Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)
1939-09-21 / 217. szám
J 9 39 nepttímb&r 2 0. ’smBmm&mmamB ZLZBNZüX „A sem a baránadik, sem a lieáedik esatferadílben nem végzőt a mi bebédolásMrafekaí HITLER NAGY BESZÉDE DANZIGBAN I áfifi DANZIG, szeptember 20. (Tribuna közlése alapján.) Hitler vezér és kan“ ceílár kedden déli egy órakor politikai és katonai törzskarával Danzigba ér* kezett, ahol első ízben látogatta meg a birodalomhoz visszacsatolt várost. A lakosság és a nemzeti! szocialista szervezetek határtalan lelkesedéssel fogadták, az ünnepélyes alkalomból pazarul kid'-i szít ették a várost és azo-« ikon az útvonalakon, ahol a vezér gép* kocsija áthaladt, több helyen diadal* kaput állítottak fel. A danzigi nemzeti szociálista helyőrség diszszázada tisz* telgeit először a vezér előtt, aki, miután rövid szemlét tartott a csámpátok felett, elment a nagygyűlésre, ahol a háború kezdete óta most tartotta első beszédét. [ A vezért a danzigi vidék 400 ezer le* kosa nevében Forster körzet v ezető iicte vözöltc, aki többek között a következőket mondotta: „Amikor az utolsó gyűlésen beszél* tem, kijelentettem, hogy a lengyel ágyuk fenyegetése nem fog sokáig tartani és tr öv id esen ismét egyek üe^ szünk a birodalommal. Ez a tény beteljesedett.“ J Forster körzetvezető ezek után el* mondta azoknak a harcoknak történed tét, amelyeket a vezér folytatott a németek által lakott vidékek íeíszaöadi* tásáért. Kifejezíé a felszabadított lakosság háláját és köszönetét a felszabadítók iránt. liiáler beszéJe Ezután Hitler kancellár emelkedett szólásra a hallgatóság lelkes ünneplése közepette. Beszédét a világháborút követő bé* keszerződések éles bírálatával kezdte. Azok, akik ránk kényszeriíették a Versailles! békeszerződés feltételeit, — mondta — megfeledkeztek arról, hogy a világon 82 millió német él, akik élni akarnak és élni fognak akkor is, ha ez nem találkozik mások tetszésével. |Ha a nyugati államok egyik vezetője feljogosítva érezte magát, hogy nyilat** kozatoitl tegyen, amelyben kijelentette, hogy nincs bizalma a mai Németország vezetőinek szavában, akkor azt válaszolom, hogy csakis Németországnak van joga kételkedni azokban, akik 1918*ban igazságtalan békét kötöttek, így történt a lengyel állam megvalóste tásával is, ami mesterkélt és tüorzala- kulaía volt annak az alapelvnek, amely végül is romlására vezetett. Miután nyugaton biztosítottam a birodalom végleges határait, ugyanezt a dolgot akartJam végrehajtani keleten is. Amikor a lengyel állam élén Pite sudszki marsall állott, sikerült vele olyan megállapodást kötnöm, amely nem orvosolta ugyan a Versailles! békeszerződés igazságtalanságát, mégis egyengette a béke utjját. Pilsudszki halála után azonban Lengyelország vezetői eltértek ettől a politikától és üldözni kezdték a lengyelországi né* met kisebbséget. Németország nem tűrhette a végtelenségig fajtestvérei-« vei való embertelen bánásmódok A nagy demokráciák, amelyek azonnal botrányt csinálnak, ha akármilyen kis sérelem ér egy lengyel zsidót, napi* rendre tértek afölött a tény fölött, hogy németek tízezreinek el kellett menekülnie Lengyelorszíágbóí és milliók voltak kénytelenek az elviselhe* tetten bánásmódot tovább tűrni. A német—lengve- viszony elviselhetek ’enné vált két okból; 1. Volt egy tisztára német város, amelyet megakadályoztak abban, hogy visz- saaitérjen a birodalomhoz és amelyet me':'- .iékutakon lengyellé akartak tenni. 2. Létezett egy német tartomány, melynek a német birodalomhoz való kap cser Jatai a lengyei áillám, jóindulatától függtek és amely tartomány állandóan különféle zaklatásnak voá Lengyelország részéről kitéve. Nines a világon még egy o'-yain haitialom, amely ezt a helyzetet oV sokáig tűrte volna, mint Németország. Kiváncsi vagyok rá, mit tett volna hasonló esetben Anglia. Franciaország, vagy éppen Amerika ? Idejében konkrét a jártatokat tettem a lengyel állam vezetőinek ezen kérdések megoldására. A megoldásnál tekintettel Settem volna Németország létérdekeire és Lengyelország gazdasági érdekeire- Határozottan éreztem, hogy ezen ajánlatok körvonalozásánál túlságosan szerény volKíá'fás a válságból Földi Mihály könyve most árleszállításban fve 33 lej. Bárdos: Uralkodókés komédiások 48 lej. Nagv Endre: Szerelmesek Kalauza 33 lej, stb. Lepagenái, Kolozsvár. Kérje a Nyugat-árleazállitás teljes jegyzékét. tam Számos ízben fedettem magamnak a kérdést: Vájjon vállalhatom-e népem előtt a felelősséget azért, hogy ilyen széles körben mozgó ájanlatot tettem. Azzal vigasztaltam magam, hogy természetes megoldása a dolgoknak a fegyveres konfliktus kiküszöbölése a két nép között- Tavasszal megismételtem ajánlatomat. Nem tudom, milyen ebeid! a kngyel kormánynak észbeli állapota, a ne kor újból (-HidasiáYtn ajánlatomul. Egy bízó* nyos: km dió német lélegzett fel m-egk ön nyeb Írül ten, mikor ez megtörtént. A Németországnak »elolt válasz mozgósítás volt és a német kisebbség üldöztetésének erősebbé tételeArra kértem Beck minisztert, hogy jöjjön Berlinbe, beszéljünk ezekről a/- ügyekről. Ő azonban Londonba ment- Ezután megkezdődtek a sorozatos fenyegetések napjai, amelyeket nemesük a- né* , mc-t birodalom nem tűrhetett el, liánéin egy Us nép sem tűrte volna: el. Cikkek jelien fék meg a lengyel sajtóban amelyek azt állították, hogy nem Damzigról van szó, hanem Kelctporoszországnak, Ponio- rániának és más, a lengyel ágaimhoz tartozó német terülteknek a birodalomba való bekebelezéséről. Azt állították, hegy a két ország közötti természetes határ az Elba. Egy lengyel mar sági azt állította, hogy szétszórja a német hadsereget. Vájjon ki vakíthatta cl ennyire a lengyel ítélőképességet? Volt cgv he'y, ahonnan valóban fél- hívták a lengyeleket arm, hogy álljanak ellent Németországnak- Lengyelország csak eszköz vöd ezen hely uralnak kezében, hogy ők ma nyugodtan kijelenthessék: a háború nem Lengyelország miatt folyik, hanem azért, hogy elűzzék a birodalom jelenlegi politikai kormányzatát. Én mindig féh'ivtam a világ figyelmét azokra a manőverekre, amelyeket egyes urak, mint Churchill, Edén és Duff Cooper folytatnak a háborúra Íz gută sukkal- A német népet előkészítettem erre az eshetőségre-. A válasz személyem ellen irányzott támadások sorozata volt. Jó! megboretvalfea ROTBART SELECT MOZGÓ l®m CRAWFORD FEMÉE KARNEVÁL Ma, szerdán ünnepélyes premier. — Az őszi szezon megnyitása. — Bemutatóra kerül Hollywood legcsino- sabb és legelegánsabb művésznőjének ragyogó filmremeke: 1940. legcsodálatosabb látványa. Tűn déri rendezés, mozgalmas tartalma, elegánciája Zene. — Tánc. — Lát ványosság. — Szépség. jégrevüinek ragyogása minden H CD i Zene. — Tánc. — Lát eddigit felülmúl. Főszerepben: J*$ISlíCí$ iJSiBJäüäSla. hogyant fáezJsJüil és ieflsJoiá iái a fiáboroa? Augusztus havában a helyzet elvisel' hét csenné vált. Még Anglia is megldsé" I reite, hogy közvetítsen Németország és I Lengve 'ország között. Én habandonak ! mutatkoztam erre és vártam, hogy telj- i hatalmú lengyel megbízott érkezzen hozzám, azonban ez nem jelentkezett, csak a német kisebbség és a német területek j elleni terror növekedett nap ró'1-napra, j De végeredményben az én türelmemét I sem lelid összetéveszteni jeUc.mgyenge- I séggé’. Elhatároztam, hogy a ‘lengyetekkel i azon az egyetlen nyelven fogok beszélni, J amit használni kell ve’ük szemben és j amit megértenek. Még ebben a pMlamsat- I ban is lehetősége volt a megértésnek. A~ én olasz barátom, a Duce, újabb javaslatot tett, amelyet Franciaország és én elfogadtunk, azonban Ang’ia visszautasította és kétórás ultimátumot intézett hozzánkA mai német birodalomhoz nem lehet ultimátumokat intézni, összetévesztették a mai német kormányt azzal, amely 1918-ban az ő uralmuk a’att volt és a mai német népet aiz akkorival, amely ingadozó és bomlásnak induló volt. Éveken át figyeltem, mi történik a lengyebrszá- gi németekkel, de nem küldtem Lengyel" országnak ultimátumot. Tudom, hogy Lengyelország azért lépett háborúba, mert erre mások hívták fö\ akik azt hitték, hogy ezzel megnyílik előttük a nagy politikai sikerek és a nagy üzletek útja. Ezekre a legnagyobb kiábrándulás vár. Ezek telebeszéték a világot azzal, hogy Németország milyen gyenge és azt mondották a lengyeleknek, hogy megverhetik a német hadsereget. Alig 18 nap telt el azóta és a lengyel hadsereget tönkrevertük. Csap a künk ma> az Önök által is ismert vonalon állanak és végeláthatatlan sorokban haladnak csapataink előtt a éngyei foglyok. Jéén pillanatban már nem is tudom, mekkora a lengyel foglyok számai. Néhány napon belül végzünk a lengyel hadsereggel. Hitler kancellár ezután a német gyalogság, a motoros osztagok, a légi és tengeri haderők hadi tényeit dicsőítette, majd felemlítette a lengyel katonák vitézségét, a lengyel tsztek középszerűségét, a lengyel főparancsnokság jelentéktelenségét és azt, hogy a lengyel hadsereg nyomorúságos módon vöt megszervezve. Végül igy folyta it a: — Ebben a pill(lnatban kaptam a hirt, hogy háromszázezer lengyel foglyunk van, közöttük kétezer tiszt és igen sok tá- b őrnagy. A lengyel hadseregről beszélve, Hitler azt ismertébe még, hogy milyen elkeseredett módon harcoltak a lengyelek a német hadsereggel, amely most megmutatja ere- j jót. — Minden olyan bombára — mondok a Hitler —, mely a birodalom területére hull, mi tíz bombával fogunk válaszolni. Hogyha ellenfeleink másfajta háborút .akarnak, akkor majd azt is megkapják. — A lengyelekkel való háborút villám* gyors módon befejeztük- Csapataink 18 W^fiiií aap alatt befejezték íküldetésüket és ha van még értelmes ember a lengyelek között, akkor velük esetileg megtárgyalhatjuk az ország uj megszervezését Ezzel egyidejűleg Szovjehoroszország is védnöksége alá vette az ukránokat és a fehéroroszokat. 4 német-orosz együttműködés — Franciarszág és Anglia a szovjet—né* mer együttműködésben bűntényt és álnokságot látnák. Az utóbbi áíüffásokkal kapc •>•>"' latban kijelentem, hogy arra inkább az an* golok kaphatók. Meg keH jegyeznem, 'hogy mind a két áMam egy véleményen van és közülük egy sem mutatkozik hajlandónak egyetlen katonáját is a nyugati demókrá* ciáért feláldozni. — Mindazok, akik alzf hiszik, hogy ez a két nép ö-ssze fog tűzni, mélyem csalódnak* A német—orosz megegyezésnek Anglia csak örülhet, mert éppen ő volt az, aki úgy vélte, hogy Németország uralkodni akar Európa felett egészen a Kaukázusig. Oroszországgal »közös érdekek fűznek ősz- sze és ezeket a a közös célokat követni fogjuk továbbra is. Viszonyúul; Francia* ©1‘szágual és Angliával — Nem voltak nézöteltéréseink Francia* országgal és ugyanolyan viszonyba alkar* tarn velük is kerülni, mint vagyunk ma Olaszországgal Ezek nemcsa!k üres szavak részemről, mer* ennek az elképzelésnek szel* lemében irányítottam a német propagau" dát is. Ugyanez volt a magatartásom An* gliával szemben is, de miután vhszautah' tásra találtam, le fogom vonni belőle a kö* vetkiezményeket— Az dbő következmény az, hogy Len* gyeiország sohasem fog feltámadni egykori határai között. Nincs semmi bajunk a len* gyei nép péti, amelyneík azt kívánjuk, minél előbb szedje össze magát és fejlődjék to* vább virágzóan természetes keretei között. — Anglia hangoztatja, hogy ő nem Né* metországot, hanem a rendszert támadja. Olyan rendszer azonban, amely tetszene Churchüínek, Edennek és társainak, egy általuk létrehozott módszer volna. Büszke vagyok, hogy támadnak. Ha úgy vélik» hogy elválaszthatnak népemtől, nagyon csalatkoznak, mert a német nép wem szén* ved jeXemh'ánybaJí és nem is osroba— Fia az angolok aze mondják, hogy ez a háború három esztendeig fog tartani, er felejtkeznek arról, hogy ez még tőlünk is függ. De még abban az esetben id, ha ez a háború valóban három évig tartana, sem végződnie a mi behódolásunkkai, sem a harmadik, sem pedig a hetedik esztendő* ben. A mai német generáció nem azonos a Betrmanin—Hot weg idejének generációja" vat, hanem egy újjászületett népnek géné* rációjával. Mit mondana a világ rólunk, ha 'kijelentenénk egy napom, hogy nekünk sem tetszik az angol rendszer és meg akar" juk dönteni azt! — Ugyanazokkal a fegyverekkel fogunk küzdeni, mint ellenfeleink. Mi emberie • eég eszközeivel küzdünk és egy olyan vá* ros, mint például Krakkó is, amelynek la* kossága nem keveredett harcba, nem is vi* seli a háború nyomait. De ha valóban van egy bolond, akt ellentáliásra tüzeli a népet, bennünket erélyesebb támadásra kény-szerit. — Vájjon az angolok által hirdetett zár* Hat müyen fegyver? Embenséges'e? Nem irányul az a német nép asszonyai és gyér* mekei «illan? Beszédének további részében a kancellár köszönetét mondott a német népnek azért a hősiességért, amelyet az eddigi harcok r* rán tanúsított. Beszédét azzal fejezte, hogy biztosárja a német népet, mi szer unt Danzig mindörökké német város fog maradni és háláját tolmácsolja a nemzeti szociálisra ü* ju'ágnjlk.
