Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-30 / 277. szám

i MO&SiMPlEX, i TABULATOR'NÉLKÜL MOD. 6 JABULÁTORRAL KÖNYVELÉSI GÉP (INPTON: KARDEX-POWERS­SPORI Ültüiíően ezévben Románia válogatott labdarugó“ csapatai BUKAREST. Válogatott labdarugócsapa- taiuk ezévi mérkőzései az előjelek ^szerint befejeződtek. A lejátszott mérkőzéseket át­tekintve megállapíthatjuk, bogy az ország labdarugósportja ezévben erős nivoemclkc- 'dést mutat s ha a válogatottak vereseget is mutatnak fel, azok igen tisztele tremei to ak. Az A -csapat 5 hivatalos jellegű mérkőzést játszott, melyből kettőt megnyert, egy dön­tetlenül maradt, kettőn pedig vereseget szenvedett az országos válogatott. Játszott még egy edzőmérkőzést is az A-válogatott Kispest csapatával, melytől 1:0 arányú ve- , reséget szenvedett. A hivatalos jellegű mér­kőzések eredményei: Május 7. Bukarest. Románia—Jugoszlávia il:0 (0:0), góllövó Dobay. : Május 18. Bukarest. Románia—Lettor­szág 4:0 (1:0), góllövók: Bodola (2), Dobay és Reuter. Május 24, Bukarest. Anglia—Románia 2:0 (1:0). ' , Junius 11, Bukarest. Olaszország—Roma­nia 1:0 (0:0). f Október 22, Bukarest. Románia—Magyar- ország 1:1 (0:0). I A B-válogatott két hivatalos mérkőzést játszott a következő eredményekkel: ! Május 4, Bukarest. Kispest—Románia B 2:1 (0:1). Barátságos. Május 21, Bukarest. Románia B—Lettor­szág 3:0 (1:0), góllövők: Praszler, Kovác9 II.. Éne. Október 21, Bukarest. Románia B—Ma­gyarország B 1:1 (1:1). Az A-liga vegyescsapata három mérkő­zést játszott teljes sikerrel. Athénben Gö­rögország csapatát január 6-án 4:0 (1:0) arányban, január 8-án Athén város váloga­tottját 3:2 (2:0), január 12-én Pireus válo­gatottját pedig 3:1 (2:0) arányban győz­te le. Bukarest válogatottja egy nemzetközi mérkőzést játszott, de annál szebb ered­ménnyel: november 18-án Sipos góljával le­győzte Berlin válogatottját. Értesülésünk szerint a fenti mérkőzése­ken résztvett valamennyi játékost ki fogják tüntetni a Főszövetség december 1-i évfor­dulója alkalmával. TELJESEN ÚJJÁSZERVEZIK AZ ASZTALI TENÍSZSZÖVETSÉGET Szép munkamüsort állított össze a szövetség BUKAREST. Áz asztali teniszszövetség vasárnap tartotta meg ezévi közgyűlését élénk érdeklődés mellett, Schmettan kine­vezett elnök vezetésével. Az uj elnök az ország asztali teniszspoiíjának teljes átszer­vezését jelentette be., amit a közgyűlés örömmel vett tudomásul. Bejelentette az el­nök, hogy sorozatos propagandamérkőzése- két fog a szövetség rendezni a vidéken, uj , rendszer szerint fogják a Román-kupamér­kőzést kiirni, tervbevette a román verseny­zőknek külföldi versenyekre való kiküldé­sét, külföldi városokkal való mérkőzések rendszeresítését, nemzetközi válogatott mér kőzések lekötését, az uj szabályok kinyom­tatását, az egyesületek anyagi támogatását, stb. A közgyűlés ezután elnökségi tagoknak a következőket választotta meg: Dr. M. Stroescu, Bivolaru tanár, N. Lu- ceanu, Edy Cohn és Fr. Marinescu. Ellen­őrök: Drelli Bucoviei, M. Lazar és Bern­stein, helyettes Brunn Fuchs lett. I Az elnökség további öt tagját az Ország ;őre fogja kinevezni a2 elnök előterjeszté­AZ A-LIGA UTOLSÓ FORDULÓJA BUKAREST. Szombaton és vasárnap az A-liga utolsó őszi fordulóját játsszák le, mely­nek részletes műsora a következő: Szombaton Bucurestiben Juventus—Ra­pid. Vasárnap Bukarestben Venus—Sp. Stu­denţesc. Aradon Victoria—AMTE, Temesvá- ton Riptusia—TMAC, Galation Gloria CFR —FC Carpati, Resicán UDR—Unirea Tri­color. KOPENIIÁGÁBAN, a dán Hvéger kisasz- szony a 100 m-es gyorsuszásban 1 perc 07.5 mp-es kitűnő idővel győzött. STOCKHOLMBAN a svédek 4:1 arányban nyerték az olaszok elleni fedettpálya tenisz- versenyt. A CSEH LABDARUGÓ DERBYT, a Sla- via—Sparta mérkőzést a Slavia 3:1 (3:0)i arányban nyerte meg és ezzel az őszi bajnoki forduló győztese lett. TOKIÓBAN JUGOSZLÁVIA—JAPÁN teniszmérkőzést tartottak, melyet a Kukul­jevícs—Punesee kettősből álló jugoszláv csa­pat nyert meg 3:2 arányban. PORTABLE M0D.1S PORTABLE NAGY PORTABLE HOD. IT. közgazdaság Miigca változásokat eszközöltek az elsőrendű kOzszflhstgleil cikkek teggztktäen? KOLOZSVÁR. Jelentettük, bogy az uj ár- drágitási törvény életbeléptetése után uj jegyzék készült az általános közszükségleti cikkekről. Áz uj jegyzék pontosabban álla­pítja meg az egyes kategóriákat. így a hús­nál és husnemüekné! a következő cikkeket sorolja fel: friss hús. konzervált hús és husgyárímányok. A külíöldi huskivonato- kat és húskonzerveket az ellenőrzés alól ki­vonták. A majorság kategóriájában csupán az élő, vagy vágott csirke és tyúk maradt >i szabaddá tették a többi (ruca, pulyka, liba, fogoly, stb., stb.) forgalmát. A tej- és turónemiiek osztályában csak a belföldi ké­szítmények maradtak Ugyanilyen különbsé­get tettek a halnál. A gyarmatáruk kategó­riájában szabaddá tettek a kávét, de a rizs és tea (kivéve a külföldi csomagolásban ér­kező árut) a jegyzékben maradt. A külföl­di lisztkészitmények hasonlóképpen szabad forgalom tárgyát képezik, a belföldi maka róni, metélt tészta cs más készítmények azonban az általános közszükségleti cikkek listáján maradtak. A gyümölcs és zöldség kategóriájában is fontos meghatározás tör­tént, mert a termés idejét: a szezont vették alapul. Illetékes helyen ugyanis úgy vélik, hogy nem szükséges korlátozni a hasznot abban az esetben, ha a fogyasztó szőlőt vá­sárol husvétkor, mert nem lehet ellenőrizni: mennyi veszteség állt elő az áru megőrzésé­nél. Az ásványvizek kategóriájában szabad­dá tették a külföldi árut, hogy a belföldi áru olcsóbb legyen és jobban fogyjoa. Vé­gül fontos változást eszközöltek a szappan­nál, mely kategória eddig szélesebb körben mozgott, mig most csak a háztartásban szükséges és általában használt fajták ma­radtak az általános közszükségleti cikkek listáján. A nemzetgazdaságügyi minisztérium ille­tékes osztálya (Direcţia Speculei) feivilágo- sitást nyújt mindazoknak, akik az árdrágitá- si törvény egyes rendelkezéseivel, vagy egyes elsőrendű közszükségleti cikkek meg­határozásával nincsenek tisztában. Végefvefnefe m bukaresti kültelkeken dúló építkezésű anarchiának BUKAREST, november 16. j (Saját tudósítónktól.) Felmérhetetlen anya- s gi áldozatok és tízéves fáradhatatlan mun- j ka kellett ahhoz, hogy Bukarest a modern j világvárosok fejlődési irányába terelődjék. A j városrendezés eleinte majdnem kizárólag a j belvárosra szorítkozott, ahol még ma is Iá- J zas tempóban és radikális eszközökkel fo- ’ lyik. de ahogy a város belterületének képe szépülni kezdett, az akció természetszerűleg fokozatosan szélesedett a külvárosok felé is így is volt ez rendjén, mert a város kül ső részein sokkal nagyobb szükség volt a be avatkozó kézre, mint a belvárosban. A kül telkeken a települők ti városrendezés leg elemibb szabályait sem vették figyelembe össze-vissza parcelláztak és építkeztek, nein törődve sem az építendő házak helyeinek kiválasztásával, sem az utcák kijelölésével, hogy az egészségügyi, esztétikai és egyéb ur­banisztikai szempontokból ne is beszéljünk. Ez a fejetlenség szülte azokat a telepeket, amelyek még a legszegényebb falu színvo­nalát sem, hanem olyan képet nyújtanak, mint egy ágról szakadt, futóhomoki tanya­csoport. Vertfalból és fából összetákolt vi- tyillók egymás hegyen-hátán; utcák, kövezet, csatornahálózat, vízvezeték és közvilágítás nélkül. A bukaresti magyar „háztulajdonosok“ leg nagyobb része ilyen putrikban tengeti életét. Természetesen nem a háziuri ambíciók, ha­nem a kényszer vitte őket erre. A házbér a város minden részében, úgy a bérpaloták­ban, mint a diiledező nyomortanyákon arány­talanul drága a kereseti viszonyokhoz ké­pest. A számítás kézenfekvő: szabadulni kell a házbérfizetés terhe alól. A tehetősebb pol-. gár vásárol egy öröklakást valamelyik felhő­karcolóban, vagy az egyik uj villanegyed­ben takaros családi házat épittet magának, de mit tehet a nincstelen kisember? Megvesz . valahol a legmesszebb fekvő külváros szélén pár négyzetméteres telket, elég olcsón és részletfizetésre. Felhúz rá négy falat, beta­karja deszka- vagy bádoghulladékkal és be-r költözik az uj „házba“. Tovább építeni az­tán a legtöbb esetben nem tudja. Jön a tél, ■ a temérdek gonddal, elkövetkezik a telek részleteinek havi, vagy negyedévi lejárata.) betegség, gyermekszületés és mindennek te-, tejébe esetleg munkanélküliség is. így nőttek ki a földből és maradtak meg kezdeti formájukban a bukaresti vityilló- negvedek. Megrendszabályozásukra semmit sem lehetett tenni, mert közigazgatásilag nem tartozik Bukaresthez, hanem a környező fal­vakhoz. Hossza idő kellett, amíg a város­vezetőség kivívta, hogy hatáskörét ezekre a falvakra is kiterjesztheti. És végre a polgármesteri hivatal városren­dezési programjának végrehajtásában odáig jutott, hogy a kültelki önkényes városalapi- tásoknak is gátat vethet. Egyelőre rendeleti­leg, igen súlyos büntetés terhe mellett betil­totta a rendszertelen parcellázások folytatá­sát. Ma már a város szélén mindenütt feltü-. nő helyen rögzített táblák figyelmeztetik a járókelőt, hogy a városi építészeti hivatal előzetes engedélye nélkül sem házhelyet venni, sem építkezni nem szabad. A városvezetőség terve az, hogy a kül­telken is rendes, városias telepeket léte­sítsen. A parcellázásokat a mérnöki hivatal fogja irányítani és ellenőrizni, a beépiten dő területeken rendes utcákat húznak majd azokat csatornáztalak, kikövezik, vízvezeték kel Ó9 közvilágítással látják el. Ez az intéz kedés el fogja tüntetni azt az afrikai lát ványt. amelyben az idegen utasnak Buka restből, a megérkezéskor először van része. Tenyészá!?aifvásáp?ás az állami ménie'epek számáfa KOLOZSVÁR. A földművelésügyi mi­nisztérium az egész ország területcu széles­körű akciót indíttatott a lótenyésztés leij.t- vitása céljából. Ez év márciusától kezdődő leg ugyanis a lóállománv nagyon megfogyat­kozott és különösen szükségessé vált a te­nyészállatállomány feljavítása. E célból a földművelésügyi minisztérium a tenyésztés- re kiválóan alkalmas méneket korlátolt számban megvásárolja az egyes megyék ál­lattenyésztőitől. A napokban Span Petre, a minisztérium központi igazgatója a megyé­ben több tenyészállatot vásárolt az állami méntelepek részére. Kolozsvárt Gréf József birtokos állatállományát tekintette meg és megvásárolta angol félvérü. hároméves mén csikóját 25.000 lejért.

Next

/
Thumbnails
Contents