Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)

1939-10-29 / 250. szám

Í939 oliv*er 29. XL FENJEK NEMZEDÉKÜNK HALOTTAI bio DEBRECZE11 LÁSZLÓ Sok kiváló és példamut(ftó b'ájtárs&t temetett már ez « huszas, Harmincai éveket járó erdélyi magyar nemzedék. Fiatal tímárok; papok, orvosok, hők voltnak H elhullottak sorában. Vohak olyanok is, kik a szülőföldtől távolvetve lógtak meg. Ha most mindanag lukról egyenkint keilene szólnunk, hirtelen elö sem tudnék - , számláhii neu ükét. Elhalálozásuk sorrendiében ezalkPlammPl húrom s a következő Vasárnap' Szóban ismét három halottunkról emlékezünk meg. Ök haton nagyobb feladatok úi küldettek el és jórészt már eredményeket is hozott az életük. A róluk v'Jtó megemlékezés egyúttal kegyes meme-ntó nemzedékünk minden értékes halottja fe­lett, aki életünkben köztünk élt és népünkért velünk dolgozott. (O. L-k összetartása. Szenvedélyes voltánál fogy«-, kíméletlen elí ínségévé ftudo’r lenni bárki8 riefle, akiben nem Iáira ugyanezt ti törek­vést s ugyanazt a szolgáin-’ akarást, amelyet ő. nemcsak kovc'ett, de követ elit1 is. Mmt neveld, uj jellemet akart bevinni a sablonosnak és üresnek érzett tanítási mesterségbe. Nem csupán a felettes ellen­őrzés számára dolgozó taniróhivakilnok. hanem valóban nevelője és lelki vezetője akart hmm1 diákjainak. A régi egészségre8 len ianár-díák viszonyt gyökereiben, akarta megváltcnriu'tsni; lélekben, és atyai meghi t- seggel akarta megfogni és nevetni növendé­keit- És ezen a ponron jutott- el 6 is az újítóik végzetéhez­Sok elvi harcot kellett megvívnia eszméi­ért, de 'legfájdalmasabb az vök, amikor út­törő ténykedéseiért azokkal találta szembe magát, aklklt'ől megértést és itámogatás vári. S aki kifelé bírta az élet minden harcát, nem bír'a el’ <az erős érzékenységében oly­kor tukágosan Is felfogott méitánybaSansá" gok egyoldalú hántásait; befelé jutót a megehaiymlás kátyújába s egy túliszűk órá­ban önkéntesen telt pontot életére. félben, vágy hullat egészen a sikertelen* «égbe. De kedvét .-.oha'sem vesztette el, mer-' semmiféle sikertelenséget nem vert kudarc mák. Tudta, hogy iörettlen utakon az ered­mény .nőm jön azonnal 9 a hibákat is első­sorban öíoirragában és elgondolásaiban 'ke­reste. Ezért m-ndig öntudatosan k%érílete* zeit. Míg mások gúnyosan nevették, 6 meg­vizsgálta, hol a ínba és a tanúságot érté- kehtve, u'jra kezdte a munkát, mini ha mi sem ttörtént volna. Sajnos, hogy nagyobbrészt inkább csak rosszfindulatu kinevető* * * * 5 * * voltak, min: ikti- molyr megértői és segítői. Még c^ak ő fitel* ieM igazán megismerje a rooszaikarai' és az irigység tőrveréséit. Bőven jutott nc-ki is a zaklatásokból s a méhányí:aSanSágokból. Pedig csupán szolgálni akart, semmi mást. Szolid és gyermeki tisztaságú íclk-e nagy-« távol állóit az ácsarkodások gonopzságáit^, És mi rengeteg nélkülöz«, embernieäi nem vaó körülmény- közt keüett végig ékiic iulhnjtotit életé’-. Mégis, közben volt ideje és kedve irogartni, lapot szerkeszteni 3 ar» ra Is ráért, hogy- zenét komponáljon. Műi* (lenhez volt 'tehetségé és egyiráínyban élve bármben' kiváló nagyság lett volna, ö volt a hallatlan mozgató, a kiapádhata. !-bn energia forrás. Végül M, tamivöE nem sokat gondok, a lesre is ollen« fordult akaratánaík. Am ő még a betegségét >s munkával töhötre. Könyve, két ‘rt s terveket kovácsolt. Teste már. végleg ronccsá lett a kór rombolása alatt, de ő dolgozott utolsó óráján is. ügy halt meg, mint a munka megtörni nem akaró és örök példamutató hőse, szterazámaival a kezében. . • Koős-Kovács István (1910—-1937} Bafázs Ferenc C190I—193J) ban, tnem hóimé szatóc-:bolt, vagy bo]i:ocs- kák élettelen szervezeté voh, hanem moz­gékony és életképes gazdasági rend, amely egy magasabb eszme szolgálatában a kul* tu ralis rénd egyik bizrosicéka. De mind­ezek csafk „álmok szalmája“ maradtak » az aranyosszéki „Istén-yölgy-e'* az utóp ák ködébe foszlott. j iMeg'valósulb eredményeiban. 8s sokszor érte kudarc és sok próbálkozása maradt ADY ENDRE író és újságíró volt. Zabról keidilt Ko­lozsvárra, hol ’a Keleti Újság-náJ és a Ma­gyar Ujság’nak dolgozott» majd az uióbbi- nafk szeifkesz ő-mun-karársa h volt. Irodalmi munkássága révén mihamar bekorült a fia­tal magyar szellemi munkások mozgalmad­ba. Az I936*ben meginditerr dso Hitel ci» mü nemzedéki folyóiratnak ő lelt a fel«* lőa szerkoszrője. Min' iró, Ígéretes -verselő és novelkviró ■'mit, küzdelme^ és (kínzó egyedüí'aégbeii él­ve, tele volt lázongásokkal, megoldást ^ür* gető probíémáik&aL Munkáiban is, melye* ken olykor a magába hulk lélek sajátos fa­nyarsága érzik, az emberi sors gyötrő kér­désivel viaskodott. De tele volt éphő gon­dolatokkal és íeryekktft k és tfcul az irodái* mon, művelődéspolitikai téren ugyancsalk ré$2t kívánt a munkából Újságírói mun­kásságában is hovatovább mindjobban tel­jesedett ki benne a hivatás nagy clköuie* z^se. A HALOTTAK ÉLÉN Most a mezőn mindenki veszt S vér»felhök futnak szabadon S hü csapatomat most leltem meg. Most leltem meg a csapatom, Az Életből kikényszerültet, Éleies, drága jjó fiuk, Oh, halottakként ébredők, Be szeretőn rántom ki kardom Árnyas, szent rangotoík előtt S benneteket meg most talállak. Nem voltak hősibb társaira Soha, mint a mostaniak, Fejükön az éjféli holdfény Egét-verő, fényes sisak, S fejüket friss sírból hozták föL Be sokáig várakozók Én, árvult, társ talan Kain S im, hirtelen érkeztek hozzám A társaim, a társaim, Levitézlettjei a kedvnek, Mint nézitek, hajh, ők valaha, Mint járták velem a Mezőt Szegény — hozzám*testvérisüítek, Jámbor éJet*íevetkezök S írn, meredt szemmel mosolyognak, Mert mind az Életé valánk S ha lelkünk meg-megütkőizöit: Csak az Élet áradt túl bennünk. S ugy-e, most a sírok fölött Szeretjük egj’máí; tarka célját? És nagyon komolyan verte ezt az elkö- tök-zést. Mini* ahogy irodalmi munkáit is gondosság ég szigorú önkritika jellemzi, a szerkeszd őségben is (komoly, lelkrismereres és fegyelmezett munkás volt. Cikkeit min­dig a meggyőződés és « teljes feielősség’-u' dat hamtra áh Neincsak a napi kenyérért, a jobb érvényesülésért, legkevésbé -az egyé­ni hiúság kielégítésének -eléréséért dolgu* zot\ hanem tisztább belső parancsok és a népe sorsával való ‘Ogybetüzörtség erős ér zése voltak igazi mozgató-'. Sorsát és egész életét a közösség szolgálatára szánta. A fh* tál újságból nemzedékben, ő voh az, aki­ből az első igazán mai közírót és közszd- tem-rány-ttót várruk. Élete nyom-oruságos éveinek nélkülözé­si azonban úgy ntpgváselTek, hogy a hir­telen reátörr be'-ögségekkel az erősnek lát­szó szervezet© már tudott megbirkóz* ni. Pedig akkor már előrre veit .2 siker, a jobb sors megnyílása, de h-'ába. Problémát» ra is, 1 érveire is, reménységünkre is pontot tm » kérieaibetetlcTi végzés. Be szép, kisértetes világ, Be Jő nekem, be szép nekem: Most az Igazi haJaványak Táborában vezérkedem, fiogy az Életre mosolyogjunk* A TEMETŐ-KAPÜ MAGYAR NÉPDAL A teme tő "ka pú Végre ki van nyitva. Ott kísérnek ki engeraet Hej! abba a fekete sírba! Sirorrt két oldalán V irággal van rakta. Körösfői hires lányok Hej! sírva ültették azt rája. Szedjétek le lányok Róla a virágot, Csak azt az egy gyenge ágat Hej! le pe, le ne szakítsátok! László fózsef (1902—1932) ó ment1«! leghamarabb azok közül, Kiket különösebbe» s számon ta-’ottemti- A -cp- s‘szentgyörgy<> Székcly'Mikó kollégium ter­mészetrajz tanára ydt. ílrfralapot' adó áfásához csak nagyon, küz­delmes ifjúság után juthatott. Évekig dol­gozott, m*nt gyári munkás, hogy kueob testvére’- tanulhassanak. Ebben a kénysze­rű éle’ben, ez eg vem árvaság r'degségy :* ben látita meg egév nemzedéke és faia ár­vaságát- ÉS a testvéri iránt való ^köreles- .ségteljesi’tési nemzedéki együttérzéssé tágul r, népe és az ember «ránt való magasabb 0-* lelősséggé érett. Egész későbbi munkássá­ga -ebben a felelősségtudatban fogant.. Egyetem-' éveibe» részh vesz minden k'>” moly főiskolás -szervezkedésben, és ő az el* ső, aki helyteleníti a/, erdélyi magyar ifjú­ságnak a «külföldi főiskolák felé vaké ‘káros áramlását, ami ellen céltudatos harcot i» kezd. Az 1930ban indult Erdélyi Fiatalok c. nemzedéki,lopnak egyik alapítója és a lap szellemi mozgalmának mindvég g hü és evékény -rnuinkása volt. Tanár 'korában ís állandóak dolgozott, h-ogy megépüljön az erdélyi magyar fiatalság felelős • és élterő Az aranyossxékí Mészkő község unitá­rius telik észé volt. A sz ülé ért tervezők és szervezők ritka fajtájából való. Még teoló­gus v-ok, amíjíor 1923*ban megszervezte a Tizenegyek héven ismert nemzedéki moz­galmat, amely első vök az erdélyi magyar- ság uj helyzetben. Azu'átf» évekig külföldön ék. Tanüít A& gHában, Amerikában, ahonnan- hosszasabb utazással Ázsián keresztül tért vissza Er­délybe. Utazása-’ alatt igyekezett megismer- kedini minden üj =zf ciálís és ■vallásos esz* mével, mévden nagy gondolkodóval. Ven»- dége volt a japán; Kagawán'ak és Nisid a , Te.sk ónak. Járt Gandhinál és a Rab in d- ranath Tagere failufejlesztő t^tepén. Min­denütt ..mohón fígye-k, tanuk és gyüj ’ötöt Hogy kthon azután rövid, de ugyancsak mozgalmas kollégiumi felügy hősködés után. m'-nti termékeny mag 0 rög alá, el­húzódjon egy igénytelen faluba és a bon- takozás emberfektii munkájába kezdjen. Rövid í!dő alatt az ismeretlen falucska neve irgalommá nő és Amerikáig is cl'har. iUj, széíesmenetü gyülekezeti munka, kor­szerű népművelés, különböző szövetkezé­sek indulnak és Balázs Ferenc kifogy hat.t • lan a nép és a falu felemelését1 célzó tervek* bem. Közben utazik, mozgat másfelé is, ott van az Erdélyi Ratalök alapításánál, szinte a semmiből építi újra it-empilonaár, iskoláját és pap’házár. Sajnos, hogy céljainak meg- vatósítájában majd mindenütt ő kellett le­gyen az első gyakorlati munkás ís. Amíg gyenge szervezette bírta, kezét mindenre rá* térré. Szövetkeze'! 'tejet fuvarozott, gépek­kel vesződ.őrt, határt járt, házat rakott s még templomra ;$ festett, csakhogy ma­gyar igénye szerin-; váltó legyen. S míg ezékre ráment az ereje s azután az élete ;s, a tovább* tervek. .— uj, korszerű falu -otthon, felsőbb népi? oktatás,, faluren* dezás, tervgazdálkodás, rib- — megválóvá tására már semmi sem jujtbjt. Ábra volt a szövetkezed aSapo« yéó orvosi és jjogvédel* mi ellátás és gastdavesretép; ' vidékének szervezett termelési fe önellátás gazdálko­dása. A vidék íalvamark egy nagy kulturá­lis és gazdasági közösséggé rendezett élet* /körbe v dó szervezése. Az érfékes'tő és £0* gj-asztisá as &

Next

/
Thumbnails
Contents