Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)
1939-09-24 / 220. szám
ellenzék fl 93 9 szep temb er 2 4. wmammmmmammvamammmmBsa t5 A Csendes-óceán felfedezői L ő r i n c z y A GsencJes'óceánt a spanyolok fedezlek ,fel nem sokkal' Amerika felfedezése után. Az egykorú krónikák baiu, utte'r ások ban s hajónaplókban, valamint még a mai spa* myoi nyelvhasználatban is többféléiképpen nevezik. Egyik reve: „El Mar Pacifico“, vágyás ,,Csende^tengercc; a másik: „Mar del Sur“, vagyis „Deb*!enger“, vagy „Dél tengere*c. Szórványosan és jóval későbbén „Nagy tengernek“, „El riar gnun-de“"nak rt nevezik- Nálunk a ,csendes“ és a „nagy“ jelzőkkel szerepel a térképen. Az angol nyeflvlérült* ítien „Pacific“ a neve, a német „Südsee‘#ről és „Grosser Ozeanc*ról tud- Ha -ennyi neve van, valószínű, hogy többen is nevezték «1. így is van! Elke reszí élőit mindenki ismeri, mert hi" szén az a két- ember, aki először adott ne" vet a Föld © leghatalmasabb víztükrének, a nagy felfedezők sorában is a legnagyobbak közé tartozik. Az egyik: Vasco Nimcz de Balboa, ia másik: Fernando Maigáílíawes. A potyautas Egy ismeretlen senikii az első, aki hitek" zői dlől menekül s egy üres hordóban re" •tőzik el Enciso hajóján. A „potya ü'os“ arra ébred, hogy a hajó az Indiák felé tart. Beletörődik sorsába. Az Indiákon) fis jobb, mint az adósok börtönében. Az ebő amer* kai kikötőben, Darien földjén, álból egy magára hagyatott! spanyol telep halálraité" ten vergődik, a hajó kapitánya, Encrto, (könyörtelenül kiteszi szűrét. Balboa talpra állítja a csüggedt 'telepeseket. A lényegéből sugárzó varázserő csodát müvei. Mágneses hatással van mindenkire s folyváist egymás* sál rorzsalkodó telepesek közt helyreáll a beké, közösen fognak neki a munkának s vikon követik a fiatal jövevény szavát. A telep zord kedélyű parancsnoka, aki nem más, mint Francisco P'izarro, Peru későbbi meghódítója, önként veti magát alá Balboa parancsainak, akiben a gyarmatosító Cehe'* ségnél: csak a jellemszllárdság és az akarat* erő nagyobb. Megbecsülhetetlen tulajdonsa* gok ezek egy m igárv-hagyott telepen. Bal* bon meghódítja a .‘környéken élő indián törzsekét is. Nem tűzzel, vassal, hanem jó szóval s megnyerő, igazságos -bánásmóddal. Áldásos működését az a nap koronázza meg, amikor a panamai földszoroo egyik magaslatáról megpillantja az ismeretlen óceánt. Elidalgo volt a másik, aki büszkén uta" sirja vissza urának, Manuel portugál ki* rály-nak ikézcsókra nyújtott kezét, mer't nem kapta meg a kért morádiát, ami pédig minden becsületes katonának kitüntető já* raínidóságá volt. Szolgálatait nyíltan kínálja fel a spanyol koronának ® bár oka van arra, hogy veit királya érdekei ellen cselekedjék, nem altar hazájának árcaíni s ezt iudtid is adja a szevülai Casa die Ccnitr atac ión urainak. Fellépése, ntegrnyero modora, szán" dékainak tisztasága s nemes gondolkozása megnyerik a ’spanyol uralkodó tetszését. F-onros m-egfbiza'tásr, öt hajóból álló flottát s- főparancsnoki állásával hatalmat nyer a tábizot't'ak éleit© s halála fektt li's. A legap* több részér ében i^ gondosan kidolgozott terv alapján, megjelölt célok megvalósirá* sára indul útnak s amikor megtalálja a Sf" kát keresett „tengeri átjárót“ Dé'lafrika és a Tüzföld között, neki vág a végtelen óceánnak, mert a Füszer'szigefekre kell el* jülnia. Minden áron! Útja alatt fellázadnak ellenie a kapitányok, egyik hajója, amelyik* nek fedélzetén pedig jó barátai s homfitáj* sai vannak többségben, meg is szökik, haza tér is panaszt emel az „embertelen és őrült“ Magalfenes ellen, aki a lázadást kegyeden szigorúsággal fojtja cl, aki az esküszegőket; vito rí árudra huzalja, a főkolompos testét négybe vágatja, ismeretlen, partvidékre tesz ki ncmo'eket és papi embereket s akiről Pigafeíra, az önkéntes olasz íródeák, mégis úgy ir, mint aki- „példaképe,, menedéke, igaz vezetője“ a flottánakKét ellenlábas 'lei'mészelü ember, tűz és viz, magasság és mélység Balboa és Maga!" lanes! Mindkettő a teltek embere, mind* k-etrő fenköh gomdo'lkozásu, Mindkettő ma* ga-sra tör. Az egyik öntudatlanul, mint a növény a map fölé, a másik az -elhivatottság öntudatával. Az egyik az emberek leiké* ben, a másik a lelkek felett uralkodik. S még in -mindketten- tragikus hősök: Balboát irigyel, koholt vádak alapján, min-t valami közönséges gonosztevőt végeztetik ki, M;-* gaham-es ped'g Ma tan 'szigetén a bon-szülőt* tekkel vívott csetapatéban esik eh Fiatalon végzik be földi pá'yafuitásuká't. Ha életben maradnak, a spanyol domíniumok törté* nétér bizonyára ragvogóbb tollal írja meg Kilo. Balboa arra lett volna hivatva, hogy 5 fedezze fel a Csend.es*ócieán -amerikai part* vidéké? is- Helyette Pizarrot jelölte ki erre a szerepre a vak sors. Pizarro ugyani reme* kül oldotta -meg nagy feladatár, de hiány» zott belők a Balboa: jellemző lelki nagy" ság. Ennek pedig az inka kultúra adta meg az árát, ami bizomv hamarosan elsorvadt s mire nagysokára mások kerültek Peru a£* királyi székébe — nem igen volt már mit megmenteni. Magalbmes halála pedig -sokáig késleltette Spanyolország térfogialásár a Csondes'óceá- non. Féiszázadnál i:s -tovább tartotít, míg végre Lopez de Legazpi, a Fü!öp*szigerek zseniális gyarmatosítója megvalósíthatta Magállanes és a spanyol korona álmát. Balboa iiaegpiii*ratff«s az Óceánt Elevenítsük fel annak ä napnak esemé" nyeit, amikor Balboa megpillantja a ten* gerr, az ismeretlen óceán kék-'égét. Felfe" dezéséb a környék indiánjainak köszömhe • te. Balboa sokszáz mérföldnyi utat lett meg a gyarmatosokkal Darien mocsaras földjén, mig végre jól müveit magaslatokra akadt s az Ojeda rémrcrtehől elvadított in" d'iánusok bizalmatlanságát -eloszlatva, sike* rüh őket arra is rávennie, hogy a küzködő t-ellepeft élelmiszerekkel ellássák. Barátsági szerződéseket kö'töti az indiánusokkal 5 a legharc-iasabb röírzsfőket Js békés magatartásra kéoyszerirette igazságos és méltányos bánásmódja. A telep lassanként annyira megerősödött, hogy bizalommal tekinthet* tek lakói! a jövőbe s Balboa egy sebtiben- ácsolt bárkával e'lvit-orlázotr Santo Domin* gó szigetére, ahol a nagy admirálisnak, Amerika felfedezőjének, Colonnajk fia, dón Diego meghallgatta kérését, két hajóval is küldött isegirséget Darienbe s Bálboát ki" nevezte álcádé mayor-nak, vagyis az általa f-eilvirágoztaíott gyarmat első közigazgatási itisz't viselőjénekVisszatérése után minden idejét á föld* szoros kikutat'ására fordította. A beniszü* lőtteknél sok aranyat 'láttak a gyarmátosok. Balboa eltiltotta embereit attól, hogy az aranyat elszedjék idián-okról, ellenben rnaga annál- jobban- kihatott az -arany elő* fordulása után. így került mind beljebb és beljebb a partoktól s a fold's zomson végig* húzódó hegylánc hátán tvöl gyeiben élő col- comogre és pocorosa törzsekkel bará.* sagos, ’sőt bizalmas viszonyba i:s került gyarmatos társaival együr-1. — A rörzsfoK -leányait vették el feleségül s most már re* h°ni 'kötelék is összefűzte a spanyol gyár" rnatot es a földszoros -felett uralkodó tői* zsokét. Közben hostszu és részletes jelentést irt es küldött el Balboa V. Károly császárnak. Jelentése nyomtatákban először a Navai" ren*.éle gyűjteményben: jelenő meg. Ez -a jelenít és mély benyomást- kelteti az udvar* mák Az eddig jumieretll-en Darien felkellet te a kalandvagyok képzelődését'. Persze senki sem sejthette, hogy ez a föld hallal országa es csak Balboa fonyes tehetségevei gyarma* tasirhaJí-ó. . Ámig bizako’dya várt a válaszra, az egyik hegylakó törzs főnökének fia arról '•értesítette Balboát, hogy túl a hegyeken egy határtalan, nagy kiterjedésű víztükör fekszik. Balboa egy pillanatig sem kétől* ikedet-t, Néhányad magával útira kerekedik s az indiánok vezetésével át is vergődik az ős* erdőségen. Az egyik hágóra kapaszkodik- fel a ki-s csapat, de ä türelmetlen. Balboa előre s-i-er s -oldalit egy magaslat tetejére hág, ahonnan már látni az ismeretlen óceánit. Megdöbbenve a -látvány nagyszerű* ségé'ől, lába is földbe gyökerezik, majd hangosan kiált társai felé, -akik egyenként szákngóznak a magaslatra s Bálboa köré gyülekezve máris uj tervezeti szőnekA ki-s csapat sietve indul a óceán partja fdé. Az óceánt a mái San M'iguel öböl tájékán érik el, ahol mélyen banyülik a fö'dszoros túlsó oldalán elterülő lapályba. Balboa rérdig gázol az óceánba s kezében Casil-ilia és Aragon zászlóját- 'lobogtatva, kardjával megérinti a vizet s az ismereten tengert, annak összes pártját, szigeteit, e partok és szigetek lakóit és természeti kincsein meghódhottnak nyilvánítja a — csá’ szár nevében. Az első hajó a Panama szorosban Az hr lakó indiánok, akik mindkét ten* genii ismerték, „csendes víznek“ nevezték a Caendes'óceámt, amelyik itt a trópusok alaibt -igen ritkám viharos, ellentétben a ka- n-bok tengerével, amelynek tükrén gyakran szántanak végig, a vészthozó huricar.-ok- Tudvalévő, hogy az orkán szó is a hun* can-”ból származik. Balboa és társai „Mar del Sur“«nak, „Dél tengerének“ nevezik -el. az újonnan felfedezett óceánt, mert a föld* szoros magaslataitól déli irányban pillant* ják meg s talán azért is, mert az:t) remélik, hogy az innen délre fekvő aranyországba, amiről már oly s-okat meséhek az itt lakó törzsiek, e -tengeren hajózva könnyűszerrel jutnak majd eh Bizonyos, hogy Balboa néhány, -még há* Tálé vő évét *arra szenteil-l-e, hogy kikutassa Mar del Sur partjait. Evégből újra a csá* szárhoz fordul segítségért. Már a Dartenirői irt tudósítás nagy por-t vert fel, -az isme* rétién óceánról szóló híradása egyenesen vihart támasztott s minit mindig, most is a könnyű szemetet kavarta fel a hirtelen tá" madt szél s Balboának nyakára küldték a hitvány jellemű, alattomos, kétszinü Ped" rarias de Avbih-t, akii nemcsak műveletlen fráter v-oh, de buta is s akiit sok fegyverét" s-ol egy csomó kömyüvérü, arany leső kakin" dór kisért el Amerikába, hol Balboa kézé" bői átvette a Dirién feletti parancs-nnksá" got. Az egész bandában egyetlen jóhiszemű ember akadr, Quevedo püspök, akinek és társa parkettezők nj parket Inrakását, javításokat és gya- lulásokat jutános árban vállalnak. — ócska parkett eladó. Iroda: STRADA IULIU MAN1U No. 2. közbenjárása nélkül Balboát 'teljesen a hát" térbe szorította volna a császári kegy birtokában pöffesz'kédő uj parancsnok. Avbi-La azzal kezdte működését, hogy az indiánokat újra magára haragította. Áílan* dóan támadták a telepet s élelmet sem szál" litortak. Balboa panaszos levelet irt a csá" szárnak, de csak anin.yir ért eí, hogy megengedték nieki, hogy hajókait ácsolhasson) s a Csen Je. "óceán partvidékének felkutatásá* ra indulhasson. Jó barátját, Francisco Garavhá"t Cuba szigetére küldi teh át, hogy szerszám oka’t, faanyagot, vitorla vásznat s kötélzetre valót hozzon magával. Elüsége5 társaival egy Ada nevezetű helyen kikötőt épített. Gáraviía csakhamar megérkezett a szüksé" ges anyagokkal s Ada mellett a szorgalmas hajóácsok kiszabták s kifaragták a készülő bergan tin, alkatrészért, a kovácsok dkészi’ -tették a vasalásokat, a hajósok pedig a vi* toriakat és kötélzetet eszkábáhák össze. Amikor ikészen állott a hajó minden poi* ci'kája, az egy-es darabokat Careta törzsfő" nők indiánusai vállukra kapták s megír." dul-t a lieharhoirdók hada az őserdőbe vágott keskeny ösvényen át — a Csended óceán falé. Ez voh az első hajó, amelyik „átkelt“ a panamai- földszoroso-n, nem sok" kai messzebb a mai kanális utjánál- Careta apósa volt Balboának s törzsével együtt hűséggel kirarüort veje és ia mellé eomakozó spanyolok mellett. A teherhordók rendkívül -sokar szenvedtek a fáradalmas utón, de igazi indiánus lélekkel tűrték a szenvedése* k-et -s Balboa találékonysága nem egyszer győzedel-mesikedet-t a szinte leküzdhetetlen* nek látszó akadályok felett. H-osszu hetek munkájával végre elértek a San Migud- ö’bö-1 partjához s- hozzáfoghattak a hajó ö-sszeácso-lásához. Lérakódtak a homokos parton s amíg a spanyolok a hajót' rakták össze, az indián.usok él-eilmet száHitortak számukra. Balboa Halála Balboára újabb megpróbáltatás várt. Az óceán vadsága sokkal nagyobb csapást mért rá, mint a császári udvar ]n>trikái s Avbila kegyetlenségei- Egy hatalmas hullám (valószínűleg egy tengeri rengéshullám -'leheteti) végigsepert a partokon, behatolt a San Mi* gue’*öbö-!be iie, felkapta -az épülő hajót s a partra ráköti faanyaggal együtt -elsodorta, majd újra kivetette a partra, de oly erővel, hogy a hajó újra darabokra tört s az egyes faalkatrészek, gerendák, paíánikok. bordák és árbóctudak mélyen befurródtak a man* gr-ovés parr mély iszapjába. A spanyolok a parton- álló -fákba kapaszkodva meneked* oek meg a biztos habiból. A szépen kitervezelt, megácsolt « hosszú hetek munkájával az őserdőn át tenger- . partra hurcolt bergmtin odaveszetr. A fa* anyag egy részéi siket ült ugyan k'iemel-niök az iszapból, de a nagyobb fele -odaveszett. Kemény és hajóiának is alkalmas fákar kelleti a -távotobbi erdőkben irtaniok- A rörzséker a partra vonszolták s újra tervez" -tek, ácsoltak, hogy pótolják mindazt, amit egyenlen hullám elrabolt -tőlük. Balboa a -nagy bergamitin, helyett négy kisebb hajót épített. Hetek munkájával végre vizre be* csátották őket. Ez a négy hajó és 300 em" bér állt parancsnoksága alatt, amikor pa* rancsot kapott, hogy azonnal jelentkezzék Adaban. Avbila azzail az ürüggyel, hogy egy fontos kérdésben tanácsra van szüksége, akkor csalna magához Balboát, amikor éppen- in* dúlni készülf, hogy felfedezze Mar dd Sur ismeretlen partvidékét- Ha a, levélhordó küldönc egy nappal késik, Balboa már a tengeren van hajóival együtt. Bolboa késlekedés nélkül uite-a kelt, hogy Avbrtának segítségére lehessen. Amikor Ac* la alá ért, Pizarro elfogta s bilincsekbe rakta. Balboa jóhiszeműségében tréfára gondolt s igy kiáltott fel; — „Mi ez, barátom, hát igy fogadod régi pajtásodat?“ 1517'ben, 42 esztendős korában hajtják végre rajijai a halálos ft él-eret. Avbüa fel hasz* nálta Balboa árván maradt hajóát s ez a négy hajó nagy szerepet játszott a korai felfedezések történetében. Az egyik hajó kapitánya Alonso Martin volt, aki mind m négy hajót s az elpusztult bergantint is megtervezte. Érdekes, hogy arról a föld-szorosról, ahol Balboa élr s ahol egykori barátai és szőve.* séges incbáinjai éltek, igein ikeveser tud rnég -ma ás a földrajz. Azért van ez igy, mert Darien földje ma is visszariaszt minden iku" tajtót- Úgyszólván biztos halál vár arra az európaira, aki a partokat elhagyva, mé* [y-ebbré merészkedik. Különösen az A'trato* folyó vidéke hírhedt. Balboa működését,1 terveit, terveinek kivitelét) csodálatosnak kell tartánunk s annál nagyobb tisztelettel hajiunk meg emléke előtt, minél inkább megismerjük Danién földjét. Magallanies néhány évvel Balboa halála után pillantja; meg azt a hatalmas óceánt, amikor az általa „Mindszentek“*ről el-neve* zett rengerszoroat elhagyja megapádt flot* j tájával. Hónapokon ár hajózik rajta s ez" alatt egyetlen egyszer sem éri vihar, még i csak erősebb tengerjárási sem tapasztal. Elnevezi 'hát „Csendes tengernek“. Későb* bi hajósok, akik szörnyű viharokat élitek át ebben az óceánban, meg is jegyzik, hogy c:iak ironizált Magai-lanes, am'kor „csendes'"nek nevezte el a legviharosabb -tengert. Amikor aztán a következő évtizedek alatt- spanyol hajósok a Fülöp-szigerakről m-essze északnak kalandozva bejárták az óceán északi felét s ugyancsak innen és a chilei meg a penai partokról kiinduló tér." geri expedíciók „Terra Australis“ után ku* taítva a déli ^élesség 70. fokáig bejárták a hatalmas víztükröt s rájöttek arra, hogy a „csendes“ tenger amilyen viharos, olyan órtási kiterjedésű is divatbajört a „nagy ten-g-er“ elnevezés. N a gy *óc e ánin-a k, vagy Oiendes’óceánnak h'vjuk ma i«. A felfedezések századában az-onban még csak két világtenger volt; a „Mar del Noire“ és a „Mar del Sur“, az „északi“ és a „déli“ óceán, vagyis a mai Atlaintií és a mai Csendeis"óceán«ok. Azon az emléktáblán, ami San Lucar de Barrameda*ban hirdeti a Föld eilső körülhajózásának örök emlékét, ez a két tengernév szerepel a márványkőbe vésve. Matolay Tibor. ffoíef CORVIN Rudapzsí. Családi szálloda a város szivébai. Vili., Csokonay-utca 14. Nemzeti Színháziak I Újonnan berendezve, központi fités, ludeí és meleg folyóvíz. Kgyágyas szobi P. j.’ Kétágyas szoba Pengő 5*—.
