Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-19 / 268. szám

2 ELLEN ZA* Hl—Mli í9.f9 inr?»Wírt> »> BWIWW>* WMrn— A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA mmmmmmmmmmtLmmmmammDmMaammammimmmmmmaamtiMmmamm Ä sikertelen békekisériet után A hullnád ■ belga hékekisérlet vt-gleg #i- .lertelvnnek bitouyr.lt. A most már kétség­telenül but'/ura elhúzódó háború legutóbbi hetének ti a legjeleutösehb eseménye. ( jabl> békék, erlelre bel.uli.it>» idóu bellii •ilnb.. lobit v.iiui Aj események ugvláts/ik. meg távoliul nem őriek meg a bőkért' a a háború») okok nem annyira jelentéktelenek, hog\ jogú-illat lanságuk az összeütközés elő- ídé/osére már most kiderülhetne róluk. A holland királynő és a belga király igazában nem i< békeajáulntot tettek, csak jószolgá­lataikat ajánlották fel egy olyan kapcsolat megteremtésére, niel; a béke lehetőségeinek megvizsgálására rnódot adhat. Ennek érde­kében fordultak távirattal a hadviselő or- s/ágok államfőihez, hangoztatva, hogy kö- telezettségiiknek érzik újra felemelni sza­vukat, mielőtt a nyugateurópai háború tel­jes kiméletlenségével megkezdődne. A had­viselő felek rövid idő előtt nyilatkozatot tettek, hogy hajlandóak megvizsgálni az alapokat, melyekre egy méltányos békének józan és biztos alapjait fel lehet épiteni. A két uralkodó tehát, mint olyan semleges ál­lamoknak az. államfői, melyek jóviszonyt tartanak fenn minden szomszédjukkal, fel­ajánlotta jószolgálatait, „hogy minden ren­delkezésére álló módon lehetővé tegye azoknak az elemeknek közös megegyezéssel való keresését, amelyek a barátságos megér­tést lehetővé tehetik". A holland éa belga uralkodók óvakodtak Úttól, bugv ok maguk békeajánlalot tegyenek, felszólításuk in kább arra vonatkozott, hogy u háborúban lévő felek állapítsák meg minimáll* követe­léseiket nu'lveket ók a.utau eljuttatnak a* ellenleihez. Eh* az óvatosan kezdett ktsór i lot i teljes sikertelenségbe fulladt. Az érd«v j kelt felek mindjárt kezdetben nem vették j nagyon komolyan a dolgot. Álláspontjaik j olyan messze esnek egymástól, hogy nzt u végtelen távolságot a minimális követelések közlése által sem lehet kisebbíteni. Bele­egyező válaszra inár azért sem gondolt egyik fél sem, mert a másik ebből gyengeségére és háborús fáradtságára következtetett volna. A háború pedig csak a kezdet kezdetén van s ha külpolitikailag bizonyos eredmények már egyik és másik oldalról is leszögezhe­tek. katonailag még semmi olyan nem tör­tént, ami bármelyik felet a másik felsőbb- Régének elismerésére kényszerithetné. To­tális háború folyik, katonai, gazdasági, dip­lomáciai, szociális és erkölcsi fegyverekkel s ebben a háborúban pillanatnyilag nem is a katonai küzdelem áll előtérben. A most következő téli időszak a döntő katonai küzdelmet valósziniileg még hónapokra ki­tolja, bár meglepetések, különösen a légi há­ború terén egyáltalán nincsenek kizárva. Pillanatnyilag azonban nem katonai fegyve­rekkel, hanem a politikai, erkölcsi és gazda­sági fegyverekkel vitt háború áll előtérben. Háborús célok Ennek a küzdelemnek folyamán kezd mind érdekesebb és nagyobb arányokat öl­teni a háborús célok vitája, ami különösen Angliában indult meg feltűnő élénkséggel. Az egymással szembenálló kormányok látha­tólag vonakodnak pontosan leszögezni hábo­rús céljaikat. Attól félnek, hogy a küzdelem további folyamán ez nehézségeket teremthet számukra. A világháború győztesei ellen is egyik legerősebb erkölcsi fegyver volt a ha­bomban hangoztatott célok be nem tartása. Viszont a nagy nyilvánosság előtt folyó szó­noki Ó9 publicisztikai küzdelemben lehetet­len kikerülni, hogy a háborús célokat leg­alább nagy általánosságban ne jelezzék. Német részről, minthogy Németország a nyugati hatalmak által megtámadott állam t pozícióját igyekszik a vitákban megőrizni, kevésbbé van ilyesmiről szó. Angol és fran­cia vezető államférfiak azonban gyakran ki­térnek rá, bár óvatosan vigyáznak arra, hogy az általánosságban tartott célok fejte­getését ne folytassák azoknak pontos körvo­nalazásáig is. Különösen Halifax és Daladier s a két kormánynak kevésbé első sorban álló tagjai térnek ki gyakran a háborús cé­lok fejtegetésére. Chamberlain, mint erősen gyakorlati érzékű politikus, már ritkábban beszél ilyesmikről. Bizonyos jelek azonban arra mutatnak, hogy az angol kormány, ?s kisebb mértékben a francia kormány is, egyenesen szükségesnek is látja a háborús _ célok vitájának szabadon bocsátását. An­gliában különösen a vezető körök politikai ' véleményének kialakításában nagy szerepet játszó folyóiratok foglalkoznak ezzel a kér­déssel. De gyakran szó esik róla lapközlemé­nyekben és politikai szónokok beszédeiben is. Az újságokhoz írott levelek, amelyek az angol közvélemény helyzetének legbiztosabb barométerei, szintén mind gyakrabban fog­lalkozik a háborns célokkal. És minden arra mutat, hogy a háborús országokban, különösen a nyugati hatalmak közvélemé­nyében sokkal többet foglalkoznak, mint az utolsó világháborúban, azzal a kérdéssel, hogy milyen legyen az az Európa, mely s meghozandó nagy véráldozatok után fog ki­alakulni. A tervek között magától értetödő- leg sok fantasztikus, naiv é9 kivihetetlen is vau. De nagyjában megállapítható, hogy a közvélemény tanult az utolsó békekötések óta eltelt idő tapasztalatain éa hogy a há­ború befejezésének pillanatában alighanem más megitélőképességgel fog kormányai mö­gött állani, mint 1918-ban. Minden esetre erdekes dolog, hogy vezetőhelyet ezekben a tervekben nem a népek egymástól való tel­jes elszakitása játszik, nem a határok sza­porítása, mint az utolsó háború után, ha­nem inkább a nagyobb együttműködések j megteremtése. Különösen sokat szerepelnek a közép- és keleteurópai federációk tervei, sőt az egységes nagy európai federáció terve is, melynek nehézségeire azonban egyik, vagy másik fél győzelme esetén, éppen a vi­lágháború után kialakult Népszövetség tel­jes sikertelensége mutathat rá. I Amit Amerika és India is kíván A háborús célok vitájának iegérdeke6ebb ! mozzanata azonban, hogy angol és francia részről nemcsak saját népüknek engednek szabad vitaieret ebben a kérdésben, hanem igyekeznek belevonni Amerikát is. Anglia pár hónap előtt kinevezett washingtoni nagykövete, a londoni közéletben nagy sze­repet játszó Lord Lotbian, egyenesen fel- bivta az Egyesült-Államok közvéleményét, hogy vizsgálja meg a kérdést, hogyan lehet­ne Európában a folyton megismétlődő há­borúnak egyszersmindenkorra végetvetni. Az amerikai propagandakörutra kiküldött Duff 1 Cooper volt haditengerészeti miniszter pedig IDŐVÁLTOZÁS HÜLÉST és GRIPPÄT HOZ ANTI­NEVRALGIC Newyoikból intézett felszólítást kormányá­hoz, hogy Anglia mielőbb jelölje meg azo­kat a célokat, melyekért a mostani háború­ban küzd, mert az Egyesült-Államok közvé­leménye egyenesen várja cz.t tőle. Az angol propaganda így, a háborns célok vitája ré­vén. útban van ahhoz, hogy tervei számára az Egyesült-Államok közvéleményét is mind aktívabb módon maga mögé úllitsa. Egy má­sik feltétlen számításba jövő tényező, mely Anglia számára ezt a kérdést fontossá teszi: India. Az indiai kongresszus nemrég határo­zatot hozott, melyben felsorolja azokat a feltételeket, amelyek, alapján India is kész résztvenni a brit birodalom Németország el­leni háborújában. Ezek között a feltételek között elsősorban, még India dorniniurni jo­gainak megadása előtt, szerepel Anglia há­borús céljainak pontos megjelölése.. A domí­niumok részéről, ha nem i- kimondottan, de szintén felmerült ez az óhaj. A brit birodal­mi együttesben résztvevő népek, amelyek­nek a birodalmi alkotmány az anyaországgal való egyenjogúságot biztosit, tudni akarják, hogy milyen célok inegvulósitásáért folyik a háború. Az angol kormány bizonyára nern könnyen tud választ adni ezekre a kérdé­sekre, hogy azonban a válasz, kikerülhetet- lenségével tisztában van, azt bizonvitja, hogy nemcsak szabadteret engedett ennek a vitának, hanem hozzájárult a kimélvité- séhez is. Olasz tevékenység Délkelet- Európában A háborús Nyugateurópa eseményei mellett feltétlen figyelmet érdemelnek a Délkelet- európában lefolyó események is. Lapjelenté­sek gyakran beszélnek különböző délkelet­európai csoportosulásokról, melyekkel kap­csolatban hol Olaszország, hol Oroszország állásfoglalását fejtegetik. Olaszországgal kap­csolatban egy semleges Balkán-blokk meg­alakítását emlegetik, melynek élén Róma állana. Szó esik arról is, hogy Róma és An­kara között ugyanolyan megegyezés jön kö­zelebbről létre, amilyen nemrég Róma és Athén között létrejött. Kétségtelennek lát­szik, hogy Róma teljes erővel dolgozik a Balkán és a Földközi-tenger keleti meden­céjének megszervezésén, annak érdekében, bogy ezt a területet a háborús bonyodalmak­tól távoltartsa. Semleges blokk megalakítá­sáról, Olaszországgal az élen, azonban már azért is nehezen lehet szó, mert Olaszország, Mussolini meghatározása szerint, nem semle­ges, hanem csak a háborúban részt nem vevő hatalom. Nem valószínű, hogy a Duee változtatni akarna ezen az állásfoglaláson, mely Olaszországnak nagyobb lehetőségeket akar biztosítani a semlegesség által előirt érdektelenségnél. Viszont kétségtelennek látszik, hogy a szovjetorosz tevékenység, melynek nyomai a Balkánon is láthatók, az olasz külpolitikát szintén erős tevékenységre sarkalják ezen a területen, közelitik Anka­rához és bizonyos érdekközösséget teremte­nek számára az angol-francia csoporttal is. Oroszország délkeleteurópai céljai tekin­tetében nehéz tisztán látui. A törökökkel folytatott tárgyalások pillanatában úgy lát­szott, hogy az erősebb orosz tevékenység e2en a területen is küszöb előtt áll. Azóta az orosz külpolitika nyíltan főleg a balti­kérdésekre összpontosította figyelmét. Nem egy hir szól azonban arrói, hogy kulisszák mögött Délkeleteurópában sem maradt egé­szen télien. Egyik nagy svájci lap, amely­nek értesülései ma a legmegbízhatóbb saj­tóértesülések közé tartoznak, következőkép­pen jellemzi a délkeleteurópai helyzetet: „Oroszország a törökökkel folytatott tárgya­lás sikertelensége után sem ejtette el igé­nyét a Dardanellák elzárására, ezt azonban most más utón akarja elérni; Olaszország viszonya Szovjetoroszországhoz rosszabbo­dott; az újabb barátságos kapcsolatok felvé­telét Olaszország, Görögország és Törökor­szág között Anglia is támogatja: Németor­szág politikáját Délkeleteurópában még min­dig kizárólag gazdasági célok irányítják, a németek ezen a területen főleg a nyugalom fenntartására és az innen a Németország felé irányuló szállítások fennakadás nélküli lebo­in oldására törekednek elsősorban, Berlin azonban ma már nem látja kizártnak, hogy a német-angol ellentét összeütközésekre ve­zethet a Balkánon is. Oroszország ilyen kö­rülmények között főleg Bulgárián keresztül igyekszik befolyását érvényesíteni. Az ese­mények gyors fejlődésére azonban itt sem lehet várni, mert a szófiai képviselőházat kétségtelenül elsősorban külpolitikai okokból nemrég feloszlatták és újabb összehívása csak februárra esedékes. Eddig az időpontig Bulgáriában is inkább csak megbeszélések és előkészületek várhatók az elkövetkező eseményekkel kapcsolatban. Felmerül gyak­ran annak a hire is, hogy Törökország és‘ Oroszország között újra megkezdődnek a tárgyalások. Ezt a hirt eddig nem erősítet­ték meg sem Moszkvából, sem Ankarából. A most következő tél azonban fontos tár­gyalásokra és érdekes fejleményekre vezet­het Délkeleteurópában is. Aciiü már nem is mertem remélni, megtörtént... Tiz esztendeig szenvedtem súlyos gyomor- bajjal, hiába próbálkoztam ,< UgküUmféiébh gyógvszetükkel, nem segítettek. Már minder, reménvemet elveszítettem, amikor felhívtak figyelmemet a GASTRO D. amerikai gyógy­szerre Rendeltem egy üveggel és annak el­fogyasztása után el vagyok ragadtatva a nem is remélt, nagyszerű eredménytől. Úgy erzem, mintha ujjászüiettem volna, tudok enni, aludni. nincsenek fájdalmaim, gör­cseim. Szíveskedjenek még két üveggel kül­deni, hogy folytathassam a kúrát. Gerdoses- cu I. N. szövetkezeti könyvelő, Moara Slo­bozia, Jud. Dainbovita Fenti elismerő sorokhoz még csak annyit füzünk hozzá, hogy a Gastro D.-kezelés ajánlatos az összes gyomor- és bélbántaí- mák. székrekedés, valamint epe, vese, máj és mindennemű ideges emésztési zavarok ellen. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy postán megrendelhető 140 lej utánvét mellett Császár E. gyógy­szertárában , Bucureşti, Calea Victoriei 124. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg« választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztáJyaoan, i BUDAPESTEK AZ I István Király Szállód ii»@n 1 [ (VI. Podmaniczky-u.8) kaphat i minden igényt kielégítő, mér- . sékelt áru szobát Teljes ké~ 1 nyelem, központi fűtés, állandó * ! meleg-hideg folyóvíz, lift, telefo­nos szobák. Telefon 20243» 284*24

Next

/
Thumbnails
Contents