Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)
1939-09-22 / 218. szám
19 39 szeptember 2 2. E L L E N 7. £ X üzérikeílés dl©im ,A háborús korszakban egy kelletlen velejáró, hogy a kereseti árucikkeket eldugják és a forgalomba bocsátott cikkek árát ok nélkül emelik. A világ* háború kitalálta hamar a lánckereske- delem elnevezését és a világháború felújította ismét az árudrágitás fogai-« mát. Ezzel a helyzet' adva van. Ţ asán legveszélyesebb bizonyos közszükségleti cikkek elrejtése. A gabonát és a burgonyát vermekbe dugják, a kérne- nyékét és egyéb rejtehelyeket zstirral, cukorral, kávéval, dohánnyal bélelik, nem beszélve róla, hogy a pince-ászok“ ba rejtett nemes fémeket rejtenek. De ugyancsak vészes dolog az árdrágítás is. Sajnos, a háború sok minden meg nem engedett! és indokolatlan lépésre készteti az embereket. Ahogy mondani szokták: a háborús idő a jó embert jobbá, a rosszat még rosszabbá teszi. A gyakorlati élet hibái, bűne:, vétkei sorában — a lelki, az erkölcsi és szellemi erők lefokozódasáról most nem akarunk beszélni — a legsúlyosabbak egyike a becstelen üzérkedés. Minden hatalom szigorú rendelkezése, két hoz ilyenkor ez ellen a fertelem ellen. Természetes is, hogy minden lehető módon igyekszik megakadályozni a háborús üzérkedést, mert nem érdeke, hogy jogosulatlanul hadi gazdagok szülessenek és szipoíyozzák a gyenge tömegeket. lm, elövigyázatiosi kormányzatunk idejekorán munkához látott e tekintetben. Tegnap közöltük a legújabb specula^rendeleíeti. Ez erélyesen és világosan megmondja, mi a bűnös üzérkedés és megfenyegeti a bűnözni akarókat. Tudomásul vehették olvasóink, hogy bizony szigorú büntetések lesnek a bűnösökre és hogy bárki magánszemélynek jogában áll feljelentés eszközlése. De a hatalom nem vár feltétlenül erre a segítésre, maga is megteszi a magáét, mert külön kirendelt bizottságok fognak ügyelni az árak alakulására, megállapítva minden szükséges pillanatban a jogos áreme « lés vagy az indokoltan követelhető árcsökkentést és természetesen üldözőbe fognak majd mindenkit, aki a társadalom jogos érdekeit védő államhatalom rendelkezéseinek ellenszegül'. Kormányunk erélyének, gondosságának, fegyelmének és szilárdságának ismeretében feltétlenül reméljük, hogy az üzérkedés ellen alkalmazott következetes és szakadatlan munkája vihar-« álló és eredményes lesz. Azonban semmiféle törvény, semmi- 1 féle hatalom, bármily alaposan és könyörtelenül dolgozik is, egyedül nem tud célt érni. Ehhez szükséges a társadalom hathatós segítsége és támo- Ugatása. Ez a mai nehéz időkben min* elénekelőtt azzal kezdődik, hogy ősz« szefogott erővel hatalmas erkölcsi rendet és törvényszerűséget igyekezzünk fejleszteni a becsület és jog törhetetlen képviseletével. Mert így tiszta' légkör keletkezik, amelyben csak a sze=* men-szedett. gonosztevő mer majd bűnös kísérleteket elkövetni, anélkül azonban, hogy bűnét; sokáig palástolhatná és az igazságszolgáltatás megtorló kezét végleg elkerülhetné. A iná-* sodik magatartásunk lehetne, ha erélyesen tiltakoznánk minden meg nem engedett üzérkedés ellen és így minden esetben már csirájában elfojtunk minden rossz szándékot. Ha egyes és társadalom összefog, ezt az acélláncot a legagyafurtabb gonosztevő sem tudja majd áttörni. Amig azonban az államhatalom leszámol az árurejtegeíővel, a lánckereskedővel, az árudrágitóval, az áruhamisitóval szemben, egy kegyetlen bojkott terére is ráléphetünk, ami csak rövid lemondást kíván bizonyos igényeinkről. A társadalom szenvedő»« leges ellenállása legyőzhetetlen; kitartás esetén nagyszerű eredménnyel szokott járni. De nem szabad visszariadni, ha más mód nincs., hogy igénybe vesszük a hatalom gyors közbelépését és így védjük meg a közérdeket, elviselve meg nem érdemelt vádakat is esetleg. Az áruval való visszaélés es:e* téri alkalmazott feljelentéssel, főleg, ha. azzal idejekorán megfenyegetjük a bűn útjára tévelygőt, nem követünk el árulást. Más az igazi árulkodás vagy árulás. Árucsalás nem idéz — árulást. Ez a könnyen becsapható tömegek és a jól felfogott egyéni érdek védelme kivételes időben, kivételes módon, kivételezett gonoszsággal szemben. Csakhogy a hatóság ilyen segítése az üzérkedő árukezelés ügyében és a hatóság segítségének ilyen igénybevétele A légügyi és ie&gérászé.í mhaeszlén'am köz'.eménye BUCUREŞTI, szeptember 21- A légügyi és tengerészei« minisztériumn.ak tudomására jutott, hogy egyes állami és mngán'mtézm.ények, valamint egyes k ereik ed el mi vállalatok tagjai a mat helyzetet, kihasználva, elidegenítik gáz- maszkjaikat, borsos áron sózva a> polgári kőzönség nyakába. A légügyi és tengerészeti minisztérium felhívja az összes vá-Udatok és intézmények igazgatóit és légvédelmi főnökeit, bogy a légvédelmi törvény vond do. —^ „arra n'íbuXGiyr, ~ó paragrafusai alapján felelősek a o<E- '■alnl nagy intézmény légvédelmi felszereléséért, A légügyi és tengerészei'- minisztérium «7. érdekeitek tudomására hozza, hogy ellenőrző közegei megkezdték ellenőrzési munkálataikéit rtz intézményeknél és vá lahrtoknál. Ahol gáz maszkokká! való visszaélést fedeznek fel, szigorúan megbüntetik a la ti ág ás elkövetőit és az illető váHalat, nagy intézmény vezetőjét és léy- védc iai főnökét is. Oívenhéi bssssaráhiai német elemi iskola számára adott helyiségei cs kormány BUCUREŞTI, szeptember 21, A Hivatalos Lap legutóbbi számában a következő rendelettörvényt közli: A román állam a nemzet nevelésügyi minisztérium előterjesztésére a besszarábiai iskolafenntairtó német-luteránus egyházközségek számára 57 elemi iskolai helyiséget adományozott. Ezek a helyiségek a megjelölt községekben a német-luteránus. elemi iskolák céljaira használandók fel. Jelen adomány megszűnik akkor, ha az abban működő egyházközségek az állam rendje ellen dolgoznának. gátast;agy tU.öd&a â Gibraltár — •tenser kulcsa MagyéPdeicességü eíkkiet közöl a „Románia^ Gibraltár katemai helyzetéről IEVéLPAPÍROK, egyszerűtől a feg* választékosabb kivitelig, lőgolciébbo.» az Ellenzék könyvoszt&iyäbfcä, öü/' .....^ A „Romania“ cimii bucureştii lap ér-* dekes cikket közöl Gibraltárról, „Gibraltár katonai helyzete“ címmel. A cikk magyar fordítása a következő: 1914-ben a Földközi-tengeren mindössze két német hadihajó volt található, a Breslau és a Geeben s ezeknek missziója olyan természetű colt, hogy nein kelleti áthaladniuk a Gibraltárt, ami számukra valóságos öngyilkosság lett volna. 1915 tavaszán a német ad- miralitós elhatározta, hogy tengeralattjárókat küld a Földközi-tengerre, hogy tisztázza a Dardanellák előtt fennálló fenyegető helyzetet. 1915 áprilisában az U 21. az első német tengerealattjáró elért a Cattarob* öbölbe. Ennek következményeképpen más tengeralattjárókat is küldött Németország a Földközi-tengerre s mindegyiknek sikerült bontatlanul áthaladni Gibraltárnál, Sőt a német tengeralattjáróknak sikerült a Földközi»« tengerből az Atlanti-óceánba hatolni, amely annál is nehezebb, mert a tengeráramlatok' nagj'on megakadályozzák a hajók előrejutását. A mult világháború bebizonyította, hogy a leggondosabb figyelő módszer sem akadályozhatta meg a tengeralattjárókat feladatuk elvégzésében. Tizenöt tengeralattjáróból, amely az Adriából Németország felé haladt, Olaszországnak a háborúba való belépése után. tizenháromnak: .sikerült átmenni Gibraltáron, egyet elfogtak s egyet elsüíyesztettck. így Gibraltár angol uralma nem volt teljes. Mert az angolok nem ellenőrizhették, csak a tenger felszínét s a mélységben történtek ismeretlenek voltaik. csak óvatos és tárgyilagos esetben helyén való. Nem szabad elhirtelenkedni a dolgot. Nem szabad igaztalannak lenni. Nem szabad' esetleges, bosszúvágyat kielégíteni. Nem szabad az ok nélkül való zaklatást és ártatlanul való elité-« lést kezdeményezni. Másféle magatartás a hatalom célzatát és a közérdeket megszéplősitené. Arra kell gondoljunk, hogy súlyos, és bonyolult időben nehéz a kereskedőnek és szállítónak a helyzete, különben is mindenkinek megvan ilyenkor a maga keresztje. Ezt nem szabad igaztalan vádaskodással fokozni. Nein szabad igaztalant«! eljárnunk egymással szembe««. Ez nemcsak az eladóra, hanem a vevőre is érvényes. De bizonyos, hogy a termelő, kereskedő, forgalmazó és fogyasztó egyenes utón jár — és ezt az egyenes utat a törvény ér, a hatalom pontosan meg»« szabja — úgy mindenki jól jár és büntető intézkedésekre nem kerül majd a Az 1915-iü! 1917-ig tartó kereskedelmi háborúban, amelyet Németország főleg tengeralattjáróival vívott meg, Gibraltár kiijünötóen fontos szerepet kapott. Azonkívül, hogy Gibraltár a szoroson áthaladó hajóikat ellenőrizte, a sziget tengeri bázisává lett azoknak a hajóknak, amelyek a Földközi-tengeren levő hajóikat ellenőrizték. Ezeket a feladatokat nem oldhatták volna meg olyan hatásosan a hadihaj jók, ha nem lett volna Gibraltár működésűk bázisa. Ha Gibraltár nem lett volna ellátási bázis, az angol flotta egységei között lehetetlen lett volna a szoros együttműködése az Atlanti- óceán és a Földközioíenger között. HARC A TENGERALATTJÁRÓK ELLEN , Ezenkívül Gibraltárnak az a fontos szerepe volt még. hogy gyűjtő és találkozási pontja legyen a szövetséges hatalmak kereskedelmi hajóinak. Ezé* kel a hajókat a német tengeralattjárók állandóan fenyegették. A hajók vezetői itt kaptáik, utasításaikat, mielőtt veszélyes zónákra hajóztak. Ezenfelül a kereskedelmi hajók, amelyek védőeszközökkel voltak felszerelve a tengeralattjárók ellen, Gibraltárnál letették ezeket a fegyvereket, hogy fegy* vertelenül jussanak az Atlanti-óceánra, mig azok a hajók, amelyek az At= tanti-óceánról jöttek a veszélyes vizek* re (a Földközi-tengerre), felszerelték magukat ezekkel a fegyverekkel. A gazdasági háborúban Gibraltár 1917-ben játszotta a legfontosabb szerepet, amikor a német tenge ralattjá* sor. A mi országunkban a bűnös üzérkedés mindenképp nincs helyén. Semleges és gazdag ország vagyunk, minden irányban szabadon adhatunk e! és vásárolhatunk, néhány kezdeti nehéz»* ségeket legyőzve semmiben sem fogunk hiányt látni. Bűnös üzérkedésnek semmi létjogosultsága. Becsületes gazdasági életet élhetünk s így minden iizekedés csak égbekiáltó bűn volna, melyet az államhatalom és társadalom kellő korrespondenciájával csirájában el kell fojtanunk, vagy meggátolnunk, vagy hamarosan megtorolnunk. A rendelet kitűnő, nem kell már hozzá egyéb, mint becsületes gazdasági élet s kitűnő magatartása vásárló közönség. Is=* méíeljiik, hogy minden reményünk megvan a visszaélések tn eg gátlás ára. Bízhatunk abban is, hogy az árubőség feleslegessé teszi az üzérkedést, még ha óhajtana is mindenek ellenére bűnös módon utat vágni magának. rók dien« hathatósabb védelem céljából megteremtette a tengeri hajók menetének rendszerét, úgyhogy a kereskedelmi hajóikat hadihajókkal ki sértette. Stratégiai szempontból azért rendkívül fontos szerepet nyert Gibraltár, mert találkozó pontja lett ezek»« nek a hajóknak, amelyek a tengeri meneteket alkották. i AZ ALAGUT-TERV A század kezdetén uj fontos politikai és gazdasági szerepet akartak adui Gibraltárnak azáltal, hogy alagutat készítenek Spanyolország és Marokkó között, egy olyan alagutat, amely összekötötte volna a két partot. 1897-tben Berlier francia mérnök bemutatta ennek az alagútnak a tervét, amelyet már akkor, a kor kezdetlegesebb technikai felkészültsége mellett is könnyel el lehetett volna készíteni. 1908-ban Carlos Ibanez hasonló tervet nyújtott be az illetékesekhez. Ennek a tervnek valóraváltására 350 mi!« lió pezetára lett volna szükség. A legrövidebb alagútnak hossza 48 kilométer lett volna, amelyből 32 a tenger alatt haladt volna át. A tengerfenéknek nyugati részén kedvezőbbek a geológiai viszonyok s a tenger nem oly méíy, úgyhogy az alagút megalko“ íása igazán nem lett volna lehetetlen. A tervek azonban tervek maradtak csupán. TOVÁBBI KILÁTÁSOK Az angol Gibraltár jövőjére vonatkozólag a tervek különbözők még Angliában is. Sokan azt hiszik, hogy Spanyolország megkísérli Gibraltár meghódítását. Semmi kétség sincs afelől, hogy a technikai háború fejlődésével Gibraltár ereje megkisebbedett. Még sem lehet tagadni Gibraltár katonai fontosságát. 1 A háború tapasztalatai bebizonyitoí“ ták, hogy Gibra'tást nem lehet blokád alatt tartani a tengeralattjárók szóm mára a tenger mélysége és a tenger- áramlatok erőssége miatt, melyek miatt lehetetlen lánc vagy más rendszerrel a tengeralattjárók átjárását megakadályozni. A blokád örhajók felállításával is lehetetlen. De ami Gibraltárt illeti, fi=* gyelembe kell venni azt a tökéletességet, melyet az aviatika elért. Gibraltár kitartó ereje földalatti konstrukciójában rejlik, ainelyberi fegyverek és> esetleg évekre elég ele- séget és vizet lehet felhalmozni. A várost magát könnyén ei lehetne pusztítani, de ez nem jelentene katonai hasz* not az ellenségnek. Azt azonban nem lehet tudni, hogy a hatalmas sziklafalak, amelyeket a természet alkotott, mennyi ideig tudnának ellenállni egy esetleges bombázásnak. Ezenkívül a gibraltári szikla nemcsak a repülőgépek számára pompásan látható, hanem jól kivehető az afrikai partokról, ahonnan nehéz ütegekkel könnyen bombázni lehet. Gibraltár védőinek súlyos nehézséget okozna, hogy a sziklás part nem alkalmas repülőtér felállítására. Így légvédelemről a szigeten szó sem lehet, mert ezeket csak az ellengépek szolgáltathatnák hathat íósan. LÉGVÉDELEM Nem szabad figyelmen kivid hagyni azt a tényt sem, hogy Gibraltár Máltán és Port Saidon át az Indiába ve-* zetö ut. Gibraltár, amelynek hossza 3 angol mérföld, szélessége egy mérföld, nem jó bázis légi támadásokra. A 425 m. magas. hegyes sziklafalak nem alkalmas célok az ellenséges repülőknek. A kikötő területe nagyon kicsi lévén, a bombázó gépeknek egészen alacsonyra le kellene ereszkednie, hogy sikeresen bombázhasson, de akkor a sziklafalakra felvitt légelháritó ágyú könnyen le" lőheíné őket, arról nem is beszélve, hogy az erős szelek szinte lehetetlenné teszik a sziget feletti levegőben való légi támadást. | Ezenkívül Gibraltárnak a lehető legmodernebb légelháritó ágyúi és légvédelmi felszerelése van. Azok a bombák, amelyek a magasból hullanának le, teljesen hatástalanok maradnának. A szárazföldről való támadási pedig csak akkor volna hatásos, lia az ellen*« ségnek a világháborúból ismert Kövér Bería-rendszerii ágyúi lennének. De még ebben az esetben sein volna a támadásnak erkölcsi hatása. A folyosók és alagutak olyan mélyen he vannak építve, a gibraltári sziklába, hogy biz«» tosiíva látszanak a. gránátok ellen, akár a tengerről, levegőből, vagy szárazföldről jönnének. Spanyolország részéről Angliát nem fenyegeti semmiféle veszély. Gibraltár ma is, de holnap is a Föld» közi-tenger legfontosabb kulcsa marad. ^ ~ ................. .<-)
