Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)
1939-09-01 / 200. szám
r 2 Cigány-pár l át vádnak az udvaron- ívelve a férfi \ ág, a nő szimulálja, hogy vág. A lórii öregedő. bronzosképii, bagózó. iga/i nm ív. a liv/.lossógos fajtából, aki dolgozni is s/.okoU. A nő fiatal ős gyönyörű. Valam!'. \ad szépség van benne, ruganyos, ke meny husii, íenycshaju, ragndozófogu. K:s, boldog, ősz lön ólé M ők’» vadmaosk«. Elmeséli, hogy modoU. de most nincs munkája - hogy most őzzel <*/. öreggel van együtt, aki nagyon jó ember, mint a Ir ss kenyér s hogy mennyire ' gyáz az alakjára. Alig van rajta ruha. Iá ha leje kicsi és remekbefaragoít, ilyen a keze ’>s. Egészben véve: gyönyörű teremtés és van benne valami a déhonger' Inaisziilölt nők tunya bájából és boldogságából. Igen, ez a széptestii, fiatal cigányasszony boldog. Meliclfe van az embere, aki engedelmes báb a parányi kezében, az megvédi, megkeresi számára a mindennap S bármelyik percben otthagyja, ha akad jobb. vagy fiatalabb, vagy arra érdemesebb- Az embere láthatóan imádja és ragaszkodik hozzá. A nő fekete hajában p'ros szekfü. Zavartalan és nyugodt. Szép és fiatal, a/ élele rendben, azt mondja, hogy az ősszel újra modell- lesz. ahogy megnyitok a festőiskola. Nem tud róla s nem >s érdekli, hogy mi forr és izzik szerle a földön. Újságot mein olvas — tatán nem is tud olvasni —, rádiót nem hallgat. Ül egy fatönkön, meztelen lábait lógázz.a, az eméber izzad érte, a nap süt a feje felelt. Talán egy fiúra gondol, akivei biztosan megcsalja az öreget. Talán rossz, véleménnyel vagyok róla s csak önmagára gondol, egy piros selyemsálra, egv pár uj cipőre. De lehel, hogy semmire se gondol, mint egy szép macska a napsütésben, csak ül és éi és boldog. Ilogv boldog és elégedett és hogy mi a fogalma a jólétről, az a következő párbeszédből derül ki: Az öreg: (megtöri! kéz ef éjé vei izzadt homlokéit) Na gyere, lelkem! Segiccs hasítani! ■ -/ V. A nő: (hozzámegye, felnéz rá, hozzádör- zsöU a vállát, Igen. egészen, úgy, mjiint jegy macska 1 Hagyjál, tata! Igazán! Legalább addig éljek jól, ing fiatal vgyok! . (M. L ) FsBmentettéfca rágalmazással vádolt gyógyszerész-házaspárt KOLOZSVÁR, augusztus 31. Hitelrontás miatt vonta felelősségre a helybeli katonai törvényszék Löwy Elemér szamosujvári gyógyszerészt és feleségét, Ilon árAz ügy még 1937 április havában indult) el, midőn a gyógyszéresz-pár — állítólag — többek előtio «értő módon mondott bi" rálatot Meitsler Bei£a orfani droguis’aa mü" küdéséről. A vád szerint, a gyógyszerészék azt hangoztatták, hogy a droguistanő nem érti mesterségét s igy fele-lő'fen munkát végez, sőt még megfejelő engedéllyel sem rendelkezik. Meisler Bellának fülébe jutott ez a hír, mire panaszt) emelt Löwyék ellen. A tegnapi tárgyaláson a vád alá belye- zetr gyógyszerész-házaspár védelmét ellátó Popescu Ilaniu ügyvéd-kapitány azzal érvelt, hogy védenceinek nem állott szándékában a panaszos egzisztenciájára ‘törni. Mindössze annyi történt, hogy kétségbe" vonták gyógyszerészeti cikkek előállítására való jogosultságát Meis'ler Bélának, aki ebbeli képesi'tésM nem rendelkezett. Minthogy a tanúvallomások som igazoltak egyebet, a 'törvényszék felmentő Ítéletet hozott*. Leszúrta imádottjáti a kikosarazott kérő. Chisinauból jelentik: Jankel Weiszmán sza- bó-iegéd hosszabb idő óta udvarolt Pisel- man Betti varrólánynak. Weiszmán a leányt feleségül kérte, aki kikosarazta. Tegnap este a kikosarazott kérő ismét felkeres- ta a leányt és kérte, hogy' legyein a felesége. A leány ki-utásította lakásából, mire Weiszmán kabátja alól előrántott egy konyhakést és sziveniszu-rt-a a lányt. A rendőrség letartóztatta a szerelemből gyilkossá vált 'szabócégedet. ELLENZÉK Hozzászólás az uj városháza építési tervéhez Da Moll Elemér mérnök érdekes fejtegetései KOLOZSVÁR, nugiisz.lus öl. Kolozsvár városának nagyon régi prob lómáj.i az uj városháza építés»-. Legutóbb 11)10 bon Inrdolell tervpályázatot a> t áros -i városház« tervének <-l készítésére. Hogy hová épüljön az uj városháza, azon nem sokai elméik'deli az akkori vezetőség, Iranern a meglő' ö városháza lelkét jc'nile meg, a voll Akimé/'' házzal kibövüondő területi-I. \ k ji '»“»ll határidőre elég sok lervpályá/al érkezeit lie, melyek -közűi1 a biráVibizollság Or|>án budapesti építész tervet találta a U'gineg ft 'élőbbnek. E terv szer ül a városház 1 zárt sorban épült volna, vagyis az utca vonalába, a szomszédos telkek felől hizlaltál; a P. Unirii felöli útvonal közeperészén lös olöinlvaixal (Uour dhoimeii rós megoldással). Sok. huzavona után, végre mcgáltápodoíit az, akkori városi vezetőség a tervező építésszel il végleges tervek elkészítésére nézve, közit 11 azon- ban 101 I ben kitört a világháború s igy e maradt minden. labin jobb is, hogy akkor ban olliui* null az építkezés, meri annak helye és módja nem volt minden lekintelben meg- f011 lóivá. A városházai, épülete minden városnak a lelki lükre Ez az épüket kill je/öje a város jólétének, kultúrájánál:, művészi érzékének és okszerű várospol - libájának. A városháza építésénél két főszempont az irányadó: mégpedig a vári sfejlcsztcsi és a gazdasági szempont. a köze 10 30 a 7. c p ’/1 mb e r napokban nagy an!.* ahol Kimerült az a terv, hogy .1 P. Unjr északi voran (Biró patika vrá'») sajátíPa' sók ki .1 házi so port egé zcoí a Hit - ; és az. uj váró háza, a jelenlegi városi terű leteket is beszámítva, ide helye/1 "V>ék el,! jobb- és baloldalon (vagyis k'd'-t ú- nyuga ti oldalon) cgy'cgy utcát vágva a lira "and (vöt Király) utcáig. Arról is vzó volt, h"gy az. egész é z.’ki front, tehát a Hitelbank, a Prima Ardeleana és a Sebestyén- féle palota is kisajáurlassék é> az Egyetem, utcát kiszélesítve, a l őtér egész é zak frontját foglalja !c a városháza, ami áltat az Egyetemi templom jobb távlati képet nyerne. Mádk ö let az veit, hogy a váró* háza a Szentgyörgy'térrc építtessék a Majális utca é-s Trefort utcák közt kisajátítandó területre Az ankéten résztvetr urak zöme a régi városháza telkének a Hitelbank palota' jáig terjedő kibővité.e áltat nyerendő kerületre ajánlotta íe.építeni az uj városhá zát, mert aránylag ez volna a legolcsóbb megoldás. Hol épiísiiL az Városfejlesztési szempontból nagyon fontos az. uj városháza helyének okszerű megválasztása, omi. azonban el sem képzi belő egy művészi és egv célszerűségi elveket szennlött tarló városfejlesztési általános terv elkészítése nélkül. Az uj városháza létesítése egyben uj kulturális centrum létesítését is jelenti. Ennek helyét jó érzékkel nnegváLaszttaini a főfekidul. A gazdasági' szempontoknál pedig nem az a lényeg, hogy a momentán kiadásoknál előbb fogainkhoz verjük a garast, hanem nagyvonalú és előrelátó gazdaság- pofi lkai érzék vezérelje a döntő tényező*. Városunk jelenlegi vezetőinek jó érzékére vak-, hogy a fent vázolt főszempontok figyelembevételével telték meg a kezdő lépést a/ uj városháza építése kérdésében. Felkértek két bucureştii műegyetemi ép tésztánál-!, okik városrendezési ügyekben elismert szaktekintélyek, hogy adjanak véleményt a városháza mikénti elhelyezésére nézve. A két szakértő a város fekvésének, közlekedési kérdésének* előzetes tanulmányozása után, nagyon eredd és nagyvonalúan szép megoldást javasolt. Mindenekelőtt megállap tolták azt. hogv az. állomástól a Plata Eminkig vezető útvonal a Reg. Ferdinaud utcai szakaszán (vagyis a. Föpostától a Ptála Unirii-lg nem elegendő széles a irrhidinuj városházái ? kább fejlődő város közlekedésének U-bo* j nyofifására. — De nagy forgalmi nehézségek -t okoz az, hogy a Regele Fcr- duand-utca a P. Unirii re való betorko" lásánál a Központi Szállodának vág neki és ott a kocsiközlekedés az éles és szüle kanyar miatt nagyon körülményes. Tény az. hogy városunkban a Ferdi- nand utcu a legforgalmasabb üzleti utca, aho| éppen ezért a telekárak a legmagasabbak. Ezt az utcát a forgalmi viszonyok kívánalmai szerint mcgszóleshem roppant nagv anyagi áldozatba kerülne és kereskedőink is pótolhatatlan oxrsz- tenciális veszteséget szenvednének a ki- sajátitási eljárás folytán. Az okszerű megoldás tehát az volna, ha ezt nz utcát (i kocsiközlekedéstől lehetőleg mentesít c- nök és inkább csak üzleti idén maradna, főleg csak « gyalog közlekedők rés:ére, mint például Budapesten a Váci-utca, vagy Bucurestiben a Lipscana. A Szamosi vashid és p. Unirii szakasz közti kocc,’;f orga lom lebonyolitására pedig egv erre alkalmas széles utca létesítése volna kívánatos. Ennek célszerű, gazdaságos és egv ben művészt szempontból a legmegfelelőbb elhelyezését megállapítani az általános városrendezési, illetve városszabályozásra kiirt tervpályázat fő" feladata. Mit javasollak a bucureştii szakértők ? X bucuroşii szakértők azt a megoldást javasolták, hogy a Főtér északt sorának a középrészén (ahol a Banca Albina van) kellene egy széles Bulevardot vágni a P. Carol inán át. a Ferencrendrfemplom és kolostor meghagyásával, egészen a jelenlegi Bari fiú utcáig, a Malomárkot átfedni és a jelenlegi tyukpiacca] a Barit ir utcát kibővítve, esetleg a jelenlegi főposta feláldozásával egy széles, parkírozott teret létesíteni, amely tér mintegy a Mih'aiü Viteazul-fémek volna a meghosz- sztabbitósa és erre az uj térre építtessék az uj városiháza. Javaslatuk szerint a Baritíu-utca és Szamos közti épületsor is nagyrészt lebontandó volna, hogy ezen újonnan Vakítandó térről zavartalan kilátás nyíljon a gyönyörű fekvésű Fellegvárral- Természetesen idővel a fellegvár! putrik műid eltűnnének, kisajátittalnának és ez a hegyoldal művészies, parkszerű (Halászbástya szerű) megoldást nyerne a Fellegvár tetején építendő királyi palota, vagy egyéb impozáns középületre (múzeum. stb.) való pazar kilátással. Ez utóbbi egyelőre tényleg csak FeKíegvár volna, de a városházáinak ilyetén való elhelyezése nagyon szerencsés ötletnek látszik. amivel érdemes komolyan ifog-nb kozni. Tény az is, hagy a jeJenSegi Főtér északi szakasza a Máryás"'tem.plom és a Fő'tcr északi házsora közt meglehetősen szűk, úgyhogy a gvönyörü templom, de különösen annak tornya nem eiéggé érvényesül Ha azonban a P. Unkii-i templomtornyának irányítva egy székes Boulevard létesülne, a ’.cmplomnak és tornyának pazar prespekfi- vája lenne, vis-zonr a Főtérről a Fellegvárra is szép kilátás nyílni nu utcák köz* tervezett két uj utca nyitása senymiesetre sem volna megengedhető, mert ezáltal a P. Unirii zárt jellege, ami harmonikussá, — széppé re&zi az- — úgyszólván 'telje en megsemmisülne. A Főtér* •nek a déli oldala ikép"zi a Főterei-, ahol a gyönyörű templomnak, a pára’ian széppé gü Mátyás .szobornak, valamint az előtte elteriüő virágos parknak esz:tétikaá szempontból c;-ak úgy van hatása, ha azokat zári házkeret övezi. Más a helyzet a P. Unirii északi részénél (a templom és a Biasini-fior közti részen.) Ez a rész már nem is annyira tér, mint in ‘ kább az Oradea—Bucureşti fő Útvonalnak a város szivébe eső szakasza. Az autóbusz- és kocsi forgalom mind ide öiszpoaxtosu*. Itt egy szélesebb ut nyitása az állomás felé felre denn', szüksége*, és ha már ez elkerül' heteden, úgy inkább a templom által eltakaró középrészen valósuljon meg az, mint a tulajdonképpeni P Unirirőh vagyis a P. Unirii déli nagy teréről is látható Ferdi" nánd ut, avagy a Máryás'utca kiszélesitéie által, amiálralt a P* Unirii déli részének zár* jellege inkább szenvedne. Javaslat Ha a városnak egyelőre nincsen módjában ezr az állomás felé vezető uj utcán megvalósitani és az uj városháza* az anyagiak hiányában mégis csak a P. Unirii re kellene építeni, akkor azt ajánlanám, hogy saiálittassék ki a Banca Centrala épüleie inkább, (ahol az „Emke“ drogéria van) és ezr a telket kössék össze a Reg. Maria (v. Deák F.) utcát bolroza'*szérüen átépítve a jelenlegi városháza telkeivel. A Reg Maria utca áthidalásával a P. Unirii zár* jelelgeelőnyösebb képei) alkotna és a Reg. Mana utca is í'zebb lezáródást nyerne. Bármely szempontból is mérlegeljük a dc'gct, a tény az, hogy a városháza helyének célszerű és művészi szempontból is legmegfelelőbb megáll api tása szoros összefüggésben áll az ájt’alános városszabályozás problémájával. Miután pedig a város 1939 október 1 terminusra tervpályázatot hirdetett a városszabályozási rervék elkészítésére, várjuk be azok beéreikztér és az azokban lefektetett legalkalmasabb ötetek alapján határozza meg az arra kiszemelt jó esztétikai érzékkel rendelkező szakbizottság az uj városháza helyé*. Kolozsvár, 1939 juÜus 25. Moll Elemér épirész’mérnök.1 Megoldási Ez a nagyvonalú városrendezés az első szempillantásra szinte kivi heteden anyagi áldozatokba kerülne a városnak, de ha jól megfoaitoújuk a dolgot, más Utón bőven megtérü!ne a kisajátítási költség, amelyet a városi mérnöki hivatal kétszázmillió lejre becsül*. Megtérülne azáltal, hogy a nyitandó Boulevardon nagyon értékes telkeket nyerne a város, ahol fényes üzletek létesülhetnének. a maii kevésbé értékes óvári lakások helyett. Felszabadulna a jelenlegi városháza telike, ahová pazar é:s jól jövedelmező iizierházat építhetnie a város. Az uj térre építendő városháza is jövedelmezhet, az ide elhelyezendő nagyszabású modern vendéglő, üzletek, eseileg a már nagyon nélkülözhe*lett!cn vigadó vágy modern fürdő létesítésével Művészi szempontból pedig azért volna előnyösebb a nagyszabású városházát nem a P. Unirij-ne épBöni, meru annak nagy méretei. (tornya, stb) elnyomná az örökbecsű módozatok P. Uniri’i-i műemlékeket, a templomot és a gyönyörű Mátyás'szobrol. De különben sem szép a monumentális építkezéseket egy aránylag szűk térre ösz- szehalmozni. Mennyire unésztétikus pl ebből a tekintetből a Cuzá Vodaltér, ahol a CFR üzldl'Vezetőség, volt Erdészeti palota, Pónzügyigazgatóság, a Kuria-polota, színház, uj katedráÜs egymás hegyénrhátán van. Hogyha a városháza a P. Unirii re épülne, nehéz művészi probléma volna az is, vájjon minő külső formát («tilust) adjunk az épiiíeln-ok, hogy az a főtéri templommal harmóniában ilegyem. Iljrfen nagyszabású, monunienráüs épületnek észszerű felfogás szeri«:* a jelen kor bélyegét kell magán viselnie, tehát csakis modem stílusban, épülhetnek. Márpedig, hogy nlen-e a P. Unirii-i templom közvetlen szomszédságába egy Ilyen: nagyszabású, modern épület? A városháza elhelyezésének kérdésében Vadászok ügyeimébe i KOLOZSVÁR, augusztus 31. Ko’ozs megye prefekturája, a D- M- 1939 augusztus 19én kelt 15507- számú naplója értelmében, az érdekeltek tudomására hozza, hogy egész Kolo's-megyc területén tilos a kopókutyákkal való vadászat, kivételt képeznek a vaddisznóra vadászó kutyák, amelyeket felülvizsgált a kolozsmegyei vadászati főfelügyelőség. Ugyancsak ezúton hozza a kolozsmegyei pvefektura az érdekellek tudomására, hogy a fegyvertartási engedélyek lá-t- tamezásának időpontját október 1 ig meghosszabbitották. A belügyminisztérium 15981/1939. számú rendelkezése értelmében, az ilyen, láttajmozásokai .igénylő személyek felülbélyegzett kérvényt kelj hogy benyújtsanak, melyhez csatolják engedéyeiket. X láttamozási díjtalanul végzi a prefektura' melleit működő yadásza ti ügyosztálv.