Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-15 / 264. szám

•y

HLLfíN 7 fiR '

J139 aüfémlTf 7W.

Szeitid ra«|aJ©z©L

A titokzatos növényvilág rengetegjében különös fa| é : a liusevö növények csoportja, mely „növénytelen kannibálizmussal“ ragadja el és ejti foglyul a mitsem sejtő rovarokat, hogy biztos thassa magának az izes csemegét. — A botanikus kert „dzsungeljében“ a melegágyak trópusi viráglakóit a titok patinájával vonja be a csend

KOLOZSVÁR, no\ ember 14.

Semmi különös nincs iibban, ha a mesék és fantasztikus regények színes világában a legelképzelhetetlenebb történetek is a valósa;* látszatát keltik, hiszen hivatásuk kötelezi arra, hogy izeiitöt adjanak e;<\ képzeletbeli valamiről; ellenben annál szomorúbb, hogy ina mór alig találunk valami valószínűtlent, mert ez a szó elveszítenie sii- lyát és — valősziniillenül hangizik. 'Nincs olyan feltevés, aminek svakor* lat ha vitele lehetetlennek lássék. Alint» ha a huszadik század embere azzal lenne büntetve, hogy megfossza magát illúzióitól, — miben olyan jó volt ringatóznia. Wells és Renard írása t i cl it ö forrásvíz volt a Sikkadt torok naik' és csillapító orvosság a fáradt agyvelő" nek. A fantasztikum leleményes irólt ma más szemmel olvassuk, mert a sorok mögül minduntalan kikandikál a kérdés: vájjon mikor és hogyan fog valóraválni az elképzelt valami?

Nézzük a növényvilágot.

Valamennyi közt a legtöbb titok ta* Ián ezt veszi körül. Égbenyuló fák és óriásnövények, parányi levelek, meg : illatos virágok csodás tarka öltözetükben pompáznak vadonban és kertben. Élnek és lélegzenek, esznek, isznak, alusznak és ébrednek, virulnak és hervadnak — sőt betegek és elhalnak anélkül, hogy értenénk belőle valamit. A természet megmagyarázhatatlan pazar játékában az örök kérdés képviselői ők. Idegen és rejtélyes élet tekint belőlük ránk sejtelmesen és megdöbbentőn: vájjon ezekben a mákszemnyi virágokban honnan van az a hatalmas erő, amellyel legyőzik a kozmikus erőket. hogy világraszökkenhessenck?

Milyen furcsán hangzik: „húsevő nö- \ ény“ meg „rovarevő növény“ s milyen másképpen képzeli el ezeket mindenki, mint ahogy a valóságban léteznek. Hatalmas törzs és végtagok, ijesztő torzonbonz külső helyett, az ibolyánál is szerénjebb öltözetben tetszelegnek. Mutálunk a botanikuskert tropikus osztályán, a melegágyak féltett fész= keiben pihennek ezek a „ragadozó növények“ és csábítóan széttárt kelyhük- kel várják a zsákmányt, hogy izes eledelként halálos ölelésbe zárják. Ezekről mondta volt Darwin, hogy „élesei- méjüek“? De egyáltalán van-e elméjük? Idegrendszerük? Gondolkoznak? Éreznek? |

— Nincs agyvelejük és nincs idegrendszerük — mondja Borza profesz* szór, a botanikuskert igazgatója — és ez mindent megmagyaráz. A növényeknél általában az idegrendszernek megfelelő ingervezető differenciálódások vannak. De ez éppen elég ahhoz, hogy a maguk különös, rejtelmekkel teli éle* tét leéljék. Kétségtelen, sok felelettel adós még a természettudomány. Jóllehet a növények alaktani problémái már megoldódták, élettani, cél&zerüsé» gi és a fejlődésnek kérdései még nagyrészt megfejtésre várnak.

Megérintek egy mimózát. Csodála" fosán finom levélkéi megremegnek s mintha ijedtség cikázna végig az egész testen, egyik szárnyas levélke a másik után csukódik be, aztán lekonyulnak s a növény, mint egy sebzett madár, magábaroskad. Borza professzorra nézek.

— Hiába vár tőlem erre magyarázatot, —- mondja — a mimózának ez a mozgása titok a fiziológusok előtt. Csak annyit tudunk, hogy e mechanikus eredményeket úgynevezett1 plazma-ingerek váltják ki — de ez édeskevés. A lényeget nem ismerjük.

Húsevő növények

Görbe tölcsérhez hasonló virágot simogatok. Nyitott, üvegsima és lejtős szája felé tető borul, mintha óvatos mérnöki kéz illesztette volna oda.

— Vigyázzon, mert ez ragadozó növény — szól nevetve a kitűnő professzor. — Erdei kanosokat, mely rovarokkal táplálkozik. Rengeteg ilyen húsevő növényt ismerünk, ez egyike a legérdekesebbeknek. A levél vége Ösz- szesodródik és átalakul kancsóvá. A kis fedélke esős időben szorosabbra zárul ş az a rendeltetése, hogy meg*

, védje a törékeny virágot attól, hogy túlsók cső jusson bele. mert ez megakasztaná normális emésztését s •> gyenge testet leszakítaná a nagy sülj’.

Í gy ke\és viz jut bele, mely vegyül a I növényből kiáradó és az. emberi gyomor ! ncd\hez hasonlítható váladékkal s ez a rovar busát feloldja. Hogyan jut ro*

• varhoz? A tölcsér széle mézédes illatával, \ag\ más valami egyébbel, emit mi nem érzékelhetünk, magához csalogatja a legyeket, szúnyogokat és más rovarokat s amikor gyanútlanul ráül*

I nek a síkos és befelé leiíőzütt pere- j 1 mere, többé nincs menekvés. A zsák- | , many menthetetlenül becsúszik a sziik j aknába — és falattá válik.

— Ez 'trópll i növény?

— Igen. Défízs’ía és Szumátra környékén 'kilálharó. IV irr van például a r.agy- rovarevő. a. északamerikai Szamcénin, amely a hidegebb éghajlatot kedveh. Ennél az egész levél arabéul föleiére-Nagyon érdekes a rovarevők <gy másik csoportja: a harmurfü-lciék. Egészen apró növények, de vMzcd-cSmos ragadozók. Nézzük meg?

Rov'd üvegházi séra, baníofák, fügefák*, van lbifák között. A medence sima vizén lepc- üőlove’.ok terpeszkednek szék omol meg az orchidea leh^i magábcé k‘ édeskés illatát.

Alomvilág dzsungeljében vagyok, színek» vágok furca levegőjében.

— Ideérkeztünk — mondja Borza profev/.or é** leemel <rz. ásványról egy L>u~ iával védett cserepet. 1 'egyelje jót meg e/t a piciny v'r.ígnt. A rozetta aluliban üJő levetek s/éJén szőrszálak vannak s min elegy ik végén Itarmatc-scpphez hasonló ragadós nedver permet.e7.ctr rá a tcrmészeö Ezek az elválasztó mirigyek. A rovar gyj- nutlanul -s talán szívesen váll rá kedves, szerény levélkére, de vesztére: az ártatlan» rvak Iá* szó szá'-acská'k lefogják és megölik- N*nc; kegyelem. A levél mozogni kezd, a szőrs/álak, gyors egymásutánban rágörbülnek a rovarra s míg a levél belső fok* öb- lüsödik, a mirigy szőrök mind átö'Icl'k s a lcvélkelepcö bezárul és úgy marad napokig. Elnéztem kiséri», közben, milyen órási künk közt rug's ipái az odarévedr vándor: tor r/ékol, vfrgőd'k, zizeg és sir, lábaival egek felé ücánkol, de szabadulni nem tud- Utolsó rugkapálósa fájdalmas búcsúja c xáUígtó'.. A szálkák végén gyöngyöző váladék ‘hír‘almazza az cnz.i-mákat, amelyek feloldják és átalakítják a rovart f'nam csemegévé. Aztán néhány nap muHán csak a inegemé z.theteden .száraz rostok mar-adnajk vissza kegyetlen emlékkén'.

Egy másik ragadozóra légyfogó dáonaéa. Úgy néz ki, min'ha egy 2 tejes pénzdarab pontosan a középen kerté tenne hajlítva. A t é-köralaku lemez szegélyén szőrszálak ül* nek. Hí n lemez közé ?zátl n rovar, a két tész összehajlik, •* szőrszálak azonnal egy- bük-pcsolódnak, éppúgy, mintha két kéz ujjait kulcsolnánk össze, vaskap ácsként egy- misbaszondva s ‘Ky ‘tartják fogságban a rovart. A levél zsákmánya lágy részeit kiszívja s ha az állatka teljesen megsemmisül' s csak a száraz bőrváza maradr meg, újból szétnyílik e bűvös keJepCe, hogy k*» ‘lökje magából a »• porhüvelyt“.

ínyenckedés

— A természet csodája ez —* mondja a professzor. Bizonyos, hogy a növényvilág lassú fejlődés u'án jutóit c! műi állap >rá'g. Hogyan tudorr ilyen mesteri dolgokat kiváltani a természet, serfki sem tudja. Az evolúció titka ez. am*, az emberi elme nem b>r megfejten';. Ha az emberhez nem méltó cselekedeteket em bérreformok nevezzük, joggal állíthatjuk, hogy amjt ezek * növé- nyek müveinek, „növény te lenek“. Amilyen ártatlanoknak látszanak, éppolyan ve szedelmcsek. Mndegyik egy-cgy csapda, de 'tökéletesebb annál, amit emberi erő készít. Ha annál hiba van, emberi 'kéznek ke!! kijavítania, ellenben ezek a növények önmagukat szabályozzák és javítják meg. • ' - ---c

l— Megérzik a húst? Vagy bármilyen más tárgyat magukbaölelnak?- - Különbséget tesznek ehető és ehetetlen éteU'k köztt de a húst egyébként is megértik. Ha például egy fadarabkát, vagy üvegszilánkot teszünk a lemezek közé, egykét mirigy szőr odahajlk, de amikor k'ltappintju, hogy élvezhetetlen falatról van szó, visszahúzód k.-— Nélkülözhetetlen táplálékuk n hús? -— Inkább csemege. ínyenckedés. Hiszen épp úgy vesz k a táplálékot a földből és a levegőből, gn nt minden más növény*. A földből gyökerei által a sókat, a levegőből a levelek áltoil szénsavat. Egész nap, egész testükkel léleyzenek.

Alvó virágok

összehunyt virágra nézek. Nem állom meg szó nélkül:-— Ez a virág alszik?

Borza professzor nevet:

— Némi poézissel úgy N mondhatjuk. De ezt az alvást nem lehet pihenésnek tekinteni. Sok növénnyel vagyunk ágy. Az akác levele, túl pán, hóvirág, satöbbi, szintén összecsukódnak a nop bizonyos szakaszában, de nem azért, hogy aludjanak hanem, mert erre az önműködő firkái és biológ;ai mozgásra szükségük van. Amelyik nem tud ennek a szükségszerűségnek eleget tenni, menthetetlenül elpusztul. Ez a mozgásuk a világosság és a sötétség hatásában rejlik s részint az időjárás és hőmérséklet változásától függ.

Talán nem tartozik szorosan ide, de azért megkérdem:

— Mi okozza azt, hogy egyes virágfélék, m:nt a napraforgó is, a nap felé fordulnak?

— Nemcsak a napraforgó, hanem a legtöbb növény arra forditja az „arcát“, mert éltető elemük a nap. De kivételt is ismer a botanikus. Van növényfaj, mely elbújik a nap elől, a hűvös,, árnyékos, sötét helyet keresi. Ne csodálkozzunk. Ezt a típust megtaláljuk az emberek közt 's. Nem ismer olyat, aki a „sötétben“ szeret bujkálni?

*

Most már az udvarrész sétányán be szigetünk. Borza tanár a tudós meggyőződésével és a fanatikus botanikus rajongásával szól egy-egy növényről. Ilyenkor átszellemül és eggyé olvad azzal a titokzatos növényvilággá!, amely ebben a paradicsomban reggeltől estig körülölel'.

Arra gondolok: milyen furcsa, hogy' velünk párhuzamosan, de egy más'k világrendben növények élnek. Élnek, táplálék- fölvételük, anyagcseréjük, életfunkcióik vannak, virulnak és meghalnak, mindenütt megjelennek. m ndenüvé el jutnak, sziklára és tengerfenékre, mindenhol ki- nujclét adják annak, hogy' élnek és élni akarnak. Portugáliában a parasztok légyfogóként rovarevő növényt tartanak szobákban, Indiában leborulnak a minden nél szentebb lótusz virága előtt, örömünnepünkön, gyásziinnepünkön, jóban és rosszban virágokon át vezetjük le érzelmeink egy részét és megnyugszunk. A néma követek kompomén tje minden ékes- szólásnál többet jelent.

Milyen szépen mondta Francét.

— A növény életében is hat a harmónia törvénye. Ugyanazok az örök törvé nyék, amelyek a valódi szépségeket a helyes arányoktól teszik függővé. S az egyes, elszórt túlzásoktól visszavezet k az arany középutra.

Jenei Józant.

Chamberlain egészségi állapota

javulóban van

LONDON, november 14. (Rador.) Chamberlain egészségi állapota — aki

néhány nap előtt köszvényben megbetegedett — javulóban van ugyan, de a beteg még nem képes a földre lépni. K 02érzete továbbra is igen jó* A koszvény gyilkol

Vesebántalmak - Csüz - Köszvény - Ischias Börbajok - Ekzema - Pórsenések stb... Vissz erek - Gennyedő sebek- Érelmeszesedés a kritikus élektor bajai

A vér az élet kereke ; csakhogy a köszönteknél egyúttal a mérgek közlekedési közege 1. es ezek u. mérgek lerakódnak az Ízületekben, irritálják i*z Izmokat és idegeket, lerakódnak a véredényekben, megpuhít jók és gyulladásba hozzák a vénákat. Mindezeknek a rendellenességeknek egé3Z sereg betegség a következménye: köszvény, csúz,. vesebaj, merevség a nyakban, ischias, visszér, elmeszesedett erek, vissz« rcs gennyedések tépnek fel, kínozzák a beteget és tönkreteszik életét. A köszvényes nőnek rendszertelen vagy fájdalmas periódusai vannak és kritikc* korának beálltával élete hosszú szenvedéssé válik Mindkét nemű köszvériyes beteg gyakran szenved különböző bőrbajokban is, mint anulyenek az ekzema, hólyagos pörsenesek, psoriasis, furunculosis, bórvörö* *égj száraz pörsenések, sycosis stb. Mindezek a börbajok kínzó viszketéssel járnak.

Amint azonban ezek a betegek megszabadítják vérűket az abba befurakodott-mérgező anyagoktól ét ezt Dépuratií Richeiet segítségével megtehetik, valóságos átváltozáson fognak átmenni. A Dépuratií Ri- ehelet, a hugymérgek eme könyörtelen pusztítója, ismét rugalmassá teszi a2 Ízületeket, megszünteti a reumatikus fájdalmakat, szabályozza a nedvkemi- gést. csökkenti a vérnyomást, megszünteti a szédülést, a szívdobogást, valamint az érelmeszesedettek szem- káprázását és elhárítja a bénulás veszélyét. l£z a 'hatalmas gyógyszer újból megduzzasztja a visszeresek izmait és visszaadja neki!: 20 éves koruk lábait ; bc- hegeszti a sebeket és gennyedéseket, anélkül hogy nyomuk maradna és visszaszerzi a bőr üdeségét. A kritikus korban megakadályozza a vértolulásokat és. ezzel elejét veszi a legsúlyosabb következményeknek. Mindeme bajok megszüntetése természetesen azzal jár, hogy a betegek, visszanyerik életkedvüket é* akárhányszor egyenesen megfiatalodnak.

DÉPURATSF

RÍCHELET

minden gyógyszertárban és drogériában kapható N

UDVARHELYMFGYEI HÍREK. Tndósi* tónk jelenti: A székelyudvarhelyi rom. kath. főgimnáu um által rendezett asztali tenisz- verseny eredménye a kővetkező volt: Junior-verseny 1. Metz Árpád. 2. Nagy László,

3. Kontesveller József. Senior-verseny: 1. Szilágyi Iván. 2. Gönczy Gábor. 3. Szilágyi István. 4. Nagy Dénes. — November 26-án alakul meg a Magyar Népközosség Székelyudvarhely városának tagozata. — A nov. Í6-iki rom. kath. stásus gyűlésén a kővetkezők képviselik a vármegyét: Sass

Antal, Kakues Ferenc, Szakács Antal, Boga Lajos dr„ Bíró Lajos, Filó Ferenc dr„ Giósz Miksa clr„ Hinléder Ákos dr.-. Márton András dr„ Nagy Lajos dr., Orbán Domokos dr„ Wenetsek József dr. és Boöda Árpád igazgató. -— A törvényszéken december 2-áa véglegeeitő-vizsga lesz. — A székvárosban népes gázvédelmi előadássorozat volt, amely négy hétig tartott. — A munkakamara felhívja az érdekelt iparosokat, hogy december 31-ig feltétlenül váltsák ki a törvényes uj iparengedélyüket. A vármegye többmint ezer önálló iparosa közül csak alig 300 váltotta ki előirásos iparengedélyét. — A Magyar Népközösség udvarhelymegyei irodája felkéri a bonpolgársági bizonyítvány hiánya, vagy a nyelvvizsga sikertelensége miatt elbocsátott magyar tisztviselőket és magánalkalmazottakat, hogy sürgősen jelentkezzenek a hivatalban. — A székelyudvarhelyi róni. kath. Misszió Társulat november 19-én kezdi meg tea-eetélyeit. — A Dávid Ferenc-emlék- ünnepélyen gazdag műsorral a következők szerepeltek sikerrel: Sigmond József lelkész, Tamási Rózsika, Késmárky Ferencné, Szabó Gituka, Ébert András, Balogh Ferenc, Szabó Annuska és a Székely Dalegylet kitűnő kórusa. amely Beethoven: Isten dicsősége és Kiss E.: Himnusz cimü kardalokat énekelte szép sikerrel. — Borbáth Dániel dr„ a diakonissza intézet kiváló igazgatója, hivatalos útjában vasárnap a ref. templomban hatásos prédikációt tartott. — November 12-én a vármegyeház dísztermében buzakiállitás és verseny volt. A legjobbak résztvesznek az országos verseny díjkiosztásán is. — Elhunyt Száldoboson Jancsó Vilmos ref. levita-lelkész. Hodgyán özv. Bedő Istvánné szül, Barrs Julianna 81 éves korában,

s*- 1

MAGYAR TANÍTÓK! MésfrítaUÜ az aj tanterv szerint módosított, áita* ionosán bevezetett Găzdac—Kandrsy« féle Egységes Olvasók. Kaphatók vsj összes könyviizletekbeo és az EHassétt

SteM ^