Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)
1939-08-05 / 177. szám
19 39 augusztus 5. ELLE ENZ ÉK 5i A Népközösség eredményes közbenjárására Százezer hontalan magyar nyeri vissza állampolgári ingái Mihó Imre dr.,a Magyar Népközösség bucureştii, iöíiíkárti elmondja, hogyan harcolta ki a Népközösség a magyarság egyik legfájdalmasabb sérelmének orvoslását KOLOZSVÁR, augusztus 4. A hivatalos lap julius 27'iki számában megjölen/t királyi rendeltet törvényt, amely, az 1924. évi állampolgársági /törvény 62. .szakaszának módiosLrásáva'í régi sérelmét orvosolta a románjai' magyarságnak, rész- .ftetesan işmeteletre a napisajtó. Bzi a törvénymódosítás, amely a Magyar Népközösség ‘eddigi széleskörű munkásságának •egyik legnagyobb 'eredménye; olyan eredmény, aminek az eléréséért eddig hiába harcoltak éveken át a különböző kormányzatokkal, százezer állampolgári ' jogát 'elvesztett s szülőföldjén hontalanságba szakadt magyarnak adja vissza az őt megillető jogokat és biztosítja boldogulását. Az állampolgársági törvény módosítása körüli tegykorj parliament küzdtelanek- irőí s a Nemzeti Újjászületés kormányár ínak megalakulása után a jeleinjlegi vezetőkkel folytatott) eredményes tárgyalásokI ról érdekes nyilaktozatot adotít munkatár- 1 sunkmiak Mikólmre dr., a Magyar Népközösség bucureştii irodájának főtitkára. KÉTÉVTIZEDES HARC AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOKÉRT — Az állampolgársági kérdésekben — kezdette érdekes myilarkjotziatátl Mikó Imire dr. — már a főhatalom megváltozásának idejétől kezdve a legnagyobb zűrzavar uralkodott s amikor a romániai magyarság képviselői szerepet vállaltak, a Nemzeti UjjászüÖatiési Front munkájában, egyik legfontosabb feladatuknak tartották ennek a nagyszámú magyart is érdeklő kérdésnek a gyökeres rendezését. A párisi kisebbségi szerződés ugyan kimondotta, hogy automatikusaim elnyerik a román) állampolgárságot mllndazók, akik a haiUaiiotnválltoizásIbor a Romániához csatolt) területen állandó lak[ heillyci bírtak és más állampolgárságért niem ©piáltak, az 1924. évi állampolgársági törvény azonban már az 1918 december i-eni csatolt' terüléiieir bírt illetőséghez kö1- tötfe a hcinpolgárságöt és jtíanfr kezes alapján) ren delte vei az állampolgári névjegyzék összeállítását. így azok, akik az előirt határidő alatt el’miülasztottálk a jelent- kézés-, vagy niem tudták a szükséges iratokat idejében beszerezni, kimaradlak a névjegyzékből. A magyarság akkori képviselőinek közbenjárására, a Ikiormány 1928. évben Lehel őségét nyújtott az utólagos jelentkezésre s akkor orvosoltak is számos sérelmei, de akkor sem jelentkezett mindenki s különösen a szegényebb néprétegek, vándorló munkások, jelentkezési kötelezettségük helyétől távol lakó vasúti alkalmazottak, az ókirályságba s más idegen vidékekre került saolgalegenyiek ezrei mu- laszitoit üák el a jelentkezést, ' " Katona, adoiliefo, de nem állampolgár — 1932-betrt másodszor is lehetőséget •nyújtottak az utólagos felvételre, de most .már fény egysen töjbbi mlögszoritássall és 1933 szeptember 1 -ént végleg lezárlak az áliampcOgársági névjegyzékeit:. A homtala- nok száma pedig azóta ás egyre növekszik. A főhatalom változása óta uj nemjzedék nőtt föl s ha az apa aktnak idején elmulasztotta a jelentkezést, íiianmészetiesen időközben fefnőill és ©agykruvá lett gyermekeit is idegenekként közeitek. Előfordult gyakran, az a különös eset) is, bogy ezek [közül egyesek katonai szolgálatot! vállaltak, formaszerinti állampolgársági jogoík nélkül. Számos olyan nyugdíjas is van, akinek azért szüntették! be — természetesen csak helyzetének rendezéséig — ’illetményeinek folyósítását, rn'ett neve nem szerepelt az állampolgársági névjegyzékben. — Amikor az 1939 január 17-ü egyezmény értelmében a Magyar Népközösség megalakult és a magyarság a Nemzeti Újjászületés Frontjának Magyar Alosztálya keretében bekapcsolódott a kormány munkájába, egyik alapvető feltételként kötöttük ki ennek a kérdésnek a rendezését s jBánffy Miklós gróf, a Népközösség elnöke, személyesen vezette az ez irányú akciónkat, amely végül sikerről is járt. HONTALAN MAGYAROK KÁLVÁRIÁJA ' — Az állampolgári jogok fontossága fákkor vált külötiöjsen nagyjélenittőségüvé, cmiikor néhány évvel ezelőtt először kezditek alkalmazni a Pop Valér-fáíe nemzeti munkavédelmi törvényr, amely a nemro- mán állampolgárok részére súlyos megszorító intéz kedéseket; léptetett élteibe a gazdasági élet minden területén. A miemzeti . munkavédelmi 4örvény rendellkezesteti erdőimében számos olyan polgárról , vonták 'meg foglalkozása szabad gyakorlásának «lehetőségér, akinek minden joga megvolt ahhoz, hogy az országban boldoguljon, de i 1924-ben s a későbbi pórjelientlkiezések alkalmával elmulasztott bizonyos fofmasá- !goknak bíeget tenni. A későbbi években — folytatja Mikó Imre dr. — egymásután jelenitek meg alz , idegenék 'ellenőrzésére von altkozó rendeli- kezések, amelyeket a legtöbb esetben minden vidék hatósága másképen értelmezett s ebből is sok nehézség és baj származott. A hontalan okinak ezit a különös kategóriáját egyes helyeken külföldiekként kezelték, ’tartózkodási 'engedélyt követeltek tőlük s egyes városokban, igy Temesváron, Fordán és Sepsiszentgyöngyöm az idegen, állampolgárokra kirótt tartózkodási iÜe- •tékeik megfizetésére i.s • (kötelezték az ál- ilampolgárságnélküli magyarokat. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGI NÉVJEGYZÉKBE VALÓ FELVÉTEL ILLETÉKMENTES — Ezeknek a panaszoknak az ügyében azonnal eljártunk CaKnieiscu miniszterelnök urnái, aki nagy jóindulattal hasalta végig előtierjesztésieinkea és azonnal ren- del-kezetr, bogy azoktól, akik az állampolgársági törvény modoshaUc 62. szakasza alapján a névjegyzékbe valló utólagos felvételüket kérjék, semmiféiie illetéket ne követeljenek mindaddig, amig ügyük végleges elintézést! nem nyer. — A törvénynek — mely azok számára, álkik megfelelnek követelményeiniek, háromhónapi időt biizitiosiit a névjegyzékbe való felvételük kérvén.yezésére, illetve a jeilianrkezésre — egyik legfontosabb inréz- kadése az, hogy a jelentkezés és a névjegyzékbe való utólagos felvétel semmiféle illetékkel nem jár. SZÁZEZREN JELENTKEZTEK ' ; J EDDIG FELVÉTELRE — Már eddig is folytak bizonyos összeírások, de 'ezek, a belügyminisztériumtól! ny,ert feß világosit ás szdnint, csupán tájékoztató jellegűek voltak. — Hányán jeleinitkeztek eddig az összeírásokon ? — A bdßügyminisz'Hérium adatai szerint harmincezer magyar családfő jelentkezett eddig az állampolgársági névjegyzékbe való felvételre. Ha családonként átlagosan csak három-négy lelket számítunk, megállapítható, hogy a Magyar Népközösség sikeres akciójának eredményeként százezer hontalan magyar kapja meg végre sokévi hasztalan küzdelem Mán az állampolgárságot c ezzel a szabad élet jogát. Mikó Imre dr. azzal az érdekeltiekhez intézett figyelmeztelíéssd fejezte be nyilatkozatát, hogy iile'lék es helyről nyert közlés szerint ez az utolsó alkalom az állampolgársági sérelmeik orvoslására. A Népközösség vezetősége éppen ezér:i nyomatékosan figyelmeztet mindenkit, hogy ne miüasz- szák el a jelentkezést, mert október 27-ike után, amikor a törvény által «nigódéilyeizeta 3 hétnapos jeliemrkezési határidő lejár, azokat, akik nem Jelentkeztek az utólagos felvételre, úgy tekintik, mint akik végleg lemondtak a román állampolgárságról. 3 ^ (k. j.) Árvíz pusztít Kínában ., SANGHAJ, augusztus 4. A Csieti-Csin folyó megáradt vize Csien Csitt es Peking között áttörte gátját és 150 kínai falut árasztott el. Az áradás mintegy 50 ezer lakost tett hajléktalanná. A folyón szünetel a hajózás Ipari gépekéi és szerszámokat kapnak a vagyontalan Iparosok í BUCUREŞTI, augusztus 4. A munkakamarák elnökei tegnap megbeszélésre gyűltek össze Bucurestiben a vagyontalan iparosok részére kibocsát tandó állami segély kérdésének megvitatására. A tanácskozások során megállapították, hogy az országban sok képzett és tehetséges iparos él, akik azonban munkaeszközök hijján el vannak zárva az általános fejlődés elől. Éppen ezért az arra érdemes iparosokat a jövőben az állam segíteni fogja olymódon, hogy munkaeszközöket, ipari gépeket és szerszámokat bocsát rendelkezésükre s ezáltal lehetőséget nyújt mesterségük jövedelmezőbb folytatására. Megállapították továbbá, hogy az ország különböző részében élő szegénysorsu iparosok helyzete a segélyezés tervének gyors végrehajtását parancsolja. Leállította Szeméi 1 désl jgfpt* A fogyasztóközönség körében nagy felháborodást kelteti az üzem eljárása• — A dési vendé ^iparosok a számos- újvári jéggyárból kénytelenek beszerezni jégszükségteteikeI 1 DÉS, auguszuts 4. Három évvel ezelőtt részvénytársaság alakult Désen, amely üzembe hozta a jéggyárat, miután a városi tanács révén __ szabály rendel éti leg biztosította magának a helyi piacot. A szabályrendelet ugyanis előírta, hogy tél folyamán tilos „kiaknázni“ a Szamos jegét és a fogyasztóközönségnek közvetlenül a gyártól kell beszereznie szükségletei* táblánként 12 lejes egységáron. Az ügy ilymódon elintézést nyert és az elmúlt évek során éppen csak az üzemnek nem lehetett oka a panaszra. Az idei kánikula is jót bevált és a jéggyár forgalma alaposan fellendült. Kinos feltűnést keltett tehát, hogy az üzemigazgatóság kéréssel fordult a városi tanácshoz, hogy engedélyezze a jég árának 12 lejről 16 lejre való felemelését. Dés város tanácsa a kérést, mint indokolatlant, kereken visszautasította. Erre a jéggyár leállította özemét. A fogyasztóközönség körében nagy felháborodást keltett az egészségügyi szempontból is károshatásu intézke- dés, mely mögött végeredményben árdrágításon alapuló szándék rejlik. A kánikulában jég nélkül maradt vendégiparosok, mészárosok, kereskedők és magánosok többsége ekkor a polgármesterhez fordult, aki készséggel állott a panaszosok rendelkezésére. A polgármester engedélyt adott a dési polgárságnak, hogy a további intézkedésig a szamosuj- vári jéggyárhój szerezzék be szükségleteiket. v, Most naponta tehergépkocsikon szállítják a jeget a mintegy 25 kilométernyi, távolságból. Ez a szállítási arány természetesen nem fedi a dési polgárság szükségleteit, de többéit1 a szamosuj- vári jéggyárnak sem áll módjában előállítani. Okulva a tapasztalatokon, üdvös volna, ha Délsi városi tanácsa hatályon kiviil helyezné a dési jéggyár javára hozott szabály rendeletét és már ez év telén engedélyezné a Szamos férgének felhasználását. Felmesíéeáték «a #. u. r.- elles?,es magatfaréássai vádolá g©rog ií&ísúikus lelkészt KOLOZSVÁR, augusztus 4. A Nemzeti Újjászületés Frontjának megalakulása után, Libánfalva maros3 megyei község jegyzője Catuti Constantin ottani gör. katolikus lelkészt is felhívta a Frontba való beiratkozásra. A lelkész azonban arra való hivatko- záissal, hogy feleittes hatóságától szigorú utasítása van arra. Hogy minden politikai színezetű párttól távol kel! tartania magát, elutasította a jegyző felhívását. A túlbuzgó községi hivatalnok erre — a N. U. F.=ta! szemben tanúsított ellentétes magatartás cimén — feljelentést tett a lelkész ellen. Az ügy a helybeli katonai törvényiszék elé került, amely — Anitei Vasile hadbíró^ alezredes elnökletével — tegnap tárgyalta le. I A lelkész védelmében Popescu liariu ügyvéd-kapitány bemutatta azt az egyházmegyei körrendeletét, amelyet az egyes püspökségek a körzetükbe tartozó lelkészekhez intéztek. Ennek értelmében — egy miniszteri rendeletre való hivatkozással — nemcsak a tényleges politizálás, de a politikai párttagság is tilos a lelkészek számára. A feljelentés alapján a vád képviselője azt fejtegette, hogy a N. U. F. minden pártpolitikán felül áll. Â bíróság a védelem álláspontjára helyezkedve, felmentő Ítéletet hozott. t =. ___ Kibővíti á munkaka m ara melegszamosi üdülőtelepét KOLOZSVÁR, augusztus 4. Annakidején megemlékeztünk arról, hogy a helybeli Munkakamara ideiglenes bizottságának kezdeményezésére a megye területén fekvő Meleg-Szamo- son üdülőhelyet létesítettek. Ezt az üdülőhelyet a kamara vezetősége utóbb, a mindkét nembeli inasifjuság testi felfrissülése érdekében, nyaralóteleppé alakította át. j Julius 1-től 31=ig a telepen a kolozsvári Munkakamara területéhez tartozó öt megye székhelyéről: Kolozsvár, Dés, Beszterce, Torda és Marosvásárhely városokból egyenlő arányban összesen 60 fiutanoncot részesítettek a kamara költségére ingyenes ellátásban. Augusztus hóra pedig a fenti városokból ennek megfelelőien leánytanulókat küldöttek ki a nyaralótelepre. A kamara vezetősége különben dr. Moldovan Hariton munkakamarai elnök indítványára tervbe vette a telep kibővítését olymódon, hogy a következő években már többszáz arraszo- ruló, egészségileg gyenge kereskedelmi és ipari inasifju részesülhet — nemre való tekintet nélkül — a nyaralótelep által nyújtott előnyök élvezésében. t fKö’csey EFerenc éíeíffegésiye Szeníiimrei Jenő, a kiváló erdélyi író irta és Athenneum-kiadásban, „Ferenc tekintetes in-“ ebnen jelent meg. A kitűnő könyv, 336 lap, diszkötésben 178 lej Lepagenál, Kvár. Postán utánvéttel.
