Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)

1939-09-03 / 202. szám

1939 sie p t e m be r 3. EttLENZÉK BnaamBBEEBB Tanév kSiszöbén U j ÚTTÖRŐ TALÁLMÁNY MELY MEGTAKARITAST JELENT AZ AUTOMOBILISTA SZÁMÁRA Ez az úttörő találmány a C£ea\oscC -eljárás, mellyel mar Amerikában a Mobiloil készül és amely eljárást most Romániában is beve­zettük- A találmány maga szakkörökben élénk ■megbeszélés tárgyát képezi. Az alapelv: az olajból minden káros alkat­rész kioldása, minden hátrányos vegyihatás nélkül. Az eredmény a tiszta kenőanyag. A »C£ea>wsc£ -eljárás a következő uj előnyöket nyújtja1 I © Tökéletes kenohatast; kenési zavarok teljes kiküszöbölését; az autó motorjának legjobb állapotban való tartását; legmagasabbfoku üzembiztonságot. ® Legnagyobb fizikai állandóságot, stabilitást a legmagasabb hőmérsékleteknél; megfelelő folyékonyságot alacsony hőmérsékleteknél is; legnagyobbfoku üzembiztonságot túlzott igénybevételek mellet is. © Vegyi állandóságot; az oxidáció és iszapos képződmények kiküszöbölését; olajvezetékek és olajszűrő lerakódásmentességét; az olaj töltés igen hosszú élettartamát. © Gyakorlatilag teljesen szénlerakodásmentes üzemet; a szelepek beragadásának megaka­dályozását; a dugattyugyürük szabad mozgását; tökéletes dugattyutömitést és alacsony javítási költségeket. BEJEGYZETT VÉDJEGY a tiszta kenőanyag, különleges román nyersolajokból. amerikai szivekbe az idők iteljességében mutat* kozó nagy eszmények révén a maga- sabbrendii emberiségre való törekvést. A küiön állami érdekek szolgálata is természetesen többet követel ilyenkor az iskoláktól. | Most érezzük, milyen kitűnő intéz­mény az iskola. Meleg hajlékot, és biz­tonságot nyujit testileg és lelkileg a gyermekeknek, szorosabban összekapd csői szülői házat és intézményt, alkal­mat ad, hogy kívülről erősen rajta le­gyenek az eszmények szolgálatának és ezeket az iskola fokozottabban képvi­selhesse kifelé és befelé. Az iskola ezt a nagybecsű jelentőségét háláljuk meg azzal, hogy mint szülők és mint külső közönség szeretettel és áldozatkészség­gel tekintünk az iskolára, mindenkép módot adva gyermeknek és tanítónak, hogy a szükséges összhang és a szük-i séges szellemi munka csorbát ne szen­vedjen. Az iskolából kiáramló szellem pedig tartson meg szilárdan mindany- nyiunkat a hűségben, emberiességben, nyugalomban, szorgalomban. öngyilkosságot kísérelt meg a miit uî€ân a gyenge- elmem suketnema ierta Robojó autó elé vetette magát a szerencsétlen ember mi „forgalmi rendőr“ ugyanis egyszerre csak az eddigi merev pózból átváltozva, feltartott kezekkel le borul a a földre, az együk, robogó autó «lőtt, úgyhogy a sofőr alig tudott már úgy kitérni, hogy át ne gázoljon rajta. Azután jött a második, a harmadik, a negyedik autó, egymásután robogtak el az úttesten s miután itt meg* lehetősen nagy a forgalom, telje,g zűrzavar keletkezeid mert a különös idegen idé-oda futkosva, mindegyik gépkocsi előtt ledob" ta magát a földre, úgyhogy a sofőrök alig tudták megakadályozni a tragédiát­A tizenkettedik óra elkondult és a iv világtörténelem nagy fejezete meg* in nyílt. Ki tudja mit hoz a jövendő? De a e nagy pillanatokban is meg kell őriz- in . niink nyugalmunkat, bizalmunkat, re­ni inénységünket, hitünket, hogy még az b első összecsapások után is megment* hetik a világ békéjét, ha pedig nem, ín akkor legalább mi megszabadulunk az ta emberiség messze terjedő megpróbál- bí tatásától. A szilárdság, a hidegvér, a Bf tartózkodás, a nyugalom, a bölcsesség, iß amely az uj világválság minden egyes iq pillanatában megnyilvánult az állam­ul hatalom részéről, bizonyára továbbra ai is fölötte marad annak a szomorú meg­írt hasoníásnak, amelybe a szegény embe* h riség került. Teljes bizalommal, min- >b den erőfeszítéssel, kitartás tökéletes £?. szilárdságával álljon mindenki a, he- ^1 lyén s folytassa békésen a béke mun* of kaját, amig esetleg más parancs nem ö'[ jő és tartsa fenn lelkében a békés rn módszereket gondolkozásban és érzés­ed ben egyaránt. Ennek a szükséges ma* gatartásnak jelzéséül mi most nem foglalkozunk tóvább a beteg világ dob !■§ gaival, hanem az önmagunk életének b egyik legfontosabb kérdésével foglal- d kozunk, amely minden szeptember első n napjával közénk érkezik. lm meg­ír nyilt az iskolaév és bármi történik ti majd körülöttünk és bármicsoda fel­ie adatok elé kerülünk, az iskolázás ren­ii desen megkezdődik és folytatódni fog. Nincs oly totális háború, mely a tér­ti meíés munkáját egészen megakasztaná ó és ha egy*4egy zökkenő árán is, ez to­v vább ne folytatódjék az első kedvező q pillanatban. A közoktatásnak és köz- n nevelésnek szintén sohasem szabad ii tartósan szünetelni. Természetes, hogy 3 eleinte zavarok és izgalmak lesznek, ß amelyek esetleg rövid időre a tante- T remben elgondolkoztatják a tanítót és í figyelmetlenné tehetik a tanulót, de csak hamar helyre kell és helyre fog o állani a lelki és szellemi munka folya­mi maíossága, mert az uj nemzedékek nem lehetnek el oktatás és nevelés nélkül. Idővel aniugvis hozzá alkalmaz^ kodik, hozzá fásul mindenki a rendkí­vüli körülményekhez. De eddig tuda­tosan kell ezt akarni és biztosítani. Mindezt latba kell vetnünk most az iskolaév kezdetén és e rendkívüli kö­rülményekhez szabnunk az iskolával kapcsolatos magatartásunkat. Arra kell törekedni, hogy minden eszközzel az iskolai év rendes megkezdését és rend­szeres munkáját biztosítjuk, de a kívü­lünk álló rendkívüli helyzetre is ügyet vessünk és lehetőleg rajta legyünk, hogy az kevéssé hasson az iskola vi­szonylag nyugodt munkájára. A mai válság nem váratlanul jött s igy minden állami tényező foglalkoz­hatott eleve a jövő lehetőségeivel. Bi­zonyára köznevelési hatóságaink mind tervbevették, ami régóta szállongott a levegőben, hogy augusztus végén és szeptember elején a világválság téljes erővel bontakozik ki majd és bizonyos következményekkel jár az iskolai év megnyitására és a tanítás menetére. Bizonyára egész nyugodtak lehetünk e tekintetben és most már az a köteles­ségünk, hogy higgadtan készítsük; elő a szülőket és a tanulókat az iskolai munka nehéz évadjára. Ezt a kötelese séget máskor is teljesíteni kellett., most azonban nagy lelki erővel és önfegyel­mezéssel kell még jobban teljesíteni. Rajta kell lennünk, hogy mentői ke­vésbé izgatott és munkakerülő hangu­latban küldjük gyermekeinket az is'ko-i Iába és segítsük a tanerőket annak bi­zonyításában, hogy amig a felnőttek az emberiségre szakadt nagy válsággal foglalkoznak, addig nekik, a gyerme­keknek, fokozott szorgalommal és lel­kesedéssel kell késziilniők a jövendőre, amikor elfoglalják egy békésen to­vább éniilő vagy megpróbáltatásokból helyreállítandó életet, országokat és társadalmi rendet. A rendkívüli hely--» Tét érthetően mindenki kötelességét és feladatait rendkívülivé teszi, megso- kasitja és súlyosbítja. A szülőnek, inkább, mint valaha, óvni kell gyerme­keit a nem nekik való dolgok iránt fo­kozott érdeklődéstől és a kaland ösz­tönének belső igézeteitől. Fáradságosan kel! elöíeremteniők az eszközöket ta»< nításra és nevelésre. Még inkább kell ápolni a gyermekekben a kötelesség- teljesítés öntudatát. Elősegíteni az apró emberiségi és társadalmi mozgal­makban való részvételt. Az oktató sze­mélyzetnek nemcsak hatásosan és gaz­daságosan kell tanítani, hanem a ren­desnél nagyobb ellenőrző és nevelő te-» vékenységet kifejteni, egyrészt az ilyen időktől elválaszthatatlan rossz erkölcsi hatásokat kell távoltairtani, másrészt bele csepegtetni a puha és hajlamos KOLOZSVÁR, szeptember 2. Nem mm denn api látványaink voltak szemtanul az Opera előtt tegnap délelőtt a járókelők. Egy öt ven év köirüh férfi, aki a Cuza VodaVéiren már előbb is feltűnésit keltő viselkedéssel vonta magára a figyel" met, életveszélyes „mutatványokkal“ döb­bentette meg az emberieket. Előbb kábái nélkül, ingujjban szaladgált összevissza a téren. A gyalogjárón és a szinház s a kate­dráik előtti v’kággruppok között rohant, mim'-1 valami ánmkfutó, azután forgalmi rendőri pózba vágva magát, az auiUiközle' kedést kezdte „szabályozni“ s közben ■tisztelgett az elrobogó autóknak. Az első pillanatokban mindenki azt hit­te, hogy itlt'as ember csinytevéséről van szó, s voltak, akik mulatni kezdtek az ece­ten. Csakhamar kiderült azonban, hogy a dolognak féle sem tréfa. A kedélyes a-lkal­Végre is a közelben szolgálatot lelj esi tő rendőrőrszeirmek közbelépése vetett véget az idegizgató jelenetnek. Az j mieretlen férfit karonfogva bevitték a központi rendőrségre, kihallgatni azonban, sajnos, nem leherett. A szerencsétlen ember ugyanis sükernéma. Bánnil kérdeztek tő’ le, válasz helyett' a rendőrség udvarán is 1 elborult a földre s mint egy imádkozó arab, hajlongott a rendőrök lába előtt, miközben a főidet csókolta. A rendőrorvosi vizsgálat során megál­lapítási! nyert, hogy az illető nemcsak sü ketnéma, de gyengeelméjű is. Miután sem* miféle igazoló Írást nem találtak nála, sze­mélyazonosságát még nem leheteti megál­lapítaná. A rendőrkvesziura életvédelmi osztálya megtette a szükséges lépéseket abban az irányban, hogy a tragikus sorsú férfit az elmegyógyintézetbe internálják.

Next

/
Thumbnails
Contents