Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)

1939-10-05 / 229. szám

1939 o kt .ii fi é r $.

A háborús felelősség azokra hárul, akik sorozatosan kezdeményeztek és folytattak erőszakos politikát. Ez aló! a felelősség alól ők nem tudnak kitérni, teljes lehetetlenség is számukra azt elhárítani. A német kormány által adott biztosítékokat —folytatta ChaniiMILÁNó, október 4. (Rador.) Mint a Ştefani tás irati ügynökség jelenti, a „Popolo di Roma“ az események fej* lődéséve! foglalkozva rámutat arra, hogy a lengyelországi német—szovjetorosz demarkációs vonalnak a Bug-ío» lyóig való kibővülése biztosítja Németország számára a tulajdonképpeni egész lengyel terület újjászervezését.

LONDON, október 4- (Rador.) A keddi angol lapok kihangsúlyozzák Franciaország* nak és Angliának 'elhatározásait, hegy visz.- száutás'itfják a mente*» békeajáolatiot, amely »a befejezett rények elismerésén alapszák. Az angol sajtó véleménye szeriint az a nyikirko* zaţ, amelyet Ch'amberlaún az alsóházban tesz, tökéletesen fedni fogja azt az állás* pántot, amelyec olyan határozott módom hangoztatott Winston Churchill, <a rengem a* gyí hivatal első lordja.

A „Dady Mail“ azt irja, hogy Anglia és Franciaország csak a következő fettételek

Select H ozgó

nagy sikerrel vetíti

bérlőin — nőm is lehet tekintetbe venni. mert ez a kormány már bebizonyította többször a múltban, hogy kötele’ zettsógeinek semmi értéket nem sza- had tulajdonítani. Ennek következtédben, ha javaslaokat tesznek nekünk, azokat meg fogjuk vizsgálni és ezt úgy fogjuk tenni, mint amilyen világosan én beszéltem most az alsóház előtt.

— Senki sem akarja közölünk egy nappal tovább is folytatni a háborút, mint ameddig az feltétlenül szükséges. Az angol nép megsemmisítő többsége és a francia nép el van határozva arra, hogy végetvet az erőszak uralmának és olyan német kormányt kívánnak, amely megtartja adott szavát.

Ezután Chamberlain miniszterelnök rátért a katonai helyzet és a száraz- földön, tengeren és levegőben folytatott hadműveletek eredményeinek ismertetésére.

JÓI * , megboíöfaá&GZVd

jókedvű!

Hides* a He! előtagnak

cfentá be az uj fenn gye! állam megalakifásáá

Szovjetoroszország — írja a lap — a demarkációs vonal módosításával egy« idejiileg ellenszolgáltatásképpen Észtországban jelentős stratégiai kedvezményeknek jutott birtokába. Ami az uj lengyel állam megalakítását illeti, az erre vonatkozó határozatot a Führer fogja bejelenteni a Reichstag előtt.

Angol lapok a némeí békeaiánlai ellen

A Hitlei'rendszer eltávolítása- i. Lengyelország iüggetiíen.ségón«k visszaállítása. y Egy független c^eh állam létesítése.

Ez a három ponr az — írja a „Daily Mail“, — amely feltétlenül szükséges áh* hoz, hogy tárgyalásokat kezdjenek a Neme törsz ággal való általános rendezésre.

AUSZTRÁLIA IS VISSZAUTASÍTJA A BÉKEAJÁNLATOT SIDNEY, október 4. (Rador.) A Ştefani' ügynökség jdlemti: Ausztrália minisztere* nöke olyan kijelantésT tett, hogy Hitler bé* keajánlatára egyetlen váWszt lehet csak adni: nem!

4 Lalám domo

szenzációs fordulatokkal teli kalandorfilmet, a francia szellemesség, elegáncia és művészet minden szépségével. Főszerepekben:

EDWIGE FEUILIERE é* JEAN MURAI.

BERLIN, október 4. (Rador.) A „Vöt kischer Beobachter“ foglalkozik Gano grói oltasz külügyminiszter U'-jávaJ és erről a kö1 vetkezőkor irja:

— Lon dán súlyosan csulódna, ha téves eszmében élne, miszerint <ai fasizmus a fel- térien béke politikáját űzi és ha abban hin* ne, hogy Olaszország, ^melynek számára Musscil’m,i Hosszú és elkeseredett' küzdelem árán kivívta a világhatalmi jelleget, helyesli a jelenlegi helyzeteit. Az ăbesszi.nâaâ kon* füktusban Olaszország mindent kockázía* toft, mert egyedül voh. Azt hinni, hogy

egy büszke ország tébtenül mattad akkor, amidőn a tűzben megedződöU nagy Né" merország és a Szovjet hatalmas ereje mellette áll, igen naiv goin dobul volna. Az ősz* szes kisállamok — folytatja fejtegetéseit a lap —, melyek nemlegesek maradtak, meg* értették, hogy Chamberlain békearc vonal a a háború arcvonjailává 'váh és a tengelyhatalmak. valamint Szoyjetoroszország alkot’ ják ma azt a legyőzhetetlen blokkot, amely tudni fogja, mikor erre szükség fez, hogy igazságos é tisztességes békére kényszerítse a

többieketA pánamerikai kongresszus határozatai az amerikai államok semlegessége érdekéiben

PANAMA, október 4- (Rador.) A DNB közli: A púnnineriklaá kongresszus kedden egész sorozat határozatot hozott az amerikai semlegesség megőrzésének biztosítására. Íme e határozatok nevezetesebb pontjai:

1. Az amerikai köztársaságok közöli törhetetlen erőfesz lés irányul a béke és megértés leiuitartásároi és fejlesztésére

Uj;;!

S • • >> ,/T

í >’ >!; :,U ■ iUjiii i

|J|>>

pp*' ir

IH-t

Wiliil

lm

ix

■m: ■

■>**

Az európai háború m; hamarább!! befejezésének erőteljes óhaja.

2. A rendőrség és bíróságok minél megfelelőbb szervezése a semlegesség megóvásának érdekében. Közös haitóro- zathozeta] azok elten a J^Wény ellen es kísérletek ellen, amelyeket valamelyik idegen háborús hatalom javára tennének.

.■>. A háború emberségesebbé tétele céljából az európai hadviselő felekhez hal- IjjM hatós kérelmeket intéznek. Az amerikai Vörös kereszt ténykedése elé semmiféle IjM akadályt nem szabod állítaná, fff 4. Nem lehet csempészárunak minősn- l teni o. polgárság részére szolgáló etehvui- i szer-termékeket vagy ruhaneműiket, ha 7 nem egyenesen, vagy közvetett utón a í hadviselő kormányok számára szállítják.

5. Azok az. államok, amelyek a tárgyo- l Iá son résztvelíek, kötelezik •magukat ar_ iMí§ ra, hogy vigyázni fognak területeikre, ne 'ffiß! hogy hadműveletek támaszpont foil gya- ■i,,; nánt szolgáljanak. Éppen ezért megaka-* ''Uh dá'lyozzák a területeiken lakó személyeik-' ■■fijWíffi!:!:;!piMlljMÉ Tu^í » sóin 1 ogesség .szaJjAly«ival éMenkező UiMmtmiiÉ&iikg ahiködési szándékát. így magakadályoz

ROTBART

zák ‘a háborús célból létesítendő sorozást vagy fegyverkezés', központok mcgala'ki tásá't. Hadibajókriök. vagy hadihajók ren ddl'letésére nem adnak ki szenet. A hadviselő felek kereskedelmi hajói a tárgy i háson résztvevő á'kimok kikötőiben ;|z illHö áithi'.n ör'.zetc alatt áltamak.

AZ AMERIKAI SEMLEGESSÉGI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁNAK VITÁJA MÉG FOLYIK

WASHINGTON, október 4. (Rador.) Mior a Hava5 táv'rati ügynökség washingtoni tudósítója jelenti, az amerikai semleges* segi törvény szenátusi vitájának dso napja nem változtatott az eddigi helyzeten. A kö* zelebbről várható módosé ás r a vonatkozó esély-ek is változatlanok. Elsőnek Phun an szenátor szólalt fel, aiki fenntarrorra javasia’ 'lát és a kormány álral óhajtóin mértékben •ragaszkodott a felülvizsgáláshoz. Borah szenátor, az elszigetelődés politikájának vez<“ tője, szór emelt a jelemilieg; törvény min* deanemü módosítása ellen. Borah ez alkalommal sem élt újabb érvekkel. Kijelentette, hogy a jelenlegi törvény miem ált elentmor.“ dásban a nemzsetközf joggal s igy annak hadviselés folyamán történő módosítása azt jelentené, hogy az EgyesüVÁhamok félté'* len óhajtja az. egyik hadviselő állam terhe* »nek könnyítését. A fegyver kivit öli t'lalom felfüggesztése — mondotta Borah — lépés a hadviselőikinek nyújtandó hitel mógadása felé, amelyet aztán, amerikai csapatok k;- küldése követ abban az «serben, ha a hábo* ru szerencsés fordulatot vesz a szövetsége* sek javára.

Pittman szenátor rámutatod arra, hogy a német birodalommal szomszédos államok szabadon bonyJirhatják le az Egvcsült-Á;*

1 írnokban vásárolt fegyverek és hadianyagok elszáhitását. Az amerikai kormány rehál n'ejri a/kadályozhatja m«g az dymódon tör*

ténő fegyvérkivitcL-.

A semlegesség! törvény szenátusi vitája' vai kapcsolatosan politikai körökben úgy vélik, hogy az ellenfelek közötti kapcsolatok fel vétele után, a pro és kontra folyó tanácskozásokban az erőik megoszlanak. Á? talános vélemény szerint tehát — ha nem jönnek közbe előre 'nem látható események — a fegyverkivirdíi tilalmat a kormány óhajának megfelelői eg felfüggesztik.

ÁZ IR HERCEGPRÍMÁS AZ IGAZSÁGOS BÉKE MELLETT

DUBLIN, október 4- (Rador.) A Srefami* ügynökség jeícmt'i: Mac Roy bíboros, ir her* cegprimás, aki olaszbarát, beszéde: mondott a béke érdekében. Többek között az alábbiakat mondotpa;

— Lengydlcrszág szomorú sorsa a béke helyreállításának nehézségét képezi, azon* ban ne feledjük el, hogy a jövőben a nehéz* ségek egyre nőnek, míg most lehetséges még egy tarlós békét kötni, amely ne legyen hozzákötve egy esetleges győző akaratához Kétségen kivid egy olyan béke. amely megismételné a versa:S!<esi bék-e szellemét, a meg* nemértésnek, üj, jövőbeaii árnyékát: viselné magán- Ez ellen csak úgy leher védekezni, ha valóban igazságos békét köpnének, ami a legjobb biztosíték volna -a jövőre vonatk1* zóteg, tekintve, hogy igazságos béke nem hagy maga után elégedetlenséger és gyülö- feet. Németországban, Franciaországban és Angliában sok katolikus van. A háború meghosszabb'tása általában a katolicizmus számára is sötét jövőt murat.

„NEM LEHET SZÓ ARRÓL, HOGY OLASZORSZÁG TOVÁBBÍTSA A NÉMET BÉKE AJÁNLATOT“

BUDAPEST, október 4. (Rador.) A Ma* gyár Nemzet cimii lap Cian© olasz külügyminiszter berlini látogatásával foglalkozva, ezt irja: Ciano a német kormány részéről biztosítékot kapo.r, hogy a német—or ősz szerződés semmiben sem fogia érinteni Olaszország érdekeitA Pester Lk>yd berlini levelezője úgy vé* li, hogy nem lehet szó a német birodalom olyan békeajánlatáról, amelyet Olaszország kellene továbbítson. Legfeljebb Olaszország puhatolózást végezne a különböző európai fővárosokban, mielőtt Hitler elmondaná be* szédá a birodalmi gyűlés előtt.

„Nem vagyunk kajIanJék elhagyni a csataterei

.-..céljaink elérése nélkül““

Chamberlain beszéde a mo

és Anglia válasz Érái . mérnél békealánlaíra

LONDON, október 4. (Rador.) Az el múlt hét nagyfontosságu külpolitika eseményei, nevezetesen az uj német- orosz egyezmény megkötése után, a. angol közvélemény feszült figyelem me! várta Chamberlain miniszterei női nyilatkozatát, amely az angol poli tik, álláspontját körvonalazta az uj ese menyekkel kapcsolatban. Az alsóhá. tegnapi ülésén Chamberlain miniszter elnök elmondta nagy érdeklődéssé várt nyilatkozatát. j

— A mult hét folyamán olyan ese mény történt, — kezdte nyilatkozata az angol miniszterelnök — amelynél nagy jelentősége van a nemzetköz helyzetre. Ezután rátért Ribbentroi külügyminiszter moszkvai látogatása nak ismertetésére, majd így folytatta Ribhenirop látogatásának három fő benjáró eredménye volt. Az első ered'• mény Lengyelország negyedik fel ősz- fása. Ezzel kapcsolatban Chamberlait megállapította, hogy a demarkácionálii vonal, amelyben most a moszkvai tár gyalások rendjén megegyeztek, Német ország részére sokkal kedvezőbb, mini az az ideiglenes határ, amelyet a katonai műveletek kezdetekor megállapítottak. A második eredmény szerini a német és orosz kormány azt igényli hogy a Keleteurópában létrehozoti egyezményükkel tartós béke alapjai vetették meg. Véleményük szerint — folytatta az angol miniszterelnök — a; Anglia, Franciaország és Német or szál közötti viszály likvidálása valamenny nép érdeke. Hosszasan foglalkozott ezután Chamberlain azzal a nyilatkö zattal, mely a háború folytatásáért 1 felelősséget Angliára és Franciaor szagra akarja hárítani és leszögezte hogy ez a felelősség semmiiesetre sem terhelheti a szövetségeseket. A moszkvai tárgyalások harmadik eredményt — folytatta Chamberlain — a német— orosz gazdasági szerződés. Egyes kö rök véleménye szerint az angol kot1 níánynak is meg kell határoznia állás pontját a nemzetközi helyzet jelenleg fejleményeivel szemben. Nem látok azonban egyetlen olyan körülményi sem, amely arra kényszerithetné Angliát, hogy megváltoztassa eddigi állás pontját, amelyet alapos megfontolás után foglalt el. Megállapította Charri berlain miniszterelnök a továbbiak■ ban, hogy az orosz—német megegyezés módosította ugyan Lengyelország helyzetét, nem jelenti azonban azt, hogy a szerződésben foglalt intézkedések végletekig Németország javára fognak szolgálni. Annál kevésbé érinthetik ezek az angol kormány kitűzött céljait. I

— Nincs ebben az egyezményben semmi olyan — szögezte le Chamber lain — ami minket meggyőzne arról, hogy megváltoztassuk eddigi álláspontunkat, vagyis a birodalom minden erejének mozgósítását a háború foly- tatásának leghatályosabbá tétele érdekében. Mert bár valóban Lengyelor" szag volt a közvetlen oka a mi háborúba! epésünknek, mégsem ez volt az alapvető ok. Az ok az a tény volt, ami régen begyökerezödött a mi népünknek és a francia nép leikébe: az, hogy Európa népeinek választani kell a sza* badság elvesztése, vagy az időközönként megismétlődő mozgósítások között annak érdekében, hogy megvédje ezt a szabadságot. Ez a helyzet már teljesen tűrhetetlenné vált.

— Az orosz—német megegyezésnek

az a része, amely az ellenségeskedések megszüntetéséről szól, nagyon hou mályos, de ügylét szik, hogy egyidejűleg veti fel egy békeajánlat ötletét és az alig titkolt fenyegetést arra az esetre, ha az ajánlatot visszautasít jak.

Természetesen nem lehet előre tudni ennek az ajánlatnak a mibenlétét. Már most kijelenthetem azonban, hogy semmilyen fenyegetés nem térítheti el Franciaországot és Angliát a háhorur ba való lépéskor kitűzött céljaitól.

— A szerződés megkísérli azután, amint azt a német propaganda is csinálja, hogy ránkháritsa a háború folytatásáért a felelősséget csak azért, meri nem vagyunk hajlandók elhagyni a csatateret céljaink elérése nélkül. Ez ismét a Németország által használt háboríts módszerek egyik uj példája.

London csaidűib Olosiorszag megítélésében

— írja a „Völkischer Beobachter“