Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-14 / 263. szám

I 9 3 0 november í 4.

/BEÍR "~'TT n>

I^sc^Cd*

A moderst áSlameszme

r fogalmi fejlődésének margójára manapság sok-sok mindent felírhatunk. A mai világ államrendszerben éli ki műveltségét mondja H. Puget az Encyclopedic francai- se“-hen. Ivörülottüök pedig megszülettek az u. iá. totáiitáris államok és milyen misztikus államimádat árad például a fascizmus jelszavából: „Mindent az Államért, mindent az Államban és semmit sem ellene!" De mit is jelent számunkra az Állam mindent megsemmisítő fölénye?

Menjürik csak sorjában. Megszületett teliát a XVÍ-ik században a Modern Állam.

S a „szuverének” középkori versengése után a Renaissancetól kezdve az Egyeduralkodó kezében összpontosul a hatalom, nz „állam én vagyok“, az Isten nevében 'aló uralkodás. jelszavában. Erre a tekintély-misztikumra jön azután a XVIII, sz.-ban a Szabadság misztikuma, a Forradalom teóriája [és eseményei s igy az egész XIX. sz. óriási küzdelem, a tekintély-elv és az 1:89-ben megindult nagy áradat sodrában kavargó liberális doktrínák hullámai közölt. A nemzeti eszmékkel átitatott, népjogokat követelő liberalizmus már uj államok megteremtésén dolgozik s nem dinasztikus éide- kekért. A világháboriiutáni évek liberalizmusa pedig 3 demokrácia és nacionalizmus kettőségében üli diadalát. ..^Ve want a world safe for democracy“ (Olyan államot akarok, amelyben a demokrácia biztosítva van) — jelenti ki Wilson. Európa pedig mindenütt beállítja a demokráciát, kivéve Szovjetoroszországot. S ma? Ma már csak itt-ott áll még fenn a védőállásaiba vonult liberalizmus, a tekintély-elv pedig már sok helyen győzedelmeskedett! . . .

De lehet-e politikai átalakulásokat közgazdasági-komplexum nélkül magyarázni? Mert a kettő szorosan együtt halad: liberá- | lis rezsim -— liberális gazdálkodás, tekm- télvrendszer — autoritáris gazdálkodás! . . . Nos, az „ancien régime“ alatt, sőt még a Forradalom előestéjén is uralkodó, a korporációk rendszerén felépült államgazdaságnak egyszerre végetvet a Forradalom ;s méghozzá a Munka szabadságát. Dé a XIX. sz. elején váratlanul megjelenik aZ uj nagyhatalom, a nagyipar s [követelni kezdi a tömörülést, á Munka és a Tőke összpontosítását. Viszont a gazdasági életre is alkalma- | zott liberális gondolkodás az Államot „laissez-faire, laissez-passer“ elvére utalja s igy a Tőke és Munka viszonyát egyedül a ki- nálat-kereslct egyensúly-játéka szabályozza.

Körülbelül 1888 óta azonban a verseny tempója egyre fokozódik, a piacok telítve vannak, a gép termelése nincs arányban a fogyasztók felvevőképességével. A termelők lassan rájöftnek, hogy jobban járnak, ha az egymást gyöngítő versengés helyett összeállnak és felosztják egymás között a piacokat és az áresés leküzdésére szabályozzák a termelést. Jöttek a kartellek, trösztök, jöttek a szindikátusok és' konzorciumok. S szilárdan hitték, hogy kijátszották a kiná- lat-kereslet misztériumát és kivégezték a szabad versenyt...

Ekkor mérték az első halálos csapást a liberalizmusra.

Nincs többé dolgunk hatalmat öröklő iparmágnásokkal, hanem részvénytársaságokkal, amelyek halmozzák a tőkét. Hatalmuk álandóan növekszik. Azután az egyre terjeszkedő Tőke ellenében feltűnik az uj ellenség: a Munka. Az uj gondolat, a szocializmus itt született és fejlődött a kapitalizmus talaján. Az Állam azonban mégsem nézheti tétlenül, hogy tulsulyrajutott hatalom veszélyeztesse tekintélyét s nem fogadhatja el polgárainak két ellenséges táborban való tömörülésének szimplista ténvét. Nem lehet eltűrni a közgazdaság mindenhatóságát. A két rivális csoport holtpontra jutott, némzetgyöngitő versengését meg kell szüntetni. Igv kezdett az Állam beavatkozni a szociális konfliktusokba.

A háboruutáni évek egészen 1928-ig nagyszabású gazdasági, különösen ipari tevékenység jegyében folytak le. Először össze kellett takarítani a romokat s aztán mindent újra épiteni. Uj államok s lázas tevékenység kezdődött. . . Közben Amerika hitelezővé lépett elő. Őrülten fokozta a termelést s beállott a „prosperity“. Viszont néhány európai ország lerongyolódott s ennek következtében politikai helyzete is bizonytalanná vált. Azután jött az 1929-iki válság s az autoritárizmus reakciójára vezetett. A krach, a munkanélküliség, a nyomor láttára közömbös maradhatott-e Európa? Vissza kellett térni tehát az inter- venciónizmushoz, támogatni a bankokat és visszaeső iparágakat, a szociális bajok leküzdésére pedig rendet teremteni a munkafeltételek korul! Joggal vagy jogtalanul, de az eseményekért a liberális-rendszert és az ezt- betetőző kapitalizmust okoltak s igy

Mi tartalmaz az aj kSzoktatásüggf törvény ?

Stents'késések az igazgató hatásköréről, a beniakásokrói és a tantiiimeníességről

III. közlemény«

45. cikk. Tanügyi kérdésekben az igazgatót az osztályfőnökök segítik munkájában. Az osztályfőnököt az illető osztály végleges tanárai közül az igazgató jelöli ki. Az. osztályfőnöki teendők kötelezőek. Az ősz- j tályfönök az osztály tanárainak értekezletén elnökö! és köteles a hét utolsó napján ezen az értekezleten a következő hétre munkarendet készíteni é3 vigyázni arra, hogy minden tanár a többivel egyetértőleg szabja ki a tanulóknak az elvégzendő munkát, hogy a tanulók megterhelését el lehessen kerülni. Az osztályfőnök havonta egyszer gyűlésre hívja egybe a szülőket a végrehajtási utasításban megállapított módoza- j tok szem előtt tartásával és meghallgatja j megjegyzéseiket, ugyanakkor pedig érdeklő- ! dik a tanuló ifjúság magánélete, egészségi állapota, stb.-röl. Ezeken az értekezleteken

a tanárokon kívül az illető országőrpa- lancsnokok is résztvesznek.

Az osztályfőnök felügyel a tanulók iskolában és iskolán kiviil való viselkedése felett. A fegyelmi vétségek ügyében a felső tagozaton az osztályfőnökök minden osztályban tiszteletbeli döntőbiróságot alakítanak a tanulók köréből, akiknek az a rendeltetésük, hogy megállapítsák a kihágást elkövető tanulók kilétét, a szükséges rendszabályokat az osztályfőnök hozza meg.

Az osztályfőnök a bölcsészettanárt az egyéni törzslapok szerkesztésében segiti és közli vele az országőrparancsnokok megjegyzéseit és adatait is. Felügyel a tanulók egészségi állapotára és az egészségügyi törzslapok rendbentartására. Az osztályfőnök munkatöbbletéért fizetésének egyhar- madát kapja rendes fizetésén kiviil.

46. cikk. — Az iskola ügyeinek igazgatásában az igazgató segítségére van az aligazgató, akit az igazgató felterjesztése alapján az iskola végleges tanárai közül a miniszté- -- rium nevez ki. Az aligazgató hatáskörébe lartozik az iskola igazgatása és gazdasági felügyelete az igazgató vezetése alatt.

47. cikk. — Az igazgatók semmiféle közhivatalt, vagy magánalkalmazást nem foglalhatnak el. Nem vezethetnek magáaintéze- teket, üyenekhen nem működhetnek, ma- gántanitást nem vállalhatnak és semmiféle szabadfoglalkozást nem űzhetnek.

48. cikk. — Az igazgatók az iskola épületében laknak, ingyen világítást és fűtést élvezhetnek. Ha az iskola épületében megfelelő lakás nem áll az igazgató rendelkezésére, ehelyett megfelelő lakáspénzt kap, amelynek összege helységenként változik. Az igazgatói fizetés összege tanári fizetésüknek ötven százaléka.

49. cikk. — Az összes tanulmányi, fegyelmi és adminisztratív ügyekben az igazgató segitségére van a tanárokból és or- szágőrnarancsnokokból álló iskolai tanács, melynek az igazgató az elnöke. Gazdasági kérdésekben minden gimnáziumnak és líceumnak saját gondnoksága van, melynek az igazgató jogszerinti tagja.

50. cikk. -— Az iskolák irodai személyze- ie:. titkárok, segédtitkárok, könyvtárosok, könyvelők, pénztárosok, őrök, akiknek hatáskörét külön utasítás szabályozza. Az adminisztratív személyzet járandóságait (a nemzetnevelésügyi minisztérium költségvetésében szereplő titkárok és iskolaorvosok kivételével), valamint a szolgaszemélyzet járandóságait 'az iskolai gondnokság fizeti ki, amely ezeket az összegeket költségvetéséber bevezeti. Ezek az összegek a minisztérium fizetési kimutatásaival összhangban kell legyenek. Az iskola adminisztratív és szolgálati személyzetének létszámát a minisztérium állapítja meg és hagyja jóvá.

51. eikk. —r A középiskolák fenntartása az államot terheli. Az állam köteles a tantestület, az iskolai orvosok és titkárok járandóságait fizetni.

52. cikk. — Az iskola helyiségének jókarbantartása és az iskola gazdasági irányítása az iskolai gondnokság hatáskörébe tartozik. Ezek hajtják be a tanulóktól a tandijat, amelynek összegét minden év elején a miniszter hagyja jóvá és amelyet a jelen törvényben és az iskolaszék törvényében megállapított célokra lehet csak felhasználni.

V, fejezet

Felszerelés

53. cikk. —- Minden középiskolának a következő felszereléssel kell birnia — a rendes előadóhelyiségeken kívül:

a) tanári és ifjúsági könyvtár;

b) rajz- és zeneterem;

c) tornaterem a szükséges tornaeszközökkel;

d) orvosi rendelő az ifjúság számára;

e) a földrajzi, történelmi és természetrajzi oktatásra szolgáló szemléltető tárgyak részére szertár;

f) kísérleti előadóterem;

g) kézimunka- és szakmunkaterem;

h) konyha, mosó- és vasalóhelyiség a leányiskolákban a háztartástani előadások számára;

, i) ezen kiviil lehetőleg minden középiskola gondoskodjon, anyagi lehetőségei határán belül egy kápolnáról, ahol az ifjúság számára istentiszteleteket lehet tartani.

egyszerre bekövetkezett az államhatalom megizmosodása még a liberális rendszerben élő országokban is. Németország a maga részéről felrúgta a weimari demokráciát és beállította a nemzeti szociálizmust.

*

Ekkor már két olyan állam létezett Európában, ahol már szépen el lehetett szemlélődni az állami totalitarizmus törzsfejlődésén“: Szovjetoroszország cs Olaszország. Igaz, hogy: „comparaison n‘est pás raison“ s a mindent egyetlen társadalmi osztályra, a proletariátusra alapozó Szovjet nem hasonlítható össze a fascista totalitarizmussal, mely az egész nemzetet azonositja az Állammal, itt, hogy úgy mondjuk, a Nemzet valósággal az állam cmanációja. „Az Állam alkotja a Nemzetet és a Hatalmat formába önti“ — mondja a Dnce. — A két totalitarizmus között mégis van közös vonás: a Nemzet (vagy osztály) felszívódása egyetlen pártba. Moszkvában csakúgy, mint Rómában az Állam egyetlen párt. A módszerekben persze már kiütköznek az ellentétek: a kommunista állam kezében tartja az ipart,

54. cikk. — Uj iskolák alapítása, iskolák megnyitásának engedélyezése és uj osztályok létesítése, %ralamint iskolai építkezések tervezése csak az 53. cikkben felsorolt egészségügyi és anyagi feltételek tekintetbevétele mellett történhetik.

55. cikk. — A középiskolák mellett bentlakások és étkezdék is működhetnek. Ezek az iskola kiegészítő intézeteit képezik és mint ilyenek, az iskolaszék felügyelete alá tartoznak. Minden tartományban valamelyik középiskola mellett bentlakást is létesítenek a vidéki tanuló ifjúság elhelyezése céljából.

56. cikk. — A középiskola igazgatója ellenőrzi a diákotthonokat, de nem lehet ugyanakkor annak igazgatója. A bentlakó intézetet egy, a tanári kar kebeléből kinevezett igazgató vezeti.

A bentlakó növendékek ösztöndíjas és fizető növendékek lehetnek. Ösztöndíjakat

kereskedelmet, mezőgazdaságot. A fascista állam azonban meghagyja a megántulajdont

és az egyéni kezdeményezés lehetőségét. A * végeredmény azonban mindkét esetben ugyanaz: az Állam irányítja a közgazdaságot a kollektivérdekeknek megfelelően, mellőzi az egyéni érdekeket s a szabadtermelés helyébe a fegyelmezett, szervezett termelést állítja.

Ma már csak három nagyhatalom maradt hü a liberalizmushoz s bár Franciaországban a közgazdaság szabad, a szociális konfliktusokban az államnak ma is csak konzultatív szerepe van, — mégis a vasút és hadiipar államosítása nagy lépés az étaizmus felé; Amerikában pedig a rooseveltizmus feltűnően hasonlít az irányított gazdálkodáshoz...

A tekintélyországokban az Állam alkalmat talál polgárai világszemléletét is, már csirájában, saját képére alakitani. Igaz, hogy az intellektuális kiképzés szálai például Franciaországban is az Állam kezében futnak össze. De nincs például köztársasági konformizmus. A tanár lehet meggyőződéses

csak szegény, román állampolgár szülők jól tanuló gyermekei kaphatnak. Eyégből az í. osztályban versenyvizsgát rendeznek, a többi osztályban az ösztöndijat az évvégi általános osztályzat alapján osztják ki.

Az ösztöndíjasok ellátása állaraköltségen történik és azt a nemzetnevelésügyi minisztérium költségvetésében előirányzott .összegekből vagy az iskola saját alapítványaiból fedezik.

A fizető tanulók az iskolai hatóságnak az év elején megállapított összeget fizetik. Ha a fizető tanulók létszáma meghaladja az in- ternátus befogadóképességét, akkor a jelentkezők között szintén versenyvizsgát tartanak.

Az Ösztöndijak 10 százalékát a hadiárvák, a szegény sorsban élő badirokkantak jól tanuló gyermekei és a külföldi románok gyermekei részére tartják fenn, pályázat mellőzésével •— kizárólag a tanuló évvégi bizonyítványa alapján.

Az ösztöndíjak 40 százalékát földművelők gyermekei kapják, azonban pályázat alapján. Egyenlő osztályzat esetén az ösztöndijat az a tanuló kapja, akinek az apja nagyobb- számu családot tart fenn.

58. cikk. — Az ösztöndíjas és fizető tanulók internátusokba való felvételét, valamint a bentlakás belső igazgatását külön utasítás szabályozza.

59. cikk. — A középiskolai tanulók a következő feltételek mellett nyerhetnek tandíjmentességet:

1. A hadiárvák és a hadirokkantak gyermekei, ha az előző osztályt sikerrel végezték, teljes tandíjmentességet élveznek.

2. Aktiv tisztek és a tantestület tagjainak fiai, ha javítóvizsga nélkül végezték az előző osztályt és ha a szülőknek csak az egyike tölt be állást, tandíjmentességet élveznek. Nem részesülnek tandíjmentességben azok a tanulók, akiknek szüleik mind a ketten közhivatalt viselnek, kivéve azt az esetet, ha háromnál több gyermekük van.

3. A hadiönkéntesek gyermekei, valamint a ..Mikai \ iteazul“, „Virtutea Militara“, „Steaua Romaniei“, „Bărbăţie si Credinţa4“ és „Virtutea Aeronautica“ érdemjelekkel kitüntetett szülők gyerekei, ha legalább hetes általános osztályzatuk van és bebizonyítják, hogy nincsenek jó anyagi helyzetben, szintén tandíjkedvezményben részesül, nek.

60. cikk. — Minden középiskolában iskolaorvos működik, aki köteles a tanulók egészségi állapotára és az iskola helyiségeij nek tisztaságára felügyelni.

A fiúiskolában férfi-, leányiskolában női j orvosok működnek. Női orvos hiján férfi- orvosokat is lehet kinevezni leányiskolák- j Lan, de nem véglegesen.

61. cikk. — Az iskolaorvosok kinevezése az egészségügyi törvény által megállapított szabályok szerint történik. Csak olyan orvos nevezhető ki iskolaorvosnak, aki az egész* ségügyi törvény követelményei mellett még a következő feltételeknek is megfelel, és pedig: Két éven keresztül orvosi gyakorlatot folytatott vidéken és nem tagja az Orvosszövetségnek.

(Folyt, kövi) * I

Elsőrendű vonallá építik át a Nagyszeben—Fogaras vasúti vonalat. Fogarasről jelentik: Az államvasutak gyors ütemben

épiti át a Nagyszeben—fogarasi vasútvonalat elsőrendű vonallá. A sinek kicserélése már Alsó-Uesáig megtörtént, ahol nagyméretű gyárépítés folyik. Ha a hidak kicserélése is megtörténik, remény lehet arra, hogy a Fogaras—Szeben közötti utazás időtartama a mostani 3 és fél óráról két órára csökken. Tervbe vették a Fogaras—brassói útvonal átépítését is, amely esetben Foga-; ras fővonalat kap és szervesebben bekapcsolódik az ország forgalmába. Azoknak isi előnyt fog jelenteni ez az állapot, akik a Kárpátok ritka-szép kirándulóhelyeit akarják felkeresni.

royalista, vagy kommunista, csodálhatja, vagy megvetheti az „Ancien régime“-t, NaI poleont, vagy a Ilí-ik Köztársaságot, ezért őt semmi baj nem érheti. .. ;

Mi hát a modern állam fejlődéstörténetéből levonható következtetés?

Egy nagy kérdőjel!

A kérdőjelet, sőt kérdőjeleket az olvasó valószínűleg már fel is tette e vázlatos fejtegetés végére: Ellenállhat-e a legyengült és nyugodt viszonyok között elpuhult liberalizmus a totáiitáris államok dinamizmusának a mai nyugtalan és kiegyensúlyozatlan korban, amikor fiatal népek fiatalos energiával gyülekeznek a rendezett, fegyelmezett, egységes „fascia“ körül?

Vájjon a liberalizmus engedékenysége árnyékában burjánzó fejetlen versengés, túltermelés és munkanélküliség nem igazolják-e az állami intervencionizmust? Kérdések . . . Mert itt még az „aktuálissal“ kialakulóban lévő dolgokkal találjuk magunkat szemben, a Tudomány szerepe pedig nem az értékelés, hanem a tények megállapítása és esetleg magyarázata. Ineze Andor.