Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)

1939-10-20 / 242. szám

»Xl'/SSir ÎB.

Bzitmtie-»

öiamSserlaiira szerint német részről mindeddig hivatalosan nem válaszoltak a multheti beszédében kifejtett angol álláspontra

i

Az angol miniszterelnök beszéde a külpolitikai és a hadi helyzetről. — „A brit expediciós hadtest elfoglalta helyét a nyugati hadszíntéren“

, LONDON, október 19.

(Rador.) Az ailsóház szerdai ülésén Chamberlain Ismét megtleáte a nemzet- ' közi helyzetre, továbbá a tengeri és légi hadműveletek lefolyásáról heti nyilatkozatait, A képviselőkön kívül a külföldi diplomácia számos tágja is végighallgatta Cahmberlain beszédét, mely először is emlékeztet arra, hogy a multheti kijelentésekre a rendes saj- tókommentárokon kívül semmi sern jelzi eddig a berlini kormánynak a köryanalazott kérdésekről kialakított álláspontját. „Németország pro paga a" Ja szer vei — folytatta az angol miniszterelnök — minden találékonyságukat igénybe .vették, hogy a külföldi sajtó» kommentárokat igazi értelmükből ki" forgassák azért, hogy ezeket saját szempontjaik számára kedvezőbb színben tüntethessék fel. Kétségbe vonom, hogy ezt a törekvést Németországon kivíií bárhol is siker koronázta volna, nehéz letagadni a tényt, hogy a semleges államokban majd minden politikai árnyalatot képviselő sajtókommen“ tárok nagy többsége teljes egészében értékeli a szövetséges kormányok magatartását. Világos, hogy a semleges államokban a frft'dlál la póttal járó hátrányok nem voltak képesek háttérbe szorítani azokat a problémákat, melyektől nemcsak a hadviselő államok, hanem a semleges államok erkölcsi és anyagi jóléte is függ." , :

Á nyugati fronton fejtette ki a miniszterelnök — az angol expediciós hadsereg átvette a reábizott frontszakaszt. Minden hadosztály elfoglalta ál" lását. A tengeren az angol hacfiteVé- kenység szakadatlanul folyik ügy a támadások, mint a védelem tekintetében. Miután az angol haditengerészet tevékenységét méltatta Chamberlain., a következőket mondotta: „Haditerige" részetünk áldozatos tevékenysége közben ezen a héten emberéletben komoly veszteségeket szenvedett. Az alsóház a tengeri, szárazföldi és légi védelmi harcokban elesett hőseimk emléké" nek hódol. A háború kezdetétől fogva a németi buvárhajők nagy árat fizettek tevékenységükért. A tengeralattjáró? harc kereskedelmi tiengerészetünkkel szemben való sikertelenségéről fogalmat a 1 kothaltinak maguknak a következőkből: A kikötőinkbe belépő, vagy azokat elhagyó angol kereskedelmi hajók veszteségei ma csak 50 százalékát teszek ki az október ll'től október 17= ig tartó 'időköz veszteségeinek. Az ellenségnek tengeri támpontjaink ellen intézett támadásai nagy ktábrándulá= sokkal jártak. Ezt azokból a fantasztikus állításokból következtethetjük, amilyeneket az ellenség kénytelen volt gyártani. Nem igaz — és ezt ismételten hangsúlyozom, habár ez az állítás már elveszítette a közérdeklődést — ismétlem, nem igaz, hogy a Hood, vagy a Repulse, vagy bármely más páncélos hajónknak a legkisebb baja történt volna. Ugyanez áll az Dák Ro* yalra. Kormányunk nem habozott) közzétenni a veszteségek teljes adatait. A német rádióállomások által hangozta* tolt képzeletbeli veszteségek a német nép hangulatának jiavitását csak pillanatokig szolgálhatják, mert úgyis bebizonyosodik ezeknek valótlansága, a bekövetkező kiábrándulás pedig csak annál nagyobb levertséget! okoz. Ami a légi tevékenységeket illeti, a part* jaink ellen intézett első légi támadás során 8 ellenséges gépet lelőttünk és az ellenség a támadásban részevett erőinek több mint 25 százalékát vesztette ej. Ostobaság volna azt hinni, hogy mindig ilyen szerencsénk lesz. A háború meglepetésekkel jár és ezek nem mindig kellemesék. Megvan azonban az elégtételünk, hogy Szerencsé* vel kezdţuk,“

Angol Fehérkönyv az augusztus 30 és 3l-hi

eseményekről

LONDON, október 19. (Rador.) Az áűT goi kormány kedden este Fehérkönyv&t ,'adolr ki, mely magában foglalja S’r No ■wilüé Haadorsoa utolsó jelentését azokra1 a kürü'ményekre vonatkozólag,- melyeik berlini küldetésének befejezéséhez vezették- Az augusztus 30-— 31*1 'eseményekről Goring in arsa Ü személy ével kapcsola tban Henderson a következőket mondja: y—„ Azt hiszem, nem lehet kétség aziránt,. hogy Gör ng marsait szívesebben vette volnia a békés megoldást, de ílyeo ügyekben csupán Hitler 'elhatározása 'számit. És bármi is votoa Göring marsall személyes felfogása, ő nem más, núnst a Führer lojális és engedelmes munká'ársá. Henderson a Rib- bcutroppal történt megbeszélésér így ad* P elő: A nemet külügyminiszternek eflbe 21 óra 30 perckor írásbeli közleményt nyújtottam át, melyet elfogadott és k>je- i an térié, hogy a lengyelek azok, ak'k moz- gós> torták s ők (léplek először német földre o'yan csapatokkal, melyek a reguláris had* sereghez 'tartoznak. Ribbenrrop 'nem érdek- lődörr az tásbeli közlemény 'természete fe* fői, csupán annyit mondott, hogy azt a Führer eié káli terjeszteni,

A volt berlini angol nagykövei m£s he* lyen H»tler kancellár politikájával kapcsodban köve>ke2Őket -rja: A két magatartás közorr, metyek 'egyiké* el kellett fog* falja: növekedő személyi ambíciója szempontjából vonzóbb volt a háború. Mindig az volt <a szándéka, hogy rnegjíeckézted a lengyeleket s »-megbüntet*“ Őket, mert elüt as'torták nagylelkű kívánságát, melyet márc'usban fogalmazott mog. Ezt a tényt nagy hálátlanságnak tok intette. A kancefT

lát fogyabékosságainak legnagyobbika, hogy Ola-szorizágiban tett két látoga'tásán kívül sohasem utazott külföldön s ezért Rbben* trop bárót tekinti olyan embernek, aki is. mert a világot.

—1 Az utolsó szavakat, melyeket Rlbbentrop hozzám intézett) — folytatja Floudorson — kifejezték, hogy .Személyemben 'minden jót kván 'nekem, amire naeni ■ tudtom másként váJaPzolmi, minit mélységes sajnálkozásom* mák adva kifejezést afelett, hogy' a béke érdekében tptt erőfeszítéseim nem sikerültek. De mondottam, nem érzek semmiféle gyűlöletet a német néppel szemben.. Ettől a pillaaiiaüól kezdve egy német tisztviselővel sem találkoztam.

Henderson végül leírja, hogyan utazott el Berlinből: Az érdeklődők kicsiny csoportja verte körül a nagykövetség épületét Elutazásunk előtt. Ellenséges magprar* tást tn-em tamusiitortak azzal ellentétben, ami 1914‘ben törónt. Berlin utca» úgyszólván kiürültek és semmi nem mutatott annak á háborúnak kezdőiére, melynek el kell döm- tenie, hogy az erőszak egyedüli döntő* biiró'e ă nemzetközi kapcsaitokban? Vájjon a kisnemzetiek annyi jogot nyernek, amannyi'f! náluk erősebb egyes nemzetek reájuk kényszer'renek? Egyszóval: vájjon a nép önmaga kell kormányozza magái, vagy akaratát egyes olyan emberek akarata és önkényes ambíciója helyettesítheti akik egyedül uralkodnak anélteü®, hogy szám- b a vennék a nép akaratát.

Végezetül Fíendefson d'c5érő szavakkal emlékezik meg az Egyesült-Államok bei* .tárai nagyköve'-ségéirőíí azért a segítségért, melyben részeáyette őt.

Moszkvában ünnepélyesen bucsuzia^ák a tlörok kiiliiüy min Ismeri

MOSZKVA, október 19, (Rador.) Tass: Saracioglu török külügyminiszter kedden éjjel elhagyta Moszkvát. Indulásakor Po» temkm helyettes külügyi népbiztos és mások búcsúztatták. Saracioglu társaságában

vaunak: Novikov, a küllügyi népbiztosa ág közelkeleti osztályának főnöke, Kárába moszkvai török követség» tanácsos é? Terentiev ankarai szovjet nagykövet,'

'

SARACIOGLU ELUTAZÁSÁT MOSZKVA DIPLOMÁCIAI VE' RESÉGÉNEK TEKINTIK i¥A- SHJNGTONBAN

NEWYORK. október 19. (Rador.) Az orosz —török tárgy alá sokkai foglalkozva», a ,,Ne\vyork Hefald Trbunie" írja: Úgy látszik, az oroszok elszenvedték első komoly diplomáciai vereségüket. A „New* York Times“ szerint a mozzikvat tárgyalások féibeszakirása a háborús esélyek fölbontását jelentheti. A Németország ávt.a! eddig -elérr sikereket egyszerű bevezető lé* nyéknek kell tekintem. Az erők igaz' kipróbálása csak most kövelkez'k.

ózonnal Goedecke féle Anuíol kúppal kezelendő. A vUá$

Összes orvosai ismerik és rendelik.;

ŰmiSűS-ffmiede

.,A iHzfonsAgniiK szemponliAbiii ajánlott Biztosítékok nem Értek fel a (ülünk kívánt

kÖÍClezelíSÉÜekhel“ - mondta a török miniszterelnök

ANKARA, október 19. (Rador.) Az Agen'í-olia török 'távirati iroda jelenti: Say- dam miiin'i'9ztorelnök kedden 'következő (nyilatkozatot tette á köztársasági néppárt parlamenti csoportja 'élőt :

— Amikor Sairac'cglir Moszkvába ute* zott, a két kormány a kötendő egyezmény alapvető pontjairól folyta tort eszmecserét. Ilyen alapon a Moszkvában, folytatott tárgyalások nem tudták megegyezésre veze':m. Ennek oka, hogy ,a szovjet kor* many egészen uj javaslatokat .terjesztett kü!iigymiu'iszterlink elé. Ezeket az 'indítványokat nem lehetett ötozeegyezretto az okkal a szem pánto kkal, melyeket —- mu® a szovjet rúdraó— egyrészt Törökország, másrészt Anglia és Franciaország dolgozlak k1'. A biztonságunk szempontjából

aekünk ajánlóit biztosítékok nem érrek. fel a 'kötelezeVségokkc-l, mélyeket állá k'*i* EU veto a nm-unk s a Szovjet klvánságait*nem tartottuk összeegyeztathetőnek Töröko!'- szágaak a tengerszorosokra voaiatkozó po> ('tokájával. Törökország ugyanis azt a véleményt osztja, hogy létiyegbevágóaru fontos számára c»ak az, hogy olyan, ifdköré* sck«t vá'-lal, melyek általános nemzetközi kötelezettségekből származnak. Ezen okokból — fejézJe be a török miiúszler elnök — lehetetlen volt Moszkvában a török—szovjet tárgyalásokat sikeresen be- végezjni. Mégis, Szovjetwroszországgai való kapcsolatunk továbbra *s — mint a muÉ ban ,—. barátságos adpokon nyugszik.

A parlamenti csoport egyhangúlag jó- váhagyrai a mm*szlerakok nyilatkozatátRövideten aláírják atörök-an

kölcsönös tagéhmrultásl egyezményt!

ANKARA, ok'óber 19, (Rador.) Reu- Icr: Jólértosült. körök tudrai véS'k, hogy a löiöLojszág, Angha és Francaonszág kö- zörts kölcsönös segélynyújtási egyezményeket ű hét vége előtt aláírják.

1 BEYROUTH,. október 19. (Riador.) Wej'gand tábornok repülőgépen Ankara ba indiait,

PARIS MEG VAN ELÉGEDVE Á TÖRÖK KÜLPOLITIKÁVAL

PARIS, Oktober 19. (Rador.) A Havas- iroda jelenti: Páriában nagvr megelégedést kelt 02 a tény, hogy noha a török—szovjet tárgyalások megszakadta-k, az Ankatra és Moszkva közötti viszony mégis szívélyes maradt. Ugyancsak jó henyomásl keH, hogy Törökország nem szűnt meg előtérbe helyezni a Franciaországgal és Angliával szemben vállalt szerződéses kö- tekzéhségeit. Ezeket « kötelezettségeket egyébként nemsoká 101 hármas egyezmény »lírásával fogják megpecsétéhk'. A Temps azţ órja, hogy Törökország nem akarje felâiţdoz»i cselekvési szábadságát a tengerszorosok tekint-elében és vigyáz saját biztonságára, vaktmint arra is, hogy nemzetközi kötelezettségeinek ebben az irányban, is eleget tegyen.

„TÖRÖKORSZÁG ÁLLJA SZABADON VÁLLALT KÜLPOLITIKAI KÖTELEZETTSÉGEIT“

LONDON, október 19. (Rador.) A Reiiterügynökség diplomáciai szerkesztője így ir; A török kiUügyipints'ler v’dá- gos és érthető anJ<Nrai nyilatkozatát megelégedéssel fogadták Londonban. Meg- érösi lését látják ebben orrnak a» lé zabomnak, mely egész röő crlatt teljes volt arra nézve, hogy a török kormány — ami egyik főcélja a szövetségesek háborújá nak — tiszteletben tartja kötelezettséged és nincs ára. adott szavának. Ez a török- orosz szerződésre épp úgy vonatkozik, mbit az Angliával és Franciaországgal fennálló egyezményekre. A török külügyminiszter n yile-tkoza fából világosan következik, hogy a szovjet kormány erőfeszítéseket tolt Saracioglu olyirányu meggyőzésére, hogy Törökország, mint a tengerszorosok őre, el keli ezeket zárja az összes hatalmak dől annak dacára, hogy a montreaixi szerződés szerint annyi ton namennyiségü hajó átkelését kell enge* déOyezmea Földközi-tenger felől, amennyi orosz hajó halad át a tengerszorosokon a Fekete tenger felől. Nem lehet tudni, milyen ellenszolgáltatást ajánlottak Törökországnál;, hogy térjen d aláírásától, de a török kormány példát mutatott clhatá rozásában arra nézve, hogy tiszteletben tartja szabadon vâiHU kötelezettségeit. Törökország elhatározása megerősíti a bé kekilátásokat a Bslkánon és általában DélkeJet-Em'ópában,

MOSZKVÁBAN NEM TEKINTIK MEGSZAKITOTTNAK A TÖRÖKÖKKEL FOLYTATOTT TÁR* GYALÁSOKAT

MOSZKVA, okróber 19. (Rador.) A „Daily Telegraph“ levelezője kijelenti, hogy szovjet (körökben a török—orosz tárgyalásokat nem tekintik megszaL rőt Inak. Azt hí zik, hogy Ankarában folytatni fogják a íárgyolásokat.

ttoosetell és Kállain üzeflieiváitfása Finnországról

WASHINGTON, október 19- (Radon) Roosevdt elnöknek KaUnjnhez, a mépbz- rosok tanácsának elnökéhez intézett üzenetét és az arra érkezett választ nyilvános* ságira hozták.

Roosevelt az üzenetében emlékez fel az Egyesük-Államok és Finnország között fen álló hagrömányos baráti kapcsolatokra és reményét fejezi k1, bogv -a Szovjetunió nem fog olyan' követelést intézni Finnor- szághoz, mely erözoegy eztotberet l en. (len*

ne annak baráti és békés kapcsdíalávák továbbfejlődésével és függetlenségével.

Kalinin" válaszában közölte, hogy a SzoV jelunió önszántából d is merte a ttom köz* ■társaságot, meíyin&k felségjogai az 1920 október i "i békeszerződés bizro&itotva. Ez a szerződés végleges alapokra helyezte a szóvjofi kormány viszonyát Finnországgal. A jelenlegi lárg\sa(ások ezen alá pel vek szem előtt- Varrásával folynak. Az egyedül köveidt cét: a két ország közerri barán

egyiit 1 működés kölcsönös megszilárd'rása- a Szovjet és Finnország felségjogainak üsz- reierben tartásával.

Elsiilfed^egy kínai negyven eififeaí életét veságleále

SANGHAJ, Oktober 19- (Rador.) A Hainta-'koo japán folyem- hojó két perc alatt elsüllyedt a Jangesen. Több, mint 40 kínai életét vesztette. A túlzsúfolt hajó viharba került, ez okozta katasztrófáját.

MAGYAR TANÍTÓK! Megjelenti ez uj tanterv szerint módosított, álta» láncsan bevezetett GSzdac—Kandruy« iéle Egységes Olvasók. Kaphatók *4 összes könyvüzletckben és &s Ellenzék Köflyvosztalyábíuí, Piaţa U air íj 9»