Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)
1939-08-04 / 176. szám
19 3 9 aug its z t u s 4. ELLEENZÉK lan acsstozziim Nagy messzevágóságu értekeziet volt a városházán. Tevékeny és megértő polgármesterünk abban a meggyőződésben van, hogy a közérdekű kérdéseiket a közelről és távolabbról érde = kelt polgárság véleményének a lehető legalaposabb kitapintásával és a szakértő elemek mentői gyakoribb felvilágosításai segítségével kell a lehető legjobb megoldás irányába terelni. A polgármester nem él kizárólagos fölhatalmazásával, amely csak a kormányzat felé (kötelezi felelősségre; mint igazi ember és igazi városvezető, a legbelsőbb felelősségtudatot is ápolja és felelősséget érez az egész polgársággal szemben is nemzetiségi, társadalmi, vallási különbség nélkül, mint- hegy a város mindannyiunké. Meggyőződésünk, hogy ez a magatartása rendes szokássá válik. Amióta Bornemisa § dr. elhatározta, hogy a kolozsvári Rapid autobusztársaság meneíszabáíyza* tát legsürgősebb vizsgálatban részesíti, hogy a v i tjeid i jak tekintetében módosítása is megtörténjen és amióta ezt a kérdést a sajtó is érdektelenül és önzetlenül a nagyközönség és a vállalkozás jogos érdekeinek pontos' mérlegelésével vitatta meg, a polgármester mindinkább tudatára jutott, hogy ezt a kérdést a széles közvélemény elé kell újra terjeszteni, hogy kellő előkészítés, megfontolás, tervezés után érkezzék a nehéz döntés pilíanatá. Reméljük igy fog történni a városháza kérdésében is, amelyet a világért sem érzünk lezártnak. És reméljük ugyanez fog történni a gyaiegos átkelés kérdésének dolgában, amely megnyugtatókig érlelődik tovább, de nyilván bizonyos módosításokra szorul, mint- ahogy az Ellenzék minden körben általános megelégedést okozó cikke, melyet minap közöltünk, vitathatatlanul bizonyítja. A polgármester a saját kezdeményezését és e kezdeményezés alapos megbeszélését az autobusziigyben már azért is szorgalmazza, mert a Rapid társaság az utóbbi időben két csoportra szakadt és ennek az áldatlan helyzetnek minden hátrányát: az anyagi nehézségeket is, a közönség fizeti meg, minti ahogy ez a nagy fejős tehén anyagi és erkölcsi szempontból eökszor kényszerül fölösleges nehéz = ségek és terhek elhordozására. Sok panasz volt az átszálló jegyek s az útvonalak különböző hossza miatt, mert e kérdésekbe a verseny és' vetélkedés szintén belenyúlt. jMostt szorgalmas és lelkiismeretes polgármesterünk tervezetet készített a közlekedési rendőrség vezetőségének bevonásával. Okvetlenül rendet akar teremteni az egész vonalon, A megvitatás céljából pedig már összehívta fenínevezeít első értekezletét, amelyen a közvetlenül érdekelt Rapid társaság megbízottjai és a város legjobban hozzáértő tisztviselői jelentek meg ama előzetes elhatározással, hogy a szintén érdekelt nagyközönségnek is alkalmat adnak majd a hozzászólásra. 'Az első értekezlet célja volt, hogy az autóbusz társaság és a város megbízottjai megegyezésre jussanak, de a tárgy fontossága és nehézsége még nem adta meg erre a szükséges alkalmat és lehetőségeit, mert egyelőre nem történhetett döntés, mintahogy a polgármester tervezete a részletes ismertetés során sok időt emésztett föl. De akár megtörténik egy újabb értekezleten a megegyezés, akár nem, már ezen az értekezleten eldőlt, hogy a vá= rosvezetőség előzetes elgondolása: egy uj közlekedési rend és szabályzat terve, hamarosan a sajtó tudomására jusson, azzal az óhajtással, hogy a tervezetet a sajtó alaposan vizsgálja és vitassa meg, sőt hasábjait nyissa meg a nagy- közönség hozzászólásainak. Csak azután következik el majd a végső döntés. Ez a tény, hogy a polgármesteri hivatal a tervezetet a nyilvánosság elé küldi, sajtóvitát és közönséghozzászólásokat kér, bizonyára minden belső és külső gátlást vagy akadályt eltüntet majd e vita Híjából és a hozzászólások gördülékenyen és termékenyítőn folydogálhatnak majd előre. Így nemcsak az autóközlekedés kérdését oldhatjuk meg majd a legszerencsésebben a nagyközönség, a vállalkozás, a városi rend és biztonság egyenlő érdekében, hanem ennek a megoldásnál; üdvös példájára, minden más közérdekű (kérdést hasonlókép fognak kezelni, amig megtörténik egy városi tanácsadó testület megválasztása, amelyre a kormányzat már javában készül. Ez az önkormányzati képviselet alkalmas lesz a most csak hevenyészhető és szükkörii, sokszor tartózkodó, sőt félénk és általá- nosságbavesző viták helyett a kellő meg- piegbeszélést elvégezni és minden váÉrtekezletet tartottak Szamos-tartomány prefektusai Fontos határozatok az útépítések ügyében KOLOZSVÁR, augusztus 3. Tegnapelőtt délben a királyi helytartóság épü = létében a helytartóság fenhatósága alá tartozó megyék prefektusainak bevonásával dr. Tataru Coriolan királyi heh tartó elnöklete alatt nagyfontos- ságu megbeszélés volt az egyes vármegyék útépítési programjának megállapítása érdekében. A helyzet ugyanis az, hogy a szamosi királyi helytartóság, amelynek évi költségvetése a Bucegi-tartomány 850 milliós, Temes-tartomány 400 milliós költségvetésével szemben csak 200 milliót tesz ki, annak ellenére, hogy területe jóval nagyobb az előbbi tartományok terülellieinél, költségvetésében a megyei utak építésére és jókarban tartására mindössze 32 milliót vehet fel. Ebbői az összegből pedig egy-egy kilométeres útszakaszra csak 1500 lej jut, amiből utakalt nem lehet építeni, de még jókarban tartani sem. Éppen ezért elhatározták, hogy megfelelő pénzbeli fedezet hiányában, azokat a megyei utakat, amelyek folyók mentién, vagy kőbányák közelében vannak, az illető útszakasz községeinek kötelező munkaszolgáltaíásával fogják jókarba helyezni, hogy a közlekedés a helytartóság területén a megyei utakon könnyebb legyen, minthogy az országútiak már nagyrészt ki vannak épiíve. A megbeszélés alapján bizottságot küldtek ki, bogy a megyei utak járhatóvá tétele érdekében ötéves munkaprogramot dolgozzon ki. A helyitiartóság magára vállalta, hogy a megyei utakat átszelő hidak építési költségeit kifizeti, amennyiben azonban erdőségek vannak a közelben, úgy a hidak építéséhez szükséges faanyagot az a község kell díjtalanul rendelkezésre bocsássa, amelynek birtokában az erdőségek vannak. j Az értekezleltien különben elhatározták azt is, hogy templom- és iskola- építési célokra megyénként 250—300 ezer tejt utalnak ki. mm Ünnepélyes keretek kozott fejeződött he a sínaiai angoiny elv SINAIA, augusztus 3Vasárnap, Julius 30-án zárult ünnepélyes keretek között az 1 hónapig tartó sinnkri ango-lnyelvü kurzus. Az ünnepséget a Kaszinóban tartották meg Byers bucureştii angol konzul, Cezar Popesou sinaiai polgármester és í. Gherghel jelenétében, aki mait a propaganda- és sajtóügyi minisztérium képviselője vett részt a záróünnepen, amelyen a kurzusok összes professzorai és mintegy 200 növendék ds jelen volt. Miután a kurzus .egyék leglelkesebb alkotója Ca'dau tisztelendő ur istentiszteletei celebrált, Grimm és Burbank egyetemi tanárok, a kurzus vezetőé, kifejezték beszédükben mindazoknak megelégedettségé!, akik közreműködtek a kurzus sikeréhez, igy különösen a propagandaügyi miniszter és Ion Dragu sajtódirektorét. Azután rámutattak arra, hogy mit valósítottak meg a kurzus közel 300 órája alkatit és aláhúzták azt a tényt, hogy a legszebb eredményeket a román hallgatók érték ék akik — háta angol kollegáiknak — megismerték az angol lelkű és, mialatt az angol növendékek a ma guk részéről érezték a románok meleg vendégszeretetét és vidámságát. így özei; a kurzusok nagyon szerencsés alkalomnak, bizonyultak, hegy a romián és angol diákok megbarátkozzanak egymással és ugyanakkor kiváló nemzeti propagandát is jelentettTordai feijegyzések A népközösségi munka Dr. Gál Miklós elnök vezetése me! lett lázai iramban folyik. — Tompa Lajos képviselő otthon. — A fárad • hatatlan Hirschfeld Tibor Józseffalvára is gyűjt. — A kánikul' kihalttá teszi a várost, de annál élénkebbé a bányafürdő1 Népközösségj TORDA. augusztus 3. Javában folyik a munka. Torda város magyarsága vezetői körül csoportosul és megingathatatlan bizalommal teljesiri a rárótt kötelességeket. Az a bizállmatű'ainság és közöny, ami a régi politikai párt életiéből még visszamaradt, foszlányaiban is eltűnt § az uj vérkeringés, mely a gazdasági és kulturális megújhodás leié irányúd, élénkké és bizakodóvá tette a hangulatot*. Az urálomvál- tözás óta sohasemé nezil'e annyira együvétar- tozását a magyarság, mint must s az a szó, hogy ,,Népközösség“, lényegében) is megfelel azoknak a várakozásoknak, amelyek embrionális korában megelőzték. Az itt. élő magyarság, mintha egyetlen családot, egyetlen harmóniikusan és egymásközt békésien éldegélő családot alkotna; s ha itü- o-tt a széleken akadna is egy-egy perlekedő, önmagától csitulna el. A „családfő“ nehéz és felelősségteljes munkája dr. Gál Miklós kipróbált és hozzáértő kezében van, ki elnöki minőségében nagy körültekintéssel és tapintattal vezeti az ügyeket. Munkatársai, az uj 'idők katonái, akik vasszorgalommal végzik a kiosztott feladatokat. A népközösségi eszme és az ittélő magyarság jobb éSetlehetőrospolitikai határozatért a felelősséget elvállalni. Addig csakugyan nincs más mód, minthogy a polgármester egy-egy értekezletre hivja meg a sáros törzs- gyökös ési a várost nagyon szerető, minden elfogultságtól és különcködéstől mentes elemeiből a legértékeseb* bek „geruziáját“ és emellett a nagy* fontosságú kérdéseket átbocsássa sajtó ségein.ek reménye megsokszorozza mumika- kedvüket és fokozza energiájukat. A „Népközösség“ gondolata fHuiidumszierüem árad szét s mágikus erővel vonzza egymáshoz testvéri szerekettlef a magyarokat. „Tömörülni, mindenütt együtt lenni“ — a láthatatlan felírás a szivekben s mintha a 20 esztendei tespedést egy csapásba akarnák helyesbiitenj. Példa -erre a Népközösség égisze alatt most 'lezajlott Perőfi" emlékiininepély, mely 'társadalmi áldásra vadó tekintet nélkül -olyan, hiheteMieniil nagy tömegeit1 összpontosított, aminőre Tordán még nem vöt példa. A református kuk-urház óriásíerme szűknek bizonyult s a tágas udvaron is egymás hátán szorongtak. Tompa Lajos országgyűlési képviselő bucureştii útja után, a segesvári Petőfi-iin- nepségen ve'ht részt s csak aztán téri: haza Tor dara. Máskor ilyenkor nyaralni szo- kotil*. Most, ha nem lenne kániku'l'a, azfc is elfelejtené, hogy nyár van- Magánirodájának ajtaja percenként nyílik s a tanácsol' és segítséget • kérő magyarok ügyeivel fog- l dalkoziik kora reggelről késő estig. Szívesen j 'teszi. Parlamentári kötelességén túl — első- I sorban magyar ügyet kíván szolgálni. és közönség- vitáinak. Elvégre polgár mesteri elgondolásnak, sáros vezetőségi tervezésnek, értekezletnek, sajtó* nak, közönséghozzászólásnaik egyaránt és egyetlenben egy célja lehet: a város-közönség jogos érdekeinek szolgálata, a törekvés, hogy a várost a virágzás és jólét lehető legmagasabb fokára emeljük. ÉS ugylátszik, ezjt mindenki tnegc-rzi. Mert szene.uctrc-il veszik körül. Dr. Gogomán Gábor ügyvédnek is ki' jut. Jogügyi osztályt vezetni — terhes feladat. A Polőfi-ünimepség nagy erkölcsi eredményé dr. Csornán és dr. Árkossy Jenő ujtordaii református lelkész maguk nak könyvelhetik e], Dr. Gogomán hete- ken th fáradharatlam/buzgalommad dolgozom: a siker érdekében $ az 'írem is maradt el. Hirschfeld Tibor, az a nagy darab ember a legfürgébb. Üzlete a főül on van s igy nem tehet' róla, hogy ő az első állomás, ahol a panasz keresők kiszárnak. Alkalmasabb, megbi'zhalóbb, önzetlenebb és bátrabb harcost lámpává'! sem. találhattak volna. ,,Magyar ügy?“ — s már otrhagyja a boltjálli és rohan, hogy elintézze a sérelme:. Szállóige lett, hogy Hirschfeld Tibort többet lehet a közhivatalokban látni, mint üzletében. Mindenkit utbaigazir, mindenkin segít- Emellett Józseffalvára is gyűjt. A felparcellázott városból embereivel lejenként szedi össze a segélyt. Nem ismeri a fáradtságot és a rosszkedvet, sohasem zsémbel és nem panaszkodik. Ha mérges — mosolyog. Az’li hiszem, örökké fog élni. Kánikula és strand Nos, az itt is épp olyan adaggal kapható, mint bá'rhol másutt. A délutánok első felében kihalt a város — még a konflisló Í9 kókadtan szunyókál. Ellenben annál zsúfoltabb a bányafiirdő standja. Tőrei aiak és nem to.rdaiak olyan tömegesen zarándokomnak a sós tó felé, mintha bucsu- járó hely lenne. A fürdőszezon kellős közepi* jó időt fogott. S ez a reklám m&ikfU dolgozó fürdőtelep messze helyről vonzza a közönséget. Vannaik, akik hosszú órákon ál- -rohantak ide autóikkal egyszeri fürdésére — s nem bánfák meg. A kolozsváriaknak vasárnapi •kirándulóhelye lett, A bányafiirdő vizének varázsa van. És még valami je'lillemző itt: az előzékenység, szolgálatkész, udvarias fogadtatás. Mindenki szívesen jön másodszor. S ez Barbu Sabin igazgató érdeme. Iskolapéldája annak, hogyan kell egy kicsiny fürdőt kedvelné és látogatottá tenni. ____ (j. Î)-------- ———a—■— ----UfaMi ícrrorcseieh- ntánuek Jeruzsálemben KAIRÓ, augusztus 3. A „Mckatfa“ cimii lap jeruzsáVmi értesülése szerint, zsidó terroristák bombát dobtak az arab negyed járókelői közé. Három férfi súlyosan megsebesült; az anyagi kár fs jelentős, meri a felrobbanó bomba felgyújtott egv arab szőnyegke* reskedést. A jeruzsálemi rendőrség az elmúlt napokban több terrorista szervezkedést leplezett le a külvárosokban és nagy balom röpcédulára akadt, melye két cionista terrorcsoportok készítettek, feltüntetve bennük az utóbbi időben el* követett merényletek eredményei. A küküllői Unitárius Egyházkor évi közgyűlése. Dicsőszem-tmártonból jelentik: A küküllői Unitárius Egyházkor jir ilius 31-én tartotta rendes évi közgyűlését' a beihlenszentmiklósi egyházközségben. A gyűlés, melyet Sza'.thmáry Gyula köri felfigyelő gondnok nyírott még, reggel fél 9 órakor kezdődött és késő délután ért véget. Lőrinczy Gergely közügyi igazgató imája után megalakult a közgyűlés, amelyen .egyházii 'részről Mát-yus Gergely esperes, világi részről Sza'thmáry Gyula és dr. Varga Béla köri felügyelő-gondnokok elnököltek. A közgyűlésen az egyházkor minden lelkésze és káníortanirója részt- vett. Az egyházközség megbjzortjai közül is szániosani jelentek meg és mtíin.t vendég, jelem volt Pataki András várfa'Ivai lelkész, egyházi jószágfelfigyelőségi elmök. — A •tárgysorozat megáiiapiitása után megtárgyalták a fontos egyházi ügyöket, melyek során a főhatósági leirat, az esperes évi jelentése -és az egyházköri tanács! leiratok előterjesztése került megvitatásra. A gyűlés nagyrészéc a köri nevelésügyi bizottság jelentése foglalta el. A szükséges választások megejtése után a különféle számadások és indítványok előterjesztésével az elnök bezárta a közgyűlést. A közgyűlést megelőző istentiszteleten Lukács Sándor di- csőszentmárit'oni lelkész mondott ünnepi beszédei • - • - ... 4
