Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)
1939-11-04 / 255. szám
1 I? Ir^NTH* 1939 dOV*rrth*r 4 A vásár 4, megsuokult kép. \ gyalogjárók luclJr /Mifoli sjt.'raK, Lassmi lolcnyö lonieg-, ..vásári'* zsivalv, öles«* faluül holmit. luheug* m . inert ,,vásári" hol* mi rné.-cskalác s, lóriin i pecsenye, holmi u vásár«, sariiokî terni mi».* ullaniliuti) gyöke-réti) vert in. \ muiiiioz Képest «.sjik. annyit módosul! u kép, hogy n vásár kiszorult a főtérről és mindössze mellékutcákban szorong. 1 v a sűrített libegő, süritelt /aj es a sűrített igyekezet feltűnőbbé teszi. De mindez. javára válik. A hangsúly a vásár tartozéka. ;Évről*évre halljuk, hogy a vásárnak nincs többé lét jogosultsága és tulaj» nőnké p már évtizedek óta haldoklik. Aliért is ragaszkodnának hozzá? Addig volt jó, amíg még a közeli falu is messze volt « várostól és tulajdonkén a falu kedvére csinálták; a városi ember csak falusi dolgokat vásár dt bonne vagy a tóidat küszöbe alá szorult ö.< falusi haj búmnak engedelmeskedett, amikor rászánta magát), hogy olyan vacak holmit vegyen meg — a vásár- fiáról nem beszélve — amit jobb ki* adásban vehet meg naponként az állandó és jól felszerelt üzletekben. A vásár halálát siettetni fogja — mondják a jövőbe látok — a falu és város erős egymáshoz közeledése: vasút, tár- sasgépkocsi, jó ut révén a falusi ember egyre gyorsabban és egyre többször bejöhet a városba, nemcsak az országos vásárra tartogatott időben és pénzzel és igy bármikor meg' ásárolhatja szükségletleit, nem kell a tavaszi s őszi vásárra várni. Az újságírók évi beszámolója ezvrt hűségesen hangoztatja, hogy az idei vásár megint lanyhább volt mint a tavaly i s a közeli pusztulás szellői még érezhetőbben fujdogáltak. Már csak naptár és várospolitika tart ja vásárainkban a lelket mestersége-' sen. Pedig hát nem. A vásár öregszik, ráncosodik, gyengül, ritkul, csendesedik ugyan, de még se hagyja magát, sőt azzal fenyegetődziJc, hogy fiai és unokái segedelmével még sokáig helyt fog állani s ha nem, méltó utódnak, vérrokonnak adja majd át helyét, aki némi átcsoportosítás és megfiatalítás árán folytatni fogja hosszú és hires örökét. Lám. a várományosok szemünk láttára serdülnek fel: vásárcsarnokok ellenére is vannak szabad hetipiacok, zsibvásárok, ócskapiacok, egyre szaporodnak és kiterjednek a messék, mintav ásárok, áHatkiállitiások, könyv- napok, aukciók stb. Mindez pedig az Ősi országos vásárok uj családfája. Ugylátszik a falusi ember tovább is csak szívesen vásárol a vásár sátraiban és kirakodóin. De a városi ember is megszokta, hogy piacon és kiállításon vegyen, amit lehet: ottt zöldséget, itt képeket, ősi ösztönös irtózása van a ny-rtott üzletitől, ahol ellenségesen egyedül marad a kiváló kereskedővel. a szabad árral, a világpiaci adatokkal, legalább is parányit még mind fél a pultoktól. Azért szereti a ny ilvánosság édes körébe helyezett árufelhalmozást: a bódét teli cseréppel és a szajnaparti könyvládákat. Könnyű rákenni valamire, hogy vége van és a halála már a küszöbön áll. A régi szokások és intézmények nehezen halnák meg. Sőt, ha meghalnak, még mindig feltámadhatnak. A vásár, ugylátszik, még nem pusztul el, addig, amíg a kereskedelem és fogyasztás lényegében a mai marad. Lám, a vásár legmagasabb alakzatáról, a világkiállításokról is régóta rebesgetik, hogy idejét mult intézmény lett belőle, amely rengeteg munka után biztos hiány kellemetlenségét ztiditja rendező államok nyakába. És a nagy ráfizetést okozó párisi világkiállítás után mégis ezidén megrendezték a newyorkit, melyről pedig eleve tudhatták, hogy a világpolitikai zavarok miatt, csak óriási hiánnyal zárulhat, még ha tényleg 2ó millió látogatója helyett a réméit 42 millió csakugyan megérkezett volna. Ez az óriási bukás sem riasztja el Itáliát: a semleges politika enyhe viszonylatai közt máris késziíti az I942*Ős római világkiállítást, pedig a háború elhúzódhat odáig és ha nem, bizonyára csak egy kimerült és zűrzavaros emberiség elé tárulhatnak kapui. De az államok ragaszkodnak a nagy vásárokhoz. Mint a najgy sokadalmakhoz is. helsinki pld. szintén meg akarja rendezni 1940’ben a XÎ1. olimpiászt és To* kiónak háború miatt kellett lemondania rendezéséről. Most is rossz az omen. De ha igy van, miért haldokolnának az országos vásárok, melyeknek gyökere évezredes és egészséges. Megérkezett Moszkvába a mm küldöttség féldálliiu írqal musti «kotlád AmeriliáK>«iii MoVIoviiaI .> lüm It4rr«j£**t i fíiipooldiov ííijeíertíéíoi. Pith és lajléjii éVitu 1* betiédel. — 4 németi hivdlulo« lap elégtétellel áüapíVja men, hoqy a Szovíd nem liit hiiindi[.no4íii a baráti llfinelorsiág ellen Rsm erősítették mejt a Szovjetnek a Háp- szővetségóől való kilépéséről szóló hirt MOSZKVA, november 3. (Rador.) A finn delegáció most harmadizben érkezett az orosz fővárosba. A delegáció tagjai Paasakivi és Zatner, továbbá Rafael Ynkkreinen ímn protokolfónök, egykori orosz miniszter, a/ orosz nyelv kitűnő Ismerője. A finn küldöttséget Moszkvában Harkov protokolfö- r.ök és Vasiukov, a külügyi népbiztosáig Balti-szakosztályának főnöke, valamint a ^skandináv-államok moszkvai meghatalmazott miniszterei fogadták i Óriási ionnal oKozíaft Atner^ában a t'iaa- orsräggai szemben hangoztatott orosz üiieicnfóseh LONDON, november 3. (Rador.) A „Daily Telegraph“ washingtoni tudósítója szerint a háború kitörése óta egyetlen esemény sem hozta olyan izgalomba az amerikai közvéleményt, mint a Finnországgal szemben hangoz* tatot! orosz fenyegetések. Az amerikaiak sok meglepetésre számítottak, — Írja a lap — de erra nem, hogy Finnországot, vagy a Skandináv- államokat fogják fenyegetni, melyek az előző háborúban is fenntartották semlegességüket. A közönség rájött arra, milyen nehéz helyzetben van Amerika' semlegességé politikájából ki* foíyólag. Ha Finnországot — melyet cz amerikaiak Európa kedvencének tekintenek — levernék, azt a megállapít ást kellene tenni, hogy a Finnország által rendszeresen fizetett háborús adóssá got inkább ne küldték volna Amerikába s használták volna fel légelhárTó ágyuk vásárlására. Az Egyesült'ÁHo- moknak nem áll szándékábun háborúba lépni Finnország miatt, Je Oroszország lépését keserűséggel fogadnák. ÉLES HANGON BÍRÁLJÁK A FRANCIA LAPOK MOLOTOV BESZÉDÉT PÁRIS, november 3. (Rador.) Az összes francia lapok foglalkoznak Molotov beszédével. A „Figaro“ párhuza* mot von a külügyi népbiztos májusi és keddesti beszéde között. Májusban Molotov elítélően nyilatkozott a müncheni egyezményről és kijelentette, hogy Szovietoroszország első helyen áll a támadással szembeszálló békés hatalmak sorában. A lap kigunyolja a Szovjetunió frontváltoztatását. 1938 szeptemberében elítélte Franciaországot és Angliát, mert nem folyamodtak fegyverekhez Csehszlovákia védelmében és most azzal vádolja őket. Hogy tiszteletben tartották a Lengyelország* nak adott biztosítékokat. A „Popula.ire“ azt irjV hogy Molotov beszéde „megvetést kelt az igazság és emberiség részéről“. Elégtétellel ir a német hivatalos lap Molotov kiielentéseiröl BERLIN, november 3. (Rador.) A „Völkischer Beobachter“ Molotov beszédével foglalkozva irja: Az orosz külügyi népbiztos nagy beszedet tartott. Jellegzetessége a háborúra vonatkozó kérdésekben használt szigorú hangnem volt. Rámutatott arra, hogy a szovjet kormány az orosz és keleteurópai béke érdekeinek megfelelő politikát folytat. Molotov hangoztatta, hogy Moszkva el van határozva: nem tűr témád ásókat a baráti Németország ellen. Ez számunkra a beszéd döntő pontja: /Moszkva óriási súlyával szembeszáll Anglia és Franciaország próbálkozásaival, Hogy a jelenlegi lokaJi/áh háború második világháborúvá változzon. A lap kiemeli, hogy Molotov elítélően nvitatkozott a kiéhezíetés ellen s leleplezte Nagybritannia igazi háborús cél iát. jlzmet liionü beszédéhez annyit fűz a lap. hogy Törökországnak szilárd elhatározása a semlegesség és a török nép csak akkor ragad fegyvert, ha saját létérdekeire taposnak. ( amerikai Állásfoglalás WASHINGTON november 3. (Rador.) Hova«: Mol-H óvnak az orosz—finn tárgyalásokba va’ö a m erika ti beavatkozásról mondottairo válaszolva, a Fehér Ház közölte a sa jtóval annak az üzenetnek a szövegét, melyet 1939 áprls 16-án Kahmn intézett Egyesült Államok elnökéhez válaszként a? 1939 április 14 én Hitlernél és Mussoiiivr.ál e béke megmentése érdekében >.U lépésekre. Kalinin üzenete Így szólt: Kellemes I kötelességemnek Vk ntem őszinte szeren- 1 csekivánatoiv* nt és mély rokonszenvemet nyilvánitaní nemes felhívásáért, melyet a német és oHsz kormányokhoz intézett. Biztos lehet sbb^n hogy oz ön kezdeményezése a legélénkebb visszhangra talál a népek sz vében melyek őszintén óhajtják -a világbéke fenntartását. A Fehér Ház hangoztatja, hogv Molotov hirá’atár? ez lehet az egyedüli hivatalos vájasz. melyet adni kiván — fejezi be a H*vas híradását DUFF COOPER ÉRDEKES CIKKE LONDON november 3. A Dally M r- ror Du ff Cooper ckkét közli, aki jelenleg Amerikában tartózkodik A voit angol miniszter azt ajánlja Qz angol kormánynak: Mentő’ előbb hozzák nyilvánosságra a célt. mélyért a szövetségesek háborút folytatunk, mert «z amerikai nép ezt türelmetlenül várja LONDON november .3. (Rador.) St Walter Layton a News Chronicle hasábjain arra kéri a szövetségeseket: Szőve- gezzék meg háborús céljaikat. A következő három pontot indítványozza: 1» Lengyelország és Csehszlovákia helyreállítása. 9. EVentétek esetén az uj határokat o V s/álví an nem érdekelt felek jelöljék ki. ,3. Cyan állapotot teremtsenek, mely akadályozza meg a támadások ismétlődéséi. Az egyes országok légi had erő t szüntessék meg és létesítsenek nemzetközi légi hadsereget s ezt a támadás áldozatának rendelkezésére bocsássák. Róma tanácsa a helyset rendezésére MILÁNÓ, november 3. (Rador.) A pojiolo dltnlia n french Met in Ct,ma kér lésére; Tekintettel a Mnglnot~ és Sieg- frled uonáiejc sérthetetlenségére, mi tenne <~‘z eddig fel nem hasznúit eszköz, mefylyel a helyzetet rendezni tehetne? — a következőkben válaszol: Ez a: eszköz az értelem. Megfelelő piil'dnaiban az ész- szerűségei újból megtalálják és ez Róma, a századokon át kipróbált bölcsesség útja. Kilép a Népszövetségből a Szovjet? LONDON, november 3. (Rador.) A londoni orov, nagj'kovetség nem erősíti meg a7{ a genfi hírt. rheHr szerint Szovjetoroszország kilép a Népszövetségből Maisky nagykövet aki a népszövetségi) tanács jeienlt-gi elnöke, állítólag ityen természetű határozatról küldött értesítést a Népszövetségnek. „Meg heti tisztítani a várost a kéregető e gányasszonyohtóV* Of. i-eiidörkve'^^z lel'' IiíVíísíi a közöméqlie^ KOLOZSVÁR, nov»Silber 3. A/ utóbbi időben számos pan •■/ érkezei-. a rendőrséghez arról, hogy kóbor c* gárnyok, kéregerő c'gányacszonyok / koldusok nagyszámban ellepték a váró é, úgy a külváros', valamint beváró-.' u-- cák házaiban naponta jelentkezni*/*. Ezzel kapcsolatban dv- Horvat losif ren .lórkverz* tor tegnap a következő bJhivás: au ■* a lapjok utján a közönség számara: — Tudomásomra jutott, hogy a kéregéto cigány asszonyok és koldusok újból porod lak Kolozsváron és z üz.lerckbe es házakba naponta benyitnak ré-zinr az-r. hogy »lám zsnál kérjenek, de szám^is « se * ben uz :Iyen Iá olásoknak az az md‘tő oka, hogy lopjanak. Utasítást díam az. össze; rendőr közegeknek, hogy ezeke'- a cigányokat, cigányosszonyPkar és kérege- tőket szedjék össze és álltak elő a rend- őrségein. Mivel ezek a kétes egyének igen köny. nven betegségeket is terjedt hitnek, a közönséget is felkérem, hogy* adia meg a lehetőségét annak, hogy' a várost megtisztítsuk m'nél rad»kábábban ezektől a nem kívánatos elemektől. j A lakosságnak is fonro; érdeke az. hogy, ne kelljen naponta vesződniük cigányasszonyokkal és koldusokkal s a szántai órád 61 s° hagyják maguk** félrevezettem-, hanem az ilyen egykeket azonnal adják át a •«’gkö-, zelebbi rendőrőrszemnek. A koldusok' ügyét a város, a rendőrséggel karöltve tudvalevőleg már az elmúlt években amúgy 13 megoldotta, az arra rászorulók vgéiye-, zése szín én folyamatban van, \—j Az Í9 tudomásomra j’utotr — mondóira dr. Horvat rendőrkvesztor —, hogy , egyes ügynökök, bizonyos más városbeU egyének őfelsége és Miháiy nagyvajda képét-, valamint az ország címeré* ábrázoló rajzokat áruba bocsátva házról-názra járnak fs erőszakos, terror Szt’kus módon pro* hálják rákényszeríteni» n kpbzsvári üiko-, sokra c-zeket a képeket. Ugyanakkor tér-: méretesen nagy összegeket kénnek ér“e 3 ha látják, hogy az illetők nem hajlandók megvenni, úgy én rám h'vart kozva gyekének mégis eredményt elérni. Fölöslege*, hatngsulyoznom — mondotta Q rendőr« k vesz tor —■> hogy* ezek a „mozgó“ árusok A-isszaéinek a ne* vemmel és éppen ezért rmndenlct felkerek, hogy ha ilyen ügynökök jelentkeznek, úgy haladékbHnul telefonon értessenek az esetről, hogy azonnal Ujárhas* sftk velük szemben. Királykép eket és az ország cimc-rér ábrázó" ió rajzokat csak azok árulhatnak, ak:k általam alárr meghatalmazással jelentkeznek. Nan á rendőrség vállalkozása 3 >,Ko- Jezsvári Kalauz“ clmü könyv \Tégíil a „Ghidul Oraşului Cluj“ (Ko iozsvári Kalauz) címen leguróbb megjelent könyvről és annak terjesztéséről az alább- ttájékozra-íásc közli dr. Horvat rendőr* kvesztor a közönséggel: — Bizonyos egyének a GhiduH, ezt i nemrég meg jelönit várod u-mutató! árusítják és ezzel 'kapcsolatban többizben arról értesültem, hogy^ én rám hvatkozva, 'gye* ikeznek minél nagyobb mennyiségben elhelyezni a könyvet. Erre vonatkozólag köre- dességemnek tartom kijelenreni, hogy* isme* rém ezt tv város: útmutatót, amely Dalea Virgil kolozsvári hírlapíró szerkesztésében jelenr meg. Azr is tudom, hogy* több uj- ság'ró hosszas és nehéz munkájának az eredménye ez a könyv. Alaposan átnéztem! és megáll api‘ottam, hogy egy ilyen városi utmxi a'tó valóh n hasznos és fontos is lehet mindenki számára, mert igen sok hézagpótló rudnvalót tartalmaz, rnindame!» lett ezzel egyidejűleg azt is le kell szögez- nem, hogy » kétségkívül hasznos könyv megjelenése és annak terjesztése körül a rendőrségnek semmiféle szerepe nines. Aki úgy gondolja, hogy szükség.- van rá, minden kény-szertől mentesen, tetszése sze” rint megveheti, vagy* elutasít ha1 ja cs semmiesetre se hagyja magát befolyásoltatiní bizonyos egyénektől, o-k'k a* könyvet én rám va!ó hivatkozással ajánlanák fel. Dr. Horvat rendőrkvesz’or közérdekű felhívásához úgy* hisszük, nem szükséges semmiféle kommentár.
