Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)

1939-10-08 / 232. szám

T:l IKK 7 fiK

If) 3 9 október H.

SCSI

'o'/if, limn/ t>> s:u:<dékb<fn Ieriţl{/('l lobbseyiifh nerd /trillául l\ibt- f'oros; /.v tu/, altoi a néps:,,m

nUtas lu\"hh ninimiit,t/hi, /jof/f/ o kosstif/ih A imiA' p '.('M///.<> Iriu/in'l.

1 l»l»i‘ii ,i Oms/m s/ág. \us/ira vs Nv* luvlois jn I Nlt'l*«"»? ki\/.:tk*'o|t okimban :i luau Jmgv<! lakosságot barbár módon ofdo/Uk r nyomták. Mil\»r u ruiu(fifli Kitolniuk politikus11! el a: ikbimot de- ni<>knit,r uU<*mtriik neoc'lrk. kclséi/teli * nül so jut rendszereikre t/ondoUuk', uv g a/»-»!». ;ik k v/t a/ ors/ágoi kormányozlak, löblmyTí* arisztokrata, vagy I»*• niis/|i>kr ln nagybirtokosok rs g'/dag «• rl»•!M11 sí i osztályhoz inrto/ök \ <»ll;ik.

kiknek s'.emelten a lengyel nép nem | * len dl egyebet tlo’gozó liiiinyni1 \ rinul*

s.'erl a lakosságú ik csak Iá s/á/.iU'k' Iáim gátló. V ga/dnság: jólét és kulturális s/iliMVial lelimva'üitl s <>tt. almi Poros/- ers/ág és Ausztria évszázadok munkái a*

I

\ a.l fejlesztett. húsz év leforgása alóli pusztaságok keletkeztek. \ Visztula már majdnem ha jó? halápiul a falvak és ' a* rosok mi .'más állapotban vannak.

A német-lengyel háború okai

Német >is/ag e /el a/ országai *iirli lő ' iszonyhakart kerülni. I ái masa in is megkíséreltem t933 ban és l Dal-hon. Volt idő PAsudszki életében, mikor ez lehetségesnek látszol I/920*ig több. mint egy és fé'mil’ió német volt kénytelen kivándorolni n leg- szükségesebb holmijuk nélkül.

Mikor 1938*ban Oivi \ dékéí Lcngvelor- s/ágnak adták át. n lengyelek ugyanezt •• módszert alkalmazták n csehekkel is. E körülmények inogsziintet ősére irányuló német kísérletek valamennyijét a lengyel vezetők gyengeség, vagy tudatlanság jelének tekintették. Mivel a lengyel kormány Daaizigba-n is gy akarta biztos tant uralmát,

hasznos javaslótokkal szerettem volna valame'yes megoldást biztosítani. A Németország által vnlfi bekebelezést ts a danzigi lakosság akaratának megfelelően, de a- állítólagos lengyel jogok érintése nélkül. Hogy akkor ultimátumról lelt volna szó, merő liazugság. Az 1939 márciusaiban a lengyel kor* mányna.k átadott javaslatok csak azok az elgondolások és eszmék voltak, amelyeket már régen megbeszéltem Beck Tervivel kuni gy miniszterrel, mikor ezeknek a javaslatoknak megvitatását kértem, ajánlottam, hogy- Lengyelország vegyen î észt a, szlovák állam függetlenségén- k biztosításában De a lengyel kormány ezen javaslatok megbeszélését visszautasította és két okból tette: a soviniszta elemeknek ntm állott szándékában a danzt- <ji kérdés megoldás(l, hanem abban a reményben éjitek, hogy megtámadhatják és meghódíthatják a birodalom területét. Ezekben a vágyaikban nemcsak Kelet* Poroszországra szórakoztak, hanem Po- fmeránia és Szilézia odacsatolását is követelték, úgyhogy , • a határt az Odera vonaláig akarták meghúzni, sőt a- Elba vonaláig is gondolták. A lengyel kotorni szaklapok a német hadsereg tehetetlenségéről irtok, a német katona gyávaságáról és a német fegyverek alsóbbrendűségéről. ; •

Az, aki a német hadsereget megsemmísi- teni és Berlinig eljutni akart, nem valami szakképzetlen és ismeretiem egyén

volt, hanem maga Rydz Sin g'v. Más állam nem tűrte volna ezt ok A második «ka a nemet javadatok c'ut.iM.'ásármk az z szerencsétlen b'zto»rck*igci» gt lés, i' inif olyan állam részére tettek, milyet nem fenyegettek, amely azonban kér vHághatal«m fedezetét érezvén, azr luit«’, hogy kockázatokat* engedhet meg

magának,

. örült ambícióim követeié eivel“ szemben. Rögtön valóságos rerrorVend^ert vezetet: be u kisebbségek ■ellen. Nem feladatom, hogy a fehéroroszország' és ukrán kisebbségekről be*/éljek, mer*l ezeknek a védelmét Oroszország ver.le á’. kötelességem azenban. hogy emlékeztessek a nemeteknél*.- százezreire. Olyan helységekben, ahol a né merek százai éltek, ma mír egyetlen német ..'ni található: a férfiakat kivégezték, az asszonyokon erőszakot követtek <d, a iá* ny kai megbec^telenitettck és m göi'ék- ! 1 593*I>n*n. Sir George diplomáciai jelentései- J ben azt irja az angol kormányműk, hogy a lengyelek jttiemz.ő vonása a kegyetlenség és erkölc'telenség. Ez a k«^gyetlenség azó'a sem változott. Ami ebben az országban az utóbbi hónapok cs az utóbbi négy hét a'att történt, kész vádirat ezen „ugyr.«vc- zerr át'*anv‘ vezetősége *ellen, melyr állam ■ eljesrn Híjjával volt a néprajzi, történelmi, művelődési és erkölcsi létfő’-tételeknek. Ha ezen kegyerlenségcknek csak *egy százaié* ká: kellett vcina elszenvedniük angoloknak 1 valahei a világon, tv brit apostolok méltat* j Ia*nkodása határtalan, lienne, most pedig ál* j szvai.eskető módcu ítélik el •,-* német és I eresz nnagajrartist.

Kezességet nyújtani ennek az államna.!^ nem jelentett egyebet, mint a pusztulás* | j n:>k valóságos előidézését.

j A lengyel kormányhoz intézeti: német fi*

. gyelmezterés, hogy (ne küldjön több ulti- I mátumot Danz'gba, azt er.edményezre,

Î hogy a Danzig felé vezető közlekedő i hd*

I '-ózarot elvágták. Az m figyelm-eztérésünk, i hogy ,a lengyelországi .németek bánt aim a* zását és lemészárolásái hagyják abba’, csak szaporitorra a kegyetlenségeket és az általi* ■nos mezgósi'ást eredményezte. Ez wz állam néhány hér alatt összeomlott s a német rá* ráadások :e'-je;en elseperték a térképről a Versailles*» meggondolatlanság egyik bi*

’ zonyitékát.

„Az orosz és német közös érdek“

— Danzigban tartotjt beszédemben már rámutattam arra, hogy Oroszország megszervezése egész más alapelvek nyomán készült, mint a miénk. A A szovjetorosz köztársaság — szovjetorosz köztársaiság, mig a nemzeti szocialista Németország — nemzeti szocialista Németország. Egy dolog biz~ tos: abban a pillanatban, amikor két állam kölcsönösen tiszteletben tartja a különböző kormányzati rendszereket és ezeknek a kormányzatoknak elveit, j akkor egymással szemben a katonai tevékenység azonnal megszűnik. Mintegy hónappal ezelőtti kijelentettem a birodalmi gyűlés előtt, hogy a német— szovjetorosz megnemtámadási szerződés egy kereszíutat jelent Németország külpolitikájában: hosszú időre tartós együttműködést biztosit Németország és Szovietoroszország között és eltörli Európa egyik legíenyégetőbb körzetét veszedelmes jellegével együtt, miközben egyik is, másik is eredményesen mumkálkodhátik saját keretei között az európai béke érdekében. Évek óta olyan célokat tulajdonítottak

) a német külpolitikának, amely egy îs*

I kolás gyermek agyában születhetik I meg. Abban & pillanatban, amikor Né- ; metország az éleítér konszolidálásán dolgozik, azon a téren, amely néhány i százezer négyzetkilométert jelent, ak- j kor annak az országnak szégyentelen újságírói, amely 40 millió négyzetkilométert birtokol a földiekén, kijelentik, hogy Németország a világ uralásáért folytatja a harcot.

i — A német—orosz egyezmények — folytatta beszédét Hitler — meg kelle“ ne hogy nyugtassák a világszabadságnak ezen ügyvédeit. Mert ezek a szerződések vitathatatlan módon kifejezésre juttatják, hogy az összes, idevágó következtetések, melyek szerint Németországnak aspirációi vannak az lírai, Ukrajna, Románia felé stb., csak beteg agyak szüleményei. Németország elhatározása egy ponton mégis rendíthetetlen: a birodalom keleti részén

egy békés, állandó és elviselhető helyzetet akar teremteni ş ezen a ponton találkoznak az azonos német—szovjetorosz érdekek. \ \

Az ujj határok

— Németország és a szovjet köztár“ saság egy tiszta és világos határvonalat jelölt ki érdekkörei között és mind* kelten őrködni fognak felette a nyugalom és a* vend fenntartása érdekében és hogy megakadályozzák mindazt, ami a két aláíró nagyhatalom kölcsönös érdekeit veszélyeztetik. Cél yolt a lengve! állam felosztásával

oly birodalmi határnak kijelölése, mely megfelel a történelmi, etnikai és gazdasági valóságnak; az egész terület pacifizálása a rend és a nyugalom helyreállításának szellemében; a német birodalom és az uj elrendezés alatt álló összes területek biztosításának garantálása; a nemzetiségek gaz- j dasági életének megszervezése és uj* 1

jás/erv ezése. A legjelentősebb feladat a/, etnikai teltételek uj elrendezést, vagyis u nemzetiségek olymódon törtem» v ÍKszatelcpilése, hogy a ilemorká- i ios vonala!, kifejlődése teljes legyen. Nem helyi jellegű problémáról, hanem széles feladatról van szó, mert Európa egész keleti es délkeleti része tele van Kis német népcsoportokkal. A nacionalizmus és a fajvédelem korszakában utópia volna azt hinnünk, hogy egyszerűen asszimilálni lehet egy magas- kuli líráin nép gyermekeit. Végül egyike az elsőrendű feladatoknak, hogy legalább egy részét eltávolítsák Európából a konfliktusokra okot adható eszközök nek.

— Németország és Sv.ovjctoroszor* szag megegyezlek, hogy támogatnijfog- iák az ilyen irányit törekvéseket. A német birodalom soha sem engedi meg, hogy a megformálás alatt álló lengyel , ütköző állam v iszályt keltó elemet ké- I pezzen a birodalommal szemben, sőt, I hogy incidenst idézhessen elő Német“ I ország és Szovietoroszország között.

Megvalósult célok és uj tervek

Beszéde további során Ildin- hangsu* iyo/i.i hogy a versa die-si d ktá'um szer- /oitu k beismerése, mely sz; r nt müvük létrehozása körűi lörléntek hibák, semmit se ni *:yért, mert a gyakorlatban nincs lehetőség sorúm nemű revízióra. A nem* ve1' szocializmusról beszélv. a Führer kijelentél!.', hogy ;i nom/eh szocializmus a rev’/iós törekvések megvalósítására iiMkull és fejlődőn ki H/ i mozgatóm kifejlődése — mondotta II Mer —- onnan íred, hogy 15 éven út kés.it az dnyo- molínk emberi és nenv/eli jogainak felülvizsgálása, egy nagy nép szenvedésednek jóvátétele« a legszentebb szavamat «dbnn a német népnek, — folytatta Hütór —, hogy eltörlüm a versnillesi szerződést, ígéretemet egy nagy nemzethez mérten igazán szerény igények meM d hajtottam végre. Ha 40 millió angol fenntartja magárnak azt a jogot, hogy 40 mül'ó nég>'- zelkilométeren uralkodjék, nem igazság* tai. nság :-z. hogy 80 millió német követelje életjogát 800 ezer négyzetkilométernyi területen.

Es nem igazságtalanság, hogy ez a nép kéri azoknak a gyarmatoknak visz- szüüdásct, amelyek a: ö birtokában vnltak_ amei,jej:ci ,,errl rabolt el senkiiül és nem háborúval hódított ri, hain in becsületes cserevósór, vagy szer* '■öltés ni jón szerzett meg müyónok. Megkíséreltem a tárgyalást, igaz, nem kértem sin lényen valamely illetéké-Vn konzorc’-umot arra, hogy hagyja jóvá a német éd- tjogot. Nem kérem Angliát arra. hogy könyörögjön a saját létérdeke',“ nek tiszteletben tartásáért, de nem engedhetem meg, hogy ezt a könyörgést dvái- ja Németországtól. Mégis ünnepélyesem kijelentem, hogy a mértéket kivételes módon korlátoztam. Mindenütt, ahol népem legtermészetesebb jogai veszélyeztet* ve voltak, azt tanácsoltam, hogy korlátozzák, vagy mondjanak le róluk.

Nem lehet tagadni, hogy mióta a né" met nép kormányzását a nemzeti szocializmus vette át, Németország helyzete :l külfölddel szemben tisztázódott. Az a bizonytalanság, umely a nemzetközi világban észlelhető. nem a német igények következménye, hanton a rágalmaké, amelyeket az úgynevezett demokraták terjesztenek. Az emberiségre nézve boldogság, hogy békés utón végét tudtam vetni a versnillesi szerződés legláthatóbb lehetetlenségeinek. Ez fájdalmas lehetett egyeseknek az érdekeltek közük Annál nagyobb érdem, hogy nz uj rendezés az. összes esetekben — a legutóbbi kivételével — véráldozat nélkül történt.

Biztfositfékok a semlegeseiül ek

Hitler ezután a részletekre tért át.

— Németország megnemtámadási szerződést kötött a Balti-államokkal, ahol csak gazdasági érdekei vannak. Németország megnemtámadási szerződést ajánlott fel Svédországnak és NÖrfégiának, amelyet ez a két ország v isszautafsitott, mert nem érezték magukat fenyegetve a németek által. Dániával szemben Németország semmiféle következtetést nem vont le egy német terület kiszakitásának tényéböl: ezt az elszakitást a versaillesi béke” szerződés rendelte el. mégis ezzel az állammal barátságos, sőt lojális kapcsolatokat létesített, nem kért revíziót, hanem megnemtámadási szerződést kötött. Hollandiával folytatódik a régi német—holland hagyományos barátság. a két állam között nem léteztek véleményeltérések, A nemezti szocialista uralom jövetele sem okozott ilyeneket. Belgiummal szemben lemondás történt bárminemű revízióról. Svájccal szemben Németország ugyan* iiyen magatartást tanúsított. Az Anschluss után Jugoszlávia megtudta, hogy Németország a vele való határait véglegesnek tekinti és békében, barátságban akar élni vele. Magyarországgal hagyományos baráti kapcsola* ţck költik össze; ezzel az állammal való határok Is véglegesek. Szlovákia maga kérte Németország támogatását megalakulása pillanatában s a biroda= lom tiszteletben tartotta Szlovákia függetlenségét. A Dúcéval megértőén, az Olaszország és Németország közötti kapcsolatokban módosítások történtek; mindkét állam ünnepélyesen vál = tozhatatlanoknak jelentette ki a jelenlegi határait: minden területi nézeteltérés mellőzve van. A Franciaor” szággal való viszály méregfogának kihúzására minden megtörtént: a német követelések egészen világos megjelölésével. Franciaország törvényesen meg is oldotta a Saar-medence kérdé* sét. Nem volt és nem is lesz Németország és Franciaország között a legkisebb területi probléma sem, ami azt

jelenti, hogy Elzász és Lotharingia nem jelentenek olyan kérdést, amely a német—francia viszonyt valaha is megzavarhatná. Elfogadtam az 1919“ iki határozatokat — mondotta Hitler — és egyszersmindenkorra lemondtam arról, hogy Elzász és Lotharingia kérdéséből háborús ok kov ácsoltassék. Franciaország részéről nem állíthatják, hogy valaha is Franciaországgal szemben a francia érdekekkel vagy becsülettel összeférhetetlen követelést támasztottam volna, ellenkezőleg, kifejeztem azt az óhajomat, hogy a két nemzet nagy történelmi hagyományainak megfelelöleg egyszer s mindenkorra lemondjon az ellenségeskedésről. Mindent megtettem arranézve, hogy a német népből minden végzetes és öröklött ellenséges érzületet kiirt* sak és ezeket a gondolatokat a francia nép figyelemre méltó tulajdonságai iránt tisztelettel helyettesítsem, aminthogy minden német katona tisztelettel szemléli a francia hadsereg teljesítményeit, Nem kevésbé törekedtem arra, hogy Németország és Anglia között is közeledést, sőt barátságot hozzak létre. Életem egyik céljának tekintettem ezt érzelmileg is. A német nép szive* sen követett ezen az utón, törekvéseink azért nem sikerültek, mert egyes angol újságírókat és politikusokat gyűlölet töltötte el Németországgal szemben. Mégis azt hiszem, hogy Európa pacifikálása csak akkor történhetik meg, ha Németország és Anglia megegyeznek. Végül megpróbáltam a birodalom és a Szov jetunió között ba*' rátságos kapcsolatok alapjait teremteni meg, ez, hála Sztálin ur hasonlói elgondolásainak, sikerült is. Tehát a versaillesi békeszerződés revíziója nem idézett elő káoszt Európában, hanem meghozta egy tisztább helyzetnek előzetes feltételeit, egy állandó és elviselhető helyzetét és csak azok, akik az európai helyzet ezen rendjét gyűlő* lik, csak azok kívánják a zavart, csak azok árthatnak ezeknek a törekvéseknek.

„A kozépsurápai é’eltérnek csak akkor vannak életlehetőségei

— A Közép-Európában való uralom- [ rajutásom előtt nemcsak Németor- i szág, hanem a szomszéd államok is szenvedtek a munkanélküliségtől, az életnívó aláhanyatlotk s következménye lett a nyomor. Egyetlen egy államférfi sem tudhatja, hogy sikerült ezeket a dekadens jelenségeket megszüntetnem nemcsak a birodalomban, hanem azokon a területeken is, ame“

I Iveket csatoltam. Bebizonyosodott te« » hát. hogy a középeurópai élettérnek csak akkor vannak életlehetőségei, ha közösségben él és hogy az, aki ezeket a területeket szétválasztja, milliók ellen vétkezik. Ha ezt a bűnt megakadályoztam, az nem jelent szószegést részemről, hanem becsületet és büszc keséget, nagy történelmi müvet. Sem a német nép, sem magam, nem esküd*