Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-19 / 268. szám

1 ä o v é m b <? Jr 1 §. EZZTXTZISK tsaammmmmmmm Kormásigfrizfossdgot létesítettek az árdrágítás letörésére Erélyesen folyik az árdrágítás elleni országos küzdelem ***** WWWfflWWWWWWV^WiW^, I Megszűnt a palesztinai sztrájk. Jeruzsá- # lenibe! jelenti a Ration A nemzeti tanacs elnökének közbenjárására a zsidó narancs­ukét vények termésének betakarítását hát* ráitató munkásp/trájk befejezést nyert. Ha az arcszinc fakó, szürkéssárga és te­kintete bágyadt, ha hangulata nyomott és nehéz álmai: gyötrik, mert makacs székszo rulás, a bél túlságos rothadási folyamatai, gyomorégés és epepangás kínozzák, olyankor tanácsos néhány napon át reggel felkelés­kor egy-egy pohár természetes „Ferenc József“ keserüvizet innia. Kérdezze meg orvosát. BUCUREŞTI, november 18. Országszerte napról-naprn mindjob­ban érezhető a szükséglet^ cikkek árai« nak fokozott emelkedése. A kormány ţ Idejekorán gondoskodott arról, hogy' a , járványszertien fellépett drágaságot j csirájában elfojtsa. Az árdrágítás elleni 1 állandó bizottság, rnely a termelők, ke­reskedők és fogyasztók képviselőinek ; bevonásával a nemzetgazdasági minisz= | térium kebelében működik, a drágasági ! bullám első jeleinek felbukkanása óta hatványozott tempóban dolgozik. Vezetőkörökben ugyanis arra az igen helyes álláspontra helyezkedtek, hogy j a külpolitikai események utóbbi for= dulata nem ok arra, hogy a piacot ug- ' rásszerü áremelkedések zavarják. Ált ez különösképpen a belföldi árukra, amelyekre nem lehet ráhúzni a nem­zetközi beszerzési és szállítási nehéz­ségek ürügyének sablonját. A bizottság Missir Nicolae mérnök, nemzetgazdasági miniszteri urni állam­titkár elnöklete alatt tegnap délután ismét ülést tartott. Az ülésen kifejtet­ték álláspontjukat: agy az érdekképvi­seletek küldöttei, mint az illetékes mi= nisztériumok képviselői. Az elhangzott vélemények és a való helyzet figye° lembevételével a bizottság több olyan határozatot hozott, amelyeknek rövid időn beiül éreztetniük kell hatásukat az ország gazdasági életében. Tábornok áll a ftormíngbfztosság élőn. - megkezdődlek & razziák A kormány csütörtök este miniszter- tanácsot tartott, ineíven a Íz árdrágítás kérdésével foglalkozott és elhatározta, hogy kormány biztosságot állít fel az üzérkedés elfojtására és a közszükség­leti cikkek beszerzésének biztosítá­sára. j Királyi kézirat utján Scarisoríanu tábornokot nevezték let az ui kormány­biztosság élére. Helyettese: Bengescu tábornok. Ugyanakkor Petire Georgescu MI HIGIÉNIKUS l í} Gyermekét gya­4qtí kézmosáshoz szoktatni. Számos betegség forrása a ,,piszkos kéz“. Min­den étkezés előtt, ttkoláből lövet, toa­lett elhagyása után. «yoysö meg gyer­meke kézét i I tábornokot kormánybiztosi rangban az üzérkedés elfojtására teendő intézke­dések gyakorlati irányításává} bízták meg. Már a pénteki nap folyamán Bucu­reşti különböző városnegyedeiben és az ország más városaiban megkezdődtek a razziák az árdrágítók leleplezésére. Azok üzlethelyiségeit, akiket bűnös­nek találnak, bezárják. 2) Gyermekét a [ helyes fogápolásion szoktatni. Reggel, j étkezések után tisa-' tltsa meg a gyermek fogait. Ha a gyér- . meknek fáj a foga, vigye idejében fog­orvoshoz. SZOKTASSA GYERMEKÉI RENDES SZÉKLETHEZ ,r A rendszeres széklet kihat a gyermek fejlő-' elésére. Szoktassa gyermekét, hogy ellenőrizze jzékletét. Ha ma nem volt széklete, ne várjon holnapig, míg fejfájás, émelygés, hányinger jelentkezik, hanem adjon neki Anin dragéet, Az Artin enyhén, de biztosan hat, anélkül: hogy görcsöket, vagy egyéb kellemetlen mellék­hatást okolna. ' ' a gyermek hashajtója A Dr. WANDER üzemek készítmény«. tm3 Bukarest a világvárosi fejlődés utján Európa első köztisztasági kiállítása. — A sártengertől a porszívó- géppel takarított utcákig. — Tisztogatási folyamat, amely az irodákban kezdődött és ma az utcákon folytatódik BUCUREŞTI, november 18. A JianP-sosszén, Buci. resti egyik festői külvárosának főútvonalén ijesztő autószor- ityek végelathatatlan sor:* vonja magára a Sétálók figyelmét. Mess urői azt a benyomást kelti, mintha egy óriáshadsereg motorositoít ütegei harcra készen állnának és már csak az utolsó parancsot várnák a támadásra. De ahogy lassan közeledünk a furcsa és félelme­tes látvány felé, fokozatosan tisztul a kép és ugyanolvan mértékben enged fel bennünk az első benyomás szorongató érzése Szó sines itt hadseregről vagy gyilkoló gépekről; nyoma sincs tanknak, harci kocsinak, ágyú­nak, aknavetőnek vagy lángszórónak! Ellen­kezőleg; a csend és béke nyugalmas lég­köre honol a tájon, az elénk táruló autópark pedig az emberiség jólétének és haladásának egyik legfontosabb szolgálója korunk modern városi életében. Bucureşti köztisztasági üze­mének gépesített egységei adtak itt találko­zót egymásnak ezen a bágyadt verőfényü őszutói napon. Köztisztasági kiállítást rendezett Bucureşti műszaki üzemeinek vezetősége, hogy szem­léltető módon érzékeltesse a közönséggel annak az emberfeletti munkának minden mozzanatát amellyel aránylag igen rövid idő alatt sikerült kiemelnie az ország fővá­rosát a keleties patinája tisztátalanságból. PATRIARKÁLIS „KÖZTISZTASÁG“ Amikor húsz esztendővel ezelőtt kétnapi keserves utazás után végre felvázolódtak előttem Bucureşti körvonalai, leküzdhetet­lenül tombolt már bennem a kíváncsiság az első kép iránt, amelyet ez a legendás város elém fog tárni. Mert legendát bőven hallot­tunk Bucurestiről. Akik a háború alatt és a főhatalom átvétele utáni első hónapokban itt megfordultak, világjárói fölénnyel mesélték a magamfajta beavatatlanoknak, bogy any- nyj primitiv egzotikumot, keleti bübájt és pazar világvárosi fényt egyetlen város sem egyesit magában olyan művészi összhangban, mint Bucureşti. És tényleg igy is volt. Ahogy a gyerek­ember minden újdonságért lelkesedő érdek­lődésével kiléptem az északi pályaudvar előtti térré, azonmód megkaptam az első Ízelítőt a hirböl már olyan jól ismert bucu­reştii zsardinett legfanyarabb gyümölcséből. Az állomás előtt halmokban hevert a sze­mét, az élelmiszert kereső madarak és kül­városi kóbor kutyák örömére. A szemét sza­porításáról gondoskodtak az akkor még vi­rágkorát élő közúti lóvasut jóltáplált pa­ripái. A belváros felé vezető utcák sem tündö­költek a tisztaságtól. Papír* és rongyhiüla- űékok, gyümölcshéjak és csutkák; száraz időben por, eső után pedig sár lepte el ngv a köcsintat, mint a járdákat. A fásitott ut­cákon és parkok környékén nyugodtan pi­hent a lehullott falevélréteg. Az első hó jótékonyan beborította mindezt és a tavaszi olvadásig egyetlen fehér tájképpé alakult az egész város. Hazudnék, ha letagadnám, hogy megtalál­tam a pazar világvárosi fényt is, de a két ellentét közötti művészi összhangot legjobb akaratom ellenére sem tudtam felfedezni. A hiba minden bizonnyal bennem volt. Vaió- szinüleg hiányzik belőlem a szükséges kifi- aöEEffilí miivészi érzék. A KELETI BÜBÁJT ELSÖPRI A NYUGATI CIVILIZÁCIÓ SZELE Húsz év hosszú idő. Nemcsak egy ember életében, hanem városok, országok, sőt az egész világ történelmében is korszakot ha­tárolhat. Ilyen húsz év az, amit a világhá­ború után átéltünk. Ez a korszak kitörölhe­tetlenül rányomta bélyegét Bucureşti fejlő­désére is. Aki ma az északi pályaudvar előtti kö­römire kilép, hírmondóját sem találja a régi Bucurestinek, A lóvasut és a szemétdomb a rajta élősködő madarakkal és kóbor ku­tyákkal mind a múlté már. A teret tükör­sima aszfalt burkolja, amely csak úgy ra­gyog a tisztaságtól. Ugyanezt a képet nyújt­ja az egész váróé. Kellemes, jól karbantar­tott, tiszta utcák és terek; friss levegőt le­helő parkok, fasorok és zöld pázsítos ligetek. Semmi különös nincs ebben, mindezt a legkisebb csodálkozás nélkül vesszük tudo­másul és természetesnek tartjuk. Pedig ne­héz. rendszeres és kitartó munka árán lebe­I tett. csak eljutni idáig. Lassú, tapogatózó, ki- ţ I sérletező munka volt ez, amely húsz évig j i váratott gyümölcsére. A sorozatos kísérlete- j zések elkerülhetetlenek voltak, mert a vú- j rosrendezési program feltétlenül szükséges- j nek mutatkozó része annyi temérdek pénzt emésztett fel, hogy a köztisztasági üzem be­ruházási költségeire esak morzsák jutottak. Ilyenformán nem maradt más hátra, mint a szemetelés ősi szokása ellen irányítandó effenziva. Csakhamar meg is jelentek az er­re vonatkozó rendszabályok, de eleinte alig mutatkozott valami íoganatuk. Még egyszer beigazolódott az a régi tapasztalat, hogy nehéz kiirtani az emberből a második ter­mészetévé vált megszokást. \ égül igazán radikális újítást honosított meg a városveze­tőség. A forgalmasabb utcákban, egymást kis távolságra szemétgyűjtő bödönöket sze­reltetett fel és szigorúan kiadta rendelet­im. hogy a papírdarabokat és bárminemű egyéb hulladékot ezekbe kell bedobni, a szemetelés pedig súlyos büntetés terhe mel­lett tilos. Ezt követte egy másik, ugyancsak rend­kívül érdekes újítás. Egy tavaszi napon fur­csa embersereg özönlött ki a központi köz- tisztasági üzem kapuján. Jabbkeziikben sze- gesvégü botot viseltek, balváiiukra pedig pa- pirkosárszerü alkalmatosság volt akasztva. Szétszéledtek a városban és a járókelők cso­dálkozva nézték, hogy a bucureştii utca nj ; figurái a botjuk szeges végével minden két- bárom lépés után az aszfaltot bökdosik. A bot végét a kosárba emelték és egykedvűen folytatták tovább gépszerii mozdulataikat, így született meg az utcai papir- és hulla­dékgyűjtők szakmája, rendes havi fizetéssel, esaládi pótlékkal, nyugdíjjogosultsággal és az összes egyéb jogokkal, amelyek közhivatalt viselő embereknek kijárnak. ! GÉPESÍTIK A KÖZTISZTASÁGOT ' Közben lepergett a -s ilágháboru utáni idő­szak első tíz esztendeje. Jött az uj közigaz- ! gaíási törvény, amely négy önálló törvény- j hatósági kerületre osztotta Bucurestit és a kerületi elöljáróságokra hárította a saját városrészük köztisztasági szolgálatát. Uj seprű jól 6eper és sepert is közmegelégedésre mindaddig, amig a kortespolitika ki néra ütötte a hivatásos városi alkalmazottak ke­zéből. A kormánypárt fővárosi korteseit és azok pártfogoltjait egytől-egyig beültették a köztisztasági üzemekbe, úgyhogy rövidesen szakemberek helyett politikusok foglalták le az összes állásokat, igazgatótól lefelé az utcaseprőkig. Ez a törhetetlen állapot majdnem egy év­tizedig tartott, amikor 1938 tavaszán a fő­polgármester uj törvény alapján kiemelte a köztisztasági üzemeket a kerület hatásköré­ből és Bucureşti műszaki üzemeihez utalta azokat teljes felszerelésükkel együtt. Leg­főbb ideje is volt, mert a kortes-köztiszta­ság már-már a háború előtti állapotba sü- lyesztette vissza az ország fővárosát. „ Az uj rendszer rövid másfél év alatt va­lósággal forradalmasította és világvárosi színvonalra emelte Bucureşti köztisztaságát. Tömegesen szerezte be a legmodernebb gé­peket, műszereket és szerszámokat; teljesen uj alapokra fektette az üzem műszaki és adminisztratív szervezetét, jól képzelt veze­tőket e3 katonásan fegyelmezett munkás­személyzetet állított be. Másfél év alatt lő motoros locsolólajtot, 6 motoros utcaseprő- gépet, egy kézihajtásu járdaseprőgépet, 28 motoros hóekét és két olyan gépet szerzétt be a műszaki üzem igazgatósága, amelyek egyidejűleg seprik az utcát és felszívják a szemetet. Valóságos technikai csodaként hat egy ilyen gépet működés közben látni. Sza­porították még az autóparkot 24 olyan autó­val, amelyek belsejében teljesen felszerc1: szemétégető berendezés van elhelyezve. Vá­sároltak még ezenkívül 25 utcai szemételhor- dó autót és számos kisegítő jármüvet. Ezzel a berendezéssel megvetették Bueu- resti tisztántartásának alapjait. A befektetés összege meghaladja a 112 miilió lejt, de meg­éri, mert Bucureşti olyan apparátusra tett szert érte, amely nélkül nem tudott volna megfelelni a város állandó növekedésének, modernizálódásának és általában a mai kor követelményeinek. Ezzel szemben 3 városi adók összege ma csak évi 126 millió ‘100 ezer lejt tesz ki a régi rendszer évi 143 millió­ié tanács!..... Ha meg akarja tartani karcsú alakját, használjon Br. ERNST RICHTER-féle sováraylté teái! Kapható gyógyszertárak­ban és drogériákban. — jával szemben, ami több, mint 10 százalé­kos csökkenést jelent. A bucureştii polgár és az idegen látogató egyaránt lépten-nyomon tapasztalja az uj rendszer forradalmi újításait. Szinte üditő látvány, amikor reggelenként tetszetős, tisz­ta egyenruhába öltözött, modern szerszá­mokkal felszerelt utcaseprők lepik el a vá­ros utcáit és utánuk felbukkannak a modern városrendészet előbb felsorolt gépesített osz­tagai. Ezekből rendezte meg a városvezetö- ség a sosszéi kiállítást, amely eddig egyedül­álló a maga nemében egész Európában. A kiállításon bemutatták a közönségnek az üzem működését a legapróbb részletekig, ami által a szemlélők nemcsak arról vettek tudomást, hogy most már véglegesen eltűnik a hagyományos piszok a bucureştii utcáról, hanem azzal az érzéssel távoztak onnan, hogy ebben a tekintetben is beléptek a nagy világvárosok egyenrangú polgárai sorába. A kiállításon látottak pusztán a sárcipő-gyáro- sokat és kereskedőket érintették kellemetle­nül, de mit jelent az ő elenyészően csekély számuk Bucureşti közel milliós lakosságához és naponta ezrekre menő idegenforgalmához képest! Szikszay Gyula,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents