Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)

1939-10-06 / 230. szám

1939 o fii fii t. J5t E£)V28ft ÖÄ .1 ROOSEVELT elnököt nem kérték fel békeközv sütésre ■î' *yPi»aneia államtanács foglalkozatta helyzetté' IWASHINGTON. október 5. (findor.) Koase veit elnök kijelentet te, hogy nin­csen tudomása semmiféle olyan olasz ajánlásról, hogy, mint az EgycsiiIt‘Ál famok elnöke, békeközvetítő szerepet játsszék MussolinJvet együtt Európá­ban, PARIS, október 5. (Rador.) Tegnap délelőtt 10 órakor ült össze a francia államtanács Lebrun köztársasági el= nők elnöklete mellett. Az államtanács keretében Daladier hosszabb beszámoló keretében ismertette a jelenleg' nem­zetközi helyzetet, valamint Frr.reiáor" szag kaío-nai helyzetét. A bcs; uniója után a miniszterelnök ké: remieletet terjesztett aláírás végett az államelnök elé. Az egyik rendelet a háború tarta­mára szóló állandó vagy ideiglenes jel­legű tiszti kinevezéseket rendezi, a másik rendelet az uj minisztériumok Hatáskörét szabályozza. | RómábiÍ cáioliáh, hogy Mussolini béke* ériehezíeiei akarna ®®szeMvm RÓMA, október 5. (Ştefani.) Több angol lap legutóbbi számában arról adott hírt, hogy Mussolini olasz mi­niszterelnök békeértekezlet tervét ta­nulmányozza. Ezek a lapok lajstromot is közöltek, amelyben szerepeltették mindazokat az államokat, amelyeket meghívnának a békeéirtekezleíre. A Változatlanul szilárd a francia-angol egijüftmttMdss PARIS, októbör 5. (Rador.) A Havas Ügynökség jelenti, bár hivatalos helyen nem mondottak semmit, Daladier mi­niszterelnöknek a szerdai államtanácson tett jelentéséről, valószínű, hogy a miniszterelnök beszámolt a katonai és diplomáciai műveletekről és foglalko» zott Chamberlain határozott nyilat­kozatával, amelyet az előrelátható bé­Seiecá M általános siker melietí veliţi orno szellemes, izgalmas fordulatokkal teli, művészim kiállított filmet, — Főszerepekben* EDWHSE FEOiLLERE és JEAü MARAT. MŰSOROM KiVUlWiLT Í3ISMEY RAJZFILMÉ, Budapest nem derülátó mt béke lehetőségének kérdésében BUDAPEST, október 5. (Rador.) Chamberlain miniszterelnök alsóházi beszéde a magyar közvéleményt nem biztatja derűlátásra a béke tekinteté­ben. A szerda reggeli lapok oikkeik címében kihangsúlyozták már, hogy Anglia és Franciaország fenntartják elhatározásukat és a leghatározottab­ban folytatják a háborút, amíg telje­sedésbe viszik hadicéljaikat. Chamber- lainnak az a szándéka, hogy megvizs- gáiják az esetleges békeajánlatokat, úgy a budaipesti reggeli lapok, mint magyar politikai körök véleményei sze= Á francia sajia Cfiamberiain iaeszédévő! PARIS, október 5. (Rador.) Cham­berlain beszédét a francia sajtó teljes egészében közölte és igen kevés kísé­rő megjegyzést fűzött hozzá. A ..Petit .Párisién“ azt írja, hogy Chamberlain a német békeajánlat beterjesztése előtt megadta már a választ és hozzáteszi, hogy Daladier valószínűleg szerdán ■válaszol. A „Petit Journal“ szerint 1 Franciaország magatartása végleges 'és azon csak akkor lehet változtatni, hogyha rögtön teljesítik a franciák és az angolok hadicéljaiét. A „Figaro“ azt 'inja, hogy Franciaország és Anglia olyan békét akarnak, amely a valósá­got képviselje és amely biztosítékokon nyugodjék. - | AZ OLASZ SAJTÓ KEDVEZŐ JELEKET LÁT LONDONBAN ÉS PARISBAN A BÉKEAJÁNLAT SZAMÁBA KÓMA, október 5. (Ştefani.) Az otesz lapok élénken kommentálják az angol Tsóház nagyjelentőségű ülésén elhangzót/ Mm of ost decameron szerk. Illyés Gyű1 a, 281 lap, fve, árleszáll. 6) lej. Szerg^j Platonov, Oroszország története 415 lap, kve 178 lej. Bonkáló, Az orosz iroda ltom tört. kit kotd, 413 lap, árleszál. 96 le Lepajenál, Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kór - jen jegyzéket. Az aranyér váratlanul jelentkezik é< hamar rosszabbodik, ha nem kezeljük idejében. Gyakran megtörténik, hogy amikor már gyógyultnak érezzük ma­gunkat, hirtelen ismét jelentkeznek a fájdalmak. Használjon már az első jeleknél Goedecke féle Anusol vég­bélkúpot, amelynek gyorsan enyhítő 5 mindig sikeres hatását oz egész vi- ágon ismerik. Kérdezze meg orvosát. únm&éQö€deck& I I „li angolok nem zárSák el az alsókaI a béke elöl“ — m&ndllák Svaiéban hírrel kapcsolatban a Ştefani olasz távirati iroda hivatalos helyről nyert értesülés alapján közli, hogy Olaszor­szág a jelenlegi körülmények között ilyen kezdeményezést nem tesz és Mussolini miniszterelnöknek sem áll szándékában ilyen tervekkel foglal­kozni. j most folyó háború nein eszmei jellegű. | Aliban a (.selben, ha sikerül megszervez | ni o tarlós békék az. aki megszegi, egye | (Üil találj* szembe magát valarneiuiy* ■ a Iá ír óval. BERN, október ő- (Rador.) A svájci la­pok, foglalkozva Chamberlain miniszter­elnöknek az alsóházban otenomloH beszé­dével, cg vön műién, megállaplják. hogy a kérdésben mindaddig nein Whet tésztán látni, unvg cl nem hangzik B;ljer beszéde. A „Silisse“ c.míi Dp megállapítja, hogy a? angolok nem zárták el az ajtókat e német béhea járd átok elől, bár a Németország és Oroszország felöl kiindult béke kezdőmé nyezés kimenetelének sikerére igen kevés kedvező kilátás van. Norvégiában mi Siiszíh, hogy a beheaíánlaf MomoSy meri€gel6$ lárggáf logfa hepezn! 1 keoffenziiva alkalmából mondott. Ma- 1 gától értetődő, — mondjai a Havas- i jelentés — hogy úgy diplomáciai, mint katonai, pénzügyi és gazdasági téren a francia—angol együttműködés olyan szilárd, mint a háború kitörése idején volt és teljes a megegyezés Paris és ! London között az előrelátható békeja- vasíattal kapcsolatban. OSLO, október 5- (Dimoposba.) A nor­vég lapok, foglalkozva Chamberlain an­gol m:n'szterelnöknek az alsóházban mon­dott beszédével; egyöntetűen megelége­déssel állapítják meg, hogy nyitva hagy­ták az ajtót a békéi árgyalások tehetősé­gének és egy esetleges békééjánlatot ko­moly mérlegelés tárgyává fognak tenni. Chamberlain beszéde, amerikai vélemény szerint, a hűhóm ioíylaiását |elenii ! rint, csak platói jelentőségű. A „Pes- j tér Lloyd“ hangsúlyozza, hogy csak * túlzott derűlátással lehetne remény a békére az alsóházi beszéd után. Ma- I gyár politikai körökben nagy érdeklő- ! déssel \ették tudomásul Chamberlain* I nak e zt a vallomását, hogy Anglia nem Lengyelország miatt lépett elsősorban háborúba, hanem saját nyugtalansága miatt, amelyet az általános politikai helyzet miatt érzett. Az angol minisz­terelnök ez alkalommal nem tett egye­bet, hiint átvette az ezirányban régen hangoztatott német állítást. Hoower szerint a francia-angol csoport legyőzhetetlen beszédekei. főleg Chamberlain miniszter- elnök kijelentéseit taglalják, a legmész- szebbmenő következtetéseket vonva le be­lőlük. A lapok szinte egyöntetűen úgy vé­lik, hogy ut nyiti a lehetséges béketlár- pválások felé. Hangoztatják, hogy a szó­nokok között Lloyd George formális fel­hívást intézett, a kormányhoz, hogy- a bé­ke javasfatet részié! csen is terjesszék az ak sóház elé felülvizsgálás végett. Az olasz sajtó megbízható forrásból nyert értesü­lés szer'nt feltűnő helyen közli, hogy Bu­chanan munkáspárti képviselő is fekzó lak az ülésen és erélyes hangon kérte, hogy a kormány folytassa. a béke ja.vasa­tokra vonatkozó tárgyalások lehetőségének megvizsgálását. A közvéleményben soha­sem nyÁvánuH meg ilyen nagymérvű el­lenséges magatartás a háborúval szem­ben, mint most.— mondotta az angol munkáspárti képv’se’Ő. Tehát jobb tár­gyalni, mint százezreket halálba küldőnk A .-Telegraf o“ című lap, C ham be Ha in be­szédével foglalkozva, megkísérli összegez­ni a levonható következtetéseket. Az an­gol ni in’s? tereinek — irja a Tap — bár a legnagyobb óvatossággal körvonalazta kormánya határozottnak tetsző álláspont­ját, két fontos körülményt nem hagyod figyelmen kW ül; 1. Moszkva szerepe four NEWYORK, Október 5- (Rador.) Hoo- wer, az Egyes ül t - ÁMamök volt e'böke in­terjút adod a „World Telegram“ c’mü newyork; kapnak. Hop\yer véleménye sze­rint az angol—francia szövetség legyőzé­se lehetetten. Ha tekintetbe vesszük u helyzetet a tengeren. & levgőben és a szá­razföldön, -valamint a gazdasági utánpót­lást, látható; hogy íu szövetségesek ablvn a beVzetben vannak, hogy megvédjék bi- rodalmaikat és megszerezhet k a végső győzelmet, . mert legrosszabb esetben is a két háborús félnek egyenlő esélyei vannak. Hoc wer nem látja annak lehe­tőségét, hogy a francia—angol szövetséget le lehessen győzni. A LETT KÜLÜGYMINISZTER ÍL* LENTÉSTÉTELRE MOSZKVÁBÓL VISSZAUTAZOTT RIGÁBA BUDAPEST, október 5. (Dunaposta.) Moszkvából /Henrik, hagy Ozolins, a lótr köztársaság legfőbb biróságáuxak elnöke, miegérkezerr Mosakvába és Muru!h«rs lett kül ügyrminiiszsfcor visszatért Rigába, ahol jelen* test tesz Moszkvában folytatott tanácskozá* sairól és azután ismét vissza fog térni Mos a* j kvábo. MOLOTOV KÉT ÓRA HOSSZAT TÁRGYALT A LITVÁN KÜLÜGY­MINISZTERREL MOSZKVA, október 5. (Rador.) A Tass* iigyrökség közi»: Redden este Molotov é* Urbsys litván külügyminiszter tárgyalásokat folytattak Sztálin és Potemkin helyettes külügyi népbiztos jelenlétében. A tárgyalás két óra hosszat tartott. MOLOTOV KÖZELEBBRŐL BERLINBE LÁTOGAT BERN, október 5. (Rador.) A National­zeitung jelentése szerint Molotov orosz kW* ügyi népbiztos a közeli napokban Berliube látogat el. Torok katonai tárgyai Loradonban LONDON, október 5. (Rador.) A Reu* teíMgynökség jetentó Londonból: Orbay rá* bernok vezetése aUtr álló (török katonai küldőmig szerdán tárgyalásokat folytatott j az angol kormány tagjaival A tárgyalás egész nap -tanbolt. Orbay tábornok, a küí* dört?ég vezetője és a küldöttség ragjai teg­nap látogatást tettek Ironside tábornok had" seregf őfelügy élőnél. Befelezte fanácskozfóait a Bínamerihai Koagresszas PANAMA, október j. (Rador.) A ked" J d«n megrartort pánamerikai értekezlet nyit* I vánioií ülésén befejezték' az értekezlet mun" kálatate. Az értekezlet elfogadta az összes határozati javasatokat. A ha'ároza!i javas­latok a garzdacági »gyütrmüködésre, sende* geaségl nyilatkozatra és biztonsági zóna lé* i t*es*it<ésére vonalikoznak­; NEW YORK. október y (Rador.) Whi­les, az Egyesült-Államok külügyminászrere. a panamai pánamerikai tanácskozás befejc* zésie után rádióbeszédben közölte a kon­gresszus határozatát és hangsulyozla. bogy a határozatot 21 olyan állam hozta meg. amelynek az a célja, hogy megszabadulja­nak a háború borzalmairól I WASHINGTON, október 5. (Wdor.) ! Diplomáciai körökben Chamberlain be- j széde után qz veit az első benyomás, j hoyy az angol miniszterelnök arra van el- ; határozva, hogy visszüu^silson miiíden olyan kísérletet, amely arra vonatkozna, j hogy. eltérítse a szövetségeseket azoktól a \ hadicéloktól, amelyeket Chüniberbún a I kővetkező pontokban szögezett le: |i 1 a nemzeti szociáUsla kormány dtá­i VOlírása. ' ?. Riztositékok bármilyen kormány ré I szelői, amely a jelenlegi német kormány : idán következik, hogy temond a megfé- ' ‘említési módszerekről, ametuek miatt Franciaország és Anglia háborúba lépett. ügy vélik, hogy Hitler kancellár javas­latai nem felelnek meg ezen feltételeknek. Hangsúlyozzák azonban, hogy Chamber lain kifejezte azt a kívánságát, hogy te- k'.ntetbe venne minden olyan javaslatot, nméig bizonyítékát képezné annak, hogy mély és őszinte változás történt a német népben, mert nem akarja kiküszöbölni egy béke lehetőségét, habár igen kevés lehetőség v^n erre. Chamberlain beszéde után nem hiszik, hogy a jövő békeoffen- zivának más eredménye lenne, mint az, i hogy megerősíti a szövetségeseknek azt i az akaratát, hogy folytassák a háborút a ' végső győzelemig. fos ;i bi'-ki'jávt'alttiök kérdésében való ál lásfoglaiáíeb®»; ■?. Olaszország békeakc’ö. .ja határozott®« szívélyes formában nyd- várni! meg és az hathatósan támogatja, a végleges békéhez fűzött reményeket. Végeredményben tehát egyik .hadviselő ál- 1 tm sem zárkózhadk cl a konkrét javas latok elül, mert a . visszautas tás egyenlő volnat hdáthartalktmb súlyos kalásziról felidézésével. \ . 'l'ivbuna“ p&l’isi tudósítójának Jeten lése' szerűit a franc a közvélemény ked veiden fogadta .az angol alsóháziéul el hangzott megnyilvánulásokat, amenin ihen azok megfelelnek ,a francia nép lelki ál- I 'pótáriák. Abdában úgy vélik, hogy a? <• Monségeskedések' megszüntetése céljábrV félvovelt kérdéseket közösen kell megvi­tatni. nem egyoldalú javaslatok dapján Hangoztatják továbbá Parisloiu e már re Irénként visszatérő niegáhaptásl. bogv

Next

/
Thumbnails
Contents