Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)
1939-11-24 / 272. szám
Síerkeiítőíég és kiadóhivatal: CIqj. Calea Moţilor 4. Telefon 11—09, Nyomdai Sír. î. G. Dúca No- 8. Fíókkiadóhivata! és Icönyvosztály: P Unirii 9. Telefon 11—99. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és iaazgató: OR. CsRÚlS LÁSZLÓ jCiadótulajdoftoe: PALLAS R. T.] Törvényszék! lajstromozási zzam: 39. (Dos, 886f, 3938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80,. negyedévre 2-10, félévre 480, egész, évre 960 lej.: S»3 ( JJX É V F O L Y A M, 2 7 2. S Z Â M. PÉNTEK Wémeíország iiivaíalosass Is elismeri az aknaháberu megindítását Á hágai szerződés* német felfogás szerint, nem tiltja ezt a harcmodort, — „A hadviselők csak abban az esetben kötelesek ny ivánosságra hozni az aknák helyét, ha katonai szempontok ezt megengedik1*, — Franciaország szín* tén csatlakozott az angol megtorló rendszabályokhoz Hollandia, hm megakadályozzáhogy eddigi mértékben folytassa száíiitásaU, Angisa részére is beszünteti ugyanezeknek a cikkeknek szállítását vényeit sérti, hanem magára az angol ke* re she delein re is káros hatással lesz. Ha Hollandia számára nem tartják fenn annak lehetőségét. hogy as eddigi mennyiségben szállítson élelmiszert, ás nyersanyagokat, akkor kénytelen lesz a semlegességénél fogva ezeh nek ű cikkeknek szállítását Anglia számára is megtiltani, ANGLIA Â SEMLEGES ÉRDEKEK TEKINTETBEVÉTELÉT ÍGÉRI LONDON, november 23, (Rador,) Egyes semleges államok sajtója kifejezést ad a*ou aggodalmának, hogy a Franciaország és Ang* Ha által elhatározott megtorló intézkedések a háborúban részt nem vevő államoknak fognak ártani. Ezért angol hivatalos körök* ben kijelentik, hogy ezeknek az államoknak az érdekeit ezentúl is tekintetbe fogják ven* ni és Hit uj intézkedések egyetlen célja meg» akadályozni azt, hogy Németország külföldi valutákhoz jussom A VATIKÁN HIVATALOS LAPJA .ELÍTÉLI az aknaháborut 'VATIKÁN VÁROS, november ti. (Ra= dór,) A Havas jelenti í Az „Osservaíto* CLUJ, 1939 NOVEMBER 24. re Romano“ szigorúan elítéli a német tengeralattjáró háború eljárását, mivel az Mszőa-knákat éppen a semleges ha jók útjában helyezlek eL A Vatikán* i város hivatalos lapja ezt az emberfes* ! ség elvétől való súlyos eltérésnek te kinti. j FRANCIA HIVATALOS JELEN* TÉS KÉT NÉMET BliVÁRHA* jő ÉLSÜLYESZTÉSÉRŐL SZÁ, MÓL BE PĂRÎS, november 22, (Rador.)' A francia hadvezetőség közleménye no« vembef 22*én este; „A nap folyamán mindkét hadviselő fél repülőtevékeny, séget jelezték. Egyik hidropiánunk fel* fedezett egy ellenséges tengeraiaítjá* rőt, amelyet egy torpedóromboiőnk el* süiyesztlett, Ezelőtt három nappal ugyanez a torpedóromboló elsülyesz* ■ tett egy nemet buvárhajöt.“ BERLIN, november 23, (Rador.) DNB: A Németország részéről állító- lag törvénytelenül használt katonai eszközökről eihalmozott angol kije* lentésekkel foglalkozva, német b.ivatír los körök s következőket állapítják meg; „Az angolok már a Háború ke* Jete óta egymásután sértették meg a nemzetközi jogszabályok rendelkező® seit és most propagandájuk szolgálata9 ba akarják állítani ezt a sem mi neveti .nemzetiközi jogot, ők nemcsak hadiba jók védelme alá helyezték a saját kereskedelmi hajóikat é® a semleges ha° jókat, hanem katonai felügyelet alá helyezték az összes tengeri utakat is» Ez azt jelenti, hogy ma már Anglia felé egyetlen egy’ igazában kereskedel- mi ut sem vezet. Tehát minden intéz* kedést meg kellett úgy tennünk, mint9 ka csak hadihajókká! lenne dolgunk. Ennek világos következményei meg- mutatják, hogyan magyarázható a nemzetközi jog szempontjából a jelen» legi aknaháboru. A hágai szerződés eizt Írja elő, hogy abban az esetben, ha ak* nákaí helyeznek el, ezt nyilvánosság ra kell hozni, amint azt a katonai szempontok megengedik. Ebben az ér» telemben Németország megjelölte, hogy melyek az aknák állal veszélyeztetett i területek, ha ezt a katonai szempontok * megengedték, Természetesen ezt csak a német bsdvezetöség határozhatja meg, Az angolok nem hivatkozhatnak arra, hogy a hágai egyezmény megtilt* ja az ellenség kikötői és tengerpart, jaii közelében aknák elhelyezéséi Ez csak akkor tilos, ha célja kizárólagos san kereskedelmi hajók forgalmának megakadályozása. Az angolok a hiba* sak abban, hogy a kereskedelmi utvo* nalakon és a partok közeiében áll«n«> dőan angol hadihajók tartózkodnak, j melyek ellen megengedhető az aknák* : kai való harc, Természetesen az angoloknak joguk van arra, hogy a fenha* lóságuk alá tartozó vizeken az ellenség behatolását megakadályozzák, Ezt a jogot a hágai egyezmény is biztosítja. Akkor, amikor az angol közvélemény aggodalmasan kérdezi, hogy miért nem é! az angol tengernagyi hivatal ezzel a jogával, a feleletet könnyű megadni? az angol admiraütás nem képes biz- íositatii az angol vizek és az angol ki« kötők felé vezető tengeri utak vedel* mél. Ahelyett, hogy ezt elismernék, Anglia ezt a tehetetlenségéi propagaşi- dauton igyekszik ellensúlyozni és ha* mis beállításban hivatkozik s% nemzet közi jog rendelkezéseire,. Franciaország is megtorlói lépéseket tesz PÂRÎS, november 23, (Rador.) A ] íranda kormány elhatározta, bogy JVc« I met ország ellen ugyanazokat a? intéz* I kedéseket lépteti életbe„ amelyeket [ Chamberlain beszédében bejelentett, j Szükség van arra„ bogy Németország \ törvénytelen lépéseire megtorlásokkal válaszoljanak, amelyeket eddig Frati csaország és Angija el akart kerülni* mivel meg akart maradni a jog határain beiül. Németország aláírta azt a j londoni szerződést, amely az elsülyest* rett kereskedelmi hajók legény séfjének és utasainak megmentéséről hnéz ke úlk, A német tengeralattjárók nyílt tengeren mégis tbbbizben sorsukra hagyták torpedóik áldozatait. Németország hasonlóképpen aláírta az 1907° ben kötött hágai egyezményt is, amely megtiltja a tengeralatti aknák el helye ■ zését, a németek mégis több aknát helyeztek el, amelyek hajókat, miket és gyermekeket pusztítottak el. A Fran" Ieiaorsz&ff és Anglia áltál elható* qzmí megtorló Intézkedéseknek *=<• monoja a francia sajtó jelentése jótékony hatásuk lesz & háború menetére* HOLLANDIA TILTAKOZIK Ál ŐT ÎS ÉRINTŐ ANGOL-FRANCIA MEG* TORLÓ INTÉZKEDÉSEK ELLEN AMSZTERDAM, t•november 2$. (Rador.) A Reuter távirati iroda szerint az angol gazda* sági háborúról a holland kormány véleménye a kővetkező: „Az angol intézkedések kétségtelenül Hollandiára is nehezednek. Ezek már eddig is sok kárt okoztak gazda, sági téren Hollandiának, mivel hajóinkat gyakran heteken keresztül visszatartották a% angol kikötőkben. Tekintettel az angol ellem őrző szolgálat szervezetlenségére, ez as eljárás óriási költségeket okoz hajózási vállalatainknak. Egyetlen semleges kormány sem enged heti magát arra kényszeríteni, hogy szavatolja azt. miszerint a hajóin szállított áruk nem kerülnék valamely módon való* mely más állambaA holland kormány közleményét azzal a megállapítással fejezi be. hogy az angol politika nemcsak Hollandié semlegességét és a nemzetközi jogi adaptált* A légi háború eseményei LONDON, november . 23.. (Rador.) Szerdán reggel a Shetland*szigetek ; feleit légi riadó voll. Német répülogé pék több angol hajói támadtak meg, amelyeknek légvédelmi tüzérsége azon« ban visszavetette a támadást. Az egyik ellenséges repülőgép több bombát doffl boti egy kikötőben tartózkodó angol hidroplánr-a, amely kigyultt. EtnberáL dozsit nem volt, | LONDON, november 23. (Raáoe.) Az angol légügyi minisztérium jelentése szerint hétfőn és kedden a* angol re* pülorajok sikeres repüléseket végeztek Stuttgart, Frankfurt, Hamburg és Br<$* ma felett. _ BRÜSSZEL, november 23, (Rador,) Egy német repülőgép, mely állítólag légi harcban volt részt francia terület felett, Thuru közelében lezuhant, A Belga Távirati Ügynökség szerint a pilótának sikerült ejtőernyő segítségé' ve! megmenekülnie, at repülőgép sze* mélyzetének három tagja szörnyethalt Ezek valószínűleg a légi harc során se* besülték meg. j AReuter szerint ssmmi sem 1 az állítási,hogy az Service késziteíte volna elő a müncheni I merényletei LONDON, november 23, (Rador.) Reuters A német hatóság kedd esti közleményé* vei kapcsolatban angol hivatalos körök kije* lentik a következőket: „Habár a münchem bombamerényletet ée az incidenst Hinder fc> jelentésében kapcsolatba hozta egymással, i egyetlen tény sem mutat arra, hogy a két ’ esemény között összefüggés volna, A k<H esemény összefüggése azt a benyomást akar* ja kelteni, mintha az állítólagos angol terrorista központ és 8 Lágaí forradalmi köt* pont lenne felelős a müncheni merényleté» t. Ha Hitulernek valóban tudomása volt arról, hogy mi történik ebben az állítólagos tor* rorísta központban, abból az következnék, hogy a német rendőrség is már előre tudóit a merénylet előkészítéséről és ölhetett kezekkel nézte annak végrehajtását. Biztosak vagyunk abban, hogy Hinder ilyesmit nem lesz hajlandó elismerni., Amint éppen a Hím* Ier kijelentéseiből kitűnik, tehát semmi sens támogatja azt as állítást, hogy a müncheni merényletet at „Intelligence Serviced késxi* teste yobs» PÁRÍS. november 23, (Havas.) Strasser Ottó., a Parisban éió német nemzeti szocialista emigráns, aki ellen azt a vádat emel lék német hivatalos körök, hogy 6 volt a müncheni merénylet értelmi szerkője. tegnap nyilatkozott a Havas ügynökségnek és kijelentette. hogy semmit sem tudott a merénylet előkészítéséről, Elser neve ismereti?'» előtte és az nem is tartozik ás 5 vezetése alatt álló „fekete front‘d tagjai közzé- II«c gozísíta Strasser, hogy a merénylet kéz de taényestőit Hitler más politikai ellenfelei kt aött kell kpresni, BERN, november 23, (Rador.) A Havat- iroda jelenti, hogy a német kormánynak a müncheni merényletről kiadott közleménye nyomán a svájci rendőrség is megindította a vizsgálatot abban az irányban, hogy Elsec svájci területen tartózkodik-e? A Bernben megjelenő -Butid45' azt Írja, hogy a megind főtt vizsgálat eddig nem vezetett eredményre, A „Neue Züricher Zeitung4" szerint nem biztos, hogy a merényletet Orto Strovet: «tervezte »‘©kas söeg, Anglia pagassk&diík & Népszövetséghez LONDON, november 23. (Rador.) Butiéi angol külügyi államtitkár a Népszövetség ülésének elhalasztása tárgyában beterjesztett interpellációra válaszolva kijelentette, hogy Anglia továbbra is rokonszenwel viseltetik a Népszövetség munkája iránt, A jövőbeni ; együttműködésről alkotott felfogásunk mondotta — az, hogy egyik, vagy másik for» mában megújul a Népszövetség múltbeli tó- fekvése. A Népszövetség cnunkalatai a bizottságokban fognak folytatódni. Óhajtjuk, hogy a győzelem kivívása után a nemzetközi kérdések szabályozásának uj módszerei juntának érvényre. A Népszövetség tapasztala Iáiból és sikeíteienségeibol levonhatjuk azt a tanulságot, hogy nem volt elég rugalmas a világhelyzet változásaival szemben, de sem mi esetre sem akarjuk túlságos buzgósagboJ lerombolni az emberiség egyik nagy érőié átütéssel éa kitartással létesitett szervét.
