. irodájában a mimászrer, aki a Fronr vi­lágoskék egyenruháját viselte, a kövér ke* tőket jelenrerre k’;: A Nemzői Újjászületés Front járnak meg- aíiíotása előtt számos politikai párt létezetr, amelyek az országban az egyenertenséget és összeférhetetlensége1 szirott ák. A legkritikusabb pillanatban, amikor már szinte veszéiyeztcTve volt *z állam és d nép biztonsága, őfelsége nagy átalakító szcííemével és mély felelősségérzetével közbelépett, véget vetett 3 rossznak és hhe’övé tette az uj politikai elrendező­dést. MegalakuL a „Nemzeti Újjászületés Front­ja“, amely egybekapcsolita az összes régi politikai pár’okat és olyan széles népréte* geket is, amelyek addig messze távot ma- rad'«k a politikától. A Front nagy figyelme szentelt a mukás- tömegek anyagi és szellemi színvonal ónak emelésére. A családi élet biztosítása az egyik legfőbb programpontot képezi. Az, á!lam érdeke szempontjából nem -az egyén, hanem a "család a. fontos tényező, mint a nomze; szerves sejtje. A nemzetgazdaság ulősegité>se szintén fS programja a Frontnak, mert az ország la** kosságánok nagy részét löldmüvdők és mezőgazdaság', munkások képezik. A különböző szervezőtek megalkotása; folyamatban van, mondorta, á miniszter ésí részletesen ismertetni kezdte a Front épj?* ?-ő munkájár. j Jelenleg a céhek megszervezéséinek tort» vénytervezelén dc^gozunk, három egymás^ tói független testületet fogunk lépesuenlí á földművelők és kézi munkások szervi z.etét. az iparosok és kereskedők >zervea&» tét és az intellektuális foglalkozásúak szíbsü vezetet. \ Ami a kultúrát illeti, á Front céljai leteken ie vannak fektetve a párt kááUvá? nyábani A Nemzed Újjászületés Frontjíí azt kéri ragjaitól az iris szavai szetinzj hogy adják meg Istennek, amj az Istené. A Fmní keretei között, amely miauleö népréteget magába ölel, o1 N«mze5tí Gárdáid biztosítják a Front céljainak elérését. A diákságot külön szervezetbe fogják ich möriterii, amely szervezet olyan nevelés, ad az ifjúságnak, hogy az politikai érettségis idején beléphessen a. Nemzeti Újjászületés Frontjának keretébe. A többi ifjúság számára két szervezet' Uíez’k: az Országőr és a katonai előképző» szervezet. • A Nemzed Újjászületés Frontjának kap­csolatai más államok hasonló irányzatai pártjai vi alá vannak rendelve annak a iszonynak, amely az ország és az illető* állam közölt fenn állanak. Tehát a pártnak nincsenek nemze'közi irányzatú ambic-cn, nem követ különleges politikát, h’aiteart teljesen azonos az országgal. Azt hiszem észrevehette — fejezte be nyilatkozatát a miniszter —, hogy nálunk sokat dolgoznak és ha 4—j év idői nyerünk, nagyon sokat fogú» k niegvalósüaní. Teadélután a Kolping-legényegyictben. 1939 november 5~értr oilsórnar d. u. 5 óra{ kezdettel, a Brassai utca 3. Sz. alWU heli].sé(jében táncai egybekötött teádét' utáni rendez, melyre ezúton hívunk meg minden legény egyleti pártolót. A vezetőség. Marosvásárhelyen is megkezdték a hcldbavonu!tak c$áládlagjainök segélye­zését. Marosvásárhelyről jelentik: A vá­rosházán hétfőn megkezdődött a hadba- vonultek csaló dogjainak segélyezése. Á segélyk'osztást dr. le remin Stefan kuUur tanácsos vezeti. Egy egy családnak két­száz lejtől négyszáz lejig terjedő összeget utalnak k». LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől n leg» választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosstályában, Cla|* Piaía Lnírii, ^ >

Next

/
Thumbnails
Contents