Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)

1939-10-21 / 243. szám

E LIENZAK mmmammmmm 19 39 Oktober 21. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Együttes megbeszélésre hívták össze a NUF titkárait BUCUREŞTI, október 20. (Rador.) Giurescu professzor október 2?> un délután 5 órára összehívta a NUF összes Tudományi és megyei tikárait, akiknek ülésén Argetoianu miniszterelnök fog elnökölni. 4 viharba beriih amerikai őceánjárónak egy utasa halálos sérülési szenvedett NEWYORK. október 20. (Rador.) A „President Hard'ng“ óceánjáró táv­iratilag közölte, hogy a viharnak egy ha- láíos áldozata van. A sebesültek száma 73. Van Zeeland, aki szintén a hajón utazik Newyork felé, nem szenvedett veszélye; sérüléseket. A hajó folytatja útját New" york fdé. Semnalul: A Versailles! Európa 20 évig élt és 1939 szeptember 2=án meg­szűnt létezni. Bármilyen lesz a harc kimenetele, bizonyos, hogy nem rog feltámadni. Nemcsak az erőviszonyok változtak meg néhány hónap óta, de a politikai „légkör“ is megváltozott Eu» répában. 1919=ben Anglia régi tradí­ciók befolyása alatt volt, melyek a XIX. századot uralták. Félt, nehogy a fran­cia rnilitarizmus váltsa fel a német militarizmust, ezzel magyarázható a Németországgal szemben tanúsított ro- konszenv, az angol—német tengeri egyezmény s Tardieu tervének megtor­pedózása, mely Középeurópa újjászer­vezésére volt hivatva. Az angol kor­mány felfogása aztán Németország tervei nyomán megváltozott s uj euró­pai egyensúly van kialakulóban. Ez természetesen a nyugati harcok ered­ményétől függ. A probléma leirhaíaí- lanul nebéz s a versaillesi rendszer nem volt képes ezt a problémát meg­oldani. Feltételezhető, hogy a megol­dást teljesen más irányban fogják ke­resni. Aki a háború végét eléri, olyan Európában fog élni, mely a tegnapi Európához egyáltalán nem hasonlít. Curentul: A jelenlegi háború egyet­len semlegesnek sem biztosit gazda- godási lehetőséget. Még a hadi kiadá­sok alól való mentességet sem éhez­hetik, mert óvatosságból mind elren­delték a mozgósítást. Ezért azonnali békét óhajtanak ezek államok. Eu­rópai háború idején egyetlen állam sem találhatja meg n3'ugalmát, ez magya­rázza: miért erősödik a semleges álla­mok mozgalma, hogy megkönnyítsék aiz uj európai elrendeződést oly élvek alapján, melyek nem hívják ki a há­borút, Az északi államok megbeszélése maga után vonja a délkeleteurópai ál­lamok római megbeszélését, hogy a semlegesek egységes frontját megal­kossák oly béke érdekében, mely meg­menti Európát a biztos katasztrófától. Jurnalul: A háború előtt tartott an­gol—francia—orosz tárgyalások legne­hezebb pontja a BaIti"államok függet­lenségének biztosítása volt. A szovjet kormány rendkívül nagy súlyt helye­zett arra, hogy ellene irányuló közvet­len, vagy közvetett támadás esetén ne lehessenek ezek az államok katonai támaszpontok. Ezért szerződéses jogot kért elv lépésekre, melyek ezen álla­mok integritását biztosítják. Ezt a jo­got mindig kölcsönös megnemtámadási egyezménybe akarta lefektetni, ezért a gazdasági és technikai megállapodá­son túlmenő katonai együttműködést ajánlott Angliának, Franciaországnak, Lengyelországnak és a Balti-államok­nak. Az utóbbiak annakidején elvi ki­fogást emeltek a javaslattal szemben. El akarták kerülni, hogy a Szovjet túl­ságosan szabad beavatkozást nyerjen ügyeikbe és Németország haragjától tartottak. A tárgyalások meghiúsulása után aztán a helyzet megváltozott. Berlin olyan területen engedte meg az orosz befolyást, melyet régebben saját érdekterületének tartott. A balti zóna régtől német befolyás alatt állt. Még a cári uralom idején nagyszabású né- mefí telepítések történtek ezekben a tartományokban, néhány évvel előbb pedig a Balti-tenger: német tengerré vált. A helyzet most teljesen megvál­tozott s orosz befolyás váltotta fel a német befolyást a kérdéses államok­ban. Németország hazatelepíti véreit és megkísérli az átültetést, melyről annyit ir a világsajtó. Orosz részről azt állítják, hegy nincs szó Észtország, Lettország és Litvánia szovjetizálásá- ró!. A kölcsönös segélynyújtási pak­tum azonban olyan valóságot jelent, melyet nem lehet tagadni. Hüságesküt tesznek a Diákfront tagja; BUCUREŞTI, október 20. (Rador.) A főiskolai hallgatók nem­zeti arcvonalába való belépéskor min­den diák következő hiiségesküt teszi Legfőbb Parancsnoka iránt: „Hűséget esküszöm Őfelsége II. Károly király­nak ésa hazának. Esküszöm, hogy tisz­teletben tartom az iskolát, melyben ta­nulok és a diákbecsületet. Esküszöm, hogy tiszteletben tartom az ország tör­vényeit és az álíamrendet és teljesítem román főiskolai hallgatói kötelezettsé­geimet. Isten engem ugv segéljen!“ A Fronthoz tartozó diákok megkii lönböztefő jelet fognak viselni és í „Egészség“ kiáltással román köszön- i tést használnak. A volt diákszövetség vagyona a Diákfront tulajdonába megy át. Az egyetemek, műegyetemek és aka­démiák tanárai jogszerinti tagjai a Diákfroutinak tanácsadói minőségben. Kötelesek résztvenni a diákélet összes megnyilvánulásaiban és a diákünnep­ségeken. j Ifinden Scotta legolcsóbban az Hegycsucshoz vágódott a Malaga közelében lezuhant utasszállító repülőgép RÓMA, október 20. (Rador.) A hárommotoros repülőgép, mely Sevilla és Melilla között bonyolí­totta le a forgalmat, Malaga közelében lezuhant. A pilóta rendkívül rossz lég­köri viszonyok között végzett másfél­órás repülés után -— abban a meggyő­ződésben, hogy a tenger fölé ért — megpróbálta, hogy áttörjön a fellege­ken. Közben Malaga közelében egy hegycsúcsba vágódott és a gép lángba borult. Tiz utas és a repülőgép öttagú személyzete meghalt. * I A lengyel menekültek ügyében * v Ugabb emberbaráii Intéz úr. Honrat rendőrkvesztor Kolozsvár lakosságéhoz Ellenzék bönyvo'sztaüyákan Cluj—Kolozsvár, Plata Unirii No. 9. KOLOZSVÁR, október 20. Egy idő ót'a élénken foglalkoztatja Kolozsvár társadalmi köreit a váro­sunkba érkezett. lengve! menekültek problémája. A hatóságok is felhívással fordultak ezzel az üggyel kapcsolat­ban a Lakossághoz és dr. Morvát Iosif rendőrkvesztor is nemrégen meleghan­gú közleményben hívta fel a figyelmet a mindenüktől megfosztott szerencsét­len menekültekre. Az eddigi felhívások­nak mindössze annyiban volt foganat­juk, hogy egy-két kolozsvári család ön- ként sietett eleget tenni emberi köíe* lességének azzal, hogy az elveszített otthon helyett uj otthont s az elveszi- tett kenyér helyett ismét kenyeret ad- jón p háború életbenmaradt, de földön- futóvá lett áldozatainak. Erről beszél­gettünk az elmúlt napokban dr. Hor­v at rendőrkvesztorral, aki az újságírók obiigát kérdésére, hogy van-e valami újság, ezt mondta: — Újság, legalábbis ami önöket ér­dekelné, jelenleg nincs különösebb, de néhány szavam azért volna városunk polgársága számára. Amit mondani akarok, voltaképpen néhány szó mind* össze, de szeretném, ha a lapok utján mindenkihez eljutna s meghallgatásra is találna. Közel száz menekült lengyel család tengődik egyik napról a má­sikra városunkban — mondotta dr. Horvat rendőrkvesztor — s nemcsak mint a rendőrség főnöke, de mint ma­gánember is átéirzem, hogy mindent meg kellene tenni értük, amit emberi­leg lehet. Tudvalevő, hogy a lengyel menekültek csoportjai elszórtan élnek a semleges államokban, igy Romániá­ban és Magyarországon is. Ezek a há­borús áldozatok Kolozsvárt sem kerül­ték el. Az emberiesség és bajtársi tisz­telet minden jelével veszik körül őket mindenütt, ahol csak megjelennek. Nemcsak menedéket, de uj otthont és élelmezést adnak a háború szerencsét­len száműzöttjeinek. Úgy Romániában-, mint Magyarországon a hatóságok gyűjtéseket rendeznek és a polgári la­kosságot szólítják fel, hogy mindenban támogassák a menekült lengyel csalá- j dókat. A felhívásoknak sóik helyen szép és igazi eredménye is volt, ami az emberi szolidaritásnak szép és di­cséretes jele ebben a mai rossz vi­lágban. Kolozsvár város lakossága sem maradhat távol a nemesen emberbaráti mozgalomtól. Amint már említettem, természetesen senkit sem kötelez eb­ben az irányban a hatóság s kénysze­ríteni sem akarunk senkit, de üdvös és jótékony cselekedet volna, ha városunk polgársága önmagától sietne nemzeti- ségre való tekintet nélkül a szerencsét- len menekült családoknak a segítségé­re. Segítség alatt lakhelyet, élelmezést, esetleg ruhaneműt vagy pénzbeli ado­mányt értek. Aki teheti és lel ki isme­retétől is indíttatva érzi magát arra, hogy segélyt nyújtson, a legszebb és íegemberíbb cselekedetről tesz bizony* ságot. ^ [ A továbbiakban dr. Horvat rendőr­kvesztor elmondotta még, hogy a me­nekültek elhelyezését az egyes kerületi rendőrségek intézik, míg a központi irányítást dr. Ramboi főszolgabiró végzi a vármegyei prefekturán. Hogy ezt a munkát a polgárság is megköny- nyitse, üdvös volna, ha a tehetősebb kolozsvári családok önként ajánlanák fel a segélynyújtást. A rendőrkvesztor ezért arra kéri a segélyt nyújtani I akaró családokat, hogy ez iránti szán* ! dékukat jelentsék be a vármegyei pre- ! fekiturán dr. Ramboi főszolgabírónál, Regala-utca 6. 1. Dr. Horvat rendőrkvesztor emberba­ráti felhívásához mindössze annyit fü­zünk hozzá: Hisszük, hogy mindenki, aki csak teheti e városban, megértés­sel fogadja a felhívást és a lehetőség­hez s tehetségéhez képest segítségükre fog sietni a szerencsétlen sorsú len­gyel menekülteknek, hogy itt, a szá­mukra idegen városban is, amig a sors ide köti őket, testvéri szeretetre és uj otthonra találjanak. (—) február i-ig az állampolgári névjegyzékbe felvehetők. Ugyanezen 'idő alatt a névjegyzékbe azok a kiskorú gyermekek is felvehetők, akik — tek íRet nélkül születési helyükre és ennek ’elejére — 1939 október lig román állampolgár. ált'i ooltap örökbe fogadva. A községi elöljáróságok által üsszeáLLio'.t névjegyzéket az igazságügyminiszterhez kell jóváhagyás végett felterjeszteni. A felvételre vonatkozó kérvények bélyeg­mentesek. Azokat n csatolt tartományokban lakó személyeket, ak'k a jelen rendelkezések értelmében nem kérik felvételüket, úgy tekintik, hogy román állampolgárságuk­ról lemondottak. A jdén törvény k hirdetéséig történt bejegyzéseket >a községi elöljáróságok je­len törvény rendelkezései szerint ismét elkészítik és legkésőbb l'.)39 november l ig 0z igazságügyminszteihez felterjesz­tik. Jelen törvény intézkedései nem vonat­koznak a csamit tartományok, vagy az Ókirályság azon lakóira, akiket az állam-, polgárság', revízióról szóló törvény fel­sorol, meri ezek speciális elrendezés alá tartoztak. Nyolcnapos népmissziót tart a marosvásárhelyi katolikus egyházközség Héffosltatták az állampolgársági törvény 62. szakaszai Í940 február í-ig újabb bejegyzések eszközölketák az állampolgársági névjegyzékbe BUCUREŞTI, október 20. (Rador.) Iamand'i igazságügy miniszter dekrétum- •'tervezetet késziteót a román állampolgárság megszervezéséről és elvesztéséről szóló tör’ vény 62. szakaszának módosításáról. Az uj szakasz igy hangzik: „A csatolt tartomá­nyok lakó‘ román állampolgárok a béke- szerződésekben foglalt! feltételek szerint, úgy, amint ezek a rendelkezések az 1924 február 24-én kelt és a román állampolgár­ság megszerzéséről szóló törvényben ma- gyarázásri és alkalmazásra találtak. Azok, a lók különböző okoknál fogva nem teljesiteóték kellő időben a törvény által előirt követelményeket, 1940 feb­ruár i-ig az állampolgársági listába való felvételüket kérhetik. A cSia'olt tartományokból való azon kis­korú árvák, vagy ’smcrerlün szülők leszár mazói, kik az állampolgársági l’sták ö®z* szeálRádakor, hévatalbóil bejegyezve nem voltak, sem azok az Intézményeik, melyek- .11 ek gondjaira voltak Bzva, nem terjesiz* tátitok elő kérelmet bejegyzésükre: 1940 Marosvásárhely, október 20- A marosvásárhelyi római katolikus’ egyházközség október 22. és 29-ike kö-| zött a maros vásárhelyi plébánia-tem­plomban P. Lukács Mamszvét, az ismert ferences atya vezetésével Krisztus Király Népmissziót tart. A nyolcnapos népndsz- szió megnyitása vasárnap délelőtt a 10 órás szentmise keretében lesz. Délután 3; órakor történik meg a gyermekek megái* dósa, este 6 ór-akor pedig vecsernye, utá­na prédikáció. Hétköznapokon a nép- misszió: szentmisék reggel fél 8 órakor kezdődnek, a délutáni ájlatosságok pe­dig 6 órakor. A délelőtt: szentmisék és ai délutáni ajtatosságok után egy-egy prédi­káció lesz. 25-én, szerdán reggel fél 8 órakor az egyházközség halottjaiért ünne­pélyes gyászmise lesz. 27 én a délutáni ájtatosságol követő 14-ik prédikáció illáit történik meg a missziós kereszt megáddá-, sa. 28-án Mária-nnp, a délután ájtatossá- got követő prédikáció után 8 órától éj­féli 12 órá:g Szentségiimádás a vüágbé- kéért. A Szentségimádás imavezetői sor­rendben: 8 tói 9 óráig Petres Kálmán, énekkor a zárda énekkara, 9—10 P. Ré­vai Kelemen, énekei a Szt. Teréz énekkar, 10—11 P. dr. Imets Károly, énekel a ta­nítóképző dalárdája, 11—12 Jaross Bé'-®, énekel a templomi dalárda. 29-én, vasár­nap Krisztus-király ünnepe. Szentmisék a háztartási alkalmazónak részére 6 és 7 órakor, 8 órakor pedig o.7j iskolai ifjúság szentmiséje lesz. A 10 órás szentmise közben prédikáció. Este 6 órakor Szent­ségi gyertyás körmenet lesz és ekkor ke­rül sor a misszió tizenhatodik, befejező prédikációjára, valamint a pápai áldás kiosztására. Az dskoM ifjúság gyóntatá­sa 23 án és 24-én lesz, a missziót vezető lelkiatya szerdán kezdi meg gyóntatásait. Szerdán, 25-én a népmisszió résztvevő? látogatást tesznek a városi kórházban, a szanatóriumban és a tüdőbetegek szana­tóriumában, október 30'án. hétfőn pedig a csudád: betegeknél, a fogházban és a vá­rosi és iparos szegényházakban. Iskolakották legelőitySsebhen az Ellenzék tăi gäben fá&lossvár. Piát a UniţiiASo, 9.

Next

/
Thumbnails
Contents