Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-17 / 266. szám

► íoq su* % tat, lit S3 Bs' iái sv Aí BX ti 88 Cfi IS ji «I 4 ü â Drágasági hadüzenet Örvendetes visszhangot fognak ébreszteni polgármesterünk szigor« szavai. melyekkel megüzente a háborút a drágaság bőseinek lapunk hasábjain. Ott, ahol az első tünetek jelentkezése óta minden - lehető fegyverrel /«tár igyekeztünk az élelmezési franktirőrök támadásait elhárítani. Épp ideje volt, hogy ez a haragos és kemény kiáltvány elhangoz­zék, mert a rewdeletek, ellenőrzések, bünte­tések mellett, intéményesen és alapos szer- vezette! készül hadjáratát lefolytatni. Siket jó reményében. Ideje volt, mert a kormány­zat ismételt tanácskozásai, helytartóságunk ármegállapításai, munkásaink éles tiltakozá­sai, sajtóhangok még nem tudtak segbeui az ok nélkül elharapódzó uzsorán es pénz- zavaron, mert főleg a közönség_ egyöntetű, fellépésére számítottak, pedig köztudomású, hogy ennek tunyasága és közönye miatt le­hetséges mindig néhány kitünően szövetkező üzérnek az életet gyökerestül megmérgezui és a számolt pénzből élő millióknak gazda­sági létét egészen összekuszálni. Tény és valóság — ezúttal nem foglalko­zunk még az ipari árdrágítókkal, mely épp oly erőszakos és indokolatlan, — hogy főleg a husnemüek és az élelmezés piaci ára nap- ról-napra növekszik, pusztán üzérkedés: ár­emelés, elővétel, árueltiintetés, táncolás re­vén. A helyzet elviselhetetlen, mért. a bérek nem tartanak lépést az árakkal, hiszen a béremelés lélektani kezdete, mikor az élet is szépen elismeri az áremelkedés jogosult­ságát. De hol van most ez a jogosultság? Semleges állam vagyunk és élelmezési cik­keink szerint tej jel-mézzel folyó Kanaán, Ki­vitelünk pontosan szabályozott és így korlá­tozott. A behozatal akadályai rendre simul­nak el. Az állam nem súlyosbította módo­saink közterheit és a vámtételeket. A munka és kereset zavartalan. Rend és nyugalom ho­nol. íme, semmi elfogadható ok bűnös üzér­kedésre! Miért kell paégis szökni ok nélkül a piaci áraknak? Csakhogy megint halom­ban szaporodjanak el a hadímillíomosok min­tájára majd a semlegesség! milliomosok, akik bizonyára épp oly visszataszítók lesznek, mint elődeik, mert egyaránt az emberiség megpróbáltatásaiból facsarják elő piszkos jólétüket? 1 Bortsemisa polgármester megmondja ker­telés nélkül, komor őszinteséggel, miért van ez és hogyan lehetséges. Bőséges és borzasz­tó adatok alapján megtudjuk, miként műkö­dik mindannyiunk szemeláttára és kicsúfo­lásával a huskereskedelem néhány virtusa, néhány piaci összevásárló, aki a falusi for­galmat önmaguk felé összegezi. Nagyon he­lyes, ha polgármesterünk egész könyörtelen fog a város nevében védekezni és büntetni. Kell ez a harc. Jó harc lesz. Máris körvona­lazódik e2 a nagyarányú küzdelem. Bizonyá­ra lesz foganatja, hogy most már mindenki­nek megnyitották a vágóhidat és fölállítják a hatósági mészárszéket. Hogy az élelmezési piacot szigorúbban és tömegesebben fogják ellenőrizni, megakadályozva közszükségleti cikkek nagyban való elővételét, örvendetes, hogy a tűzifa kérdése kedvezően megoldó­dott máris. De nyilvánvaló, hogy a legdrá- kóibb intézkedések is csak úgy eredménye­sek, ha egy öntudatra ébredő fogyasztó kö­zönség áll szervezetten és kitartóan a ható­ságok mögött, mely nem riad vissza néha- | napján egy-egy kényelmetlenségtől, vagy nélkülözéstől, amely következetesen üldözi az árdrágítás titkos bűneit, nem félve a fel­jelentés kényes eszközeitől, amely nem es­küszik össze baráti vagy rokonsági alapon azokkal a gonosztevőkkel, akik lehetetlenné teszik, hogy a szegény csecsemők tejet kap­janak, a szegény őregek pedig zsiradékokat. A mesterséges árdrágítók letörése nemcsak társadalmi, hanem humanista szükséglet. Ha ugyanis dinamikussá és lehengerelővé válik az árdrágítás, akkor ez egy neme a motori­zált ,és totális vérontás nélkül, de nem ke­vesebb áldozattal. Arról ne is beszéljünk, hogy elkeseredés, harag, nélkülözés lelki és politikai gondokat és elferdítéseket is okoz. line, a hatóság megkezdi a védelem után « támadást. Reméljük, kitartó és szerencsés lesz. De bizonyára csak itgy, he mögötte lesz zárt sorokban és lankadatlanul a fogyasztó­közönség, melynek érdekében ez a belső há­ború megindul. Elég szomorú, hogy a pol­gármesternek és a sajtónak szinte kérve kell kérnie a közönség támogatását. De hátha most nem ok nélkül kéri. Végre komolyan kell belátnunk, amit ugyan tudunk, hogy egy néhány hatalmas Összeesküvését tömeg- ellenállással megtörhetjük, főleg, ha erélyes, körültekintő, kitartó hatósági vezetésben ré­szesülünk. Ideiglenes bizottságot nevezett ki a Magyar Nzpközöelnöki tanácsa az aradi tagozat vezetésére Átad magyar társadalmának minden rétege képviselve van az ideiglenes bizottságban KOLOZSVÁR, november 16. A Romániai Magyar Népközösség köz.’ ponti elnöki tanácsa Kolozsvárt folyó évi november 15«én Bánffy Miklós gróf elnökletével ülést tartott. Jeleit voltak dir. Gyárfás Elemér, gr. Hailler István, br. Jósika János, dr„ Kolumbán József, Kós Károly, gr. Teleki Ádám, az elnöki tanács tagjai, dr. Tusa Gábor, a Népközösség jogi tanácsadója és dr. Grots László központi igazgató. Az elnöki tanács az aradváro&i népközösségi tagozat ügyében előző ülé­sén háromtagú bizottságot küldött ki a beérkezett felekhez,ésekben foglalt tényállítások és az aradi helyzet megvizsgálására. A kiküldött bizottság Jr. Kolumbán József vezetésével dr. Bartha Ignác és gr. Teleki Ádám részvéte­lével Aradon lefolytatta a vizsgálatot, amely alatt az ott élő magyarság minden rétegének képviselőivel megbeszélést folytatott. Az elnöki tanács november 15-iki ülésén dr. Kolumbán József részletesen ismertette a kikül­dött bizottság' jelentését, amelynek meghallgatása után az elnöki tanács az alábbi határozatot hozta: „Az elnöki tanács meghallgatta 1939 november 15-én a kiküldött bizott­ság jelentését, mely' szerint &U. aradi tagozat alakuló közgyűlése nem lett sem szabályszerűen szervezve, sem szabályszerűen lefolytatva. Továbbá az aradi Népkezösség minden rendű tagjai nagy' többségének a kiküldött bizottság előtt kifejtett nézete az, hogy a választás eredménye nem szolgálná a Nép“ közösség szervezeti szabályaiban lefektetett célokat és nem biztosítja a bé« kés társadalmi munkát, Az elnöki tanács az arad városi népközösségi tagozat folyó évi október hó 1-én tartott alakuló közgyűlése, ilíeíve a tagozat vezetőségének azon megejtett megválasztása ellen beadott feieöbezések alapján, a kiküldött vizsgálóbizottság íjénymegállapitásainak figyelembevételével, megállapítja, hogy az október l»i közgyűlés nem a Népközösség szervezeti szabályzata ren« delkezéseinek megfelelően alakult meg és foíytattatott le, ennélfogva az ezen a közgyűlésen megválasztott tagozati tisztikar és intézőbizottság érvényes megbízást nem szerzett az októbetr l”i választás érvénytelen és semmis, nemkülönben az ezen közgyűlésen hozott összes határozatok is. Mindezek alapján az elnöki tanács figyelemmel a szervezeti1 szabályzat rendelkezései« re, nemkülönben Arad város magyarsága összes társadalmi rétegei nagy többségének a vizsgálóbizottság előtt megnyilvánult óhajára, utasítja az aradvárosi tagozatot, hogy szabályszerűen összehívott és megtartott uj köz­gyűlésen válassza meg vezetőségét. A népközösségi tagozat Összes ügyeinek vezetésére a szervezeti szabályzatinak megfelelő szervezés keresztülvitelére az alakuló közgyűlés érvényes megtartásáig tierjedő ideiglenes megbízatássá! dr. Palágyi Jenő főorvos elnöklete alatt és Balatoni Mihály nyugdijegyesii“ leti elnök, Baranyi Ferenc munkás, Bálint András munkás, Csenka Gábor magántisztviselő, Czégka Tibor kereskedő. Dániel Péter földbirtokos, Dö­mötör László főmérnök, Fischer Aladár főginin. igazgató. Hentschel István, Horváth Hugó munkás. Sz. Jakab Géza főszerkesztő, Jakabos György mun­kás, Jombart Lajos nvug. őrnagy, Kovalovszky József munkavezető, Matuz András elektrotechnikus, Parecz Béla dr. ügyvéd, Pöhm Tivadar magán- tisztviselő, Reinhardt Gyula asztalosmester, Ruttkav György kereskedő, dr. Széli Lajos ügyvéd, Uzsora István asztalosmester, Zombory Gyula fodrász- mester és Zsoltész Ernő munkás tagokból álló bizottságot küld ki, azzal, hogy a fentiek beiktatására Purgly László elnöki tanácstagot kéri fel, Az elnöki tanács felkéri a Népközosség elnökét, hogy ezt a bizottságot, ha an­nak szükségét látná, újabb tagokkal egészítse ki.“ gyekron elviselhetetlen íóidulrpukót okoz. Beteggé teszi, holott dy könnyű a gyógyítása. Használjon reggel és este Goedecke féle Anysol végbélkú­pot, gyors enyhülést biztosit. Az On orvosa ismeri c2 Anusolf és mint az aranyér soecifikus gyógyszerét ajánlja. Építkezések. Az elrruilt napokban Kolozs­váron a következők kértek építési enge nélyt: Tirrnaun Moz.es Str. Carmen Sylva i3. földszint, Ozoneuk Iosif Str. I Macclar J3. földszint, Róka István Str. Horea 12.7. fimlszint, »Nemes Flórián Str. Geiu lr», Ta­ina« József Str í. Caesar 39, Biró OayriJ Str. Maiorescu 2. földszint, Kovács Béla ,itr. B. Deleanu 62. földszint. Befejeződte!* a magyar-olasz kulterkapcsolateic szoresafipáféte- lére vona)tS«©zé római tárgyalások RÓMA, november 16. (Rador.) A külfölddel való kulíur» kapcsolatok intézetének tanácskozásai keretében Fabinyi elnökletével tár» gyaló magyar kiküldöttek munkája Angol híradás szerint Megszakadtak: a német-svéd kereskedelmi tárgyalások LONDON, november 16. (Rador.) A „Daily Telegraph“ stock­holmi tudósítója szerint ----- habár hivatalos körök a „halasztás“ kifeje­zést használják — a Németország és Svédország közötti kereskedelmi tár­gyalások tulajdonképpen megszakad­tak. Mértékadó körök szerint a néme­tek túlzott igényekkel léptek fel. Töb­bek között a szövetségesekkel való minden kereskedelmi kapcsolat meg’ aiüiitetését kívánták. A svédek viszont Cbm&oir^oédeck I befejezést nyert!, A két ország közötti kulturkapcsolatok szorosabbá tétele érdekében fontos határozatokat hoz* tak. Fokozni fogják a művész, film, sib. cserét'. A magyar kiküldötteket kedden Ciano gróf fogadta. Frigyes Vilmos porosz herceg Angliában tartózkodik LONDON, november 16. (Rador.) Frigyes Vilmos porosz herceg, kiről azt hiresztelték, hogy Németországban agyonlőtték, Angliában tartózkodik a háborít kitörése óta és „becsületszóra“ szabadságát nem korlátozták J azt válaszolták, hogy ez Svédország sem- I legességével összeegyeztethetetlen vob na. A németek erre kijelentették, hogy Svédország számára rövidesen lehetet­len lesz kereskedelmi kapcsolatot tar» tani Angliával a német tengeralattjá­rók tevékenysége miatt. Ezt a fényé» getést svéd körökben úgy értelmezik, hogy Németország rövidesen korlátlan tengeralattjáró háborút fog kezdeni a semleges hajók ellen s azokat minden előzetes felszólítás nélkül elsüíyeszti. i MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ CURENTUL: A népek egyhangú akarat­tal tartós békét óhajtanak, hogy Európa ne legyen kitéve minduntalan a háború pusztí­tásainak. Mig Halifax nem dobta a közftu- datba az összes népek egyesülésének formu­láját, bizonyos, hogy' a háború végére vár­ható szomorú gazdasági helyzetben Moszkva magának sajátítja ki az „Európai Egyesült Államok“ jelszavát. Az ,,ui világ megterem­tése“ szükségessé teszi, bogy bátran nézzünk szembe az elévült formákkal, —- adjuk visz* sza az embereknek az élethez való jogot és a népeknek nemzeti létükhöz való jogát anélkül, hogy ezt minden negyedszázadban vérrel itatnák. Az „Európai Egyesült Álla­mok1' kerete, Európa minden szellemi kincsét, a gazdasági fejlődés minden feltételét magá­ban foglalja. Ha a Nyugat habozik, a szovjet majd bedobja a köztudatba ezt a jelszót a háború befejezése után. SEMNALUL: Nyárvégén mindenki azt gondolta, hogy a Földközi-tengertől a Balti- tengerig lángba borul Európa és a lángok trajd Afrika, Ázsia, sőt India és Szélső-Kelet partjait nyaldossák. Az ember mindig na­gyítani szereti a rosszat, elhasznált idegein­ket rnár csak a legnagyobb szenzációk elé­gítik ki. Legyünk azonban tárgyilagosak és igazságosan ítéljük meg a való helyzetet. Ebben az esetben meg kell állapítsuk, hogy a veszélynek szükebb területre történt kor­látozása főleg Olaszország semlegességének köszönhető, Italia elhatározása mentette n-eg a civilizációt a pusztulástól. A Duce tekintélye igy nagyobb, mint juliusbatn vagy augusztusban, vagy München után volt. A békét Italia mentette meg Keleten, a Föld­közi-tengeren és a Balkánon s a bölcs sze­repvállalás továbbra is gyümölcsöző marad. Ami pedig a többi semleges államokat illeti, mind egyetértenek ezzel a munkával. Ezelőtt két évtizeddel még tűzfészeknek tekintették a Balkánt, de jött a bölcs megfontolás és felismerte a veszélyt, a lényeget, mely az emberiesség szellemében a nemzeti jellegnek é« a kereszténységbe oltott Földközi-tengeri civilizációnak megtartását jelenti. A semle­ges államok ezzel igen fontos történelmi s:erepet vállaltak. Hagyjanak tehát fel az ellenségeskedésekkel, igényekkel. Lelkileg most egy síkon haladnak, csak az szükséges, hogy egyesítsék erőiket, összhangba hozzák politikai tevékenységüket és a felbecsülhe­tetlen értékű két kincs: a béke és civilizáció fölött mindvégig őrködjenek. JURNALUL: A dunavölgyi és Ralkán-á!- lrraok együttműködésének legfontosabb fel­tétele: a kérdéses országok biztonságának garantálása és az eddigi semlegességi politika folytatása. Nyilvánvaló, hogy ilyenfajta ter­vet néhány nap. vagy hét alatt nem lehet megvalósítani. Vannak kényes kérdések, .me­lyeknek előzetes elintézése feltétlenül szük­séges, mielőtt hozzálátnak a semlegesek tömbjének megalkotásához. Midőn a kérdé­ses államok függetlenségéről és területi sérthetetlenségéről, illetve ennek védelmére hivatott szerv életrekeltésérői van szó. nem lehet felületesen eljárni, nem lehet teljes osszeforrás nélküli mesterséges keretet te­remteni. A lényeges problémából kiindulva, morális, majd gazdasági együttműködést kell teremteni, ezt követően a résztvevő államok között esetleg fennálló ellentétek okait kell megszüntetni, — a végleges . megalakulást csak igy lehet elérni. Mindezt csak megbe­szélések és tárgyalások valósíthatják meg. A tervet mindenütt jóakarattal fogadják és Italia is meg van győződve ennek szüksé­gességéről. Nincs tehát akadály, legkevésbé akkor, midőn az érdekelt államok közös el­határozással úgy döntöttek, hogy a dunai- és Balkán-államok óhajtott együttműködését fokozatosan megvalósít jak. A blokk tervét Románia határozottan kedvezően fogadja, a román közvélemény helyesli a diplomácia munkáját. Lezajlott a Mártonnapi búcsú Diesőszenl- mártonban. A dicsőszentmnrtoni katolikus egyházközség vasárnap, november 2-án dél­előtt 11 órakor tartotta meg a szokásos Mártonnapi búcsúját. Az ünnepélyes alka­lomból a katolikus templomban ünnepi szent­misét Szekeres ,T. radnoti rom. katolikus plé­bános celebrálta. Az ünnepi beszédet Solom medgyesi ferencrendi szerzetes mondotta. A/, ünnepély befejezése után közebéd volt, ame­lyen számasan vettek részt. Ä

Next

/
Thumbnails
Contents