Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-06 / 178. szám

EELEEN ZÉK I 1939 augusztus 6. ASSZONYOK ROVATA Rovatvezető: Dr. DÉVAINÉ ERDŐS BOSKE Nyári divat levél Édes Zsuzsikám! . . ^ Ne haragudj, hogy a beígért hosszú, be­számoló nyári levelem ilyen sokat késett, de tudod, itt annyira el vagyok foglalva, hogy úgyszólván még lélegzetet sem érek rá venni. r Délelőtt IQ óra körül kimegyünk a strandra. Nagyszerűen kihasználom a hosszú, nyitott strandkabátomat, az a'á veszem fel a fürdőtrikót, úgyhogy a strandon nem is kell vetkőznöm. A hát­ránya egy ilyen kabátnak csak az, hogy visszafelé, mikor ebédelni megyünk vagy •meg kell teljesen száradni, vagy pedig, ha nem. akkor félreértésre alkatmatadó golfok jelennek meg hódul a kabáton... \A strand, a viz remek, a hidegvízből dig indok kijönni, olyan strandélet van, hogy öröm nézni. Vizijcdékokat találunk ki és boldogan sikongatunk szabdságunk teljes '■tudatában. A fürdőtodettek, valószínű, szirdén érdekelnek. Rád, kérlek szépen, legtöbb az imprimé-fürdőtrikó, de igen sok az ugyancsak imprimé, vászon, piké kéterészes fürdőtrikó is. Láttam néhány Lsaját kézzelkötöttet is, de mindeniknek !ban valami hibája. Az egyik pl■ tulrövid- re sikerült (pl- az enyém), vagy nem jó a pamut és nyúlik, mint a rétes, de ez nem zsenirozzct az illető egyéniségeket. ‘Sokat napozunk az elhalászott strand- 'priccseken, amiért mindig kdön közel­harc folyik, hogy egyet-egyet az ember elhalászhasson az éppen mitsem sejtve lubickoló tulajdonosától. Remek azután az ilyenkor szokásos nyári flörtöket figyel­műi a strandon, ha sokáig ittmaradok, tel­jesen benszdött benyomását fogom kehe- fii, mert mindenkiről mindent tudok. Képzelem, hogy öl a kíváncsiság. Nagyon ^érdekes. Sok pletykám van Ginről, Pi­roskáról, stb., de persze, egész diszkrét. Dél. Ebédelünk, persze, ketten egy me­nüt, részint tuUiájascdás ellen, részint pe­dig... hisz, tudod, hires skót-f and iából iszármazom. Délután már négykor kezd­jük a bridzset, nehogy elkéssünk, rop­pant izgalmas partik vannak, idáig már •közel négyszáz lejt vesztettem. Hiába, en­gem, ugylátszik, imádnak! Délután az ember rendesebben felöltözik, nem short- ba, hanem kis délutáni ruhába, esetleg nagyobbá, akkor már estére sem ked át­öltözni. Sajnos, nagyon csinosak a nők, nagy a konkurrencia. És nagyon elegán­sak. Kérlek, chantung kosztümje min­denkinek van és a legérdekesebb, hogy ■tegnapelőtt abban a penzióban, ahol bridzse-ni szoktunk, 12 egyforma chan­tung kosztümöt számoltam és mind a ti­zenkettőnek kihajtóján nagy bordó szeg­fű volt. Nem tudtam eléggé magamat di­csérni, hogy aznap nem én is azt vettem 'fel, 13 még chantung kosztümből {s sok. :El ne felejtsem megírni, hogy szörnyű beteg voltam, képzeld, leégett a halam alaposan, úgyhogy napokig nem tudtam rendesen öltözködni, igy a hozott 19 ru­hából eddig csak 7 volt rajiam. Mindjárt letelik a szabadságom s nekem még mek- 'kora restanciám van, pedig Isién bizcny, nem ártana egyeseknek egy kis pukkasz- tás. De folytatom a programot. Nyolcig [btidzseziink, akkor rohanunk öltözköd­ni estére. Ez a nap fénypontja. Szépen \kikésziteni magunkat, roppant körülmé­nyes, ugyanis, vagy hámlik a bőrünk, vagy agyon van égve, szóval, nem köny- nyü szépnek lenni. Felvesszük a nagy délutáni ruhánkat, imprimét. feketét, kosztümöt, vagy hétköznap akár kis dél­utáni ruhában is elmehetünk a — bárba. Igen, q bár! Remek hely, kérlek, melegen ajánlom. Nagyszerű hangulat: táncolunk, ha van kivel, sajnos, nem elég a férfi (nem exportálnál néhányat?), iszunk és jólérczzük magunkat és megint a remek játék: ki, kivel — táncol. Két nap egy­másután bűn ugyanabban a ruhában megjelenni, ezért sajnálom, hogy ebből a fajtából még néhányat nem hoztam magammal. Dehát, most már mindegy. Ro honok, drágám, mert látom, hogy a part­nereim gyülekeznek. Rj hosszan, Te rá­érsz az irodáiban. nem úgy, mint én itt. ^ - Sokszor csókol t *' * - ' ' Lili« DIVAT POST A ­Fiatal 2d. Kétheti szabadságom után csak most jövök hozzá, hogy kedves so­rait megköszönjem. Örülök, hogy Ön is jól érezte magát nyáron és tetszettek toa­lettjei. Csak hallgasson mindig a taná­csaimra, nem fog rosszul járni. Örülnék, ha* a beígért látogatása nem késne so­káig, akkor majd közösen kifőzzük a lék' nagy „ruhatárat“. A világos nyári ruhá­ját adja be tisztítóba, nem kell félni, nem húzódik ki, bár igazán kár tenime, mert, mint irja ‘is, bizonyára minden kis pe­cséthez egy-egy nyári emlék járul1. Egy­előre még nem lehet tudni, mi ’’ész ősz­szel, majd ki fog alakulni. Rém étem, ad­dig még ir és jön, úgyhogy akkor már többet tudok mondani. Üdvözlői1. Risking 1939. Halványzöld ruhájára tétessen egy nagy bordó szekfiit és ugyan­ilyen bordó amifop övét vegyen hozzá. Nagyon jól illik egymáshoz ez a két szín. Kalapra nem tesz szüksége, nyara­lóhelyen nem viselnek kalapot. Minden­esetre vigyen magával egy elegáns im­printer uhut és egy estélyit- Ha nem akar estélyiruhára sokat áldozni, vásárol­jon egy egyszerű angolkartont, gyönyö­rű lmprimé-mintákban van. Abból csi­náltasson egy hosszú, gloknis ruhát, há­tul dekoltártat, elől spicces kivágással, meUhuzással, halváidon egy nagy csokor virággal. Üdvözlet. HETI tiTLAP Hétfő Ebéd: Húsleves, paradicsomos apró'ék, kukorica. Vacsora: Felvá­gott, torma, sajt, gyümölcs. Kedd. Ebéd: Fejtett bableves, angol 1 szín mustárral, káposztasaláta, al­másrétes. Vacsora: Tejfeles túró, va jaskenyér, zöldpaprika. Szerda, Ebéd: Köményleves, vágott bor­júhús, zöldbab, gyümölcs. Vacsora: Gombásrizs zöldborsóval, tükörtojás, gyümölcs. Csütörtök. Ebéd: Tüdőtáskaieves, szé­kelygulyás, kukorica. Vacsora: Velő tojással, uborka, őszi barck. Péntek. Ebéd: Tejfeles meggyesleves, löl lőtt tök, turóspalacsinta. Vacsora: lbdeg rizs. málnával, sajt, gyümölcs. Szombat, Ebéd: Tarhonyaleves, libaháta sülve, párolt káposzta, meggyesle- pénv. Vacsora: Libamáj hidegen, dé­li főzelék, gyümölcs. Vasárnap. Ebéd: Raguleves, rántott ser­tésborda, burgonya sülve, vauira- és csokoládéfagytalt. Vacsora: Debrece­ni tormával, ringló, dinnye. Bécsi szeJetck. 12 deka vajat 12 deka porcukorral, 6 tojás sárgájával alaposan Oilce ver link. Ezután hozzáadunk 8 deka őrölt mandulát, 6 tojás keményre vert habját és 12 deka zsemlyemorzsát és ezeket jól összekeverjük és lassan kisül­jük. Tejfeles palacsinta. 3 tojás sárgáját 2 kanál sűrű tejfelt, kevés sót, kis cukrot két deci tejjel' jól és alaposan elkeve­rünk, hozzáadunk még egy félpohár fi­nom. lisztet és vele simára elkeverjük, az után belejön még egy kis tej és a pala­csintasütőben, kevés zsírral, szép vékony­ra sütjük. Jeges csokoládé. Négy tojác sárgáját 27 deka cukorral, egy kis darab vaníliával és egy fóHMer tejjel, 4 tábla csokoládé va! habüstben megfőzzük. Azután kihűt­jük és a faigyláltgépbe tesszük. Ha félig megfagyott, öt deka cukorra!, fél pohár tejszínből' készült babot keverünk közé. ITa asztalra adjuk, a poharak tetejét ‘s egy kis tejszínhab bal díszítjük. Tök eltevésc. A szép és gyenge tököt Ksldfe m gyermekéi & I rfengerpaHra Mangal m szelektől védett partja a legideálisabb gyermekstrand és ott 0r. ImasilózíB gyermekorvosnő nyaralójában gondos, szakszerű felügyelet, elsőrangú ellátás (napi 5 étkezés) biztosítja az Ön gyer­meke számára a kellemes és hasznos szünidőt. Felvilágosítás és előjegyzés: i Dr.ImasRóza Mangalia, VILLA DRAGOS. zöld héjáitól, belétől megtisztítjuk s vé­konyra el gyalu Íjuk. Azután egy kis tiszta edénybe teszünk túszba vizet és egy deka citroonsóval felforralva, a tököt vele együtt leforrázzuk. Azután hideg vízbe tesszük és a vizet rajta háromszor nieg- fnssitjük. Végre q vízből szitára rakjuk' s ha jól lefutott a viz róla, egy kg. cukor­hoz egyr kg. tököt veszünk, a megfelelő mennyiségű cukorból jó sűrű szirupot főzünk s citromszeleteket is téve bele, ben ne a tököt megforra’juk és 3 napig állni j hagyjuk. Ekkor üvegekbe rakjuk, a szí j rupot rászürjük, bekötjük és kidumsztol- í juk. A költőnö beteg Az íróasztalom csenget a telefon. Az iró füléhez emelte a kagylót: tessék. Arról lenrr? szó, magyarázta egy Ismerős hang a vonal túlsó végén, hogy az ifjú és melles­leg tehetséges költőnő beteg. Őnagysága nem tagja semmiféle betegsegélyző egylet­nek s igy mieim igényelhet szanatóriumi be­utalást. Az iró mejszeágazó összekötteté­seivel talán tehetne valamit az érdekében. — Egy szavadba ikerül — mondta befe­jezésül a hang és az Író határozott. — Küld fel hozzám »nagyságát. A költőnő szerényem) kopogtatott, az ajtóban is gyáván álldogált egy másodper­cig, csak azután indult az íróasztal felé. Az iró rövid habozás után felemelkedett, nevét mormolta és hellyel kínálta a lányt. — Miről van sző, kedves. — Ekkor azonban végleg döntött magatartását ille­tőleg és hozzátette: — Kedves kisasszony. A beteg költőnő csinos volt és tekintete odaádón. fátyolozott. Maradjunk a sze- mélyrelen,. kissé fölényes, de mégis udva~ rias 'kisasszonynál. Tehát: valami a tüdő táján. A szív is rendetlenkedik. Tulajdon- képen maga sem tudja, komoly vizsgálat nem történt, mert... egyszóval orvosra sem telik. A szelid szempár elborult, posrelke- dőn és bánatosan. Az iró, kezének elnézést kérő, apró lendületével udvariaskodort a lány felé, leemelte a telefonkagylót, tárc zott. A neves orvostanár jelentkezett. K< vés barátom, mondta az iró, arról van szó, hogy... Kérdőn nézett a lányra, az a nevét sut­togta, az író továbbította azt a lárhatalan, fehérköpenyes hatalmasság felé. Nagyon tehetséges. Most 'kissé gyengélkedik, ha megnéznéd, kedves barátom. Letette a kagylót, félfordulattal ismét szembehelyez­kedett a karosszékben) elvesző, megillető' dött lánnyal. — Holnap délután négy órakor jelent­kezzék a tanár unnál. A vizsgálat eredmé­nyéről kérem, azonnal értesítsen engem. A továbbiakat megbeszéljük. — Igazán, nem is tudom, hogyan kö­szönjem meg... Erélyesen- elvágta a hálálkodás további részét, felállt. — Isten vele, kisasszony. — Rövid gondolkozás után- -elindult a lány meliert, feltárta az ajtót és meghajlította felső testét: — Kezét csókolom. A leány sápad kezét nyújtotta. Az, író Irta? THURY ZSUZSA már-már kedveskedőn- végigsimitotla a megadó ujjakar, azután elállort tervétől. A helyzet egészen más magatartás:1 igé­nyel. Egyetlen kedélyes, személyeskedő mozdulat megtörné a pillanat, mondhatni, ünnepélyes méltóságát. Becsukta az ajtót- a lány után, visszaült íróasztalához, fella­pozott egy újságot. Át kellene olvasni a francia lapokat is. Azután Türelmetlenül eltolta magától- az ujságcsomót, felállt, kalapját fejére tette, bezárta az Íróasztal- fiókot, ik-iment. A folyosón a lap szinházi rovatvezetőjével találkozott. Kezet fograk. — Boldog -ember — sóhajtotta az újság­író — te már befejezted mára, mehetsz haza vacsorázni. Nekem ma még kér be­mutatóm van, jó, ha éjfélre szabadulok. Az iró sokatmondóan legyintett. Boldog, erről lehetne beszélni. Nem is róla van szó, de a világ... a világ tele van nyomo­rúsággal. Éppen az Imént járt nála a kis költőn-ő, igen tehetséges, fiatal teremtés, de beteg. Az anyagi körülményei olyanok, hogy még orvosi vizsgálatra sem telik sze­génykének. — Ha egy véletlen folytán nem szerzek tudomást a dologról, elpusztul a szeren­csétlen. Most majd teszünk valamit az ér- dekébenl. Igen kitűnő tehetség, kérlek, kár lenne érte. - i A szinházi- rovatvezető lángolón helye­sek és amikor elvált az írótól, sietett visz- sza szobájába. Végre valami, amivel meg­tölthet] a holnapi lapos és unalmas szm- -házrovarot. A gépirónőt szólította és már hadart: X. Y., a kiváló magyar iró, stb. Az iró gyalog sétált haza, kissé elkésve érkezett a vacsorához. Az asszony érdek­lődött: talán adódott valami fontos poli­tikai esemény? — Ugyan, politika... Részletesen beszámolt a szegény és be­reg kö'ltőnő látogatásáról. Az asszony kíváncsian- kérdezte: — Csimos nő? Fejnél van? — Nem tudom. Nem fontos. Őszintén szólva, meg sem néztem. Az asszony tiszteletteljesen elhallgatott. Tényleg, mindez nem lényeges. Fontos, hogy szegényke meggyógyuljon. És még akadnak emberek, akik önzőnek, nemtö­rődömnek tartják az urár. Pedig nagyig' kü, nemes, finom, lélek, A holnapi bridzs­partin mindenesetre elmeséli az asszonyok­nak a dolgot. Az iró korán bevonult hálószobájába. Néhány oldalt olvasott, azután eloltotta ágya fölött a villanyt. Nyitott szemmel feküdt a sötétben. A költőnőre gondolt, kedvtelve idézte fátyolos, meleg tekintetét. Azután erélyesen rovaüzte a képet. — A nő nem érdekel — gondolta. — Csak az -eset. A nő erotice, egyáltalán nem érdekel. Erotice. Nem rossz. Használták már ilyen- fogalmazásban ezt a szót? Erotice...; Tapogatva nyújtotta kezét a viUánykap- Î csoló felé, ismét világos lett a szobában. Elővette jegyzetfüzetét, amely készenlét­ben feküdt hálószekrényén, fellapozta az E-betümél és beírta: erotice. Lehunyta sze­mét, gondolatok száguldtak szemhéjjá alatt széthullón, kapkedón, majd mondatokká rendeződtek és ekkor ismét világos lett a szobában. Az iró feltámasztotta a párnát, elővette töltőtollát és irt: - ; „Adni. Aki ad, tegye azt lehetőleg sze­rényen, halkan és ne csináljon nagy hü-' hót a dologból. Mert ő van fölényben — ő az, aki ad“. ,,Kapni. Aki kap, legyen szerény, halk és bálálkodásával ne csapjon -nagy lármát. Mert ő van fölényben- — ő az, aki el­fogad“. Eltette a jegyzetfüzetet, 'eloltotta a lám­pát. Természetesen ez csak nyers megfo­galmazása a dolognak, de jó. Kitűnő. Elé­gedetten- elmosolyodott és érezte, hogy sze­me jólesően elmiehezül. Ma eredményes nap­ja volt. Erotice... Alkalomadtán jól fel­használható szó... Adni, kapni, kapni, adni... Másnap éppen a vezércikket irta a szer­kesztőségben, amikor a háziközpent jelen­tette a költőnőt. — Nem érek rá. — Türelmetlenül és idegesen letette a kagylót. Később a szolga kopogtatott. A költő­nő szeretne beszélni a szerkesztő úrral. — Küldje el — mondotta az iró és fel sem nézett kéziratából. Rosszkedve növe­kedett. A m-ondar közepén zavarják. Őnagysága tapintatosabb lehetne. Végered­ményben mit akar még? Ö megtett min­dent, ami ebbetn az ügyben meglehető volt. A magyar irodalom uj kifejezéssel és néhány értékes gondolattal gazdagodott. Erotice... Úgy van, a maga részéről lezár­ta az ügyet. És kezének egy erélyes neki­lendülésével befejezte a vezércikk megkea* dett mondatáh "

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents