Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-16 / 265. szám

Am 3 Saerkesztísé* és ki«dóh í vtt&l: Cluj, Ciîea Morîor 4. Telefon: 11—09. Nyomd«: Sjr [ G Duc* No. 8. Fiókk iadón iratai éa'könyrosztíl y: P, Unirii 9. Telefon -U-99 LX ÉVFOLYAM, 2 6 5. SZÁM. jatollkBS sapor Erdély nagy róm. ‘vat. tár sada hnának: egyházi és világi veretéi nagygyűlésre jöttek városunkba, Az erdélyi róm. kát. egyházmegyei tanács —■ az egykori hi" ,tes kát. státus, egy világszerte párat­lan önkormányzati szerv utóda — mos'- lefolytatja évi közgyűlését. A mai nap délutánján az eleé>ríeke2ieí dolgozik és holnap tinnepies keretekben lezajlik a közgyűlés. A Státus örökébe lépett egyházmegyei tanács elődje nyomán az jj önkormányzati szerveik módjára kép* viseleti, tanácskozási, sőt határozati joggal ékeskedik. Szóval kitűnő intéz* mény: nemes hagyományokat őriz és jj ama szabadságeszmének, melyet a ki­sebbségi miniszter aradi beszéde ki­hangsúlyozott', egyik letéteményese és várományosa. A mi egyházmegyei tanácsunk Üié= sezése természetesen fölöttébb fontos dolog és c _rt a nem katolikus ki­sebbségiek nagy figyelmére es nagy érdeklődésére is méltó. Fontos, ínért fokszázezer magyar ember W'i .és szellemi dolgait igazítja el, elsősorban, történelmi múltú tanügyi és társadal­mi alkotásokat éhet ai szoros egyházi szervezeteken túl. Az erdélyi magyar társadalom számos kiválóságát gyűjti össze ilyenkor és amit ok a lélek és szellem állandó gyámoíitass érdekében j magyar kisebbségi vonatkozásban el* mondanak, szerfceáramlik egéstz egye­temünkön. Hogy mindennek iuda» iában van —* iőíesőleg — az egyház- megyei tanács, az magától érlelődő do« log. Ennek bizonyítéka, hogy hatalmas nyilvánosságot ébreszt maga körűi és ■jelentékeny mozgalmat idéz elő váro­sunkban. De mindenüvé elküldi ezt a hullámzást a nyomtatott jelentés ré* vén, mely hűségesen beszámol a mult év jelenségeiről és őszintén feltárja a jövendő terveket. Megtudjuk például, Jiogy a tanfelügyelői hivatalt Kolozs- .várról áthelyezték Gyulafehérvárra s hogy ml történt a tanügy terén, meny­nyi és milyen iskolája van az egyház­megyének, hány tanulóval és oktató­személlyel. Örömmel megtudjuk újra, hogy két földmüvesiskola is akad e ha­talmas szervezetben. Természetesen a szoros egyházi dolgok ismertetése kö­rül szintén hasonló anyag gyűl fel Ör­vendetes épülésre és komoly elgondol- kozásra, Az elmúlt egyházi esztendő gazdag ^eseményeivel fokozta egyházmegyei ta­kácsunk erkölcsi erejét! és lélekvezető [hatalmát. A pápai trónra Xil. Fiús ié* pett, aki államtitkár korában, döntő szerepet játszott} az egyházmegyei ta­náccsá való átalakulás nehéz mozgal­mában. Mert ő a békemo2gain?*Qc nagy j éltetője. Nagy ember nagy korszaka je*. Hatalmas lendület érezhető is min­denfelé. örvendetes jel volt nekünk, hogy a pápaság bucureştii nunciusa je­lentős körutat véglett a szinmagyar katolikus falvakban és gyökerében is- murtc meg a hatalmas erőt, amely a népet régi hitében megőrzi s az élet« küzdelem egyre fokozódó nehézségeire í felerősíti, De a legkitűnőbb jel volt, , hogy az uj pápai kormányzat megér­tette most már Erdély katolikus ma» gyarságának egyértelmű ó balját és püspökké tősgyökeres erdélyi magyart, sőt székelyt nevez.ki, a papi és ALAPÍTOTTA BARTHA Ml X.LÓS Felelő» szerkesztő és i{»s$3fáí DR. GRQÍS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. 1EV Törvényeléki kjstromozÁii gtía\‘. 39. (Don. S8f|! 7933. Trb Ciuj.) Előfizetési inuk: haront* negyedévre 240, félévre 480 égé« évre şâo lej. CSÜTÖRTÖK tmnmmeí STOCKHOLM, november 15. (Rador.) Ştefani: Az ,,Altonbladeb“ berlini tu­dósítójának jelentése szerint Németor­szág a beiga és holland államfők be« kefelhivására adandó válaszában kész lenne Csehszlovákiát és Lengyeiorszá* got illetően bizonyos engedményeket tenni. A lap szerint a kérdéses enged­ményeket francia és angol részről ko« moly bírálat tárgyává tehetnék. LONDON, november IS. (Rador.) At «I Bslgium megmenekültm háborútól a* BRÜSSZEL, november 15 (Havas.) A bel­ga kamara újonnan megválasztott elnöke, Covvelaert beszédében kijelentette, hogy nem akarja a Belgium számára fennálló veszély nagyságát csökkenteni, de annak a reményé­nek adhat kifejezést, hogy Belgium megme­nekült a háborútól. HÁGA, november 15. (Rador.) Hollandia déli részén a Julián Zmdwillemavart csator­na, a Marswal-csatoraa és a Wilhelmins-csa- torna keleti részén a közlekedést betiltot­ták. AMSZTERDAM, november 15. (Rador.) A hágai német meghatalmazott miniszter látogatást tett a külügyminisztériumban. A „Maasbode“ cimii lap szerint a látogatás az. utóbbi napokban történt békekezdem énje- zésekkel voh kapcsolatban, LONDON SZERINT OROSZORSZÁG NEM TESZ LÉPESEKET A FINNEK ELLEN LONDON, november 15, (Rador.) Ştefani: Londoni diplomáciai körökben az a véle-- mény, hogy Oroszországnak legalább pilla­natnyilag nines szándékában Finnország el­len lépéseket tenni. Oroszország — mond­ják ezekben a körökben — valószínűleg ak­kor fog újra előállani követeléseivel, mikor Finnországot az állandó háborús készenlét anyagilag már kimerítette. emberi erények dolgában annyiszor é* oly alaposan meghitelt igazi férfiul, akinek hatalmas szerep jutott már a kormányzat és kisebbségek megegye» 2ése körül is. í Ezeknek a felemelő, szerencsés és reménye® körülményeknek derítő és HELSINKI, november 15. (Rador.) A nemzetvédelem fejlesztésére jegyzett 50 mil­lió fine márka belső kölcsönt még a határ­idő letelte előtt aláírták. Hír szerint az aláirt kölcsön végösszege több, mint 100 millió finn márka, ÓRIÁSBOMBÁKAT DOBTAK LE A SHETLAND SZIGETEK ELLEN TÄ- MADÓ NÉMET REPÜLŐGÉPEK LONDON, november 15. (Rador.) Reuter: Négy német hadirepülőgép csütörtökön a Shetland szigetek ellen intézett támadás' és legalább 12 súlyos, egyenként 250 kilo- gramot nyomó bombát dobott le. Négy bom­ba ezekből a tengerbe hullott, más négy egymásután a szárazföldre esett. Az egyik bomba egy iskolától csak 400 méterre esett le. BERLIN, november 15. (Rador.) DNB? A giémet hsdvezetőség mai jelentésével kap­csolatban* a német sajtó hangfnlyozsa, hogy habár Churchill azt állította, hogy az idő­járás igen kedvezőtlen a német repülőgépek tevékenysége síámára, mégis lehetséges voit a Shetland szigetek ellen légi támadást in­dítani. A légi támadást -™ írja a „Berliner Lokalanzeiger“ — teljesen tervszerűen haj­tották végre, repülőgépeink sértetlenül ér­keztek vissza. Churchill a jövőben óvatosabb is lehetne megállapításaiban. A „Berliner Cl. UJ, 1939 NOVEMBER 16. Börsenzeitung“ ezt Írja: „Ez a támadás a leghatározottabban bizonyít bárom dolgot*. t. hogy fí~ Angliával szövetkezett időjárás istene éppen olyan megbízhatatlan szövetsé­ges, mint Lengyelország, 2. hogy a német hadirepülőgépek tevékenységi köre még nem érte el a szélső halárát és az angol tengeri flotta saját kikötőiben sem érezheti magái biztonságban, még akkor sem, ha az Észak'- Jegestengerig húzódna vissza, 3. hogy a né­met légierő gépei és legénysége bármely fel­adatot képesek végrehajtani „FRANCIAORSZÁGBAN MINDEN NYOLCADIK EMBER MOZGÓ- SITVÁ VAN“ — MONDTA LON­DONI RÁDIÓBESZÉDÉBEN REY- NAÜD PÉNZÜGYMINISZTER LONDON, november 15. (Rador.) Paul Reynaud francia pénzügyminiszter London­ba érkezett, ahol a két ország közötti gazda* sági és pénzügyi kérdéseket beszéli meg. El­ső megbeszélését ma sir John Simon angol pénzügyminiszterrel tartotta. Reynaud ked­den este a londoni rádióban beszédet mon­dott és kijelentette többek között a követ­kezőket: „Azért jöttem Angliába, hogy sir John Simont meglátogassam és megtárgyal» jam vele azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesnek látszanak a két állam minél szorosabb gazdasági és pénzügyi kapcsolatai­nak létesitésére a jalen'egi háborúban. Bol­dog vagyok, hogy alkalmam van megmon­dani. vennyire hiszek * két ország háború# törekvéseinek sikerében. Elismerem, bogy az ellenség nagyon erős, óriási előkészülete­ket tesz, az ellenség azonban nagyon csaló­dik, ha azt hiszi, hogy a demokrata hatal-í mák nem hoznak éppen olyan nagy áldoza­tot, mint 5. Néhány óra* tartózkodásom az angol parlamentben elég volt ahhoz, hogy meggyőződjem az angol nép egységes elha­tározásáról, győzni akarásáról és az igaz békére irányuló törekvéséről. Ugyanezek as elhatározások fogantak meg a francia nép lelkében is. Nálunk minden nyolcadik ember mozgó­sítva van, A nők végzik férfiak munkáját a műhelyekben s a szántóföldeken. Min­denki bátran néz szembe s veszéllyel. Cso­dálattal adózom 3 munkásosztálynak, mert munkásaink hetenként 61 órát, sőt töb­bet is dolgoznak. Nemcsak túlóráznak, hanem lemondanak a fizetésük 40 százalékát kitevő tulóradija- ikró! is a nemzetvédelem javára. A francia nép nagy bátorsággal vállalta ezeket az ál­dozatokat. A nehézségek dacára, a pénzügyi helyzet javulása még mindig észlelhető. A kivándorolt tőke visszatér az országba. Md több aranyunk és idegen devizavalutánk van, mint a iiáboru kezdetén. A bankbe­tétek állandóan szaporodnak, az egész világ; bizalommal van Franciaország iránt. Ez tehát a szövetségesek jelenlegi hely zete. Tiszta lckiismerettel léptünk háború ba. El vagyunk határozva arra, hogy ezúttal véget velünk a háború állandó ismétlődésé nek, A mi két államunk mindenki számár» a világszabadság győzelmét fogja biztosítani. ROOSEVELT ELNÖK TETSZÉS SZERINT NÖVELHETI, VAGY CSÖKKENTHETI AZ AMERIKAI VÉDELMI ZÓNÁT ! NEW YORK, november IS. (Rador.) A küiügymini3srieriüm jelenti, hogy & „tengeri hadiövezet” kiterjeszthető, vagy csökkenthető a hadműveletek alakulása szerint és Roosevelt elnök fenntartja magának & jogot az övezet módosítására, mihelyt ez szükségesnek fog látszani. >;* (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) , zásaiból és határozataiból jó árad majd ! az erdélyi katolikus közösségre, az ! egész kisebbségi társadalomra és az egész országra. Ebben a tudatban iga» ' tisztelettel és igazi örömmel üdvözöl* j jiik a püspököt és egyházmegyéi tana- 1 csáí. Németország válaszolt a belga-holland békéi avaslatra I A válasz tartalmát még nem ismerik, egy hoüand lap szerint I azonban Hitler a válasz Jegyzéken kijelent», hogy ha Francia« ! ország és Anglia ragasz kod naifaz általuk legutóbb adott feltét©« j lekhez, akkor a béke szamára az utolsó kapu Is bezárult I d^iiofiiág —i m on «fiák Londonban — agyeiHpo nem less ujabb lépésedet m finnek ellen AMSZTERDAM, november 15. (Rador.) A „Telegraaf:i című holland lap I jelenti, hogy a berlini kormány a holland és belga uralkodók hékejavasfa* i iaira vonatkozó hivatalos válaszát a berlini holland és belga követeknek tu- I domására hozta. { AMSZTERDAM, november IS. (Rador.) A „Tetegraat*' berlini tudósítója jelenti:, hogy a holland és belga uralkodók felhívására adóit válaszában Hitler ! valószínűleg a béke javast at iráni való rokonszenvének ad kifejezést, ugyan- I akkor azonban leszögezi, hogy a nemet kormány nem fogadhatja el a francia és angol válaszban szereplő feltételeket és ha a francia és angol kormányok csak ezt s választ tudják adni a két uralkodó békekezdeményezéséref altkor a béke számára az utolsó kapu is bezárult. an god lapok a belga és holland uralko­dók közvetítési ajánlatára adandó né» met válasz tartalmáról szóló hírt két* kedéssel fogadják. ( PARIS, november iS. i Havas.) Egyes fran­cia lapok Newyorkhól jelentik, hogy az ame­rikai lapokhoz érkezett jelentés szerint XIL Pius pápa felkérte a hadviselő feleket, hogy 1 jóindulatulag vegyék tekintetbe a holland— j belga békeinditványt. A hirt eddig nem erő­sítették meg, de nem is cáfoltak. boldogító hatásai közt iii össze most az egyházmegye* tanács. Reméljük, méltó lesz a magasztos és nehéz kö­rülményekhez: az uji időkhöz, uj pá­pához, uj püspökhöz és a világ nagy ellentéteiből kimenekedett végzetes tragikumhoz. Hisszük, hogy tanácskor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents