Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)

1939-09-24 / 220. szám

1939 szeptember 2 4. ELLENZÉK VASÁRNAPI KRÓNIKA Egy “™Ba,^i™saE^a™ ÍRJA MÁRAI SÁNDOR ház, üzemiben Ezekben a napokban, mikor az ágyuk, a tankok, a bombák, a íángszórók aiz egész felfoghatatlan háborús szerkezet „dolgozni-* kezdett Európában, makor — a hivatalos jelentések szűkszavú fogal­mazása szériáit — a csapatok „felvetitek az érintkezést“1 az ellenséggel, megjelenít a világsajtó lapjaiban a kis húr. mely tud­ta.) adja, hogy a genfi Vörös Kérészit megkezdte munkáját s felajánlja szolgá­latait a hadviselő feleknek. A kvs luáz, Genfben, a Placc Neuve egyik jelenték­telen háza, rney a világ egyik leghatal­masabb emberbaráti szervezetét rejtegeti falai között, az egykori Musée Rath háza megint üzemben van. Ez a hír fájdalma­sabb s ugyanakkor feVvmelőbb, mint sok minden, amit e napokban olvashattunk. A Vörös Keresztről békeidőben szívesen megfeledkeznek az emberek- Történetét kevesen ismerik: csak a> köny vând Vök emlékeznek, hogy az intézményt a soHfe- rinói csata után alapította egy genfi pol­gár, bizonyos Dnniamt nevű s 1870 kői 1914-ig igazán senki nem figyelt oda ko­molyan a genfi ház működésére. Mikor, huszonöt év előtt, végeszakadt vaflami- nek, amit köznapi szóval békének nevez­nek s ami — ma tudjuk már — nem­csak politikai állapot volt, hanem életfor­ma is. az első napok tikkadt és fülledt zűrzavarában, a genfi Place Neuve kis házában összegyűl hét szegény és lelkes ember s elhatározták a Hadifoglyok Nemzetközi Bizottságának megszerveizé- sét. A ház homlokzatán q Vörös Kereszt lobogóját lengette a,z aípesi szét; a szer­vezőknek mindenük volt, ami emberi munkához keli, szivük, tehetségük és k'iolthatatian bizalmuk, csak éppen pén­zük nem volt. Nem sokkal a háború után elmentem egy napon a genfi ház élőit, beléptem a Fájdalom Múzeumának ka­puján s ez elképesztően kezdetleges be­rendezés, a személyi lapokkal meg tömött szekrények, a világháború minden emberi nyomorúságával és tragédiájával zsúfolt- arch-ivok láttán lehetetlennek éreztem, hogy ezt a házat mégegyszer üzembe helyezzék- A lehetetlen most megtörtént. A genfi ház megint dolgozik, leve éket, pénzt, csomagot továbbit, étök és holtaik címeit nyomozza, embereket szabadit ki a hadifogságból elveszett gyermekeket ad vissza a szülőknek. Az emberi po­kolnak ez a hivatalos nyilvántartója. Most üzembe helyezték­A világháború kitörése pillanatában a genfi Vörös Kereszt o-lyan szegény volt, hogy a vezetőknek írógépre és segéd­erőkre sem tellett. Néhány hónappal a háború kitörése ulán, 1914 decemberé­ben a genfi iroda már napi harminc- nogyvenezer levélre adott választ. Ez aj „vátezadá-s“ termjészotesen a legbonyo­lultabb, legszomorubb és legtitokzatosabb nyomozó munka vöd, amit jószándéku defektiv valaha is végzett. A világháború kitörését követő negyedik hónapban egyszerre felfedezték az emberek a genfi házat, megtudták, hogy van egy cím a vi 'ágban, ahol nem a tömeggel foglalkoznak, hanem az egyénnel, aihcft nem az „emberanyaggal“ törődnek, har nem az emberrel, ahol az ember nem statisztikai adat, hanem élő vagy halott Péter, vagy John, vagy Jean, vagy Va- szüij. egyszerre 'levelezni kezdett a vi­lág: postások teherkocsin hozták minden nap a levelekkel tömött zsákokat a genfi házba, harmincezer, negyvenezer, ötven­ezer levél minden nap, harmincezer kér­dés, melyet reszkető kézzel és elszorult szívvel vetettek papírra, negyvenezer ki­áltás, melyet vofhinniaii, szibériai, flanel - ri«i, Württemberg«, hortobágyi, kSsázsiai, indiai apák és anyák, szeretők, hitvesek jegjresek rögzítettek a levélben, ötvenezer személyes kérdés minden, nap, mindig ugyanaz a kérdés, a világ minden nyel­vén, írógépen irt, vagy p 1 ajbástszioíl., írás- tudatlan rajzolással fogalmazott kérdés: „Hol' van? É-1? Meghalt? Fogoly? Hol a sírja?...“ Négy éven át levelezik a genfi Vörös Kereszt hadifoglyokat nyilvántartó iro­dája a világgal.. Egyszerre ez a ház lesz öt világrész minden emberi fájdaftmá­kétdyc cs reménysége négy éven ál kö­nyörög és követel, hegy a PUice Neuvc- ön, Géniben, néhány «zegény és ismeret­len ember .adjon választ, juttasson d egy énndegitöt, egy tábla csokoládét, néhány összckuporgaitott fi'tért Péternek, Jüannak, Johnnak, vagy .Vaszilijniak. S a genfi házbarvnem fáradnak él az embe­rek: már van írógépük, nem ás egy, már vannak hivatalnokaik, már vásároltak irattárnak alkalmas szekrényeket is. a vi­lág szive dobogni kezdett. A:merikábó5, Ázsiából, semleges és hadviselő államok­ból pénzt küldenek a Vörös Keresztnek, Dani an 1 polgár ötletéből már üzem lelt, különös üzem, ahol a tömegben nem vé^.z e az egyén, ahol milliók sorsát tart­ják számon, de soha nem tévesztik szem elöl a<z egyest, a nyomorultat, a boldog­talant. Négy éven át leveleznek a genfi házban. Küldöttjeik bejutnak a fogoily- 1 Tiborokba, megá Napáinak adatokat, fel­kutatnak é'őket és holtaikat s négy évein át megy mi nő és miillllió levél1 palotákba és paraiszrházakba, a ví’ág minden iájá­ra. s viszi a szivdobogtató, vagy szivel- á'l'lltó hár:': János él, Jean fogoly, John­nak hiányzik a karja, Vaszihj meghalt. Aztán egy napon dhaibgatnak az ágyuk a csatatereken, különös c^and lesz ur a világ felelt. Államférfiak szerződésieket írnak alá és nagy hangon fogadhoz,nak, nak, nyugtalanságának, aggódásának, kétségbeesésének központja. Tudatlan emberek írnak, liomiállyos személyi ada­tokat közölnek, a fájdalom izgalmában zavaros utmutatást küldenek csak, mert Bé’.giumbain elveszett egy gyerek, miért egy klsiorosz parasztaisszony hat hónapja neont hallott az uráról, mert egy anya negyedik fi-át követeli vissza a francia harctérről, mert egy családfő elment az első katonjavonattail s két éve nem haj­lott felőle senki odahaza.. Négy éven át dörömböl az emberi nyomorúság a genfi hiáiz ajtaján s négy éven ál hajol­nak emberek éjjel és nappal a vi ág minden nyelvén írott segélykiáltások fölé, leveleznek kormányokkal! és tábornokok­kal, kutatnak olasz, orosz, német, fran­ci a-an go:, fogolytáborokban, 20 mi'l'ló em­ber áll harcban, százmillió ember lesi a frontok mögött a híreket s minden vágy, minden aggódás a rettenetes bizonyos­nál is rosszabb bizonytalanság mj’inclen hogy soha többó De a genfi ház dogo­zik tovább. Nagy csendben, csaknem láthatatlanul, osztályozza és rendszerezi a világháború tapasztalatait, uj kap cső ta tokat lei cin t jószándéku emberekkel és hivatalokkal, nem fárad el, rendelkezik és készül. S eljön a nap, amikor meg­tudja a világ, hogy Genfben, a. Musée Rath termeiben, megint dolgoznak s szol­gáim akarnak mindenkinek, aki úgy ér­zi, hogy nem tudja elviselni a bizony­talanságot. A Vörös Kérészit munkájáról béke­időben nem szokás beszó ld. Az emberek könnyen felejtenek. De a Vörös Kereszt Hifim felejt, ismeri a emben természetet és az emberi sorsot. Felkészültek a nap­ra s a genfi ház szobáiban megint ko­pognak az írógépek, írják a leveleket a német, francia, angol és lengyel hacL vezélő.ségekhez, keresik a névtelent, az emberi, az egyént. A genfi ház megint üzemben van, a világ szive itt dobog, e szerény termekben, ahol aprólékos és kicsinyes munkával 'iparkodnak meg­menteni a tömegben a részletet, a pusz tuló emberiségben a védtelen és tehetel- len egyént- Most, mikor e szmoru nape I fűr megjeleni a lapokban, a „szenzációs“ hírek között nem lehet e'ég hálásan, elég í bűntudatosan és elég alázatosaié észre- ' venni ezt a csendes napihirt. üsgyszaisássa légvédelme intézne* «léseik a fugoszláv fővárosban EELGRÄD, szeptember 23. {Dunaposta.) Beilgrád városa közel 52 és félmillió dinárt irányzott elő a jugoszláv főváros katonai védelmének kiépítése érdekében, Belgrádban a kö­zeljövőben megkezdődnek a légvédel­ifeiureálMl NiuíciorsiágUan a béreskcleiai Mill tergáíom 1 légi szolgálat, amit pár nap múlva más ; vonalakon is életbe fognak léptetni, annál is inkább, mert a külföd és a Németország közötti légi közlekedés­nek nagyobb akadályai már nincsenek. flUici erői képviselnek a vilii natjghatalmal? Beszédet adatok a nagyhatalmak erőviszonyairól A Romania című lap rendkívül érd«* kés cikket közöl a világ nagy hal almai­nak földrajzi helyzetéről. A cLkk címe: Mit jelentenek a föld felszínén a világ nagyhatalmai? A cikk magyar fordítása a következő: Oroszország fegyverszünetet körölc Ja* pán nah mert beavatkozott az európai erők erőpróbájába .s így egyenes vagy kerülő utóm, de mégiscsak részlvesz az Anglia, Franciaország és Németország közörii kon* fli'kítusban. Ez a beavatkozás azonban m'in­! den nagyhatalmát érint. Világos, hogy Ja* j páninak nem közömbös az ÜRSS lengyel* j országi akciója és az amerikai Egyesük-ÁF j lamok és Olaszország sem maradhat kö* zömbös a dolgok uj fordulata előtt. Ebben a pillanatban niem érdekel az, I hogy ez 'az éndóklődés, amiely a háborúban I ré&zt iníem vevő államok részéről megnyilvá­nul, mennyiben befolyásolja a jövőben le* folytatandó harcot. E pillanatban csak ér- dekes 'llesz rámutatni arra, hogy a hét inagy* I haralom milyen helyzetet foglal el a földöm. ä mmfertiieiensh népessége A föld felszime 51o miülió •négyzetkilomé­ter. Ebből 150 millió négyzetkilométer (29 százalék) attkoH szárazföldét s 360 millió-, azaz 71 százalék tenger. A szárazföld I er ültet éből 27 százalékot ural Nagybriíáninia, 15 százalékot a Szov­jetunió, 9 'Százalékot Franciaország, 6-8 százalékot az Egy esük'Á Tárnok, 2-7 száza“ lékot Olaszország, 0.50 százalékot Japán és 0.39 százalékot Németország. A föld összlakosságának száma 2 milliárd ember. Ebből 488 millió ember 'tartozik Nagybriíánimához, 170 millió a Szovjethez. 130 millió az USA-hoz, no millió Francia* országhoz, 100 millió Japánhoz, 80 millió Németországhoz és 60 millió Olaszország­hoz. Aminít látható, ez a hét nagyhatalom a föld 62 százalékát birja és a föld lakossága* nak 58 százaléka alkotja a népességé»­A Szovjetunió, Németország és Japán, amelyeknek nincsenek gyarmatai, de domi­nálják terület szempontjából ia velük szem* ben ábó államok anyaországának 'területét. a föld felszínének 16 százalékát mondhat­ják magúikénak és 350 millió lakosukkal a föll lakóinak r$ százalékát birják. Az Egyesüh'ÁllainTok a föld felszínének 6.8 százalékát mondhatja magáénak. 130 müiió lakossal. Nagybri'tannia, Franciaország, Olaszor­szág, amelyeknek gyarmatai vannak, a föld felszínének 39 százalékát számíthatják ma* gukénak 658 niikió összlakossal!, tehát) 28 százalékát a föld összes lakóinak. A NAGY GYARMATBIRO­DALMAK Németországgal!, az URSS-szel és Japán* nal elleiüéthen, amelyek összefüggő földre* rületeke-n 'terülnek «1, Anglia, Franciaor­szág és Olaszország szétszórt gyarmatok* j ból és az anyaországból állanak. Ilyen mó* dón Anglia 139-szer nagyobb gyarmatbiro’ dallomnak ura, mint amilyen maga a szigeti- ország. Franciaország gyarmatainak terű* lele 22*szCr nagyobb, mint az anyaország, mig Olaszország gyarmatai tízszeresét ké* nézik az eredeti országnak. Természetes, hogy ezek a gyarmatbiro­dalmak nemcsak emberanyag szempontjából jelen'emek óriási előnyt az anyaországnak, hanem főlég nyersanyag gazdagságukkal. így például Nagybritánmia, amelynek anyaPr'zága nversvasat és szemét! termel, ezt is csak 4, illetve 46%'ban az össz’töük- ségle't szerint és Anglia mégis a világ kg* gazdagabb nyersanyagtermelő állama, mert a gyarmatok bőven ellátják, úgy, hogy nemcsak a birodalom szükségletét fedez’k, hanem rengeteget exportálnak más álla­mokba. Nagybritánnia és Franciaország gyarmat- birodalmuk révén uiemosiaik a föld nagy­részét birtokolják, hanem urai a tengerek* nek is. És nagy előnyükre van, hogy az USA jóindulatú semlegességét birják- Ez nagyon fontos tény egy háborúban, amikor a nyersanyagokat a semlegesek szállíthat­ják, esetleg -más kontinensről. Németország előnyfíékn, helyzeté« vala­mennyire kiegyenkette Oroszország szövet­sége. Ez a rokonszenv adott esettben tuha- ladhatja a nyersainiyagszállkásra szoritko- zást és akc'óba léphet az angol és francia gyarmatokon. Természetesen e pillanatban, mindez csak feltevés és a jövő dönjtli el az esemé* nyékét. (—)----- —— ----­A Kükiihőbe fullad* egy falusi fiú. Di* c'őszenit'mártonból jelentik: Megdöbbentő szonancsétlenségnek -esett áldozatul tegnap a kisküküUőmegyei Szőkefaiiva 'községben egy gazdálkodó tizenötéves fia, Görög Jenő. A fiaital fiú a 'község határában, fel* mászott a KüküUő folyó partján egy fűz* fára, die alighogy fefflmonit, a faág letörött és a fiú a folyóba zuhauf. Rt a sebes sod­rású folyó egyik örvényébe kenik s bár ru­dat)!) úszni, n>em sikerült « parira vergődnie. A közeliben senki sem tartózkodott., alki se­gítségére siflüheaett volna s a szerencsétlen fiú csakhamar elmerült- FiokresLéb később az arrajáró falusiak találták meg. A ható* hágok a vizsgálati lefolytatása u»án megad* rák eltemetésére az engedélyt. A VILÁG LEGHOSSZABB VÍZVE­ZETÉKI HÁLÓZAT A. Az olaszországi Apulia környékén megépített vizve’eték- hálózatrúamelynek numkálatai most nyertek befejezést, szakértők megállapí­tották, hogy az egész világnak jelenleg ez a leghosszabb vízvezetéki hálózata. A hossza a fő- és metlékcsatornákkal együtt iSCO kilométer. Ez a hálózat 30S községet, khenc tartományt s mintegy millió 660 ezer lakost lát el vízzel. A fa­siszta kormánynak ez a megvalósított hatalmas munkája megközelitőleg egy­millióid lírába került. hkolakotték a legelőnyösebben az É Ellenzék könyvotz- gjf îâlyâban Kolozsvár, Piát a Unirii No. 9. BERLIN, szeptember 23. (Dunaposta.) Németországban a ke­reskedelmi légi szolgálatot fokozatosan visszaállítják. Holnap nyílik meg a Berlin—Danzig és Königsberg közötti mi építkezések. Az előirányzott ősz- szegből jelentős tételt áldoznak bel­grádi gyermekek elhelyezésére és el­tartására. Ezért már a jövő bét folya­mán megkezdik a jugoszláv fővárosban a g3'ermekek összeírását'.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents