Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)

1939-10-29 / 250. szám

3 ElinS?AK 1939 olló bér 29. I— Bilux ■limai«» \ HÁBORÚ KÜLPOLITIKÁJA Ribücnírop Deszcdc alán Yţibbcntrop német birodalmi Külüxy rninis/tcT legutóbbi beszéde után két- sc>;et sem szenved, ami már Chamber- i&innak Hitler beszédére adott vúla- szábétl is bizonyosnak látszott. ho^v tovább folytatódik a szeptemberben kezdődött nagy háború, mely mélyeb­ben szántó problémák felett van hi­vatva dönteni, mint a következményei ben szintén rendkívül súlyos Iöi4-es nagy küzdelem. Hitler október ó*i be- zédében kijelentette, hogy a küzde­lem továbbfolytatása előtt ez az utolsó nj ilatkozata. Kibbentrop beszéde s az utána következő angol és francia visz- szautasitó válaszok zárópontot tettek erre a fejlődésre. Most a fegyvereké a szó. Előreláthatólag bosszú időre. A nyugati hatalmak, amint már eddigi v iselkedésükből is látszik, meg akarják" ismételni a világháborúban sikeresnek bizonyult stratégiát, mely a nyugati harc tőrén jNémetorsczággal szemben fenn­tartotta a szilárd frontot s a döntést a blokád és a tömeges fegyvergyártás versenyének évekig húzódó küzdelmé­re bízta. Németország miután gyors és katonailag tökéletes győzelmet aratott Lengyelország fölött, most a francia— angol szövetség ezzel a stratégiájával áll szemközt. A nyugati front valószi* nüleg ezúttal is áttörhetetlennek fog bizonyulni mindkét fél számára a há­ború utolsó, döntő fejezetéig. Közben működik a blokád, angol—francia rész­ről a világtengerek uralmával, német részről a repülőgépek és buvárhajók támadásainak teljes erejével. És ugyan­ez alatt az idő alatt mindkét oldalról folyik a hadiszerek gyártásának ver^ senye, amíg egyik vagy másik fél dön­tő módon kerekedik felül a versengés- ben. Az angol—francia csoport valószí­nűleg rövidesen megkapja maga számá­ra az Egyesült-Államok óriási termelő’ erejét is, amit pénzügyi ereiénél és a tengerek uralmánál fogva egyelőre za­vartalanul használhat ki. Németország viszont az óriási orosz nyersanvagte* rületet készül felhasználni ugyenerre a célra, abban a hiszemben, hogy sike­rül legyőznie az orosz termelés eddigi gátlásait és beszerezni nagyban itten a hatalmas német ipar ellátásához szűk* séges anyagok nagy részét. Ha tekin­tetbe vesszük a Maginot- és Siegfried» vonalak által adott szárazföldi front nagyságát, melynek kimondottan raj­nai részén kezdeményező hadművelet­iekre alig van kilátás, világossá válik rögtön az is, hogy a küzdő feleknek igazában csak ilyen anyagi segítségre van szüksége, emberekkel mindkét részről hosszú évekig zavartalanul tudják ellátni az egymással szemben­álló arcvonalakat. Az is elég világosan Játszik az eddigit küzdelmekből, hogy az ehnuJt világháború tapasztalatain okulva, egyik fél sem hajlandó többé arra. hogy a siker kis valószínűségével kecsegtető lehetőségeiért százezres tö= megeket céltalanul áldozzon fel, amint ag 1914-es és az utána következő évek­ben elég gyakran megtörtént. A nyugati front küzdelme ma két, óriási kiterjedésű erődítés egymás el­len vívott harcából áll. Ennek, az ed­dig példátlan erejű frontális küzdelem­A jövő hét nagy operett szenzációja BÉSIS SZÉP AZ ÉLET whtíii bit 'ii m inmaagaB————maaea—■— nek mozdulatlanságán csak az erődíté­si vonalakon túlmenő, bekerítő mozdu­latokkal lehetne változtatni, ami az uj német stratégia Schliefen által előirt: klasszikus módszere is, melyet Len­gyelországban szintén nagyszerű si­kerrel alkalmazott. Bekerítő, előszere­tettel kettős bekerítő mozdulat azon­ban csak a belga—holland területen és Svájcon át volna most lehetséges és Ugyancsak az 1914*es háború tapaszta­latain okulva, nem valószínű, hogy bár­melyik fél rászánja magát ilyen kísEá* mithatatlan politikai és ezzel kapcso­latos stratégiai következményekkel já­ró lépésre. A bekerítő taktika Hanni­bálnak a cannaei csatában sikeresen alkalmazott hires módszere, amivel szemben francia felfogás szerint most inkább Julius Caesarnak Galliában al­kalmazott módszere van napirenden. A római hadvezér ugyanis a gallok erő­dítéseit körülvette a maga erődítései­vel, aminek következtében a belső erő­dítés védői élelmiszer- és hadianyag- hiány miatt: legnagyobb öaieláUozástiíc ellenére is kénytelenek volta.c letenni a fegyvert. A német front teljes be keritésc-öl azonban nem lehet szó mindaddig, aniig nyitva áll s/ámá**:i az orosz rengeteg. Hitler egyizben u német politikai stratégia világháború* előtti legnagyobb hibájának nevezte, hogy egyidejűleg idegenítette cl a biro­dalomtói Angliát és Oroszországot. Angliát a nemzeti szocialista politi­kának sem sikerült a német oarátaág körébe vonni, ugyanennek a politica- stratégiai meggondolásnak eredmény­képpen fordult tehát Hitler a szovjet- oroszokhoz, nem utasítva el az árai sem, amelyet a nagy világüata'mi küz­delemben Moszkva követel ezért tőle. j FINNORSZÁG KÜZDELME Közben a merev cs valószínűnek a.;g látszó meglepetések mclküí továbbra is me­revnek maradó front vonalaik mögött teljes erővel folyik a háborús küzdő felek kö­zött a dip'omác a: harc. Ez. a harc termé­szetesen a nem közvetlenül érdekelt álla­moknál s megmozgat minden ellentétet, életre kert minden rejtve •táplált ambic'ót. Ah> van ma olyan semleges állam, ha kül­politikai igényei még olyan szerények is, amelye; ne fenyegetne ez a helyzet. Hatal­masak. érvényesítik igényeiket gyengébbek ellen s ez! a tevékenységet átlátszó eufé* mizmu^al együttműködésnek nc-vez'k. A csipős nyelvű cs szellemes Me tern’ch, k‘ a napoleoni 'dókban hasonló együttműkö­déseknek gyakran volt ‘tatmaja, azA mondta egyszer, hogy az ilyen együttműködés na­gyon ízép dolog. Az ember és a ló együtr- müködése l<i a kul'uttörténelem egyik leg­gyümölcsözőbb kapcsolatának tekinthető- Csakhogy ebben az együttműködésben s az ember .szerepét jó betölteni, nem a lóér. A hadviselő felek küzdelmével ctak köz­vetett kapcsolatban álló külpolitikai sakk­táblán az utolsó ldőben> különösen. Finnor­szág küzdelme köri le a világpolitikai ér­deklődés figyelmét. A finn nép el vanáhí.- tározva függetlenségének és szabadságának megőrzésére és nem hajlandó olyan együtt­ám NEURALGIA FEJFAJÁ/ Kapható gyógyszertárakban es drogueriákb működést elfogadni, amely poli ikájának mozgási szabadságát minden lehetőségre Hőre megkör . Ez a k>s\ szabadságszerero nép azonban a világesemények sodrásába, a mind nagyobb erővel előretörő szláv és germán igények mülőmlkövc' közé került. Szovjetorosz-ország, mely ha nem is a köz­vetlen vsszacsa'olás formájában, de ér­dekszféra alakjában vis'za akarja szerezni a Balri-vidékon mindazt a hatalma , mely valaha a cári Oroszországé volt, most Fmn' országgal szemben akarja érvényes teni ezt az igényét. A finnek viszont a skandináv szolidaritásra és arra a rokomszc-nvrC támasz­kodva, mely Finnország rövid újabb álla­misága akut velÜK szemben világszerte k'- alakuh. erélyesen védik tüggerlen állami, ságukat. A tárgyalások moy folynak s minthogy az oro^z. követelések eddig nem öltöttek ultimatum jelleget, a helsnkii kor­mány abban a fe’fogásban, hogy jogában tM elfogadni, vagy visszautas!tani Moszkva kívánságait, a rendes d plomáciai tárgyalá­sok mód' zérói vei igyekszik védeni érde­keit. Közben nagy elszántsággal készül m nden lehetőségre és kiépül maga mögött a külpolitikai hát eret, amelyben a Skan- dináv-országok mellett jóakaratéi támoga­tásával orr lehet Iá ni az Egyesült-Áramo­kat fi, Erkko külügymin'szter ki jelentet te, hogy minden nép sorsa át ól az elszántság­tól függ. ame’lyel készen áll szabadsága megvédésére, Finnország pedig el van szán" va arra, hogy kötelességét ebben a tekin­ti télben a végleteikig megtegye. Az orosz HöFcícíéscü Az orosz követelések mhenlé'éről ed­dig csak feltevések kerültek nyilvánosság­ra. Valószínűnek látszik, hogy Moszkva, melynek a Skandináv-államok elidegení­tése nem lehet közömbös s amely edd;g minden ecetben kíméletei mutatott az Egyesüh'ÁMamokkal szemben, nem fogja ‘követeléseit Finnország ellen olyan erélye­sen képviselni, amint azt a Balt -államokkal szemben re'te. Ugyanígy valószínű ózon­ban, hogy erélyesen ragaszkodik a f mai­öböl orosz uralmának b ztositásához, omi­hez az észt hadikik ötök é$ a Dagó és j öesel-szigetek elvétele után, a kr«y:tadií | öböl bejárasa előtt fekvő négy kisebb fmn szgetxe is szüksége van. Ezen a téren ta­lán nem is lehetetlen a megegyezés külö­nösen, ha oro-sz részről Karcba területén valamelyes €Üe n y ol g á! tatávr ju'1 rabnak a finneknek. Sokkal súlyosabb dolog az Aalandrsz’getek kérdése s az az állítólagos orosz követelés, mely a Balti-államokkal szemben is érvényesült, hogy Oroszország és Finnország között ka'onai szövetség jöjjön lé're. Az Aaland-szigetek ugyanis ■nemcsak fiain szempontból fontosak, hanem svéd szempontból i*>. A Bolt nial-öböl be­járatánál ezek a szigetek uralkodnak nem­— Ili ll'HI — Pazar szereposztásban kerül színre a IBÉflIS SZÉP AZ ÉLET csak Finnország egész nyuga'i partvidéke, de a svéd part-vidék észak résge felett is, egészen a svéd—fkon. határig. Ezen a pon­ton nemcsak Hels*ráki, hanem Stockholm is thakozik a finn szuverénitás minden fel­adása ellen. ■ Az Aaland-sz gerek kérdése igy közös skandmáv (kérdés. A moszkvai tárgyalásokon Helsinki, Stockholmmal egyetértésben, »lg ha fog továbbmenni an­nál, hogy a szige- k meg nem erősítésére kötelezettsége! vállal, a szigetek közös bir­toklására irányuló állítólagos orosz óhajt azonban minden valósznüség szerint eré­lyesen visszautas!‘‘ja. Ugyanez látszik va­lószínűnek a ka-ouai szövetség kérdésében is, am kor a finnek a több"- Skándináv- államokka! együttesen elfoglalt teljes sem­legesség álláspontjának veszélyeztetését lát­ják. Finnország szeretné megtartani a Moszkvával 1932-ben körött kölcsönös megnemtámadási szerződés vonalán. Nem valószínű azonban, hogy a (kivételes lehető­ségeket adó mostani pllanatot teljesen ki­használni akaró oroszok szintén hajlan­dóak vc-lnának megmaradni ezen a -vo­nalon. AZ ANGOL—FRANCIA—TÖRÖK SZERZŐDÉS Az elmük napok másik fontos külpoli­tikai eseménye, mely ugyanezzel a kér­déskomplexummal újl kapcsolatban. az orosz—török tárgyalások dőleges meg­szakadása és az ezt közvetlenül követő francia»—angol—török ankarai megegye­zés. Törökország, ugyanúgy, mint Finn­ország, szívósan ragaszkodik eddig ren­delkezésére álló jogéihoz, bár ugyanak­kor igyekszik mindent megenni, hogy az Ankara és Moszkva között fennálló j szoros baráti kapcsoMot továbbra is ! fenntartsa. Törökország a világhatalmi 1 játékban hosszú idő óta nagy szerepet ] játszó Dar d a net' á k ne fc ősi kapusa, amit hatalmi helyzete szernt hol független üt gyakorolt, hol más hatalmak nyomása »lath ezeknek érdekében végzett el. Az uj Törökország megerősödő!tnek és füg­getlennek érzi magát, nem hajlandó te­hát a Dardanellák fölötti jogait egyik hatalom igényeinek se föláldozni. Moszk­vában pedig, am'at RevLk Saydam tö­Szepdától minden este IÉjIS szép íz élet rök miniszterelnök kijelentette, vat-mi ilyesmit kívánlak tőle. A török külpoliti­ka százados tradioíójq, hogy a Dardanel­lák körül bármelyik «agyhalálom túlsá­gos térfoglalását a lehetőségig kerülje, ammek elérésére ezt a térfoglalást m n- d g igyekezett az ellentétes erők érvénye­sülési lehetőségének elősegítésével egyen­■ súlyozni. Ez a tradíciói vezette aligha/nem 1 mostan állásfoglalásukban is a törököket, mikor <(• moszkvai barátság fenntartású* j n;»k őszhite törekvése melleit Keleten ró pára minden ellensúly nélkül ránehezedő moszkvai óriással szemben, szinte tünte­tőleg szorosbitotlák meg kapcsolataikat o nyugat; ha iáim kk-al is. Az ankarai meg­egyezés problematikáját azonban csak akkor értjük meg, ha kellő súlyt helye­zünk az egyezséghez képcsőit pótjegyző­könyvre is. Törökország a megegyezés­ben bárom lehetőség esetére kötött szer­ződést. Az első szerint, he Törökországot támadás éri, Anglia és Franciaország a törökök segítségére kötelesek sietni. A másod k pont szerint, ha Anglia, Francia* ország, vagy Törökország közül valame­lyik oI Földköizi-tengeren háborúba ke­veredik, a másk kettő köteles segítségé* re sietni. A harmadik pont szerint Tö- mkország seg’tj a nyugati államokat, ha ezek más államokkal szemben vállalt se­gítségnyújtási kötelezettségeik foUttán ra Földközi-tenger keleti medencéjében há* borúba keverednének. Minden más vi­szályban, mely háborús konfl ktushoz vezethet, a húrom hatalom a kérdés kö­zös mcgtanácskozására válla.]t köie'-ezett- séget. Ehhez a szerződéshez azonban egy pót jegyzőkönyvet csatoltak, melynek ér­telmében Törökország mindezeknek a kötelezettségeknek a teljes lésétől fel van' mentve, ha kötelezettségeinek teljes lése háborús össz ütközésbe sodorhatja őt Oroszországgal. A Moszkvával való tra­dicionális jóviszonyt tehát n törökök nem ‘dták fel és az ankarai szerződésben si­került teljesen kizárn-ok az orosz kom­plexumot a megegyezés pontjel közül. Ez annál feltűnőbb, mert a. mai rendkívül szövevényes világhelyzetben valami ha­sonló törekvés láthatóan megnyilvánul a szovjetoroszokke'i szemben angol és fran­cia részről is. Majdnem az ankarai szer­ződés aláírásával egy d éjül eg Butttrr an­gol külügyi á’lnmtitkár ki jelentette .ez aí- sóházbm, hogy a Lengyelországgal kö­tött angol—francia paktum tisztáu csak egy német támadás ellen szólt, az Orosz* országgal való konfliktus lehetősége nem szerepelt benne. Halifax külügym nisztex pedig legutóbb1 beszédében, miután meg­elégedéssel hangoztatta az Ankara és Moszkva közötti jóviszony további fenn­állását, szentén feltűnő módon tett kü­lönbséget Ler.gv'elország orosz és német megszállása között. Az oroszok — mond­ta Halifax, b zonyára tudalos célzalosság- gal — Lengv'elcrszágban csak elzt a te­rületet szállották meg, amelyet a Versail­les i szerződés idején angol részről lord Curzon ismert határvonásában szintén kijelölt számukra. A nagv diplomáé aé játék, melyben 0 döntési végül is fegyverek fogják meg­hozni, ma Európában ezen a vonalon álL Az események továbbfejlődésében ter­mészetesen óriási szerepe lesz n háborús konfliktusban közvetlenül részt nem ve­vő európai két nagy háta lomnak: Szov- jetoroszarszágnak és Olaszországnak- Keleten Japán játsz k távolba menő ter­vei megvafosi.iâsa érdekében , az európai nagyhalaiţnak ellentéteinek billentyűzetén és az egész, konstelláció hátterében ott áll a mérhetetlen, gazdasági erejű Egye- siUt ÂHamok. mely egyformán érdekelve ven az európai és a szé’-sőkeleti halaim- egyensúly fenntartásában. , —s. Az iidő életmód következtében jelentkező i liajoknát, különösen renyhe báimüköcEsné!, j ra"ny3res bántalmaknil és emésztési zavarok- rá!, reggelenként • élnvomórra egv-ésy pohár ! termé zetes „Ferenc József“ keserüvizzel tyak- , ran igen p eredményeket lehet elérni. Kérdezze 1 nie® orvosát.

Next

/
Thumbnails
Contents