Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)

1939-10-06 / 230. szám

Ara 3 lem SíerkcsztősÍR és kiadóhivatal: Cluj, Ol©* Moţilor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I G Ducü No. 8. Fiókkiadóhivatai ét kSny v osztály; P. Unirii 9. Telefon 1199 LX ÉVFOLYAM, 2 3 0. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA Mii Felelős szerkesztő és igazgatót DR. GROíS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLA3 R. Tu Törrény-rzéki hjsbromnor.ísi szám: 59 (Doa. Hit z 938. Trb. Ciuj.) Előíizerési írok'. havonta negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 l&L ríiTiirmmmnni ....... ■ ■" F E N T E k. CLUJ, 19 39 OKTÓBER 6. asac3SE*MHaBmsiíme e HÁLÁMÉI és MklWkX nyilaikozéaJc tegnap a várható békeaiánlaiokról „Franciaország nem hajlandó meghajolni az erőszak és befe jezett tények előtt“ — mondta Daladier. — Halifax, eddig tapasztalataira hivatkozva, óvatosságra intett a német kormán/ javaslataival szemben.—*Olaszország nem vállal kezdeményezést „Olaszország leien Hörüimeisyeh isözoff nem vállal heztemenijezcsf mcrasa«ai Holnap délb&n mondja el Hitler nagy lesz Mi- seggel vári beszédéi PÁRIS, október 5. (Rador.) Mint a Havas távirati ügynökség jelenti, Da­ladier miniszterelnök a képviseloház külügyi bizottsága előtt tartott beszá= (mólójában részletesen ismertette Franciaország diplomáciai tevékenysé­gét és rámutatott a háború kitörésének valódíi okaira. A francia miniszterelnök megállapította, hogy a közvetlen indító ok a német—lengyel konfliktus volt. (Hangsúlyozta azonban, hogy „a dolgok mélyén a német hatalmi törekvés tette (dinamikussá a helyzetet“. Daladier a továbbiakban felsorolta a hitlerista dfflperiáfizmus fejlődését az Anschluss** tó? és a cseh állam kiszolgáltatásától 'egészen a Lengyelország elleni — so­hasem igazolható — akcióig. A francia kormányfő ezután Franciaország és Anglia erőfeszítéseit méltatta, melyek különösen augusztus 22-étöl nyilvánul­tak meg a német—lengyel viszály le­hető legbékésebb elrendezése érdeké­ben, ismertetve ennek as viszálynak igazi okait és katasztrofális fejlődését. Rámutatott arra, hogy „ezek az erőfe­szítések úgy a válság legsúlyosabb napjaiban, mint a legutolsó órában összeütközésbe kerültek a berlini kor­mány merev, ha.jlithatatlan, manőver- szerüen elfoglalt álláspontjával“. Daladier miniszterelnök beszédébe» kitért Mussolini kísérletezéseinek is- merteté-sére, meleg hangon emlékezve meg a Duce észszerű közbenjárásáról, mellyel a katasztrófát elhárítani igye­kezett. A továbbiakban vizsgálat tár­gyává tette az utóbbi politikai esemé­nyeket és rámutatotít a német—szov­jetorosz egyezmény várható következ­ményeire az északkeleti és délkeleti helyzetet illetőleg. Megemlékezett a Törökországgal folyt: lőtt tárgy Jó ö állasáról és kijelentette, hogy kormá­nya és az ankarai kormány közötti kapcsolatokat a legnagyobb lojalitás jellemzi. t Beszámolója végén a francia kor­mányfő azt az okot fejtegette, mely a háború továbbfolytatásához vezet. Hangoztatta, hogy Franciaország nem hajlandó meghajolni az erőszak és az úgynevezett „befejezett tények“ előtt. Franciaország — mondotta — távol áll minden hódító és páráncsuraími törek­véstől. A márt! akarunk, az nem két fegyverszünet közötti támadás, hanem egy olyan tartós béke, amely a legtel­jesebb mértékben biztosítja az összes nemzetiek biztonságát és nyugalmát. Daladier beszéde befejező mondatában reményét fejezte ki, hogy a francia hadsereg és a szövetséges haderő ki fogja harcolni a végső győzelmet. Angliának nincs kifogása a íorok-szov.íeforosz megegyezés ellen LONDON, okr. 5. (Rador.) A Halifax lord áTa fftett nyilatkozat feletti vitába» a mutfukáspárt vezére, <t*ord Sneli » következő* kct mondotta: — Szvr>euiicsébenségre egyet* len bizonyítékot sem látunk. amely >azt hi telné el velünk, hogy ia nemzeti szocialista Németország megváltozna»! a véleményét! é< céljait. Köteleink vagyunk vigyázni, hogy ha békét kötünk, az igazi béke legyen nemcsak fegyverazüiniő&, amely alatt bárk tovább folytathatja fegyverkezését és u támadásra készülhet. Nem akarunk több bé az utolsó évek idegfeszü&ségében és té" zonytalavíágában élni, Remékm, hogy a kormány nem fog viigszautosi báni semmiféle reális békea járnia ttot, azonban remélem, hogy -arra is vigyáz, hogy a megkötözdc béke valódi béke legyem. A vita további folyamán lord Sämerei t következőket mondottra: Oroszországnak Törökországgal vató tárgyalásai miatt \aa utóbb’ időben bizonyos aggodalom volt únezhf-ő nálunk is. azonban remélem, hogj ennie k xí. országnak a- népe is megértésbe fogaid ja a Törökország é.9 Oroszország kö­zötti egyezményeket, ugyanis Törökország" -nák a Fekete'tengeren h érdekei vámnak, amely okból kénytelen barátságos viszonyt Halifax férd nyilatkozata a lehetséges béketervekről LONDON, október 5. (Rador.) A lor­dok háza tegnapi ülésén lord Robert Cecil felszólalása után, melyben azon reményének adott kifejezést, hogy a kormány fel fogja használni az al­kalmat és fesz ereje is körvonalazni háborús célkitűzésen, amely nem sérti a semleges államok érdekeit sem, Hali­fax lord külügyminiszter emelkedett szólásra és a kővetkezőket mondotta: örömmel kellene néznünk két szomszédos nagyhatalom, Oroszország és Törökország között a barátságos kapcsolatok kimélyülését. Az a véle­ményem, hogy egyrészt nem kellene ia két állam kapcsolatai között semmi­lyen ellentét legyen, másrészt pedig a török—angol—szovjet—francia kapcso­latok között sem. A Parisban megalakult uj lengyel kormánnyal kapcsolatban Halifax lord 0 következőket mondotta: j— Természetes, hogy az angol kor­mány törvényesnek ismeri el a len­gyel kormányt és meg van győződve arról, hogy ez a kormány folytaini fogja azt a munkát, amely a lengyel függetlenségi szellem ellenállását je- fenti. Ami a lehetséges béketervet illeti, Halifax külügyminiszter kijelentette, hogy nincs olyan helyzetben, amely lehetőséget nyújtózta számára, hogy a tervekkel foglalkozzék, mielőtt ezeket ténylegesen megtették volna. A hábo­rús felelősség kérdésénél kapcsolat ban Halifax rámutatott arra, hogy vétetné“ nye szerint ez egyetlen ember vállalta nehezedik. Túlságosan sok tapasztala­tom volt — mondotta Halifax — a né­niét) kormány jelleméről és módszerei­ről. A jövendő biztosítékaival kapcso­latban emlékezzünk arra, hogy Német­ország jelenlegi kormányzói egymás után visszautasították azokat a nem­zetközi biztosítékokat, amelyeket előbb aláírtak és alapjaiban változtatták meg azt a politikájukat is, amelyet olyan hatalmas eréiíyel hirdettekLj Biztonság csak akkor lehetséges — végezte sza­valt Halifax külügyminiszter — ha az összes békeszeretö nemzetek egyesül­nek, ha az időszakonként ismétlődő fe­nyegetések megszűntek és ha a fegy­verkezési verseny végetér. Holnap bőszét Hiller a birodalmi gyűlésen &ERLIN, október 5, (Rador.) A DNB távirati iroda jelentése szerint a nemet birodalmi gyűlés petiteken délben ül össze, a kormány nyilatkozatá­nak meghallgatására. iiOMA, október 5. (Slelmii ) (3Ütsz po­litikai és saüók örök ben továbbra is tar tózkodó magatartást m utóin'ók a kiil-po- t’bkui eseményekkel szemben. A sajtó el­sősorban belpolitika>. kérdésekkel fogtad- I kozik. MmdameMett ívugy tárgyilagosság­gal közül a kíUpoliblkfvi eseményekről szó ló hÍreket is. A lapok kiemelik « 'külföldi sajtó véleményéi a német—orosz béke- ajánlat kérdésében. A -„Giornale dTtaÖla“ közij a Tunes rómaá tudósítójának jelen­tését, amely szerint valószinü^en, hogy Olaszország békeközvetitést vállaljon ma­gára. a tudósidó római helyzetjedoniiósében arra következtet, hogy Olaszországnak nincs szándékában közvetlenül ré&ztven- ni a most következő külpolitikáé esemé­nyekben. A Ştefani ügynökség illetékes helvről szintén cáfolja az* a kibföhb ía­pokban közöli hirt, hogy Mussol ni nurn - ; zeBköz-i értekezletet akar összehívná- Ró inai potóííkai körökben hangoztatják, i hogy- az olasz kormány jelen körűimé- j nyék között semmiféle kezdeményezést ! nem vállal HALIFAX NYILATKOZATA nem változtat a helyzeten BERLIN, október 5- (Rador./ A E>NB I közli, hogy politika; körök lord Halifax nyilatkozatában nem látnak uj gondola- lód. Miként ChamberTsán a közetonnítbam úgy lord Halifax is kerülte annak pontos , meghatározását, hogy véleménye szerint ina lehetne <a helyzet kifejlődése. A kül- ügymímiszter ebenben kitért a múltra és természetesen megkísérelte, hogy hazáját minden felelősség alól mentesítse. J fenntartaná Oroszországgal, amint azt a2 I utóbbi években is tette. Úgy,amabban az Î • dóban a Föld köz is érdekei van* ; nak Törökországnak, ami arra indítja, hogy \ megnyerje Anglia és Francia ország jóakar a* I tát és barátságát. Senkinek sem eshetik : rosszul, hogy a török kormány kikerülni í Igyekszik bármilyen ösazeürközést két reá* * íis érdeke között, amelyek bizonyos pilla* j na‘okban összeegyoz reihe telen-eknek tűnnek fel. El kell ismernünk, hogy Törökország* j nak az az érdeke, hogy összes szomszédai* i val jovbzonyban eljön, és mikor erre törek* I szk, nem kell ellenünk irányuló támadó szellemet keresünk ténykedéseiben, mert ugyanakkor Franciaországga és Angliával fennálíó kapcsolatait is fenn akarja tartani SARACJOGLU TÖRÖK KÜLÜGY­MINISZTER MEGKAPTA KORMÁNYA VTASITÁSA1T MOSZKVA, október 5. (Rador.) A H<*- v(‘‘s távirali iroda közlése szerint Sara j cioghi lötök külügynVniszfer tegnap ■ egyetlen szovjet államférfival sem talál­kozott. Azonban megerősítik, hogy kor- I mánya részéről megkapta azokat az üt-a- ; sitásokat amelyekre várt. Paris szerint Hitler egy tetszetős béke- indítványt akar tenni i PARIS, október 5. (Dunaposta,) Parisba és a semleges áramok fővárosaiba érkező hírek szerint, Chmo azt a német indítványt vitte magával Rómába, hogy kívánatos voi- fia. ha Olaszország közvetítés utján kezde* ményező lépést teisue a béke érdekében, Madelok noha V« békeoffenzivára vonatkozó német—szovjet nyilatkozat bizonyos mérték" bon fenyegetőnek is tűnhetett fel és annak Franci11 ország s Anglia irányában csaknem u’* timátumszerü jellege volt, Németország o5«szországi, holladiai, belgiumi cs más fává' roíokban székelő képviselői á'fal kifejtett diplomáciai tevékenységből kitűnik, hogy nem szabad kizárni olyan békcajárdat lehe­tőségét sem, amely látszólag elfogadható lesz. Ezt az ajánlatot Semleges államok olyan formában terjesztenék elő, hogy »z valósággal a demokráciák győzelmének tűr­nék fel. Hir szerint a lengyelországi befeje­zett tényt is ugv állítanák be, mint Paris és London sikerét. Bármi történjék is, hange?" tatja a fenti közleményt kiadó Hav^-ügy" nökség, Franciaország és Anglia nem váltó?.* tátják meg álláspontjukat, amely«’I Cham­berlain és DaIadier kifejtett. RÓMA. október 5. (S'.vfam.) A ,,Popok» dTtáha“ j déri rése sz.en in#» f ramei a és angol körökben hangoztatják, hogy becsülete békét akarnak kötni és ez alatt azt értik, hogy (nagy nemzetközi biztositékokat. kell nyújtani arra nézve, hogy a megkötendő béke intézkedéseit feltétlenül betartják. A békekötés Igazi célja — mondják a két nyugati fővárosban — az lenne, hogy' elke" rüljenek mindern, tact európai biztonságot veszélyeztető erőszakos támadást. Nyilván* való, 'hogy a francra és angol közvélemény Hitler kancellár birodalmi gyűlési beszédé­ről elsősorban azt várják, hogy ilyen bizto­sítékokat nevezzen meg. KICSERÉLTÉK AZ ÉSZT—SZÓ V- JETOROSZ EGYEZMÉNY RATIFIKÁLÁSI OKMÁNYAIT TALLTN, október 5- (Rador.) Szerda este kicserélték az észt—szovjetorosz egyezmény ratifikálási okmányait. Az ok mámykccstrelés az észt külügyminiszter és a szovjet külügyi népbiztos között történt meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents