Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)
1939-11-26 / 274. szám
2 GLLENJá It ' 1939 aúr'éíitS’?t 7V. A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Delcnzifa szárazlöltfön olfcnziva a tenger« Ä uag> háború rövidesen a negyedik hónapba íép, de a/ eseményei a lengyel hadjárattól eltekintve még mindig inkább a oeuizetkövi politika terén, mint a fegyveres (tarcok terén mozognak. A véres harcok el- »l arada-a, amit kétségtelenül csak átmenetinek tekinthetünk, távolról sem jelenti azt, hogy a válság kibontakozási lehetőségei javulnának. Ellenkezőleg, a háború fokozatos elmérgesedésének idejét éljük. Határozott katonai döntés előtt megegyezésre, vagy béke- közeledésre különben sem lehet gönci 11 i a küzdelmen közvetlenül kívülálló két afiliat.dómnak az l'gyesiilt-Államoknak és Olaszországnak közbelépése nélkül s ilyen közbelépés lehetőségére pillanatnyilag sem- uí jel nem mutatkozik. A nyugati fronton egymással szemben álló két óriásbadsereg iarkasszeraet néz, anélkül. bogy jelentős tiarei tevékenységet fejtene ki. Valószínűnek átszik, hogy egyelőre nem is kerül ilyesmire 1 sor. A légi harc tevékenyebbnek látszik, bár a jóslatok titán, melyek ennek a fegyvernemnek borzalmasságáról beszéltek, eddig meglepően csekély jelentőségű ez is. Az Anglia ellen annyiszor bejósolt nagyszabású támadás eddig szintén elmaradt. Az igazi háború egyelőre a tengeren folyik, de itt is anélkül, hogy az, óriási költséggel kiépitett hatalmas hajórajok csatákat vívnának. A tengeri harc a viziutak szabadságának biztosítása. illetve ezeknek az utaknak elvágása körül folyik, ami már közvetlen közel áll a háború p'Manatnyilag tevékenyebb területéhez, a gazdasági háborúhoz. Anglia Ó9 Francia- ország ttapról-napra erősitik a blokádot Németország ellen, amire Németország azzal válaszol, bogy minden rendelkezésére álló eszközzel veszélyezteti a két hatalom viziut- jait, különösen a német partok hatókörén belül eső Északi-tengeren. Ennek érdekében a bnvárhajóbarcra fektették először a németek a fősulyt, arai kezdő sikerei után. ma mintha már lankadó eredményekkel folvta- tódna. bár Winston Churchill egyik utóbbi beszédében annak a gyanújának adott kifejezést, hogy ez a bare rövid időn belül újra föl fog lángolni, mert Németország hetenként két uj búvárba jót épít. A nagy óceánokon járó és kitűnően íölfegyverzett né* met ebeirkáh tv“ szintén nem értek cl egyelőre fontosabb eredményeket, valószínűleg azéif, mert az üldöző angol és francia hadihajók elkerülésére kisehbíorgalmu vizeken működnek. A németek azonban az. utolsó héten egy uj fegyverhez. nyúltak, amelynek gyakorlati eredményeit még nem lehet ugyan látni, amely azonban erősen fölzavarta a háború diplomáciai területein is eluralkodni kezdő, aránylagos nyugalmat. Az. angol partok közelében es valószínűleg a fontosabb angol hajóutak mentén is uszóak- nákat helyeztek, melyeket valószínűleg bu- várliajók s talán repülőgépek szállítottak ezekre a pontokra. Az uszóaknák egész sor hajót robbantottak fel. mi erélyes ellenhatást váltottak ki angol és francia részről s ez az ellenhatás nemcsak a németeket érinti súlyosan. hamm a semlegeseket is. Az angolok és franciák ugyanis a blokád eddigi tiltó rendszabályait nemcsak a Németország felé irányuló bevitelre tartják szintén fönn, hanem kiterjesztik a német kivitelre iß. Azt akarják ezzel elérni, bogy Németország, mely nem rendelkezik som arany, sem külföldi deviza fölött, árul, kivitele utján se juthasson olyan értékekhez, amelyekkel a számára szükséges külföldi árukat beszerezheti. A német kivitel teljes letiltása azonban nemcsak Németországot érinti súlyosan, hanem azokat az. államokat is, amelyeknek egyik főjövcdelmi forrását a német áruk közvetítése és tengeri szállítása képezi. Hollandia és Belgium súlyos károkat szenvednek a Németországgal szemben alkalmazott teljes blokád által s amíg a háború eddigi lefolyása alatt főleg német intézkedések ellen voltak kifogások, most panaszaik legnagyobb része Anglia ellen irányul. A semlegeseknek különben is mind nehezebbé válik a helyzete nemcsak a két hadviselő fél közvetlen nyomása alá első belga—holland földön, hanem más területeken is. m a semlegesség? A semlegesség fogalma különben is nagyon j tágítható, vagy szűkíthető valami, amellyel j szemben a természetesen szélső eszközöktől j sem visszariadó hadviselő lelek szükségleteik | szerint ugyancsak tágított, vagy szűkített kö* í betelésekkel lépnek föl. A hadviselők koz* j vetlen szomszédjainak ebből a szempontból különösen nehéz a helyzete. A gyengébb országok semlegességének gyakorlásával szemben szintén több kifogás és fenyegetés hangzik rendesen el, mint a hatalmasokéval szemben, amelyek semleges állásfoglalásukat akkor is meg tudják védeni, ha nagyon -szűk és bírálható határok között gyakorolják azt. Ha egységes védelmi arevonalat le« ehetne az összes semlegesek között, nagy é? kisállamok összefogásával kialakítani, nem j volna olyan nehéz a közös érdekek védelme. A semleges, vagy nem hadviselő nagyhatal- j mák azonban nem hajlandók ilyen közös j arcvonal alakítására, minthogy a maguk ré- 1 széről szintén hol egyik, hol másik hadviselő csoporthoz állanak közel. A kisebb semlegesek igy magukra maradva, nehéz küzdelemmel kénytelenek néha a legelfogadhatatlanabb követelésekkel szemben érdekeiket megvédeni. S ezek a követelések most annál szaporábban zadulnak rájuk, mert most az előtérhen álló gazdasági háború jóval kevésbé ismer nemzeti határokat, mint a katonai háború. A semlegesek egyelőre nem is annvira katonai beavatkozások ellen kénytelenek védekezni, hanem egész gazdasági fölépítésük, megélhetésük, a gazdasági eltolódások által veszélyeztetett szociális helyzetük és pénzügyeik szilárdsága érdekében folytatják a küzdelmet. A SEMLEGESSÉG NEMZETKÖZI ‘Jláf JOGSZABÁLYAI •' A semlegesség nemzetközi jogszabályait olyan létközdelemhen, mely a nyugati hatalmak és Németország között folyik, valószínűleg akkor sem tartanák hibátlanul tiszteletben. ha félremagyarázhatatlanul volnának kodifikálva az előre kiszámíthatatlan helyietek számára. Ilyen félremagyarázhatailan- ságrol azonban szó sem lehet. A hágai egyezmény s az 1856-os Párisi tengerjogi deklaráció az egyedüli pontokba foglalt jogforrása a hadviselés mai rendjének. A két megállapodás szerint semleges államok nem szállíthatnak a hadviselőknek sem csapatokat, sem hadianyagot, sem élelmiszert és nem engedhetik meg területükön a toborzást. Magán- vállalkozások, vagy magánszemélyek hadi- şxiyag, élelmiszer, vagy másirájayo azállitá* sut azonban nern kötelesek megakadályozni, ha egyenlő álláspontot foglalnak el errevo- natkozólag mindkét hadviselő féllel szemben. A semlegesek tengeri kereskedelmét is szabadnak nyilvánítja a párisi tengerjogi deklaráció. E szabadság alól azonban kiesnek az úgynevezett .,dugáruk“, melyeknek jegyzékét a tengeri blokádot gyakorló hadviselő fél tetszése szerint állapítja meg. Hogy ez milyen egyéni magyarázatokra alkalmas, azt a most folyó nagy tengeri harc is bizonyítja. A németek által rövid idő előtt indított aknaháboru például angol és francia magyarázat szerint beleütközik a háború esetére fennálló nemzetközi jognak a két egyezményben meghatározott szabályaiba. A németek szerint viszont szó sem lehet erről, rnert azokon az utakon, melyeket német részről aknákkal veszélyeztetnek, nemcsak a nemzetközi kereskedelem forgalma z.ajl'k le, hanem gyakran látni ottan angol hadihajókat is. Az egyedüli fórum, mely a két magyarázat között dönthet, csak a háború kimenetele lehet. Ez a háborús jogi vita azonban súlyosan érinti nemcsak a harctéren egymással szembenálló feleket. hanem a semlegeseket is. GAZDASÁGI HARC Ä gazdasági harc, melynek pörölycsapásai fenyegetően hangzanak ki a semlegesekkel folytatott tárgyalásokból is, ezalatt teljes erővel folyik. Pillanatnyilag úgy látszik, hogy a hadviselés egész súlypontja a totális háborúnak erre az oldalára dehezedik. A háború német részről katonai offenziváva! indult Lengyelországban, folytatódott a német buvárhajóharc támadásaival s a mostani aknaharccal. Gazdasági szempontból azonban Németország a védekezés stratégiáját választotta. Francia és angol oldalról ezzel szemben egyelőre a katonai defenzíva álláspontján vannak, a gazdasági támadást azonban mind nagyobb arányokban fejlesztik ki. A világháború tanúsága szerint a gazdasági küzdelemnek óriási jelentősége van a harc kimenetelére. Különösen nagy a jelentősége akkor, ha a háború elhúzódik. Gyors döntés másodsorba helyezheti a gazdasági háborút, minél inkább elhúzódik azonban a harc, annál fontosaid} a szerepe a gazdasági tényezőknek. „A semlegeseknek és a háborún kívül maradó szövetségeseknek jelentősége ilyen körülmények között különös fontosságot nyer“ — állapítja meg egy ismert kato- I uai szakíró. Egy olyan hatalom, amely nagy* IDŐVÁLTOZÁS hOlÉST és GRIPPÄT H 0 2 ANTI- . NEVRALGIC mennyiségű nyersanyag fölött rendelkező szövetségesek nélkül lép a bábomba s amelynek nincsenek meg a katonai és gazdasági lehetőségei arra, hogy semlegesektől megfelelő árukat szerezzen be, el kell hogy veszítse a háborút a katonailag jóval gyengébb. gazdaságilag azonban kedvezőbb helyzetben lévő, jó kereskedelmi kapcsolatok és hitel fölött rendelkező ellenféllel ßzemben. A mostani hadviselők kétségtelenül számítoltak szintén az itt megállapított adottságokkal. Mindkét részről biztosítottak maguk számára cgy-egy olyan jóindulatúan semleges nagyhatalmat, melynek nyersanyagforrásai kifogyhatatlannak látszanak. Németország mögött ilyen szempontból Szovjetorosz- ország áll, az angol-francia csoport mögött az Egyesült-Államok. E mellett Anglia ég ■Franciaország számára szabad a tenger, hogy más országokból is beszerezhessék, ami számukra szükséges. Németország számára viszont Közép- és Kcleteurópa országai éd a Skandináv államok á'lanak éhből a szem« pontból Oroszországon kívül nyitva. ^ Harc a fizetési icitelőségeh hörül Angol és francia részről a beszerzési lehetőségeknek ezzel az egyensúlyával szemben most a fizetési lehetőségek kétségtelen egyenlőtlenségét akarják teljes erővel ki használni Németország ellen. A hadviselők nei. ugyanis a külföldről beszerzendő óriás« nyersanyag- és készáruszükségletüket valamivel fizetni kell s ebből a szempontból az angol és francia csoport kétségtelenül nagy előnyben van. Németország csak cserekereskedelem utján, többnyire készáruval fizethet. Fzt a lehetőséget azonban a liábo ritnak a német emberanyaggal és iparral szembeni követelései =zintén uagyon meg- szűkítik. Ez az oka. hogy a közép- és k:- icteurópai semleges államok, melyeknek a világháború tanulságai szerint a mostan' események gazdasági konjunktúrát kellene hogy hozzanak, a konjunktúra helyett szintén gazdasági válsággal küzdenek. Angol és francia részről most itt intéznek njahb támadást Németország ellen azzal, hogy a német kivitelt is teljes-égében bevonják n blokád által tiltott áruk csoportjába, abban a reményben, hogy ezzel megfoszt iák azoktól a külföldi fizetési lehetőségektől is, amelyeket a tengerentúlra eddig eljuttatott áru révén szerzett magának. Még nem lehet látni, hogy német részről mivel válaszolnak erre a gazdasági hadmozdulaira. Berlin egy előre az aknaháboru fegyvereit forgatja London és Pari?, ellen és valószínűleg felhasználja diplomáciailag az angol lépés által érintett semlegeseknek ezúttal a nyugati hatalmak ellen fordult hangulatát is. Aí most következő hetekben valószínűleg ezek körül a kérdések körül fog lezajlani a küzdelem. amelynek előreláthatólag bosszú le folyásában minden bizonnyal nem ez lesz az utolsó meglepetés. — s. Egy érdekes levél ..Igen tisztelt gyógyszerész nr! Ürömmel értesitem. hogy a feleségem kigyógyult a Gastro D. orvosságtól és nagyon szépen köszönöm a szerkesztőségnek, hogy ajánlóig ezt a gyógyszert. Most szíveskedjenek négy üveggel küldeni utánvéttel az alanti cimri4 ezeket az öcsém számára rendelem. Tisztelettel Oláh Danila, Cioci (Csókfalva) u. p, Gin- dari.“ A Gastro D. gyomor-, epe-, vese-, máj- és bélbetegségek eseteiben kitűnő hatássil van. Orvosok is ajánlják. Gastro D. kapható gyógyszertárakban 7.i drogériákban, vagy postán megrendelhető 110 lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertárában, Bucureşti, Calea Victoriei Î2Î. Tegnapi számunkban közölt 51. sz, Csíkszeredái gyüjtőiv folytatása: Darvas Istvánná Bors Antalné 1 párnaliéj Bors Mihályné Bors Ádámné 1 ingalj és Sa3s Elekné 1 törülköző Bors Jánosné 1 törülköző Lukács József 1 véka rozs Fereucz Petemé 1 párnahuzat és 1 takargató Sebestyén Lőrincné 1 párnahuzat Kovács Péterué Koródi Istváuné Szőke Ignác rokkant Sebestyén Imre 1 tlrb. 5/5 faragottfa Sebestyén Lőrinc 1 drb. 5/5 faragottfa Kozma Ignác ■*Simon Regina Sass István Sass Józsefné 1 dörgölő Sass Andrásné 1 párnahéj Sass János Va féka rozs Kovács Béla Szabó József Sipos József 1 dörgölő ■**=- A ** Ferencz István 2 drb. faragottfa ?■. Barna Dávid .... ^ . Kovács József * ‘ 4 Csató gergely Y véka rozs & Beke Imre Darvas Jánósné Sass Ignácné Veress Albert Veress János H véka gabon3 ^ Miklós Ferenc Şimon Ferenc 1 véka rozs és 1 törülköző Pál Gergely 1 törülköző jy ír Sipos János Miklós Istvánné 1 töfüíköző Gergely Mihályné Nagy Istvánné 1 takargató ' ^ Bors Ferencné Veress Ádátroié 10 20 20 3 5 10 n 2 10 25 10 10 10 20 10 20 m s m [ Ifj. Miklós Márton Gergely Istvánné 1 törülköző Miklós Andrásné 1 törülköző Koródi Istvánné Darvas Illegné 2 törlő Simon Péter 1 véka rozs Darvas József i Simon András 1 Bors István Darvas Laiosnc Sándor Márton Koródy Dénes Iiidi _ ifj. Veress Dénesné Lukács Józsefné 1 törülköző lives Katalin ! Cilip Miklósné j Gál Andrásné ^ ' Lakatos Ignác Darvas Arencel Virág Katalin j Kovács Ignác I ifj. Bors Miklós j Bors Jánosné király J Bors Károlvné 1 ing id. Bors Miklósné Szőke Andrásné Veress Jánosné csuta Győrffi István _ Sass Józsefné csuta, 1 törlő í faragoítrs özv. Bors Károlyne _ Szőke Erzsi 1 törülköző és Nagy Mihályné 1 takaróruha Esztergáig Ignácné 1 kendo Szőke Antalné 1 dörgölő Gergely Mihály Győrfi Gábor -y' Veress Sándor né 1 lábravalő és Bartha Antalné 1 kendő Cseke Dávid Csibi Lajosné 1 kendő Győrffi Ferenc 1 szalvéta ^ Győrffi Sándorné 1 törlő y Nagy Jánosné 1 törlő 3? 10 10 20 60 20 10 20 10 ÎG 35' : 5 ■I 5Î 53-vs? \ (Folytatjuk)1
