Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)
1939-11-01 / 252. szám
i939 ao vem bér 1. ELLEN7éR GIACOMO BALD INI, az Olasz Kulturintézeuj professzora az uj olasz irodalomról, rólfestészetről és építészetről beszél A modern olasz művészetet szeretné megismertetni Baidini professzor Kolozsváron az olasz kultúra kedvelőivel Törökország a gyors gazdasági fejlődés utján Chamberlain a? ángot-francia-rörö*^ egyezmény megkötésekor (kijelentet é alsóházban, hogy Törökország egyike'azon államoknak, melyek a háború után i-111®" pában a legnagyobb fejlődésen men, tele at. A lausanne» szerződésben szentesi teli uj állam 1923-ban. a kimerítő háború «s a görögök távozása után a retjes gazdasági szerveaettfen^ég képét muraría. A helyrehozatal munkáján kezdetben az etatizmus gondolata hatotta ár s az -par. vasút, hajózás állami kézbe került. Pénzügyi könnyítések támogatták azonban az egyéni vállalkozó hajlamot különösen gazdasági tereli, i92Ó“bá‘n fordulat állolt be- az a1!a rnoshás kötelékei hirtelen meglazultok. A külföldi tőke bevonult az országba. így « lőpor- és robbamószergyártást az „Azoto Francáis‘'*csoport a a sinopi gyufagyáréásr belga érdekeltség verte ad A kurd lázadás és az 1927-—28. évi rassz termés, valamint az ötéves (1927—1932) «zövjerorosz terv sikere Törökországot egyik legfontosabb piacá'ól fosztotta meg és a teljes gazdasági ‘elromláshoz vezetett- Az akkori helyzet ‘komolyságáról világos képet nyújt az r 9~9- év kcresikvdclrni mérlege, melyben ia be'nP- zataí 250.296 török font, a kivitel ellenben csak í 55.214 török fon'or tesz ki. A «.y&vánvalóan clefickes (—1101082 ezer ront) mérleg egyensúlyba hozatalára telt óriás! erőfeszítéseknek meg volt az az eredménye, hogy az 1937. évi mérleg már póztiv (-r 23-605 ezer török fon'). 1923 ó‘a viszont Törökország gazdaság» ' élete meglepően átalakult. A nemzetközi piacon Törökország rna is mint mezőgazda-állam szerepek A lakosság 80 százaléka földműveléssel és áHat- teniyész'éssel foglalkozik. A mezőgazdaság fellendülését egész sor intézkedés előzte meg, ilyenek: az agrárrefarm, a d-ézsmta eltörlése 1925-ben, 3 mezőgazdasági hitelszövetkezetek kiépítése (ezeknek száma j t927-ben 650, összesen. 86-631 raggal), Keleten a' föidosz'ás a földtulajdonjog felül- v:zsgálása. gazdasági isikulák létesítése, I verőmagvizsgáló ál lem ások, modem ga7-_ , daságek létesítése, szállítási kedvezmények. ; öntözés (a fetiivatag-jellegű G'ü'ciát terrné- f kényi'ették). Eredmény: míg nz ország ellátására szükséges buza háromnegyedrészét ; 192 4-ben külföldről hozták be., 1933-ban 1 már megszűnt a buzabehozatral, sőt 1934“ 'ben már rermésfö’ostag volt, úgyhogy Tö- jrökország 1937-ben már magvmennységü (búzát és árpát visz ki, mivel a termelés a belföldi fogyasz ásr teljesen (kielégíti. Törökország visszanyerte pozícióját a dohánytermelés terén (1937-ben 41.000 rnmta dohány termeltek) és gyümölcs, főleg mazsola- és füge-termelés» terén. Is. A kormány ellenőrzése mellet; elkezdték a gya- * pofot termelni. A cukorrépatermés a fogyasztás 'háromnegysdrészéc tudja csak fedezni, t téren még behozatalra van szükség. Viszont 1926-ban még a? egész meny- nyiségef behozatal utján kellett bztojjtani. Az- állattenyésztés főtárgya a juh és a szarvasmarha (a mohamedán vallás tikja- a dkznóhus fogyasztását). 1936-ban 16.000 tonna gyapjút ad* ak ki, főleg Némeor- szágnak (77 százalék). Ásványi termékek tekfosretében Törökország gazdag, a termelés azonban még nagytan kezdetleges fokon áll. Legújabb időkig az egyetlen kb- ázsi-a? bánvakelep a Fekc!e-tenger pariján lévő Zongu-ldait—Eregii (Herac’ea) kő- szóabánya volt. Ez .igen értékes, a» Gardiffíhez hasonló szenet ad. Ma már Kcríu, Eregft, Asmara és Kütayah (barnaszén) mellett y vannak szénbányák. 1935-ben Törökország 671.000 tonna szenét vitt ki (a termelés 28 százalékát). Fethye melleit krómot bányásznak (a termelés 1935-ben 150.500 tonna;. Az ergani réz’eleper a ácn- parttal 600 km. hosszú vasútvonallal kö- 'öríék össze. Ezeken kívül az Ásvány kutató Intézet egész sor uj ásvány-telepet fedezett fék 1935 óra megindult a kén bányászata, uj ikróm és rézbányákat k (1937 óra) alapi - tei rak. Kutatások fóliáik ezenkívül arra, hogy a moszuli gazdag petróteummezők- nek nincs-e folytatása Török területen? Végűi a Taurusról és ponr.usí hegyláncról lefutó folyók hatalmas vízi-erőt jelentenek. Az átalakulás azonban az ipar területem a legmeglepőbb! 1923-ró! 1932-ig az ipartelepek száma 342-rőí 1475-ra emelikede't. Ezeknek 35 százaléka Szcambulban vote, KOLOZSVÁR, október hó. Uj vgzeljés alá került -a kolozsvári Olasz Kulturintézet, amelynek első igaz gatóját a fiatal és diákoskülsejü LtUo CWdéct egyetemi mtagánteoiúrt Milánóba nevezték ki rendes egyetemi tanárnak, aliol a nemzetközi politikáról od elő. A szép karriert déli Cin Idea professzor, akit igen sokan ismertek Kolozsváron és aki úgy a român, mint » magyar társaságokban népszerű volt, újságírói munkát is folytat majd Milánóban egv diplomáciai történdtmi. folyódrettnál- Helyét a kolozsvári Kulturintézet élén Facclo direktor foglalta eL Az uj igazgató érdekes ember: színész, újságíró, színházi rendező volt és neves író. Ö nyerte el tavaly az cí-~sz drámai nagy dijat. Ennyit tudunk róla, E p llanafban nincs az intézetben, de itt van az intézet uj tanára: Giacomo Raid ni professzor, oki az ugyancsak eltávozott Ronuglia tanár szerepét tölti, majd }>e- Bakiim léltoes, nagymüveütségü és nugyon sokoldalú. Nemcsak az irodalmat ismeri »laposan, hanem otthon van hazája egész kultúrtörténetében. Tői© kérünk felvilágosítást az intézet idei tanévére vonatkozólag, amely a szokásos kezdő és haladó tanfolyamokon kívül gazdag programot akar megvalósítani. Az intézet irodájában ülünk. Csillogó felületű íróasztal, a könyvszekrényben olasz könyvek és fasiszta folyóiratok tömege. Telefon, a falon, üt olasz tóráivá család tagjainak s a Dúcénak képe. no meg a fascio jelvénye, a vesszőnyaláb. B-íldini professzor fiatal, barna; bajuszos, tipikusan o':;sz férfi. Pársban fejezte be tanulmányait s most V'oreggio- ból jött Kolozsvárra. Kettőnkön kívül még valaki van az irodában, Lugi Crű, akit Aradra- küldtek ki hazájából egy ottani kulturintézet megszervezésére. A fiatal olasz tanár, alá vdoncei és mostanáig Vilnában dolgozott, még júliusban elment a történelem egyik fontos nevévé vált városból. Nagyszerűen tud lengyelül, de semmi aktuális, érdekességet nem mondhat, mert mikor hazament szabadságra, a jövő nagy eseményei még láthatatlanok voltok. így cs«k ő kér Aradról felvi- lágasiitást és néhány cimot, mert fogalma sincs, hogy hova megy és nem ismer ott egyetlen lelket sem. De a légbőldog^bban és leglelkesebben indul < azért Ismeretién útjára1. Cin-i professzor magatartása jellemző az uj Olaszország fiataljaira. Szinte a missziósok hitévei mennek el akármilyen távoli és 07 ő hazájukénál barátságtalanabb éghajlatú országokba, hogy ott Daffvteröí, Pelrercáról. Leopardiról taiiit- hassa-nak és terjesszék napos h&tzájuk kulíturáját, szépségét és művészetét. Szép feladat, nem csoda, ha szívesen vállalják. — Szívesen jött Kolozsvárra? — kér dezem BT din i tanárt. — Nagyon szívesen — fetea — és nagyon tetszik nekem. Szép. érdekes, hangulatos város. Öröm lesz üt dolgozni. — És má lesz az a -munka? — Olyan órás,-, programom van, hogy nem remélhetem, hogy ebben az évben végrehajtom. Da majd jövőre. Mert remélem, hogy akkor is itt lehetek-.. Főcélom. hogy megismertessem az intézet hallgatóival a modern olasz művészetet- Erről kevesen és keveset tudnak. A mult századtól kezdve napjainkig «karom ismerteim az uj Itália irodalmát, építészetét. festészetét, zenéjét, kulturális és politikai életét. Ezután összefogója programját olyan, színesen, hogy valóságos előadásnak is beülik, amit mond. írók és gondolkozók — Carduccí) Piranddlo, d'Anmunzío -neveit mindenki ismeri kezdi — ezek 2 nagy írók, a&ik megteremtői â m-odem olasz irodalomnak, a prózár újra szebbe, k'as-szIcusabb formájúvá, fegyelmezcUebbá tették. És amelleţr, hogy ez az irodalom tisztán olasz, ázr mondhatjulk, hogy egyúttal európaibb k ?etl. Ezr az uj gondolatokra ösz'önz.ő irodalom a század filozófiájával együtr kifejezésre jutott a kér kiváló gondolkozó Geniile és Croce hasában, akik a La Voce clmü folyóiratban ismerte’ték ideá-Us elmelete’ker. Általában ,a. modern dasz irodalmat a klasszikus tradícióhoz való visszatérés jellemzi, amolyben vegyül Leopard1’ életszemlélete h. A régi és uj tra- dlcŐk leeg^^zerusitetr kifejezésre jutása és a romantika rulzása ;iól való tartózkodás, tol-án ez adja a modern olasz irodaim lényegét. A háború uráni költészetet a realizmus, a kevesebb szenrímsenielitás teózi élővé. j 12-5 százaléka Izmirben, 8 százaléka Búr- I sabon. Nem valódi htelemben’ vete Jtagy- üz-emek voltak esek sem, hanem kisebb vállalkozások, összeolvadásából kelel.kez.etr telepek. Egészen, a legújabb időkg Észak- Anatólia s a ikeierí és uélkeSeri hegyvidék legnagyobb része majdnem teljesen zárt gazdasági életet élt. Ez a föluprózódás nem felelt meg az uj állam gazdaság! szükségleteinek.. Az újabb s'atiszrikák a-z ipari koncentrálódás haladásáról tesznek ságor. Ennek a haladásnak két fontos dátuma van: együk 1932-ben a Sumer bank alapíása, mely nagyüzemek alapjait verette meg; a másik 1933, az ö'éves terv elkészítése, me'y 15 nagyüzem alapitá^ár fűzte ki célul. alkal-oni'-nal természetesen nemcsak 'stratégiai szempontokat, hanem a nyersa-nyagok. földrajzi helyzetér is tekintetbe vették. Igv pl Galii pofiban, konzerv dobozgyá ra r állít otra’k ;i hat termeié s szolgálatába. A papír- és müselyem- gvár'ás pedig karöltve halad az erdőstés- <d és okszerű erdőgazdálkodással (Az erdők 1924-ben a terület 8 százalékát, 1937-’ ben már 12 százalékát teszik ki!). Eugóno Mortale és a többek költészetében a modem franci költészet nagyjainak, Paul Vateryitek, Brudelairmek hatása érző* d-ík. A futuiázmu'5, amelynek alapítója Ma- rinetrr élénkebbé tette a prózát és ma már lever ért e a kezdet fanttiaszrikus túlzásai. A futurizmus már nem vad, hanem megszelídülve vitte az Írókat uj utakra. Sevarmo, SofBc, Folgere és -cgţ^idoben Papim Is erősen a fulur’/mus határa- alá kerültek- A háború ne.mcsA materíáíü rend 'tlenséget jdenr-e! t, hanem irodalmi rendoHenséget is. Az aktkori idők népszerű folyóiratában, a La Ronda-ben i-rl-ak a következő tehetséges, de erősen az idők har-tása alatt dolgozó ;rók: Cardarctli. Montano, Sbarbaro, BacheÜl, Baldlni és Ungar-etti. Ebben az dobén a- vers is a maga meztelen, szóno* kia-vdg nélküliségében hatotit. A MODERN FESTÉSZET A tnodc-rn olasz irodalom rövid' jellemAz ötéves terv mérlegét még nem lehet, föláll iram, jeljiemző azonban a gazdasági éte'ire az. a fatales akarat és dinamizmus, mely a hagyomány ókon rágódó népet a fejlődés útjára vezette. A textilipar fejlődése nemsokára lehetővé -teszi, hogy a 'behozatalt teljesen ki 1-ehto majd szorít mi. Az angol pénzzel és német tehnkai segítséggel kiépített fémes széniipar még csak igen kezdetleges. A iatermekek ipara már gyorsabbun halad előre. 1953-ban az ötéves terv nyomán két papírgyár épül; fel Izmir környékén. Mind a kettő évenre iz.coo tonna paprt termel. Mivel az. országba évente behozott papit menn \risége 19—20.COO tonna, nvülván- való a behozatal legközelebb beköve kező megszüntetése. j:938-ban maga Atarürk nyitotta meg a gémük’ müselyemgyárar. A vegyiipar még a 'kezdet kezdetén van. Bár meg'örtént az első lépés a gyáripar kiépülése felé, a lézmü párnák még mindig nagy « «szerepe. Nem szűnt meg a régi szőnveghimzés. ékszerek, műtárgyak, a régi török kézműipar hajdani büszkesége. Ma is a kézműipar látja el a lakosságot zésr és összefoglalása után a mai olasz fo‘- tészotről buszéi Ba'düii professzor. — Az. Olaz Kulturintézet 'előadásanaik keretében szeretném ismertetni a modern olasz festészet nagyjait ü. Ezt a festészetet is résziben francia hatás jellemzi. így- erősen érezhetőn modernek müveibe» Cezanne, Degíits, Marim és a többiek hatása. Jellemző cgyéniiség az impresszi'Oiit’r.a. Ardengo Sofiici. Főleg a velence dir müvei emlékeztetnek a franc'ákéra. Sok a szürrealista mű" vész is. Beszélőn fogok előadásaim során egy -nagy tehetségről, akit most fedeztek fol tulajdonképpen haíiála után. Ez M^anc- do Rosso, aiT a háború után hah meg s egyike volt a modern. Olaszország leg neu gyobb festőinek. MODERN OLASZ ZENE \—1 A moderat olasz zjaoie képviselőit sem' ismerek eléggé külföldön — mondja a professzor. — Ez â zene vibráló, kifejező, belső idegességol tükröz, ami korunk sajátja. Caisclla külföldön is ismeH- Beszélni fogok «7, olasz zene üeghatolabb reménységeiről: Pizettirőh Dailapiccolaról, Petra s:ról Makpüro ia érdekes egyéniség. Tudn’ k«öil róla, hogy bgnagy'-obb oîlenf’eie Mas- cagninak, akit különben nem tartanaik Itáliában nagy mesairnek, menti eg^-e'.len szerencsés pillanatban alkotott szép müvén, a Parasztbecsületen kvül, más m-aradandór nem irr, SZOBRÁSZAT ÉS ÉPÍTÉSZET — Uj stílus jellemzi a sz-obrászátoc. A oanovai klasszikus forrná ellen* forradalomnak jellemez,hetnémk. Ez a szobrászat egyrészt nem klasszikus és nem verista. De vannak modernek, amelyek y-isszafordui'n'ak az etruszk és klasszikus s'ilus felé és on- nai* merítenek ihletet. A modernek: Rázz-, Rcrnano Romandd, Martini, Manzu* Marin! es a többiek teljesen % ma irány <képviselő’. Ami az építészetet -iUk.*1, eainek u; stílusában is sok futurizmus van, amellett, hogy részben .tiszta geometriai formákat e.s egyszerűségen mutat. A modem olasz, ép'lészet legnevesebb képviselői: E5a,-Pia- centini és Gfovaninoiii, ~ Végűi r-~> fejezi be Baldtoi proíesz- — szeretném legalább részben megytt- íósitan'i ezt a hatulmá? programot és kíe- jezésre jurratni, hogy romden müvészier az ország kulhirájái! viszi dore. (M . L.) iMracn—1 ' i— Á munkaügyi és nemzetnevelés ügyi minisztérium tárgyalásokat folytat a ma* rosvásárhehji köz műhelyek ügyében. Ma- tosvásárhélyrcí! jelentik: Ismeretes, hogy az utóbbi években mozgalom ;'nduÜ. hogy a főhatalomváltozás előtt' a Iitílv* kisiparosság felkarolása érdekében «lapított köz m üli eiyeket « marosvásárhelvi '•pari szakiskola rendelkezésére bocsássák. Legutóbb küogyftást tett Marosvá"árhelyen Novieescu nemzelnevelésiigyi felügyelő a közműkelyekben. Abban az esetben, ha a műhelyeket « szakiskolához csatolják, a nemzetnevelésügyi mi- rüsztérkiin hatáskörébe osztják.- . ILEVfiLPAFIROK, egysserütéá a &£» váíafzlékosafeh kiylt«IIgt as Ellenz ék k^nyvasstályáfeaat ubíiüí ruházati cikkekkel bútorral. Bár némely parág (fezgyártás) teljesen, megszűnt, és a kézműipar a szövőipar és cipőipar téré« is visszavonulóban van a gyár’ üzemek elő t; mégis az ősi szokásokat nehéz eltüntetni és messzi vagyunk még attól, hogy a torok kézműipar jelenjtőségér kétségbe vonljuk. A gazdasági élet idegszála’, a közlekedési vonalak. Ebben a tekintetben még nagyon sok a kívánni vdó. A kereskedelmi flotta űrtartalma 1936-ban 196.750 tonna volt. Egyébként! Sztambuhól és Izmirtől élteikül ve, a kikötők felszerelése őskori. Ezért Anglia a kikötök modernizálására nagy hiteleket nyújtott TörökországnakAnglia, Németország és az URSS lehni- kai és pénzügyi támoga ásáva! ebben az agráráramban mégis megszületett az ipar. A gazdasági élet telesen átalakult az 5 éves rerv nyomán. A behozatal és -termelés ada'ai azonban arra mutatnak, hogy a fémes vegvfipar még teljésen, hiányzik s a többi iparág tekintetében is sok még tennivaló. lncze Andor,
