Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-26 / 195. szám

ELLENZÉK

19 jy n u <i u * zi ti n 2 6.

mám

KOLOZSVÁR, 1939 auguszrus 2 5.

Rövid idő™ felfüggesztem a Láng 11 a- 11 árral folytatóit beszélgetésem sorrendi közlését, mert néhány érdekes levelet kap* tam. amelyekre, minrhogy kapcsolatban varainak a már ismertetett résszel, illendőnek 'tartom a válaszadást.

B. orvos, Bucurestiből ir s nekem ront, mert: u* — „Zeileist, azt a csodálatos képességű doktort, úgy említi, mintha sarlatán lett volna. Az orvosi ,szakkörök“ egy része tényleg kuruzslónak nevezte és ránirötték a 'bélyeget, de ez mitsem számit. Ha ot és követőit el is hallgattatták azok, akiknek bizonyaira érdekükben* állott, semmit sem jelent a lényegen. Zeileiis meghalt, de a szelleme él — s az. idő korrigálni fogja a

veleszemben elkövetett hibát“.

Nem tudom, hogy a B. kezdőbetű kit rejt magamögöft, sajnálom, hogy nem jött •nyűt sisakkal, de körülbelül sejtem s ezént -merem hinni, hogy személyes -ismerősök vagyunk. Én Valentin Zeileisről egyetlen •szóval sem állítottam, hogy sarlatán, ehhez sem okom, sem jogom nem lett vol- ma, egyszerűen azérr, mert nem értek az orvostudományhoz s így bírálnom sem Jehei. Csak ígértem, hogy alkalmilag őró* la is említést fogok 'tenni s örülök, hogy most alkalom adódik 'rá.

Zeileisről, a gallőpachi „csodadoktorról“ v életlen ül igen jó véleménnyel vagyok. Öt nem volt szerencsém ismernii, de néhány buzgó tanítványát „munkaiközben“ is figyelhettem. Ezekről ás jóvéleménnyal voltam. Megmondjam miért? Mert a gyógy i- tóerő nem bennük volt, bánom az elektron mosságban, a dermesztőén magas feszültségnek kisugárzásában. Nem bennük hittem, hanem az elektromosságban, amiről vallottam és vallom, hogy alapeleme életünknek és mindennek, ami körülölel minket. Tovább megyek. Egy mérnök ba* Tatomat egy volt kolozsvári — ugylüdom, most bucureştii — orvos gyógyított meg a Zrilcis recipéevl. Annakidején1 hozsannákat zengett nekem ez a műszaki ember az uj- módi terápiáról. Sajnálom, hogy nem szerezhettem közvetlenül 'tapasztalatokat, s ezért, ha fenntartással b vagyok a gyógymód iránt, nem értek hozzá, nm vagyok támadója sem. Azt nem is menném ál tirani, hogy 'kuruzsló volt, hiszen az eszközök, amikkel dolgozott, inkább 'tartoztak a magas és haladott tudomány körébe, mint a primitiv kisértletezések árnyékába. Nem az első, s nem az utolsó esel, hogy híva* fásos, dip.1 mával biró orvosokat is ku- ruzslónak vagy „istenes“ orvosoknak neveznek, annak ellenére, hogy kuruzslónak — a szó meghatározása szerint az tekintendő aki képesítés nélkül foglalkozik gyógyítással és közismert babonás szerek“ kel „gyógyít“. Ez alkalommal, jóniéhány esztendővel ezelőtt — Nagyváradon feb hivrák a figyelmemet egy ilyen „kuruzsló“ orvosra- Módját ejtettem annak, hogy egy társaságban megismerjem s aztán néhányszor még találkoztunk, s igen jól öszebarát- kozrunk. Megmondtam neki, hogy a kollegák ik önében ku*uzs!ónak 'tartják, mire dr. N. azt felölte;

anu

IC

alatí

— Tudom, de nem 'törődöm vele. Egy csomó levelet mutatok neked, az ország minden részéből, román paptól, magyar mágnás tói és zsidó nagyi párostól, politikustól és írótól —• aztán Ítélj. Kuruzsló* nak hívnak, mért olyan gyomorfekély es betegeket gyógyítottam meg, akiken már a kés .sem segített. Akikről a belgyógyász és a sebész lamoo'doWí — én öt nap alatt ren db akoztam, s egy hétre '-rá vígan ették a löltöttkáposztát meg a füstölrkolbászt. Semmi ördöngösség nincs benne. Elmondom nekeid a „nagy titkot“. Már medikus koromban rávetettem magam a savtermelő mirigyek működésének alapos megismertére, s igy természetesen azokra a tünetek* re is, amiket a rulbo vagy elégtelen savképződés okoz. Gyomorfekélyes betegeknek rendszerint léje>t) és rejféléket adunk — éii' ellenben eltiltom, mert tudom, ha rövid ideig szünteti is a fájdalmat, fokoz*« za a savrermoüést, s a fekélyt, amely egy nyílt képződmény nem. gyógyítja b-e. A különböző csillapirószerek meg a mirigyek* re hatnak kedvezően, összehúzzák, csökkentik a termelőerejüket és képességüket, olykor meg is bénítják. Ez megint rossz, mert normál mennyiségű gyomor- savra szükségé vara a szervezetnek, s a fekély csak marad. Egy egyszerű fehér port állítottam össze, amit a gyomorfeké- lyes beteg lenyel. Ez a por a gyomor mélyén ülő fekélyre rászán, megkeményedik és pörkszerüen, mint egy védő burok, beBALESET EGY ANGOL HADIHAJÓ VÍZRE BOCSÁTÁSÁNÁL

Az uj angol huszonháromezer tonnás „Formidable“ nevű repülőgépanvahajó vizrebocsá- tásánál a hajó magával ragadta a csúsztató síneket is. Képünkön a teljesen összerombol!:

csúsztató építmény látható.

takarja. I,/ a takaró a nap-nap utáni ada golá.vtól egész őrösre edződik, alatta a '-eb begyógyul s fölé bármi rakódhatik.

Így mcsiéhc cl annakidején dr. N- Orvosi szempontból nem 'tudok hozzászólni. Hálattll, köszönőlevelek t‘t és dedikált fényképeket garmadával láttam. Egyébként — ettől a gyomorfekély eljárástól függetlenül, kitűnő belgyógyász hírében állóit.

L)r. G. belgyógyász, évik óta Arad cl- is'mt'rton legjobb szakorvosa. Rendkívül vallásos zsidó, rendelője .szombaton zárva.

Ha silly05 betegnél konzullá tartozzék légyen .1/. Imi m' j). :• ].•■/• i hez —< előveszi imaszijját és köpenyét, s imádkor zik. „Istenes“ orvosnak hívják, szeretik, becsülik, tisztelik mindenütt. Tudása két" ségein, felül áll. 1

Ezzel a két példával nem akartam mást, minit igazolni álláspontomat: csínján k<*ll bánni a „kuruzsló“ szóvá’. Viszont tu* datlan koponyával és „balzsamos ir“ rab és Káderek, se Vándor Sándorok ne gyógyítsanak, mert szörnyek — és amit csinálnak — szörnyűségek. Keressenek más polgári foglalkozási. "* '

A fantázián múlik...

főbb levélíró kérdi: Milyennek látom a babona és fantázia közli kapcsolatot: Felelek rá:

•— A kapcsolat annyira szoros, hogy a kittől egymás nélkül uhg képzelhetjük el Viszont; igen sok esetben babonás lanfáz..:ínak hiszünk valamit, aminek pedig könnyen igazolható a komoly alap ja. A babona és képzelődés határai valahogyan összemosódnak s nehéz a kon túrokat kivonimi Emlékezzünk vissza arra a liirre, amil 1933 tavaszán a Daily Mail világra röpíteti, hogy a skóciai Loci) Ness'lóban egy óriási tengeri szörny bukkant fel Megindult a bucsujárás, de a lochnessi csoda többé nem mutatkozott — csak késő össze! —, akikor som olt, hanem a Lochoich tóban. Persze, annak ellenére, hogy néhányszáz ember „látta“, mégis úgy könyvelték el, mint egy babonás képzelődést. Pedig a tudományos körök éppen nem vonták kétségbe s mert

feltéteVztők, hogy a tónak a mélyen ösz- szelolyása van a lengenél, nem tartották kizártnak, hogy valamelyik ősrégi tengeri kígyónak egy kései utódáról lehet szó,; amire voll már példa ß ráz Ma és Indói kina partjain. A legegyszerűbb „házi“| babonánk sem nélkülöz: a fanláziát — ez mindig igy vök s igy lesz. Nem mo*- dern tünet ez, hiszen, aki olvasott valamikor M'illcraije kapitány struccfejii emberéről, vagy Münster Sebestyén kutya- fejű, egyszemű és egylábú emberéről, az tisztában van vele. Pedig ezek régi keletűek. Ha jól emlékszem, Münster még 1544-ben adta ki Írásait, tehát közel 400 évvel ezelőtt. De a mitológia és a költészet is magához vonta. Hercules birkózása a liároanfejü kutyával, vagy Wagner: Bolygó Hollandija jó példák erre. Babonában hinni — nem szégyen De gyakorlati alkalmazásakor iobb óvatosnak tenni. "* v

E^ok^or Faust, a bűvész

Egy „10 év óla előfizető“ azi kérdi, hegy vájjon Faust kuruzsló volt? Az >dö távlatából roppant neiiéz elfogadható feleidet adni, annál is inkább, mert „sze* mé'ye‘‘ körül hatalmas monda fejlődött ki. ami u figura körvonalait színes ködbe göngyölte. Az ezerötszázas években állítólag élt egy hires német bűvész,

Faust Johann doktor, ki jóllehet: egyszerű szegény fö’dmíivescsalúdból származott, tudományos oktatásiján részesült, amit aztán, jobb hijján, a: emberek babonás hiszékenységének kihasználására fordított. Orvos, mágus, alkimista, varázsló, kuruzsló volt egyszemélyiben s ..csodálatos képességeivel“ átgörditelte Németországon kalandos életet. A köréje fonódott monda — már tága-bb teret nyújtott a fantáziának s ezt az irodalom is szívesen használta fel. Az ördöggel kötött szerződése — egy színes élet tragédiáját pergeti le. A Faust-taL mint bűvésszel foglalkozó írások varázslónak és 1

...................■«■íffmiiBteWBBE

kuruzslónak említik, de semmi más, részletet nem 'ismerek. Valószínű, hogy az vcét — még, ha tudományos képesé, téssel is bírt. Az — akkor volt. Abban az időben a mágusok orvosok >s voltak s a varázslással való gyógyítás természetes volt. Az akkori felfogás szerint, a betegségeket gonosz szellemek okozzák s ezért a terápia praktikáknak végtelen sorozatából állóit: ráolvasással, kenőccsel, füvekkel és egyéb ilyen „hasznos“ gyógyszerekkel gyógyítottak. Szóval, ha Faust doktor, varázsló is volt — vannak enyhítő körülmények. {

Örülök, hogy néhány hozzászólásra felelhettem. Szeretném, ha az olvasók szélesebb rétese is bekapcsolódna ebbe a témakörbe. Közelebbről néhány igen érté-, kés és érdekes nyilatkozatot fogok közzétenni. Nézzünk végre nyíltan és őszintén szembe a babonával

JENEI JÓZSEF.

Megsemmisítették a kéményseprésé s

A közigazgatási tábla érdekes Ítéletének indokolása

KOLOZSVÁR, augusztus 25.

A kolozsvári közigazgatási tábla tegnap délben hirdette ki határozatát abban a felebbezésben, amelyet Traian Ardeleanu és Alniási István kolozsvári kéményseprőmesterek adtak be a városi tanács ellen és amelyben a kéményseprési szabályrendelet 2, és 7. szakaszának, nemkülönben a városi tanács ez év január 27-én hozott 2591. számú határozatának, valamint ez év február 1-én 864. szám alatt közölt hirdetménynek megsemmisítését kérték. (

A mult héten megtartott tárgyaláson, mint közöttük, a kéményseprők nejében AlifJanu Mihaie bucureştii ügyvéd, volt törvényszéki biró, rámutatott arra, hogy a városi tanács a kéményseprő szabályrendelet megalkotásánál figyelmen kívül hagyta a semmi* tőszéknek a mult év julius 8-án Hozott 336. számú határozatát s ezzel a tényével vétett a fennálló törvények ellen, mert egész monopóliumot léptetett életbe, másrészt büntető rendelkezésekkel kényszerűét te a háztulajdonosokat, hogy a városi kéményseprők munkáját eltűrjék'.

A közigazgatási tábla a felhozott in» dokok alapján helyet adott a két kéményseprőmester keresetének, megsemmisítette a kéményseprő szabályrendelet 2. és 7-ik szakaszát, nemkülönben a megtámadott tanácsi határo- * zatot és kiadott hirdetményt is.

A kéményseprői szabályrendelet hatályon kivid helyezett 2. szakasza kimondja, hogy a szabályrendelet 1. szakaszának f) és g) pontjában felsorolt városi kéménysepröiizem alkalmazót- taival kell sepertetni. A 7. szakasz a kémények összeírására vonatkozik és kimondja, hogy a kéményseprési illetékek alól senki sem képez kivételt, még a községi, megyei, 'agy állami üzemek sem, még akkor is, ba kéményeiket magán kéményseprömeslerek- kel sepertetik. A 2.79I. számú és január 25-én hezott tanácsi határozat megállapítja, hogy a polgármesteri hivatal nem akadályozza meg, hogy a magán kéményseprőmesterek a kötelező kéményseprés mellett kéményeket seperhessenek. A 864. számú február 10-én közölt hirdetmény pedig azt mondja, hogy a városi kéménysepröiizem alkalmazottainak munkáját pénzbüntetés terhe alatt nem szabad megakadályozni és hogy az 1938—1939. évre kivetett kéményseprési illetékeket az uj kéményseprési szabályrendeletben megállapított színvonalra szállítja le.

A kolozsvári közigazgatási tábla határozata — ha azt a központi közigazgatási tábla is helyben hagyja — feje- tetejére állítja a jelenlegi helyzetet, mert visszaállítja a kéményseprők szerzett jogait, ami azt jelenti, hogy jogilag visszaáll a városi kéményseprési szabályrendelet megalkotása előtti állapot. ... v . - v/

■

Szörnyek

és szörnyűségek

Válasz néhány levélre a kuruzslás helyes értelmezéséről, a csodadoktorról és a csodákat mivelö orvosokról, akiket a babonás közhit az ember felé emel. — És szó van a babona és a fantázia elválaszthatatlan kapcsolatáról, mely századokon át máig is megmaradt