Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)

1939-09-01 / 200. szám

r 2 Cigány-pár l át vádnak az udvaron- ívelve a férfi \ ág, a nő szimulálja, hogy vág. A lórii öregedő. bronzosképii, bagózó. iga/i nm ív. a liv/.lossógos fajtából, aki dolgozni is s/.okoU. A nő fiatal ős gyönyörű. Valam!'. \ad szépség van benne, ruganyos, ke meny husii, íenycshaju, ragndozófogu. K:s, boldog, ősz lön ólé M ők’» vadmaosk«. Elmeséli, hogy modoU. de most nincs munkája - hogy most őzzel <*/. öreggel van együtt, aki nagyon jó ember, mint a Ir ss kenyér s hogy mennyire ' gyáz az alakjára. Alig van rajta ruha. Iá ha leje ki­csi és remekbefaragoít, ilyen a keze ’>s. Egészben véve: gyönyörű teremtés és van benne valami a déhonger' Inaisziilölt nők tunya bájából és boldogságából. Igen, ez a széptestii, fiatal cigányasszony boldog. Meliclfe van az embere, aki en­gedelmes báb a parányi kezében, az meg­védi, megkeresi számára a mindennap S bármelyik percben otthagyja, ha akad jobb. vagy fiatalabb, vagy arra érdeme­sebb- Az embere láthatóan imádja és ra­gaszkodik hozzá. A nő fekete hajában p'ros szekfü. Zavartalan és nyugodt. Szép és fiatal, a/ élele rendben, azt mondja, hogy az ősszel újra modell- lesz. ahogy megnyitok a festőiskola. Nem tud róla s nem >s érdekli, hogy mi forr és izzik szerle a földön. Újságot mein olvas — tatán nem is tud olvasni —, rádiót nem hallgat. Ül egy fatönkön, meztelen lábait lógázz.a, az eméber izzad érte, a nap süt a feje felelt. Talán egy fiúra gon­dol, akivei biztosan megcsalja az öreget. Talán rossz, véleménnyel vagyok róla s csak önmagára gondol, egy piros selyem­sálra, egv pár uj cipőre. De lehel, hogy semmire se gondol, mint egy szép macs­ka a napsütésben, csak ül és éi és bol­dog. Ilogv boldog és elégedett és hogy mi a fogalma a jólétről, az a következő pár­beszédből derül ki: Az öreg: (megtöri! kéz ef éjé vei izzadt homlokéit) Na gyere, lelkem! Segiccs ha­sítani! ■ -/ V. A nő: (hozzámegye, felnéz rá, hozzádör- zsöU a vállát, Igen. egészen, úgy, mjiint jegy macska 1 Hagyjál, tata! Igazán! Leg­alább addig éljek jól, ing fiatal vgyok! . (M. L ) FsBmentettéfca rágal­mazással vádolt gyógyszerész-házaspárt KOLOZSVÁR, augusztus 31. Hitelrontás miatt vonta felelősségre a helybeli katonai törvényszék Löwy Elemér szamosujvári gyógyszerészt és feleségét, Ilon ár­Az ügy még 1937 április havában indult) el, midőn a gyógyszéresz-pár — állítólag — többek előtio «értő módon mondott bi" rálatot Meitsler Bei£a orfani droguis’aa mü" küdéséről. A vád szerint, a gyógyszerészék azt hangoztatták, hogy a droguistanő nem érti mesterségét s igy fele-lő'fen munkát végez, sőt még megfejelő engedéllyel sem rendelkezik. Meisler Bellának fülébe jutott ez a hír, mire panaszt) emelt Löwyék ellen. A tegnapi tárgyaláson a vád alá belye- zetr gyógyszerész-házaspár védelmét el­látó Popescu Ilaniu ügyvéd-kapitány azzal érvelt, hogy védenceinek nem állott szán­dékában a panaszos egzisztenciájára ‘törni. Mindössze annyi történt, hogy kétségbe" vonták gyógyszerészeti cikkek előállításá­ra való jogosultságát Meis'ler Bélának, aki ebbeli képesi'tésM nem rendelkezett. Minthogy a tanúvallomások som igazoltak egyebet, a 'törvényszék felmentő Ítéletet hozott*. Leszúrta imádottjáti a kikosarazott kérő. Chisinauból jelentik: Jankel Weiszmán sza- bó-iegéd hosszabb idő óta udvarolt Pisel- man Betti varrólánynak. Weiszmán a le­ányt feleségül kérte, aki kikosarazta. Teg­nap este a kikosarazott kérő ismét felkeres- ta a leányt és kérte, hogy' legyein a felesé­ge. A leány ki-utásította lakásából, mire Weiszmán kabátja alól előrántott egy konyhakést és sziveniszu-rt-a a lányt. A rend­őrség letartóztatta a szerelemből gyilkossá vált 'szabócégedet. ELLENZÉK Hozzászólás az uj városháza építési tervéhez Da Moll Elemér mérnök érdekes fejtegetései KOLOZSVÁR, nugiisz.lus öl. Kolozsvár városának nagyon régi prob lómáj.i az uj városháza építés»-. Legutóbb 11)10 bon Inrdolell tervpályázatot a> t á­ros -i városház« tervének <-l készítésére. Hogy hová épüljön az uj városháza, azon nem sokai elméik'deli az akkori vezetőség, Iranern a meglő' ö városháza lelkét jc'nile meg, a voll Akimé/'' ház­zal kibövüondő területi-I. \ k ji '»“»ll ha­táridőre elég sok lervpályá/al érkezeit lie, melyek -közűi1 a biráVibizollság Or|>án budapesti építész tervet találta a U'gineg ft 'élőbbnek. E terv szer ül a városház 1 zárt sorban épült volna, vagyis az utca vonalába, a szomszédos telkek felől hiz­laltál; a P. Unirii felöli útvonal közepe­részén lös olöinlvaixal (Uour dhoimeii rós megoldással). Sok. huzavona után, végre mcgáltápodoíit az, akkori városi ve­zetőség a tervező építésszel il végleges tervek elkészítésére nézve, közit 11 azon- ban 101 I ben kitört a világháború s igy e maradt minden. labin jobb is, hogy akkor ban olliui* null az építkezés, meri annak helye és módja nem volt minden lekintelben meg- f011 lóivá. A városházai, épülete minden városnak a lelki lükre Ez az épüket ki­ll je/öje a város jólétének, kultúrájánál:, művészi érzékének és okszerű várospol - libájának. A városháza építésénél két fő­szempont az irányadó: mégpedig a vá­ri sfejlcsztcsi és a gazdasági szempont. a köze 10 30 a 7. c p ’/1 mb e r napokban nagy an!.* ahol Kimerült az a terv, hogy .1 P. Unjr északi voran (Biró patika vrá'») sajátíPa' sók ki .1 házi so port egé zcoí a Hit - ; és az. uj váró háza, a jelenlegi városi terű leteket is beszámítva, ide helye/1 "V>ék el,! jobb- és baloldalon (vagyis k'd'-t ú- nyuga ti oldalon) cgy'cgy utcát vágva a lira "and (vöt Király) utcáig. Arról is vzó volt, h"gy az. egész é z.’ki front, tehát a Hitel­bank, a Prima Ardeleana és a Sebestyén- féle palota is kisajáurlassék é> az Egyetem, utcát kiszélesítve, a l őtér egész é zak frontját foglalja !c a városháza, ami áltat az Egyetemi templom jobb távlati képet nyerne. Mádk ö let az veit, hogy a váró* háza a Szentgyörgy'térrc építtessék a Ma­jális utca é-s Trefort utcák közt kisajátí­tandó területre Az ankéten résztvetr urak zöme a régi városháza telkének a Hitelbank palota' jáig terjedő kibővité.e áltat nyerendő ke­rületre ajánlotta íe.építeni az uj városhá zát, mert aránylag ez volna a legolcsóbb megoldás. Hol épiísiiL az Városfejlesztési szempontból nagyon fontos az. uj városháza helyének okszerű megválasztása, omi. azonban el sem kép­zi belő egy művészi és egv célszerűségi elveket szennlött tarló városfejlesztési ál­talános terv elkészítése nélkül. Az uj vá­rosháza létesítése egyben uj kulturális centrum létesítését is jelenti. Ennek he­lyét jó érzékkel nnegváLaszttaini a főfekidul. A gazdasági' szempontoknál pedig nem az a lényeg, hogy a momentán kiadások­nál előbb fogainkhoz verjük a garast, hanem nagyvonalú és előrelátó gazdaság- pofi lkai érzék vezérelje a döntő tényező*. Városunk jelenlegi vezetőinek jó érzé­kére vak-, hogy a fent vázolt főszempon­tok figyelembevételével telték meg a kez­dő lépést a/ uj városháza építése kérdé­sében. Felkértek két bucureştii műegye­temi ép tésztánál-!, okik városrendezési ügyekben elismert szaktekintélyek, hogy adjanak véleményt a városháza mikénti elhelyezésére nézve. A két szakértő a vá­ros fekvésének, közlekedési kérdésének* előzetes tanulmányozása után, nagyon eredd és nagyvonalúan szép megoldást javasolt. Mindenekelőtt megállap tolták azt. hogv az. állomástól a Plata Eminkig vezető útvonal a Reg. Ferdinaud utcai szakaszán (vagyis a. Föpostától a Ptála Unirii-lg nem elegendő széles a irrhidin­uj városházái ? kább fejlődő város közlekedésének U-bo* j nyofifására. — De nagy forgalmi ne­hézségek -t okoz az, hogy a Regele Fcr- duand-utca a P. Unirii re való betorko" lásánál a Központi Szállodának vág neki és ott a kocsiközlekedés az éles és szüle kanyar miatt nagyon körülményes. Tény az. hogy városunkban a Ferdi- nand utcu a legforgalmasabb üzleti utca, aho| éppen ezért a telekárak a legmaga­sabbak. Ezt az utcát a forgalmi viszo­nyok kívánalmai szerint mcgszóleshem roppant nagv anyagi áldozatba kerülne és kereskedőink is pótolhatatlan oxrsz- tenciális veszteséget szenvednének a ki- sajátitási eljárás folytán. Az okszerű megoldás tehát az volna, ha ezt nz utcát (i kocsiközlekedéstől lehetőleg mentesít c- nök és inkább csak üzleti idén maradna, főleg csak « gyalog közlekedők rés:ére, mint például Budapesten a Váci-utca, vagy Bucurestiben a Lipscana. A Szamosi vashid és p. Unirii szakasz közti kocc,’;f orga lom lebonyolitására pe­dig egv erre alkalmas széles utca létesí­tése volna kívánatos. Ennek célszerű, gazdaságos és egv ben művészt szempont­ból a legmegfelelőbb elhelyezését megál­lapítani az általános városrendezési, illetve városszabályozásra kiirt tervpályázat fő" feladata. Mit javasollak a bucureştii szakértők ? X bucuroşii szakértők azt a megoldást javasolták, hogy a Főtér északt sorának a középrészén (ahol a Banca Albina van) kellene egy széles Bulevardot vágni a P. Carol inán át. a Ferencrendrfemplom és kolostor meghagyásával, egészen a je­lenlegi Bari fiú utcáig, a Malomárkot át­fedni és a jelenlegi tyukpiacca] a Barit ir utcát kibővítve, esetleg a jelenlegi fő­posta feláldozásával egy széles, parkíro­zott teret létesíteni, amely tér mintegy a Mih'aiü Viteazul-fémek volna a meghosz- sztabbitósa és erre az uj térre építtessék az uj városiháza. Javaslatuk szerint a Baritíu-utca és Szamos közti épületsor is nagyrészt lebontandó volna, hogy ezen újonnan Vakítandó térről zavartalan ki­látás nyíljon a gyönyörű fekvésű Felleg­várral- Természetesen idővel a fellegvár! putrik műid eltűnnének, kisajátittalnának és ez a hegyoldal művészies, parkszerű (Halászbástya szerű) megoldást nyerne a Fellegvár tetején építendő királyi palota, vagy egyéb impozáns középületre (mú­zeum. stb.) való pazar kilátással. Ez utóbbi egyelőre tényleg csak FeKíegvár volna, de a városházáinak ilyetén való el­helyezése nagyon szerencsés ötletnek lát­szik. amivel érdemes komolyan ifog-nb kozni. Tény az is, hagy a jeJenSegi Főtér északi szakasza a Máryás"'tem.plom és a Fő'tcr északi házsora közt meglehetősen szűk, úgyhogy a gvönyörü templom, de különö­sen annak tornya nem eiéggé érvényesül Ha azonban a P. Unkii-i templomtornyának irányítva egy székes Boulevard létesülne, a ’.cmplomnak és tornyának pazar prespekfi- vája lenne, vis-zonr a Főtérről a Fellegvár­ra is szép kilátás nyílni nu utcák köz* tervezett két uj utca nyi­tása senymiesetre sem volna megengedhető, mert ezáltal a P. Unirii zárt jellege, ami harmonikussá, — széppé re&zi az- — úgy­szólván 'telje en megsemmisülne. A Főtér* •nek a déli oldala ikép"zi a Főterei-, ahol a gyönyörű templomnak, a pára’ian széppé gü Mátyás .szobornak, valamint az előtte elteriüő virágos parknak esz:tétikaá szem­pontból c;-ak úgy van hatása, ha azokat zári házkeret övezi. Más a helyzet a P. Unirii északi részénél (a templom és a Biasini-fior közti részen.) Ez a rész már nem is annyira tér, mint in ‘ kább az Oradea—Bucureşti fő Útvonalnak a város szivébe eső szakasza. Az autóbusz- és kocsi forgalom mind ide öiszpoaxtosu*. Itt egy szélesebb ut nyitása az állomás felé felre denn', szüksége*, és ha már ez elkerül' heteden, úgy inkább a templom által el­takaró középrészen valósuljon meg az, mint a tulajdonképpeni P Unirirőh vagyis a P. Unirii déli nagy teréről is látható Ferdi" nánd ut, avagy a Máryás'utca kiszélesitéie által, amiálralt a P* Unirii déli részének zár* jellege inkább szenvedne. Javaslat Ha a városnak egyelőre nincsen módjá­ban ezr az állomás felé vezető uj utcán megvalósitani és az uj városháza* az anya­giak hiányában mégis csak a P. Unirii re kel­lene építeni, akkor azt ajánlanám, hogy saiálittassék ki a Banca Centrala épüleie inkább, (ahol az „Emke“ drogéria van) és ezr a telket kössék össze a Reg. Maria (v. Deák F.) utcát bolroza'*szérüen átépítve a jelenlegi városháza telkeivel. A Reg Maria utca áthidalásával a P. Unirii zár* jelelgeelő­nyösebb képei) alkotna és a Reg. Mana utca is í'zebb lezáródást nyerne. Bármely szempontból is mérlegeljük a dc'gct, a tény az, hogy a városháza helyé­nek célszerű és művészi szempontból is legmegfelelőbb megáll api tása szoros össze­függésben áll az ájt’alános városszabályozás problémájával. Miután pedig a város 1939 október 1 terminusra tervpályázatot hir­detett a városszabályozási rervék elkészíté­sére, várjuk be azok beéreikztér és az azok­ban lefektetett legalkalmasabb ötetek alap­ján határozza meg az arra kiszemelt jó esztétikai érzékkel rendelkező szakbizott­ság az uj városháza helyé*. Kolozsvár, 1939 juÜus 25. Moll Elemér épirész’mérnök.1 Megoldási Ez a nagyvonalú városrendezés az első szempillantásra szinte kivi heteden anyagi áldozatokba kerülne a városnak, de ha jól megfoaitoújuk a dolgot, más Utón bő­ven megtérü!ne a kisajátítási költség, ame­lyet a városi mérnöki hivatal kétszázmillió lejre becsül*. Megtérülne azáltal, hogy a nyitandó Boulevardon nagyon értékes tel­keket nyerne a város, ahol fényes üzletek létesülhetnének. a maii kevésbé értékes óvári lakások helyett. Felszabadulna a jelenlegi városháza telike, ahová pazar é:s jól jövedel­mező iizierházat építhetnie a város. Az uj térre építendő városháza is jövedelmezhet, az ide elhelyezendő nagyszabású modern vendéglő, üzletek, eseileg a már nagyon nélkülözhe*lett!cn vigadó vágy modern fürdő létesítésével Művészi szempontból pedig azért volna előnyösebb a nagyszabású városházát nem a P. Unirij-ne épBöni, meru annak nagy mé­retei. (tornya, stb) elnyomná az örökbecsű módozatok P. Uniri’i-i műemlékeket, a templomot és a gyönyörű Mátyás'szobrol. De különben sem szép a monumentális építkezéseket egy aránylag szűk térre ösz- szehalmozni. Mennyire unésztétikus pl eb­ből a tekintetből a Cuzá Vodaltér, ahol a CFR üzldl'Vezetőség, volt Erdészeti palota, Pónzügyigazgatóság, a Kuria-polota, szín­ház, uj katedráÜs egymás hegyénrhátán van. Hogyha a városháza a P. Unirii re épül­ne, nehéz művészi probléma volna az is, vájjon minő külső formát («tilust) adjunk az épiiíeln-ok, hogy az a főtéri templommal harmóniában ilegyem. Iljrfen nagyszabású, monunienráüs épületnek észszerű felfogás szeri«:* a jelen kor bélyegét kell magán viselnie, tehát csakis modem stílusban, épülhetnek. Márpedig, hogy nlen-e a P. Unirii-i templom közvetlen szomszédságá­ba egy Ilyen: nagyszabású, modern épület? A városháza elhelyezésének kérdésében Vadászok ügyeimébe i KOLOZSVÁR, augusztus 31. Ko’ozs megye prefekturája, a D- M- 1939 augusztus 19én kelt 15507- számú naplója értelmében, az érdekeltek tudo­mására hozza, hogy egész Kolo's-megyc területén tilos a kopókutyákkal való vadá­szat, kivételt képeznek a vaddisznóra va­dászó kutyák, amelyeket felülvizsgált a kolozsmegyei vadászati főfelügyelőség. Ugyancsak ezúton hozza a kolozsme­gyei pvefektura az érdekellek tudomásá­ra, hogy a fegyvertartási engedélyek lá-t- tamezásának időpontját október 1 ig meghosszabbitották. A belügyminiszté­rium 15981/1939. számú rendelkezése ér­telmében, az ilyen, láttajmozásokai .igény­lő személyek felülbélyegzett kérvényt kelj hogy benyújtsanak, melyhez csatol­ják engedéyeiket. X láttamozási díjtala­nul végzi a prefektura' melleit működő yadásza ti ügyosztálv.

Next

/
Thumbnails
Contents