Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)

1939-09-20 / 216. szám

£ ’193 9 s z e o t e ni b e r 2 0.

r*>

ELLENZÉK

J & világesemények rengető -loríódá* Sábán sem bírjuk elvonni figyeímiin- 3cet az újjáépülő kis Józseffalváról. kössél a világégéshez, az uj és uj emberi |éb tárgyi romokhoz, az elpusztult kis szi- jjget latosanként újra felvirágzók. Megható >ik!éj>, színezve a lá>'oli környezet tragikus hatásaitól. Épitö munkára „átré- tCégeződve“, íme, a föMturó csángó nép |egyre veti a téglát, dögönyözi a beton- talapzatot, végzi a falazást, behelyezi a ífavázakat. Közelben és távolban pedig á testvéri Magyar Népközösség Rcmá- juia minden magyarlakta helyén gyűjti ţa pénzadományokat és a szükséges 5 pnülióból legalább 3=at már összeku- íporgat. De érkeznek a természeti adó- jmányok is. Most már inkább az épít- jkezési darabok és egyéb nyersanya“ jgok. Magyar vállalatok cserepet éget“ flnek, magyar fiirészmaimok fát, desz» 3cát és lécet küldenek és az aradi épitö jaszíallosokkai az élén készítik iparo- jSaiink az ajtókat és az ablakokat. Való- tággal duzzad az öntudatos és jogos 1>üszkeségtől a keblünk, ha végiggon- idoljuk mindazt, ami Józseffalváé-rí ed= üig történt. Attól a pillanattól kezdve, [hogy Némeith Kálmán dr. plébános a {füstölgő gerendák és égő zsarátnokok (mellett összetört szívvel álló hivekbe íleliket öntött, aztán felrázta Erdély magyar közvéleményét a segítség ér- fjekében, azon napoktól kezdve, amikor a sajtó, az egyesek, a Népközös- üség, az erdélyi katolicizmus neíkiiendi" (tette a nagyszerű gyűjtőmunkát, majd a Népközösség központi kikiiidöt- ftei megszerkesztették a felépítés pon- ftos tervezetét és a katolikus népszó- ^vétség magára vette a végrehajtás jniagy feladatát. Amint a tegnap megjelent összefoglalásunkból bizonyára jrepeső örömmel olvasta mindenki, am jgusztus 27»én már felszentelték az el- kö épületet és szeptember 10-én, a je= lignites közzététele napján már készen jjvoJí 11 épület, 9—56 épületnél több- evesebb arányú munka megindult, gyhogy naponként a szakmunkásokkal is megerősített falusi csoportok épületet fejeznek be és igy a tűzvész ik hónapjában, október 18-án készen {fog állani a takaros uj falu; e szebb, [rendezettebb, egészségesebb József fal- Sjva. Az eddig is jóindulatú és istenes [nép a romániai magyar kisebbségi SNépiközösség iránt kötelező hálával és (szeretettel öregbedve, lelkében maga- isabttrendü életét folytathat. Ez a ma- gásabbiréndüség a dolog veleje, i Az adatok sekmindent suttognak e 'világi szomorúságok feszültségében [Vergődő embernek. Elsősorban a humánum végtelen hatalmát és nagyszerű ígéreteit a jövőre. Továbbá az em- iberi szorgalom és kitartás lebirhaíat- pan erejét. Bizonyára nem felejtették 5el még olvasóink, hogy a 80 egynéhány fjó^seffalvai épület egymillió vályog- fcéglát igényel' és ebből a falusiak né- [hány látogató csángó testvér segítségével már közel 800 ezer darabot készítettek el. Bűvölő szorgalom. De rni- jcsoda nagy teljesítmény, hogy minden udvaron feltornyozva áll a beitonkavics és a szükséges) egy tonna cement' háromnegyed részét már helyhez számították, hogy a szükséges 120 ezer da- yab cserépből már csak 48 eze-F hiányaik, azonban máris utazik. Az épületfa íkiétharmadrésze is rendelkezésre all. Ezek a száraz adatok azonban nemcsak az ember szer eletet és a munkabírást világítják meg, hanem tükröz- tetik a józan elgondolást és pontos megtervezést, amellyel az egész újjáépítő munka folyt: a gyűjtés, anyag- beszerzés, szállítás, építés széles ütemét. Ez a józan politikai, gazdasági, társadalmi, szellemi vágányokra került uj kisebbségi közéletünknek nagyszerű bizonyítéka és első igazi dicsősége. Meggyőződésünk szerinti, rendkívül nagy erkölcsi és gyakorlati hatást fog gyakorolni köz- és magánéletünkre. Kitűnő iskolánk volt. Elsősorban fel- 1 lelkesed hetünk a Jójzseffalva érdekében szükséges további áldozatokra, melyeket a háború érdekessége megzavart, de aztán útbaigazíthat, hogy egész kisebbségi életünket hasonló módon irányítsuk továbbra is. Mentői nehezebbé válik a világ és emberiség helyzete, annál inkább cselekedjük a belső és külső kötelesség szigorú teljesítésével, az állam és önmagunk iránt való hűség minden alakjában, a józan gondolkodás, emberi érzés és bölcs akarat gáttalan érvényesítéséLEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg» Választékosabb kivitelig, JegolcsáhaMui

BUCUREŞTI, szeptember 19. (Rador.) A Monitoruk Oficial mai száma közli a mezőgazdasági mozgósításra vonatkozó rendelettörvény t. A rendelet- törvény értelmében a földművelésügyi és nemzetvédelmi minisztériumokat felhatalmazták arra, hogy megfelelő eszközöket találjanak a hadsereg és a polgári lakosság ellátásának biztosítására és megfelelő mennyiségű mező- gazdasági terményt biztosítsanak a szükséglét fedezésére, illetve, hogy szer. vezzék meg a mezőgazdaságot kivételes időben. A rendelettörvény részletesen intézkedik ezen megvalósítások terveire vonatkozólag, valamint utasítást ad azon tabella elkészülésére, amelynek alapján a földművelésügyi minisztérium bizonyos tisztviselői mozgósítás esetén ugyanazon hivatalokban maradnak, mint ahol békeidőben dolgoztak. A rendelettörvény megállapítja a mezőgazdasági üzemek számára szükséges munkamozgósítás aíapelveit, valamint azokat az alapelvekeí, amelyek a rekviráfás alól való felmentésre vonatkoznak mezőgazdasági téren.

mi

m*t«lSPvrn

'gagédía a

assi sporttele

koséi a fiafai insfí&sMfsfa

CHISINAU, szeptember 19. Halállal végződő fuíbaílmérkozés játszódott le tegnap a chisinaui sporttelepen. Két ifjúsági csapat mérkőzése után nézeteltérés támadt a csapatok között, amely később heves veszekedéssé, majd verekedéssé fajult. A verekedés hevében V. Cojocariu 16 éves fiatalember előrántotta zsebkését éis markolatig döfte a 18 éves D. Purcel szivébe, aki azonnal holtan rogyott össze. A véres jelenet láttára az összes játékosok szét- szaladtak és V. Cojocariu is elmeneküli. A rendőrség pár órán belül elfogta a gyilkost és letartóztatta.

Érdekes cikkben világfája meg a hormány kiválts Sós lapja a peiróíeumisrmeíő állam jogait és köteles- ségéit. — Románia, a semleges psíeáíeamíermelő állam

KOLOZSVÁR, szeptember 19.

Érdekes cikket közöl a „Romania“ c. bucureştii lap a petrőleumtermelö semleges államok helyzetiéről a mai háborúban.

A cikk magyar fordítása a következő: i

Régi háborúk nem jelentették mindaz a komplikált és nehéz helyzetet, ami a modern hadviselés az egyes államok között. Ez a régi háború sokkal kevesebbet jelentett, mint a nemlegesek közötti relációkat, a harcoló felekkel való helyzetüket, az elvek, szabályok és elővigyázati intézkedések hatalmas

Lássuk mit mond erről a problémáról Edgar Faure Î939-ben Parisban megjelent müvében, melynek címe: „A petróleum háborúban és békében.“

„A semlegesség főelve az, hogy a semleges államok megőrizzék teljes pártatlanságukat a harcoló felekkel szemben és tartózkodjanak attól, hogy valamelyik; fél számára olyan engedményt tegyenek, amit a másiktól megtagadnak. ilyen módon a semleges államok bizonyos szabadságot őriznek meg a maguk számára. Ez a szabadság a körülményekhez és kötelezettségeik- § hez mérten lekét változatos és azok szeirint a nyilatkozatok szerint, amelyeket a semleges államok tettek. j A hágai egyezmény szerinti a semlegesek számára nem tilos, hogy saját nyersanyagaiból szállítsanak a harcban álló feleknek, de csakis abban az esetben, ha magánkezdeményezésről van szó. Azonban a semlegességi nyilatkozat után legtöbbször az ilyen kereskedelem is különböző büntetések és megszigorítások miatt igien bonyolult. A inai kereskedelem szabadsága két dologhoz kötött: 1. a blokád tisztelet- bentartásának kötelezettségéhez, 2. a háborús csempészés megakadályozása= hoz. A blokád ilyen körülmények kő- zött általános jellegű jog arra, hogy megszakítsák a különböző összeköttet téseket a kikötök s az ellenséges állam

hálózatát. Mert a mai háború ezeknek nehezen belátható komplexuma és nem- csak a hadviselésre vagy a semlegesség megóvására, hanem komplikált gazdit^ ségi rendszabályokra is kiterjed. A harc nemcsak a frontokon dől el, hanem a nemzetközi gazdasági életben is.

A háborús1 viszályt természetesen igyekeznek a lelietőség szerint lokalizálni és a harcoló feleknek is tiszteletben kell (tartania a semlegesek jogait.

Ezek között a jogok és gazdasági tényezők között szerepel a petróleum problémája, amely számunkra is nagyon fontos vés rendkívül aktuális.

partjai között, tekintet nélkül arra, hogy a hajók milyen árut szállítanak. Máskép áll a helyzet akkor, ha csempészésről van szó.

Ami a csempészést illeti, itt mindig az 1909 február 2ó-án Londonban hozott határozatot keli figyelembe venni, amelyet habár azóta ratifikálták, mégis alapul kel! vennünk ilyen esetekben. A szöveg kimondja, hogy az aláiró államok hajlandók eíismelrní az errevonat- kozó nemzetközi szabályokat, a nemzetközi jog alapján.

A csempészést ugv határozzák meg, hogy az: „háború alatti kereskedelem, adomány, vagy szállítás a hadicélokra alkalmas anyagoknak légi vagy tengeri j utón.“

|Az anyagot három csoportba osztva különböztetik meg: 1. Kizárólag hadicélokra alkalmas anyagok szállítása (abszolút csempészet). 2. Olyan anyagok, amelyeket háborús célokra lehet felhasználni, de amelyet békében is használhattalak (feltételes csempészet). 3. Olyan tárgyak és anyagok, amelyek semmiesetre sem szolgálhatnak háborús célt (a csempészet hiánya). A harmadik csoport anyagainak szállítása természetesen teljesen szabad. Az első csoportba tlartozó anj'agok szállítása tilos és a hadviselő feleknek jogában van azokat elkobozni, sőt magát az anyagot szállító hajót is.

veL A szolgálat és áldozat egészének | jelszavát választva. Amit a Józseffal- va ujjáteremíése érdekében cselekedtünk, ugyan csak egy csepp, csak egy szikra, csak egy szem az emberi munka egyetemében, azonban ez a nemes és isteni csekélységnek belső értéken ţiul hatalmas nevelő hatása van. Egy pici magban rejlik a leghatalmasabb j életlehetőség, az óriás egy csirából j ered. A Józseffalva érdekében tanúsított kisebbségi magatartásból megfoganhat és megszülethet egy csodálatos méretű nagyság: az állam és önmagunk, az emberiség és a jövő érdekében való boldogító tevékeny öntudat és akarat. A legjobb dolog, a legédesebb gondtalanság, a legnemesebb szolgálat az alkotó munka, mely a percnek, de a jövőnek is, az egyesnek, de mindenféle közösségnek is egyaránt csak üdvére válik. A józsef- falvai öröm és öntudat birtokában őrizzük meg nyugalmunkat és végezzük az egyre gyümölcsözőbb kisebbségi munkát, Kantra gondolva: felettünk a csillagos ég és bennünk az erkölcsi tö'rvény.

5

FELTÉTELES CSEMPÉSZET

A második kategóriába tartozó anyaitok és tárgyak esetről-esetre birálan- dók el. ide tartoznak a gyanús anyagok. Ez a második kategória fontos számunkra, mert ide tartozik a petróleum is, amelyek békében is fontosak, de háborús anyagul is szolgálhatnak s igy a feltételes csempészet kategóriájába tartoznak.

Nem sorolható a petróleum kizárólag a civüárukhoz, sem az abszolút csempészethez tartozó háborús árukhoz. A petróleum az éghető anyagok kategóriájába tartozik.

í A SEMLEGESEK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

Mi következik az előbb elmondottakból ?

Először: hogy az 1907-es egyezmény szerint a semleges államok nem szállíthatnak hadianyagot, előnyben részesítve bármelyik küzdő felet.

Másodszor: hogy a petróleumot nem számítják hadianyagnak, csak bizonyos estekben.

Ezek az esetek a következők: Sem‘ leges állam pstróleumszállitmánya egy harcoló államnak, magánszemély petrö- íeumszálíitmánya egy hadviselő államnak. I

A petróleumot nem tartják hadianyagnak, ha ezt egy háborúzó állam magánosa rendeli és veszi át.

(Jgy tiinik ki, hogy ez a meghatározás praktikus következmények hiányát mutatja. Valóban azonban fontos következményei vannak, mert egy olyan államnak, melynek petróleumra van szüksége valamely semleges államtól, nem szervezhet meg állami petróleum- monopóliumot. Abban a percben, ahogyr ezt a monopóliumot elhatározták, a petróleum, amelyet átvesznek, hadianyaggá válik, és a csempészáruk kategóriájába tartozik.

Érdekes azonban, hogy kizárólag légi és tengeri utón szállított árukat tekintenek csempészáruknak és a meghatározás nem terjed ki a szárazföldi szállításra. Ez természetes, mert a semleges államból a hadviselő államba történő áruszállitás a közös határon át részleges elönybenrészesitését.

ROMÁNIA. A SEMLEGES PETRÓLEUM TERM ELŐ ÁLLAM

Mi ebben az esetben Románia helyzete? i

Miután a nemzetközi jogrend értelmében országunk kinyilvánította semlegességét, megvannak a fentemlitett jogai és kötelességei.

Joga van tehát anyagot szállítani mindegyik hadviselő félnek és kötelezve van elkerülni valamelyik állam részíeíeges elönybenrészesitését.

;És mit jelent mindez Romániának, mint petróleumot exportáló államnak?

Két hadviselő féllel lévén szárazföldi összeköttetése (Lengyelországgal és Németországgal) petróleumexportját ép úgy alkalmazza, mint a hadviselő felekkel levő kereskedelem bármilyen más áruját. Tengeri összeköttetésben lévén két másik állammal (Anglia és Franciaország), amelyek nem voltak blokáddal elkülönitva, mive! olyan tengerekkel áll szemben, amelyeket Németország nem vehet ellenőrzés alá. Románia nem leheti biinös sem a blokád, sem a csempészés szabályainak áthágásában.

Végeredményben Románia egyetlen kötelessége ezzel a kérdéssel kapcsolat ban, hogy ne tagadja meg egyetlen hadviselő félnek sem bármely olyan anyag eladását, amelyet a másiknak eladott. i (—)

A Nemzeti Újjászületés Frontjának indulója

BUCUREŞTI, szeptember 19.

A Nemzeti Újjászületés Frontjának az indulóját a beérkezett 17 pályamunka közül bizottság választotta ki. a melynek George Georgescu filharmóniai vezérigazgató, Egizio M assi ni katonazenei parancsnok. C. Braiioiu pro fesz szór és I. Georgescu tábornok, a nem' zeti gárdák parancsnoka, voit tagja. A bizottság egyhangúlag N. Vladoianu és Ion Vasilescu pályaművét fogadta eí a Nemzeti Újjászületés Frontjának indu> lója gyanánt, amelyet a bucureştii rádió naponként közvetíteni fog.

Br. Brehm háborús regénye, 406 lap, 191 lej. Dunant: A vörös kereszt regénye, fve 153, kva 198. Berend; Lüktető talaj, két kötet, 990 lap, fve 185, kve 251 lej. Malraux: Embersors 112 lei. Aragon: Bázeli harangok, 409 lap, fve 158, kve 191 lej Lepagenál, Kolozsvár. Postán után véttel. Kérjen jegyzéket