Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)
1939-11-14 / 263. szám
I 2 rrrrxzAK 1010 november 7 4. ult je legyen, hogy Irgalnbb részben kitisz• tilsa ezt nz tugias istállóját n pártpolitika ^zenns ősétől," I RDF.KKS I I I I I <.II» Si K \ Kl- SFBBSÉG1 KI RIM SRC»! V to\ábhiukhan a külötilcgr.s erdélyi er- »Irkakról beszélt cs ezután a kisebbségi kertiéire térve. íny folytatta:- Uraim, kisebbségi kérdés ran. Iz erdélyiek mindig értettél: ehhez n problémához, (< politikai pártol: azonban kihasználtál: a kisebbségek helyzetét, mert a kisebbség áruló volt szerintük, ha nem akart a kormány mellett indulni u választási harcban, viszont, ha hivatalos jelöltre adta szavazatát, akkor egyszeriben nagyobb hazafi lelt a megválasztottból, mint mi. erdélyi románok. Igen. az idők megváltoztak, mert képzeljek el Önök. akik Erdély négy sarkából gyűltek nie össze, ha a politikai pártok idején valaki a/t mondta volna: ..oldjuk inog a kisebbségi kérdést úgy. ahogy Őfelsége a király kezdeményezte. ma a problémák jórészt' meg- oldódott volna és olyan alap létesült volna, amelyre építeni lehet, akkor minket megvesztegetetteknek és hazaárulóknak kiáltottak volna ki.'1 Gyulafehérváron kinyilvánították. liogv nem akarunk elnyomottakból elnyomókká válni, hála II. Károly királynak. ma ez a magas koncepcióból eredő inunkafrout megvalósult. Hogyan? kivárjam, hogy a kisebbség szeresse ezt a hazát. ehhez szükséges, hogy mi. államalkotó elemek, olyan intézményeket és közigazgatást létesítsünk hogv jobban érezze macát, mint bárhol máshol, hogy ne kelljen átka- esintania a határon, hogy érezze, hogy ez az 5 hazája; velünk együtt kell szenvednie velünk együtt kell diadalmaskodnia és velünk együtt kell szeretnie hazáját. Elégtételül szolgál nekem, hogy o napirenden egy magyar szánok felszólalása is szerepel. Uraim! Mostanáig azok az urak. okik n NUF kebelében a Magyar Nepközösség tagjai, bebizonyítottál: lojális magatartásukat és -.zol'dci'iiás tkot ezen haza éld<1.vitel. Öiülök, hogy egyikük beszélni fogé’ Vaida-Voevod felszólalásában most a német kisebbségek és szórványok kcrdc«ér- tért át és fájdalommal állap.tt<Ua meg, hogy ezeket a román állam intézményei és szervezetei utján szinte mesterségesen i <11, hot'v arra az öntudatra ébressze, hogy ők a nagy német nemzethez tartoznak, mert so kan közülük, egyes lével)gö papok vezetése alatt olyan útmutatást kaptak, hogy rtia is mflgvnrokiiak vallják magokat. Nekünk folytatta Vaida-Voevod kirúlyj tanácsos nincs ellenvetésünk. Ln elismerem azt a magyart, aki azt mamija, lói állam polgár t vagyuk innel.- az országnál;, de származásom magyar. Kérem az államtól mint .■»hogv azt az állam el i- ismeri minden vonalon a szervezkedés jogát. De, uraim, neu» bimm megérteni, hogy valaki elhagyja nemzetiségét és más nemzetiségre térjen át, holott jól isim ri származását. A jelen körülmények között láthatják, hogy ezeknek a sváboknak és szászoknak egyetlen képviselőjük sínes jelen. Nem szabad utánoznunk azokat a hibákat, amelyek nekünk a magyar uralom alatt annyi szenvedést okoztak. Minket nem szabad. hogy a nagyzás hóbortja elfogjon és et- nemzetlenitő akciókat kezdjünk, mert láttuk. hogy ezután hova vezetett a magyar politika. I áttnk a magyar állam helyzetét AZ áttelepítések kérdése Yaida-Á orvod királyi tanácsos megemlékezett az áttelepítések kérdéséről is. Kijelentette, hogv helyes elgondolás, ha Délti- rolból vagy a Balti-államokból őshazájukba akarják visszatclcpiteni a németeket, ez azonban nem lehet végleges megoldás. Mi lesz azokkal, akik mégis ott maradnak? Ezek nem lesznek többé németek? Ha tehát az. áttelepítés nem megoldás, akkor uj megoldási formát kell keresni. Feltesszük a kérdést, hogy mi ez a megoldás? Ez a megoldás csak egy lehet: Igazságos és méltányos kisebbségi politika az. egyenlő jogok és egyenlő kötelességek alapján. Vaida-Voevod királyi tanácsos a továbbiakban rátért az uj alkotmány hozatala által teremtett uj helyzetre, a Nemzeti Újjászületés Front megszervezésének döntő szükségességére és annak a reménynek adott kifejezést, hogy az egybegyűltek valamennyien megértik és végrehajtják küldetésüket. Ezután elfoglalta elnöki székét, a nagygyűlést megnyitottnak jelentette ki. Vidor Moldovan NUF főfiíhár üdvözlő beszéde Vaida királyi tanácsos beszéde után Victor Moldovan, a NUF vezértituáta tartott lendületes beszédet. — A románság erejétől duzzadó Szamos- tartomány büszke arra, hogy itt az erdélyi szellemiség várában vendégelheti meg a Nemzeti Újjászületés Frontjának első nagyarányú gyűlését — mondotta beszédében. Azért kértük magunknak ezt a tisztességet és ezt az ünnepi örömet, hogy innen a történelmi emlékek és nemzeti harcok, a szenvedélyek és győzelmek ezen városából adjunk kifejezést legelőször Őfelsége II. Károly király iránti hódolatunknak. Küldjük Neki Uraim és Testvéreim legjobb kívánságainkat és gránit sziklánál is erősebb hitünket és azt a tántoríthatatlan elhatározásunkat, hogy Istentől ajándékba kapott napjainkat kizárólag a Király és az ország szolgálatába állítjuk. Azoknak az intellektuelleknek nevében, akiket képviselek, köszönöm a megjelent magas méltóságoknak, hogy jóakaiattal meghallgatják kívánságainkat — mondotta a továbbiakban — és szeretettel köszöntőm Constantin Argetoianu miniszterelnököt, Constantin Ginrescut, a Nemzeti Újjászületés Frontjának miniszterét és az összes minisztereket, akik lelkes gyűlésünket megtisztelni voltak szivesek. A mi hagyományos vendégszeretetünkkel fogadjuk őket körünkben és arra kérjük, hogy meleg és testvéri szivvel és teljes bizalommal tekintsenek be az erdélyi lélek mélyére, bogy lássák meg ott reménységein* két és felajánlott szeretetünket. Dr. Bariba Ignác beszlde Abban a pillán altiban, midőn a Legfőbb Kezdeményező a Nemzeti Újjászületés Frontijába való felsorakozásra kiadta a jelszót, a romániai magyar kisebbség lelkesen válaszolt a felhívásra. Saját népére támaszkodva, mely magában foglalja valamennyi társadalmi rétegünket és foglalkozási csoportjainkat, ma a magyar kisebbség, mint a Nemzeti Újjászületés Frontjának egyik alosztálya készen áll az állami élet újjászervezését célzó törekvéseik támogatására: mert hiszen a Front, mint a minden társadalmi különbségtől men- tes egyetlen politikai szervezet, befelé is, kifelé is valamennyi őslakó nép egyöntetű akaratát, fejezi ki. A közülünk azóta eltávozott kiváló férfiú, a volt miniszterelnök, Armand Cal Inesett volt az, aki megalapozta a Beszédének további részében a Nemzeti Újjászületés Frontjának fontos szerepéről és azokról a célkitűzésekről beszélt, amelyekkel az egységpárt alapitói a politikai küzdelmek áldatlan korszaka után az épitő munka arcvonalat létesítették a jobb jövendő megalapítására. Nagy lelkesedéssel foga* dott beszédét az alábbi szavakkal fejezte be: Kérem Önöket, tolmácsolják őfelségének gondolatainkat, akarásainkat és megingathatatlan elhatározásunkat és mondják meg őfelségén ek, hogy az erdélyiek sohasem felejtik el azt a királyi megtiszteltetést, amelyet Erdély őfelsége emlékezetes szavaiban nyert: ..Bomán műveltségem alapját a Rasinari vidékéről való tanítómesteremnek, Cioncanak, köszönhetem, aki Saguna mitro- polita hitvallását hordta macában * ő csepegtette Románia Uralkodójának leikébe az örökké elválaszthatatlan román nemzet eszményét. így beszélt a király Erdélyről. Miniszterelnök Ur, biztosíthatja őfelségét arról, hogy tudjuk mivel tartozunk ezért az ér- zésnyilvánitásért és arról, hogy az áltula kezdeményezett román megújhodásnak Erdélyben mély és megingathatatlan gyökerei vannak. Éljen a Király! Ezután Vasile Filip, a földművesek képviselője, Stroia Joan, a kézművesek képviselője és Pascu Valér, a kereskedők és iparosok képviselője mondottak lelkes hangú beszédeket, majd dr. Bartha Ignác képviselő tartott beszédet a Magyar Népközösség nevében. Cluj, StP. Regina Mapia 46. üdvözletét hozom, örömmel köszöntőm Önöket 1 i Constantin Argetoianu miniszterelnök iir, aki az ország élén áll, kiváló \ ezéregyéniseg s — őszintén elmondhatjuk — sorainkban általános megbecsülésnek és reményteljes bizalomnak örvend. Tudjuk, hogy ez a bizalom meghozza a maiga jutalmát és ime, máris rámutathatunk a legutóbbi kormány- intézkedésekre, melyek a kisebbségek rég húzódó némely sérelmét orvosolták és megnyugtató eredményt hoztak. Tanúi leszünk az itt elhangzó miniszterelnöki szavaknak, melyeket nemcsak mint a Trón első tanácsosa fog elmondani, hanem mint a mi legfelsőbb döntöbiránk is, miként önmagát Constantin Argetíoianu nevezte. Mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy a Miniszterelnök ur nemsokára elhangzó s a magyar kisebbséghez is szóló szavai melegséget lopnak szi- vii ükbe. Silviu Dragomir kisebbségi miniszter ur az 1918 december l*i határozatokra hivatkozva, Aradon a következő kijelentést tette: j „Két" elszigetelt nép vagyunk, akik oltalmat kerestünk a Duna széles völgyében, a Kárpátok védelmi övében, szétválasztván a szlávok és germánok mérhetetlen tömegeit. A mi ezredéves fennállásunknak titkát abban a tényben kell keresnünk, hogy a két nép egyetlen tömböt alkotott és határaink mind Keleten, mind Nyugaton egymást védik és kiegészítik.“ Azután hozzáfűzte: ,,Mint az előre nem látható veszedelmeket rejtő, fekete felhőket szét- repesztő villám, a mai idők minden más időszaknál világosabban rajzoljáx elém a sorsmeghatározta közös küldetést.“ Íme, Uraim, két nép ugyanazon küldetéssel és ugyanazon sorsban. Az idézett szavakat úgy tekintjük, amint azt Constantin Giurescu miniszter ur is mondotta a szellemi foglalkozásúak üdvözlő szavaira: „Kitartani egy inon és megvalósítani a kitűzött célt.“ A mi utunk egyenes, a mi célunk szent. Védjük, amint erre maga Vaida koronatanácsos ur is biztat, ősi hitünket, nyelvünket, szokásainkat, visele» j tünket és dalainkat, vagyis mindazt, ami kultúránk sajátossága, hozzátartozik az e földön kialakult történelmi hagyományainkhoz. Védjük jogainkat, hogy a romániai magyar kisebbség élettere elismerést nyerjen. Soha el nem homályosuló célunk: a közfó. Ennek melegsége sugározza be jótékony közéletünket, mindannyiunkat, kik nemzetiségi különbség nélkül felsorakoztunk a Nemzeti Újjászületés Frontjába. j Éljen a Haza, éljen a Király és Fia, Mihály vajda, éljenek a kormány és a NUF tagjai. Beszédét magyar nyelven mondott köszöntéssel fejezte be: itJó egészsé« get!“ Dr. Bartha Ignác nagy tetszéssel fogadott beszéde után C. Giurescu, a NUF midiiztc* re lépett a szónoki emelvényre. Giurescu miniszter Beszéde A miniszter a következő be62édet auon dotta: — Mikor átveszem a szót Szamos-tarto* mánynak ezen nagyszabású gyűlésén, gondolataim akaratlanul is a múltba szállnak. Látom hogyan folyik az itteni nép élete, visszaemlékezem a megelégedés és öröm óráira és ismét látom: milyen óriási helyet foglal el lelkűnkben és szivünkben Erdély. Engedjék meg tehát, hogy szeretetünkkeí együtt hódolatunkat is kifejezzük, mely a nemzet ősi földjét megilleti, ezt az ősi földet, melyben az első vajda nyugszik, aki az egyesülést megvalósította. Azt gondoltuk, hogy itt Erdélyben kell elkezdődnie a nagygyűlések sorozatának, mely a keretek szervezési munkájával párhuzamosan, 6orra a tömegek tudomására kell hozza a Nemzeti Újjászületés Frontjának alapeszméit és azokat a célokat, melyeket követ. „NEMZETI ESZME“ A „Front“ legelső alapja a nemzeti eszme. ! Hiszünk benne és harcolunk ennek az eszmének minden téren való, mentői hatalmasabb megnyilatkozásáért. Tevékeny nacionalizmust akarunk, nem formailag, de tartalmilag. Nines szükségünk szóvirágokra, ezek semmit nem oldanak meg, sőt ellenkezőleg: annál több súlyt fektetünk a tettekben megnyilatkozó nacionalizmusra, mert erre vau szükség elsősorban közgazdaság, ipar, mesterségek és kereskedelem terén. \issza kell hódítsuk a tért, meg kell értetnünk az ifjúsággal, hogy nemzeti szempontból hasznosabb és hazafiasabb dolog, ha vállalaton, műhelyt, román üzletet alapítanak, mint az, hogy meddő kritikákban éljék ki magukat és szóbeli tiltakozásokat hangoztassanak, hogy aztán állást követeljenek az államtól. A nacionalizmus ezen gazdasági alapja kasz- nos s a Nemzeti Újjászületés Frontja tehát teljes erejével támogatja azt. VIDÉKI VEZETŐK KIVÁLASZTÁSA A „Front“ másik vezéreszméje a vezetőség, tehát a legjobbak kiválogatása. Nem azok kiválasztása, akik beszédben ügyesek, mint az sajnos igen gyakran megtörtént • de azoknak kiválogatása, akik legjobba.» tudnak dolgozni. Népünk sokra becsüli azt, aki • tökéletesen tud elvégezni valamit, annyira, i hogy azt az embert, aki becsületes és tevékeny, „dolgos embernek“ nevezi, mirt olyant, mint aki valamely dolgot szépei» ?! tud végezni. Nos, ilyen embereket akarunk, mint titkáiokat a falvak, járások, varosok, megyék és tartományok élére helyezi.». Megtörténhetik azonban, hogy sokezer k.- választott között is akadnak nem arra vajók. Tévedések történhetnek, de tudja meg mindenki, hogy semmíe3etre sem taréjuk fenn a tévedéseket. Amint tudomásunkra jut, hegy ebben és ebben a városban, járásban, vagy megyében valamelyik tPkár nem áll a „Front“ nemzeti és erkölcsi követelményeinek magaslatán és ez bizonyítást nyer a vizsgálat folyamán, az illető titkárt haladéktalanul elbocsátjuk. A Nemzeti Újjászületés Frontjának tagjait a városokban és falvakban egyelőre csak ideiglenesen választjuk meg és csak egy év múlva lehelnek végleges tagjai a Frontnak. Hogy valaki a Front végleges tagja lehessen, tettekkel, munkával és hittel kell bizonyítania, hogy érdemes erre a tisztségre. A Front tagköuv- vecskéje a megkülönböztetés jele s aki birtokában van ennek, büszke arra, mert másoknál előbbvaló. SZERVEZŐ MUNKA’ A községi titkárok mellett a helység vezető gazdáiból tanácsot alakítanak. A tauáea segíteni fogja munkájában a titkárokat és különös jelentőséggel bi. Kebeléből választják a falvak és városok vezetőségé*, azaz a primárt, segédprimárt és a vezetőiig többi tagjait. A KISEBBSÉGEK IS RÉSZT* VESZNEK A SZERVEZKEDÉSBEN [ A Frontinak ebben a szervezkedésében megértő szellemben helyet adunk a népi kisebbségeknek. Tiszteletben fogjuk tartani ai Calinescu voiti mi» riszterelnük által megkötött egyezményeket és ezeket maradéktalanul aK kalmazni fogjuk. Mikor valaki tudatában van jogainak és hatalmának, kön.v- nyü másokkal is megegyezni. Ez ai román állam esete. ( FELHÍVÁS A MUNKÁRA E két főszempont: a nemzeti eszme és kiválogatás érvényesülésének biz« román es a kisebbségi népek békés és tartós együttélésének lehetőségeit. Hz a nagy államférfi kötelezettséget vállalt, hogy a bennünket, mint őslakó népet megillető összes jogokat eLisme* ri s ez az ígéret megmásitihaitatlan biztosíték számunkra, hogy a törvényhozó testületek megnyitása alkalmával elhangzott Trónbeszéd szavainak érteU mében fog testet ölteni a királyi aka* rat. Vaida Sándor koronatanácsos ma elhangzott szavai bizalmat és uj hitet öntenek sziveinkbe. Különös örömünkre szolgál, hogy a NUF elnökét, Constantin Argetolanu miniszterelnök urat, a NUF miniszte- rét, Constantin Ghíreseit urat és Sil° viu Drurjomir kisebbségi miniszter urat mai itt körünkben üdvözölhetjük s amikor a romániai magyar kisebbség 1
