Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)

1939-10-01 / 226. szám

11. L UN 7. fi K

IMftfl

/ V \ h ok (óh ér I4

Amerika a nőké

Amerika .1 «óké. I .. au'ui udvarias fful'.b. hunom C'.;\ N. <*rii «tari*.-tiWu» meg.U'ap'r.ís, ni«l) « «tc\p rÖHtcmk a következő számok:

A; amerikai magánvagyon 70 -'ázaléka, tehát több mvn'. 200 null‘árd dollár érték "ók kezébe« VAO.

A ics milliárd do'J.írl képvieíő amerikai c h-<H.’r >s'r.ÍM»k négy őröd része «bk javán van

A i \ millió amerikai részvénybircokos 49 százaléka no.

A 14 éh egynegyed milliárd dollárt kito* vő takarékpénztári betétek 65 százaléka, ju ország valamennyi telekérték ének 40

százaléka nők kezében van.

Döntő azonban a következő szám; A nemzeti bevétel 8$ százalékát «ők költik el.

Brown Mary, a >,busincss*nők“ első számú típusa

Kik azok a «ők. kidnek kezén Amerika dollármőhárdjai kereszt ülmcnm'k?

Kgvákalában «om milliomos asszonyok.

bogy ezzel mindjárt tisztában legyünk* A koncern elnöknőjc? Az áruházi milliók örökösnője? A női vezérigazgató? Bizu- nyos, varrnak övének is, úgy, hogy Európában alig lennének elképzelhetők- De ők a gazdasági életben résztvevő nőkre nem jellemzők, Egv hivatalos kutatás .1 következő négy hölgvet jelölte meg Amerika bpikus ,,busí!néss“*hölgyeiül: Az első Brown Mary, egy reagálom tulajdonosa a közép* nvugut egvits provinciájában. Brown Marv maga vezeti üzletén. Naponta 14 órát lök üzletében. Hét személynek ad munkát, akik közül csak egyetlenegy a férfi. H"i átlag jövedelme 65 dollár. Teaszalanjn o tiszta jövedelmének körülbelül felél takarítja meg magának* A megtakaritott pénzzel a börzén játszik. Tipiku» kis speku’ám nő, aki jó időkben kényelmes jövedelem több* Jetet elvez > akinek vigyáznia kell, hogy rosszabb időkben üzletével együtt válságos helyzetbe ne jusson.

Jones Myrtk, a második számu hpu*

Jones Myrtle egy ivukfarm tulajdonos- nője Providence vidéké«-. Ö a második számú ,,búkness-hölgytípus“, aki sohasem juthat zavarba* Mert először is a tyúkok a legnagyobb gazdasági válságok idején ‘s tojnak 3 másodszor, mert Jones Myrtle a

.’űooo mcN'í'l elhunyt ít*rjétoi

ürülve lit, ov.lto .m .első helyim bek* -belezel t mgadinkölc-'öiiökben helyezte el, nini ugvan nem jelein iliubok kamatozást, de ami .1 y éhezés ellen holla napjáig biztooiitja. Az első ''-'.inni business lh'>h;ylipuss.il y/cm Inn — njgyuo elterjedt típus —, amely u'iii hi.1 ja megnUani, hogy a dollárokból klsebb'Ji.işjyobb örömöker ne szerezzen meg magának. ]onas Myrtle a vidéki asz* /( Ily éppen oly,-un igazi amerikai alakja, akinek a/ egész s/.omszécUág előtt pogány* respektusa v.im s akit a fiatalok rend zerint igv api '•yirofálnak: ,,az egyetlen férfi a faluban*’.

A harmadik számú tipu* Thonia' Florence

A harmadik számú típus neve Thomas 1 ’orence, akinek vegveskere>kedése van Tennessee állam egyik ikis törpe városában Ezek a törpe városok, m'nr az Lewis Sinclair Main Street-je óta áhu'ámosan ismére" ti -, ulajdi-nképpen csak egy főutcából ál* lanak, egy pár garázsbók egy ranká'lomás- bók egy moziból és a General St<»rc"ból vágyó, hogy érlelem v.cr'nt Inrdirsuk, vegyeskert 'kedésből, ahol a környékbeliek mindé i iapa népi sziikség'eleikef megsüt' rezhetik. Thomas Florence tehát versen v- tár hiányában meglehe'ős önkényesen dik" 'látja a kávéfélék, a eigarelrafajrák, a tava* szi divsíkalapok, a férlicipők, a képes ma* gazirmk, a rádiókészülékek, a gyümölcs* konzérvek, st’b., stb- árát, ami mind mfc*

KEI rU«0Ő... MMN ESTE UHODOHÍL...

00» 7. !" IM" * ü ! ' koromh.in, legellcnalóképesrbb vagyok összeg r-merő*om

•/ti ßy' •',“UU' , 1',s'fn ‘ r-Rni u legkisebb roMíUllétet nem, mindent eszem, jól

,1 ,v ;'s .liliom t-s JZ O .«*.■» társadalmi megnyilvánulásokban részi veszek Ui/yr •

1v"v7l 1 olyan »ulyom van -nmr 25 esztendői koromban.

„Az l'rodon.il egy olyan gyógyszer, amelynek vegyi össze, t'-u-k-, a gyakorlatban nagyon szcrenciésnck bizonyult. Â hatása t'h/f.m előálló tökéletet átöblitéeé« â szervek MürőképeMégének yu^ta.illitága,mindenkinek hasznára válik. számos betegségtől meg*

<>v e megvéd az iclőclőttímcgörcgedcstől. Profei«or c. fouchft.

ét orvod ékédim'é

Az - rúdon,il .1 hugyutak tökéletes fertőtlenítője és a vérnyomás csodálatos szabályozója.Rendszere« használata megmenti az artritizmusban szenvedő* Két számos veszélytől, amely elűbb-utóbh megtámadja őket: vese és máj* kohl.,I, reuma, köszveny, vcsehomok, ckzéma. beteges elhízás, asztma, isi.is. nyilallások, migrén es érelmeszesedés

AKjJJRODCNALT SZED, JÓL ÉRZI MAGA;

Kapható gyógyszortórakban és drogoriákba?

A Dg- íikrrosebb bu'-incsciiölgy a negyedik szám — néni vállalkozó nő. hanem alkalmazót-!, mégpedig nagyon szcrcuv a* kalmazori: Edwa'ds Do'b New Orleans egyik ‘zá'lcd.'-t''érmé • rk vendég! >g.:dó hölgye. Héli f'zeré'C ize dollár, uhár több min: amennyit az átlag egy'cmi tanár kc* j re • A vállalatnak egyébbé U nagyon meg* j éri a no dollár!, Edwards Dolly ugyanő j ( 'ya-nv' ad ér'e, amir Amerikában nagyon : magasra éltéke!n-.-k é- ragvogóau megfizet* J nck: aitnoszférát. Lord Henry lő' ered a ng;.;:dás: „Az atmoszféra az ü/ - i ék ön

tel sík':.“ \'. az autókirály cgész életén kérész ül fáradozott azon, hegy atmoszférát :cr. :iv- -n maga körük fis végül sikerük :s neki, hegy a saját személyé'- legendás alak lényével vegye körül.

Edwards D. egy alvajáró biztonságával •Vüii ki vendégeinek a/ asztalokat, helyeiket- Aki e’lgne szegül s maga választ, biz* !c--, hogy c-nk rosszabbul járhat. Miss Ed* w:rd Dolly rúd ja, m'lven egymással bari ágét lar,ó házaspároka', várhat estére a h\ bégbe é$ hogy kik azok a nép-zerü fia* r.ö. mberrk, akiket minden rársa-ág szive*

JULI NÉNI

Irta CSIBY LAJOS.

Egyszerű, kicsi falusi asszony Juli néni, a székelyek abból a fajtájából akik nem télnek még a haláltól sem- Különben felrii* nőén csendem és szerény. Olya« magábaros' kad^ valaki, akit nem izgatnak az é'.er sok* szhiü eseményei, hüz már úgyis a tulviiá* gon jár, „azokkal“ rásalog, rájuk vigyáz...

AzP mondják, hogy ő a halottőrző asz* s'zony.

Akkor láttam először, amikor könvör* telenül Ikopogdt a láthatatlan, nagy „Ka* szás“, egyik szomszédom háza ajtaján. Má* sodszor már «gy fekete függönnyel bevonr szobában találkoztunk.

A halott még fél'g nyitott szemmel fe" küdt a halottas ágyon. Sápadt1, fehér arca, mint valami hatalmas kerdojd nieredt a mennyezet felé. Az égő viaszgyertyák- kap kodó lángjai kísérteties árnvaikat lobograt* tak körülö'ttümk s a1 ránk nehezedett ve* gyes levegő szorongat,fa a torkunk.

Gyászos, nehéz csend volt.

Nemcsak a siró hozzátartozók és rok’o* «ok, de mi barátok is néma részvétté'1 áll* tunk az örök t‘tok előtt'.

Julit néni egy kicsi« tovább üldögélt s minr a ikcresztéaiy jámborság mintaképe, valami imádságot motyogott* A félhomály- bran, amely a szobá'J bontotta, alig látszott keskenyre fogyott fakó arca, a fekete fej* kendő alatt s szemei, mint valami árnyék mécsesek pislákoltak, mig semmitmondó nézéssel bámult maga elé. Úgy nézett! ki ez- a kies* asszony, mint valami bánatba mártott, mozgó, fekete pont,., s ha fel'fel pillantott, szúrós fekete szemei mim ha eze" Két mondották volna:

— Ugyan, ugyan tisztein gyülekezet, m* nek ez a cirkusz? Sirás, jajgatás, szomorú* "ág?... Hogy tegnapról mára ő*z lesz, hoi“ nap, holnapután tél?... Ezt meg kell értté ni, ehhez hozzá kell szokni kérem...

Közben ekelaludt.

Jól esett pihenm, főleg, hogy- hagyják pihenni, hiszen az elmúlt éjszakák úgyis retten ebesek váltak. A halállal .való birkó*

zás... ‘gém, igen, ez a legszomorubb.

Nehéz nie.Lel álram kint. a szeptembe 1 éjszakában- A szomoruiágró. é'» szenvedé* -sektől trkkadt, nagy 'világ jajgatott felén« A hervadás, pusztulás, a halál rémségé le* gyezge'ke arcom], e'.hésscgetve mindent, ami kacagás, mindent, ű-má szép ..

Valami hideg ti--ztaság ömlött szer a hu* vön éjjelen. Fenn futó csillagok, lenn vég tekn jaj, amikor a világérzések olyan mé* lycn, szinte kétszeres erővel ragodnak az 1 ember leikén-.* Szerettem volna rudni vala* mit, ami örök titok, amit komor és vastag sötétség takar, de amh sem bölcsesség, sem semmi okoskodás nem tesz világosabbá.

— Az I£ren tudja mit csinál, «0 boly* gasd, ne keresd a természet örök törve" ínyeit — mondja a lélek. — Az Isten és lé* lek azonos természet* Hogy miközük egy* máshoz és mégis mibe különbózndk egy* más-ól?

Ne keressük.

Juh nénire gondoltam, erre az egyszerű, j c-endes, kicsi asszonyra, aki őszülte szóm»“ rusággal üldögél és „dolgozik'' «emcsak a szegény, de minden „úri“ halott 'előszoba* jában i-s, ahonnan fekete trombnák har“ sonája hírdeh az egy örök igazságot, a ha' : ált'*

Másnap felkerestem.

Hallani akartam okoskodásait, jámbor ostobaságaira gondolnám, Juli néni és a ha* lottakat ií'ctőleg. Egy kis összehatson:irásr akartam a helyes, természetes alapon fűző* dő bölcselet cs ferde gondolkozás között, mely görbe párhuzamban a valcsággal mindég a Bábektornyához vezet

Hogy e tekintetbe« mi a különbség az élet nagy bölcselői és Juli néni egyszerű ■nézetei között?

SemmiAmaz sahangosabb, emez tisztább és egy* szerübbSzédületes eseményekre voltam elkészül* ve. Azt hütem, hogy Juh méni harmincévi halovrőrzőí svakorlafát — holmi hozzá*

ad d e'gonddásaival — kibővítve, ríván > sernényknek leszek füha-nuja, metyeker ő maga «m hi>z.

Csalódtam.

— Nem fél a halotrak'ót? — kérdem —

és bírja azt a soia szomorúságot, jajt és szén* vedés'-', and sz'nie r.ap'nap után Iát?

Hős:za« néz rám, mintha nem akarna hmni a kérdés komolyságában. De mikor türelemmel állom fürkésző nézését, mesél* ni tkezd:

— Mindig és mindenki csak czf kérdi ’-ölem... Hár ilyen bolondok az emberek?

Lesütött szemmel állok JuÜ ne«' előír.

— Nem kell azoktól félni — folytatja — nem bántanak azok már senkit1. Az élő, a még mozgó embertő. kell féhii kérem...

— Mondjon valamit, Juli némi, mit lárop, miket tapasztalt a halálos betegek mellett, azok hozzátartozóin, a bcál.ott halál pil» lanatában? Mit érez éjszakánként, m'kor cgyediil van velük? Történ 1*0 valami külö" aiö'sebb esemény, anai az emberek babonás hiedelmével összégyezlethe’-ő lenne?

Fanyarul mosolyog s nézésében ezeket mondja:

Az élet könyörtelen valami, melyben a természet csak látszólag mér különböző mértékkel. A valóságban rettenetesen cszto* gatja igazságait. Az örökkévaló igazság* szolgáltatás mindent kiegyenlítő összhangban rendez, mert az életünk zspfdjá a ha* lát, amit a kere.'zt sem váltott meg.

Szóval azonban így folytatta:

— Líát kérem, én már sokat láttam, sok m-eghottá! valék együtt éccakákcn koresz* tül, de anmyit mondhatok, hogyha mér örökre béhunylák a rzemiikef, attól r/ fejj! Met' ne... minden baj s e>meg szgmo* 'tuság addég van, amíg élünk-*.

— Hogy éppeg van'e különbség haha! és halál között? Hát nincs. Nincs kérem, lóg* fennebb c-;ak a formája más. Lássa-e én sc» hasem a meghófat sajnálom, hanem a hát* ramaradolrakat ■« ezekből is inkább a gyermekeket. Met hej, de sok hitványságot Iá* tok én még ilyenkor es. Teszem... sírnák, jajgatnak, hogy süketülök meg s ahajt ha egyet fordulnak, hár... no, de biten előtt nanai/űs ne lépvén, nem es mondom tovább.

— De, hogy az Isten nem ver bottial, ezt es tapasztalam...

Nem értettem egészen, de nem zavartam

Juh nénit.

— Még maga es azt kérdezi, félek'e? — folytatja. — Há'* mongyasza métr s ki* rő ? Csinálom vagy harminc ■esztendeje» de méi ogy‘k se harapotr ki belőlem.

— No, no, nem is «zért, Juli néni drága, nem úgy értem, de mégis, gondolkozzék, •nem emlékszik valami 'különösebb dologra, am» még magát is gondolkodóba ejtette, megijesztette volna?

Lekicsinylő mosollyal tesz pontot élet h halál közé, miközben igy folytatja:

— Még fiatal voltam, amikor az uram meghala cs hogy nemigen maradr miből élnif hál gondoltam, hezzá fogok valami* hez. Aztán igy tettem oz, ami vagyok.

—Eccer es, ahogy üldögélek a ravatal melTe't. úgy éjfél után látom, hogy a szem* fedő emelkedik. No, disznyóteremrette — tudja a fene, hogy, hogy nem, a szemfedő es ahogy a jobbkeze 'könyökből feilemelkederr, tudja a fene, hogy hogy nem a tzemfedő e; lángot veheti-. De én se valék rest, egy pH* latnaira oda, s dórom a lángot. Hát akkor veszem észre, hogy a boldgulr jobb kezelőjére egy spárga van kötve s az ablakon ke* resztül húzogassák azok a dögleni való, H* ryár legények. Engemet akartak megijeszteni- Hát.., Akkor még én es f Lati ni voltam.

— No, de ezenküjjel nem es törrénf- semmi köztem g a hóftak között. Met aki azr mondja, hogy visszajönnek, visszajár* nak, hogy késérgemek, hogy szellem ide, meg szellem oda, hát az egy szálig hazug* -ág. Aki nem hiszi, jöjjön velem vaj egy cccakám, aludjék mellettük egy párszor, mint én s abba a bejbe meglássa, hogy mi* •yen csendesek —

Milyen kevés keli a természet, az élet megmagyarázásához. Az élet és halál ilyen egyéni magyarázata egyszerűsége és terme* szetevégében is elég ahhoz, hogy meg rud- jo-n nyugodni. Mert ami nyugtalanító és rosszra vezető, az Juh néni szerint és az élő, a még mozgó ember, csak attól kell félni kérem..,,

Edward Doity,a negyedik száma iiptts

1

j található váüo/ato'. tartalmú üzletében. S j bá’mcr,-nyíre korláton körzet szükségleteit I látja ir- cl Thomas Florence, rné-gE ő az : igaz* uralk' dónője az amerikai gazdasági I ék Inek. Az amerikai konzumáru fermiilé- J senek órá'i apparátusa az ő Ízléséhez, az ő kívánságaihoz, szükségleteihez igazodik. Ö I maga körülbelül ţo dollárt keres hetente. I L- mégis, ő és í-ok "kezer rársnője h-rgatják j a/,;!;a! a milliárdokal, amelyek az amerikai I gazdaság* életet cs ezzel a nemzetet élel- ! hen tartják. • . *1

ren lát, akik klubjukból jövet biztosan be’ néznek hozzá röv*debb-ho'szabó időre. Va* rázso-'ar elragadó az a mód, ahogy*az éti a* pót magyarázza s mosolyogva honorál a c ’ckrai-ra vonatkozó minden kívánsága, ó maga? Köszöni, ő '»cm iszik. Legfeljebb orrhon, férjével, fs aki otnhon van New Orleans titka'ban, az Judja, hogy mbs Dől* lv tulajdonképpen mi-sis, vagyis férje van és két isk ilakörejes gyermek anyja. D<* szerződése kifejezerten tiltja, hogy erről beszéljen. Az otthon boldogsága nem -illik a !u\usatmoszférához. Egyébkc-nt azonban minden másról beszél. Látott minden fii* met, ami New Orleamba jutott, a női vendégek s/ámára- apró toalett-titkai varrnak, •am ‘kér, bizalmasan, c:ak nekik árul el s ha férfiakkal kel! beszélnie, megvan a saját sz.e* melyes véleménye az annyi vitára alkalmat adó Roosevelt,ről. Nem kifejezett állásfog* l.tlás, c ak valami szellemesség, mert olyan ->< kan vannak Roosevelt mellet: és olyan kan ellene. Miss Doly rehál inkább csak igve’ és helyesel. £s éppven ezért ér meg ő minden pénzt. Vonzóereje megfizethetet* len. Mert Amerikában is, mint mlndenürr a világon, annak az asszonynak van lagna- gyobb figyelemre, aki hallgatod tud mátokat. t j /• TViY