Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-26 / 274. szám

12

I /. / /; a z £ a:

aa«ia;<

I b 3 9 /) I. I I ni I) c r h

t" • _ ^ fi* " ^ ‘ ^ ‘\ ]*' 1 /' r ' ^ ^

B€HéZ líilllii 1102331

a írassál mnnhásoh

Kurkó Gyárfás brassói laka'osmesler 47 társánál együtt „A magyar népi közösség- ért" címen felhívást tett kőszó', hiz e felhívás a brassói kisiparosok, gyári munkások cs székely alkalmazottak állásfoglalását túrt almozza arra vonatkozólag, hogy a „Romániai Magyar Népközösség“ keretei között kivannak tömörülni. Egyheti vélemény ükét is közlik azokra a kérdésekre, amelyek felvetődnek eme tömörüléssel kapcsolatban.

Mivel o Népközösség egészséges kiépülése mindenel:fölött álló) nemzeti érdek s mivel a Brassóban is fölvetett kérdés orszÓigosnak mondható• az alábbiakban kivonatosan közöljük & brassóiak felhívását,

I.

A magpr népi Köztssígfrl

l‘>37 őszén Marosvásárhelyen egvbegyül- Sünk száznyolcvanheten iparosok és tisztviselők. munkások és tauitók, írók és művészek. testi és szellemi dolgozók a fiatul romániai magyar nemzedék minden rétegéből s háromnapos vita és tanácskozás után közös határozatba foglaltuk egy egészséges magyar életforma kialakításának minden feltételét. A közösen elhatározónak végrehajtásma ünnepélyesen felállva, egy szívvel — egy lélekkel fogadalmat tettünk. Elhangzóit a hitvallás, de a határozatok megvalósításával mindmáig késtünk.

A Vásárhelyi Találkozó kétéves évfordulója alkalmából és az ott született Hitvallás időszerűsége miatt elérkezettnek látjuk az időt arra. hogy újból szint valljunk s bebizonyítsuk, hogy amit elvben magunkévá tettünk, a gyakorlatban is vállaljuk. Ha a találkozó — rajtunk kívülálló okokból — nem bizonyult elég erősnek, hogy társadalmunk minden rétegétől vallott eszményeit a gyakorlatba is átültetve itt éló magyarságunk gerincét alkossa, most mind a belső, mind a külső történelmi események követelményeinek megfelelően, önmagától felvetődik a kérdés: vájjon őszinte volt-e minden oldalról a vallomás? Ha igen, ujitsuk meg és ismerjük el a kétéves tétlenség helytelenségét.

Vizsgáljuk meg közösen, hogy helyes volt-e a Vásárhelyi Hitvallás? A történtek azt bizonyítják, hogy: igen. A Vásárhelyi Találkozón vallási, világnézeti, politikai és társadalmi különbség nélkül, együttesen kimondottuk, hogy mindnyájan magyarok lévén, nemzeti ügyeinket közösen kell intéznünk s ugyanekkor hitet tettünk az egyiitt- élö népek egymásrautaltsága és testvérisége mellett. Ma. amikor a romániai magyarságnak egy nemzeti szervezetben, a Magyar Népközösségben, van csak alkalma fejlődését biztosítani, semmi sem időszerűbb, mint éppen a V ásárkelyi Találkozó mindenkit magábafoglaló egységének felújítása. És nem most iütt-e el a duuavölgyi népek összefogásának ideje, araikor a békét kell itt biztosítanunk a mindnyájunkat fenyegető há- borus dulásokkal szemben?

Ha ezt elfogadjuk, töltsük meg a Magyar

II,

Népközösség kereteit vele, mert ez a rég óhajtott keret, de csak puszta keret marad, ha nem ez a szellem ad neki tartalmat népi követelményeinknek megfelelően. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egyes helyeken nagy lépést haladt előre társadalmunk összefogása, mégis vannak hiányok. BrassóLan példáid a megalakulás pillanatától kezdve társadalmunk minden rétegét visszatükrözi a tagozat vezetősége, de még ott is sok munkára van szükség, hogy a Magyar Népközösség minden magyar lakos Közös életformájává váljék. „

A hiányok csak akkor tüntethetők el, ha már a szervezésből kivesszük a részünket és minden erőnkkel azon leszünk, hogy már a felépítésnél is a Vásárhelyi Találkozó alapeszméi érvényesüljenek. Úgy gondoljuk, hogy hasznára vagyunk nemcsak Brassó, hanem a Székelyföld, sőt az egész romániai magyarság népközösségi szervezkedésének, amikor a magyar egység megteremtésének szent pillanatában írásba foglaljuk a brassói széles tömeg kívánságait és elképzeléseit, Kurkó Gyárfás,

zöm erővel megvalósítható, ideizh ne* helyi- • • get kérünk, ahol a azék< )y fiatalság va*ár- naponként ö»*zegy ülhet . neme» szórakozásban ré'izesiílhct.

6. Kívánjuk isnieretterje ztő előadások szervezését a Brassóban dolgozó csíki, udvarhelyi és háromszéki fiatalság érdekébeu

7. Kívánjuk annak elősegítését, hogy szolgai munkára a városba tóduló lalusi fiaink szolgálati idejükben tanoncokkú válhassanak, és szakmunkásokká, illetve iparosokká képezhessék ki magukat.

B. Támogatást kérünk a magyar társadalom minden rétegétől a székely alkalmazottak karácsonyi segélyezése javára.

A székely alkalmazottak nevében

Bartalis Ferenc, Béla Bál, Dob-i Jenő, Kálmán András, Kiss Gyula, Kiss Péter, Kovács Dénes, Kulcsár Mihály, Páll László, Szabó Lajos, Szász Ferenc, Zsók Márton.

Siralmas ...

Balassa Bálint

Siralmas nékem

Idegen földön

Már megnyomorodnom;

Szivem megbervadí Nagy bánat miatt»

Nincs már hova fognom.

Laktam földemről, Szép szerelmemről Mikor gondolkodom: Jutván eszemben,

Ott én mint éltem, Könnyeimet hullatom.

Mint az szarvasfi Anyja után ri.

Ha tőle eltévedt: Szivem úgy hal, vész, Halálra már kész.

Hogy oda nem mehet.

Már ha nem látom Bár csak hallanom Adná Isten ute*!,

Ki velem együtt Sok szerelmet tőrt, — Vennék mégis kedvetDz« a boioapi gprah Makâssâga

Kivánjuk minden magyar ember nemzeti összefogását és ugyanekkor megegyezésünket is az itt élő többi nemzetekkel. Mi, magyar munkások, a legjobb egyetértésben és esendőén éltünk eddig minden más nemzetiségű ni e.nkástestvcrü ükkel s ezután is igy akarunk élni, mert csak közös egyetértéssel és testvéri szeretettel lehet minden szakadékot átnidalni és minden reánk irányuló veszély- Ivei szembeszállani. A Magyar Népközösségben is úgy kell megteremtenünk az egységes magyar munkát, hogy az megbecsülésre és megértésre találjon Románia minden más fajú és nemzetiségű lakosában is, aki igazságosan gondolkozik s a népek testvériségét óhajtja.

Ilyen szellemben állítottuk össze a bolo- ayai magyar munkások kívánságait is, melyek megvalósítását részben a Magyar Nép- közösség országos elnökségétől, részben a helyi tagozattól várjuk.

Kívánságaink a következők:

1. A Magyar Népközösség országos vezetősége tegyen meg mindent annak az érdekében. hogy

a) a magyar nyelv használata a törvényes fórumokon szabad legyen;

b) magyar gyermekeket az állami iskolában magyarul tanítsanak;

c) a gyárakban és más vállalatoknál ne legyen különbségtétel nemzetiség szerint, hanem mindenki egyaránt kapjon munkát.

2. A Magyar Népközösség, különös tekintettel a magyar nemzetiségű munkások érdekeire, támogassa a munkásszervezeteket abban a törekvésülben, hogy

a) az adóterheket csökkentsék, mert a levonások megemésztik a csekély keresetet:

b) fizessék meg a nehezebb és egészségtelenebb munkát érdeme szerint. Ebből a szempontból felül kell vizsgálni a gyári

.VöWMSsftÄ'*#*'#*

Uj hamadik g bővített kiadás! Ldlljl *

140 opera és daljáték bő tartalmi kivonata mellett, a szerzőre és magára az operára vonatkozó lexikonszerű adatokat nyújt a könyv. Rádióhallgatók és operalátogatók számára nélkülözhetetlen kézikönyv. Tartós vászonkötésben 145.-— lejért kapható az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal «állítjuk,

munkások teljesítményeit s külön dijt kell megállapítani a legmegerőltetőbb munkanemek számára.

3. A Magyar Népközösség brassói tagozatától megkívánjuk, hogy a közeledő községi választás alkalmából segítse elő a külvárosi lakosság megfelelő községi képviseletét s tegye lehetővé, hogy Brassó város tanácsában a legérdekeltebb külvárosiak emelhessenek szót a külvárosi utcák javításáért, valamint a külváros vízvezetékkel és csatornázással való ellátásáért.

4. Kívánjuk a helyi népközösségi tagozattól, hogy a szervezetlen boionyoi magyar tömeg bevonásával teremtse meg a bolonyai magyar szociális és kulturális munka lehető- séeeit. Nevezetesen a következőkben látjuk a bolonyai magyarság legsürgősebb szükségét:

a) magyar óvoda és gyermekotthon;

L) a fennálló evangélikus és református elemi iskola mellett egy katolikus elemi iskola felállítása;

c) tandijmegváltás a szegény magyar szülők gveimekei számára;

d) ingyenes tanszerosztás a felekezeti iskolák szegénysersu tanulói számára;

e) a gyengén táplált magyar iskolnsgyer- rcrkek ingyenes táplálékkal való ellátása megfelelő orvosi vizsgálat alapján;

f) olvasóterem és könyvtár létesítése nép- közösségi tagok számára ingyenes használattal s egy később felépítendő bolonyai magyar kulturház terveinek kidolgozása;

g) a bolonyai magyar népközössegi tagok magok kívánnak dÖDteni mioden őket illető kérdésben s igy önálló vezetőségükhöz ra gaszkodnak a brassói tagozat keretében

Amikor kívánságainkat előterjesztjük, annak a reményünknek adunk kifejezést, hogy a Magyar Népközösség keretében szabad lehetőségünk nyílik legelemibb nemzeti érdekeink és az együttlakc népek közös boldogulásának szolgálatára.

A Brassó-bolonyai magyar munkások itt- vében

Kiss Sándor, Salló Ferenc, Máiké Ferenc, Imecs Márton, Bartha Jakab. Búzás Márton, Égető Imre, Imre János, Mezei Lajos, Mánthó Lajos, Szilágyi Gyula, Kovács Vilmos, Szőcs Albert, Csorna Gábor, Laczkó Ferenc, Bíró András, Oláh István, Kökossy Sándor, Tamás Antal, Nagy Lajos, Simon István. Dakó Béla,

Alulírottak lelkes örömmel csatlakozunk a

Magyar Népközösség helyi szervezetéhez és a székely alkalmazottak tömegei iránt érzett felelősségünk tudatában a következőkben foglaljuk Össze népközösségi kívánságainkat és munkatér vünket:

1. Kívánjuk az állam megfelelő szerveitől, hogy részesítsék törvényes védelemben a mindmáig teljesen magukra hagyott háztartásbeli alkalmazottakat. Szükségesnek tartjuk a háztartásbeli alkalmazottak céhbeli szervezkedését, hogy e lakosságréteg jogvédelme, szociális sebeinek orvoslása, egészségügyének támogatása hiánytalanul biztosítva legyen. Kivárjak a cselédség emberibb munkafeltételeink megállapítását, igy különösen a rendes lakás, táplálkozás, nyolcórai munkaidő, vasárnapi és ünnepnapi man- kaszünet s évi szabadság megadását.

2. Kivánjuk a székely alkalmazottak nemzetiségi jogainak « népek egyenrangúsága

III.

alapján való elismerését és védelmét. Megkívánjuk a munkaközvetítés pártatlanságát és Brassó városa részéről méltányos intézkedést kívánunk a székely alkalmazottaknak a Sétatérről való kirekesztése sérelmében.

3. Szükségesnek tartjuk a Népközös9ég segítségével egy eselédközvetitő felállítását, mely nem csak leányaink elhelyezéséről, hanem munkavédelméről is gondoskodik és szállást ad mindazoknak a lányoknak, akik még nem tudtak elhelyezkedni.

4. Kivánjuk a Népközösségtől, hogy teg ye magáévá az alakulóban lévő Traneeyilvania* szövetkezet Székely Otthon-tervét, melynek megvalósulása esetén a székely alkalmazottak Brassóban saját maguk vezetése alatt fejthetik ki kuiturtevékenységüket e biztosíthatják mükedvelőgárdájuk, zenekaruk, néptánc-csoportjuk, szavalókőrusuk, énekkaruk és könyvtáruk zavartalan működését.

5. Addig ts, amíg a Székely Otthon kö*

De igen ritkán És bizonytalan Hirt felőle hallok*

Akkor sem mertem Ütet kérdeznem,

Mint rab csak hallgatok.

Ki miatt kedvem Szintén oly nekem.

Mint nap az esőben,

Vagy mint az zöld ág,

Ki hamar elagg Téli rut időben.

Vagyok már szintén Özvegy gerlice,

Szomorú én éltiem.

Nem kell arany lánc,

Sem pedig víg tánc,

Nincs semmihez kedvem.

Felejtett árva Itt már pusztában Csak remete módra Tengek, nem élek,

Lenni sem lélek.

Mert jutottam bura.

Ti mezők, hegyek,

Berkek, szép völgyek.

Kiben gyakran jártam?

Szép szelíd vadat,

Hangos madarat Ott hallottam, láttfam:

Isten hozzátok!

S adja, rajtatok

Az avagy örvedjen.

Az ki akkor Engem szeretett,

Mostan se feledjen.

Könyvsikert HEATH: A férjhezmenés művészete

A londoni könyvpiac legnagyobb sikere volt e könyv, melynek magyar fordítása is a tömegek széles rétegeit mozgatta meg. ízléses félvászonkötésben 50 lejért kapható ** Ellenzék könyvosztályában Kolozsvár, Piát* Unirii. Vidékre 68 lej előxeíea beküldés* mellett azonnal tsüli tjük.

\

A városra sza’sod! si€Reîgs€ă

nettben