Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-26 / 195. szám

ELLENZÉK 19 jy n u <i u * zi ti n 2 6. mám KOLOZSVÁR, 1939 auguszrus 2 5. Rövid idő™ felfüggesztem a Láng 11 a- 11 árral folytatóit beszélgetésem sorrendi közlését, mert néhány érdekes levelet kap* tam. amelyekre, minrhogy kapcsolatban varainak a már ismertetett résszel, illendő­nek 'tartom a válaszadást. B. orvos, Bucurestiből ir s nekem ront, mert: u* ­— „Zeileist, azt a csodálatos képességű doktort, úgy említi, mintha sarlatán lett volna. Az orvosi ,szakkörök“ egy része tényleg kuruzslónak nevezte és ránirötték a 'bélyeget, de ez mitsem számit. Ha ot és követőit el is hallgattatták azok, akik­nek bizonyaira érdekükben* állott, semmit sem jelent a lényegen. Zeileiis meghalt, de a szelleme él — s az. idő korrigálni fogja a veleszemben elkövetett hibát“. Nem tudom, hogy a B. kezdőbetű kit rejt magamögöft, sajnálom, hogy nem jött •nyűt sisakkal, de körülbelül sejtem s ezént -merem hinni, hogy személyes -ismerősök vagyunk. Én Valentin Zeileisről egyetlen •szóval sem állítottam, hogy sarlatán, eh­hez sem okom, sem jogom nem lett vol- ma, egyszerűen azérr, mert nem értek az orvostudományhoz s így bírálnom sem Jehei. Csak ígértem, hogy alkalmilag őró* la is említést fogok 'tenni s örülök, hogy most alkalom adódik 'rá. Zeileisről, a gallőpachi „csodadoktorról“ v életlen ül igen jó véleménnyel vagyok. Öt nem volt szerencsém ismernii, de néhány buzgó tanítványát „munkaiközben“ is fi­gyelhettem. Ezekről ás jóvéleménnyal vol­tam. Megmondjam miért? Mert a gyógy i- tóerő nem bennük volt, bánom az elektron mosságban, a dermesztőén magas feszült­ségnek kisugárzásában. Nem bennük hit­tem, hanem az elektromosságban, amiről vallottam és vallom, hogy alapeleme éle­tünknek és mindennek, ami körülölel minket. Tovább megyek. Egy mérnök ba* Tatomat egy volt kolozsvári — ugylüdom, most bucureştii — orvos gyógyított meg a Zrilcis recipéevl. Annakidején1 hozsannákat zengett nekem ez a műszaki ember az uj- módi terápiáról. Sajnálom, hogy nem szerezhettem közvetlenül 'tapasztalatokat, s ezért, ha fenntartással b vagyok a gyógy­mód iránt, nem értek hozzá, nm vagyok támadója sem. Azt nem is menném ál tira­ni, hogy 'kuruzsló volt, hiszen az eszkö­zök, amikkel dolgozott, inkább 'tartoztak a magas és haladott tudomány körébe, mint a primitiv kisértletezések árnyékába. Nem az első, s nem az utolsó esel, hogy híva* fásos, dip.1 mával biró orvosokat is ku- ruzslónak vagy „istenes“ orvosoknak ne­veznek, annak ellenére, hogy kuruzslónak — a szó meghatározása szerint az tekin­tendő aki képesítés nélkül foglalkozik gyógyítással és közismert babonás szerek“ kel „gyógyít“. Ez alkalommal, jóniéhány esztendővel ezelőtt — Nagyváradon feb hivrák a figyelmemet egy ilyen „kuruzsló“ orvosra- Módját ejtettem annak, hogy egy társaságban megismerjem s aztán néhány­szor még találkoztunk, s igen jól öszebarát- kozrunk. Megmondtam neki, hogy a kollegák ik önében ku*uzs!ónak 'tartják, mire dr. N. azt felölte; anu IC alatí — Tudom, de nem 'törődöm vele. Egy csomó levelet mutatok neked, az ország minden részéből, román paptól, magyar mágnás tói és zsidó nagyi párostól, politi­kustól és írótól —• aztán Ítélj. Kuruzsló* nak hívnak, mért olyan gyomorfekély es betegeket gyógyítottam meg, akiken már a kés .sem segített. Akikről a belgyógyász és a sebész lamoo'doWí — én öt nap alatt ren db akoztam, s egy hétre '-rá vígan ették a löltöttkáposztát meg a füstölrkolbászt. Semmi ördöngösség nincs benne. Elmon­dom nekeid a „nagy titkot“. Már medikus koromban rávetettem magam a savtermelő mirigyek működésének alapos megismert­ére, s igy természetesen azokra a tünetek* re is, amiket a rulbo vagy elégtelen sav­képződés okoz. Gyomorfekélyes betegek­nek rendszerint léje>t) és rejféléket adunk — éii' ellenben eltiltom, mert tudom, ha rövid ideig szünteti is a fájdalmat, fokoz*« za a savrermoüést, s a fekélyt, amely egy nyílt képződmény nem. gyógyítja b-e. A különböző csillapirószerek meg a mirigyek* re hatnak kedvezően, összehúzzák, csök­kentik a termelőerejüket és képességü­ket, olykor meg is bénítják. Ez megint rossz, mert normál mennyiségű gyomor- savra szükségé vara a szervezetnek, s a fekély csak marad. Egy egyszerű fehér port állítottam össze, amit a gyomorfeké- lyes beteg lenyel. Ez a por a gyomor mé­lyén ülő fekélyre rászán, megkeményedik és pörkszerüen, mint egy védő burok, be­BALESET EGY ANGOL HADIHAJÓ VÍZRE BOCSÁTÁSÁNÁL Az uj angol huszonháromezer tonnás „Formidable“ nevű repülőgépanvahajó vizrebocsá- tásánál a hajó magával ragadta a csúsztató síneket is. Képünkön a teljesen összerombol!: csúsztató építmény látható. takarja. I,/ a takaró a nap-nap utáni ada golá.vtól egész őrösre edződik, alatta a '-eb begyógyul s fölé bármi rakódhatik. Így mcsiéhc cl annakidején dr. N- Or­vosi szempontból nem 'tudok hozzászólni. Hálattll, köszönőlevelek t‘t és dedikált fényképeket garmadával láttam. Egyéb­ként — ettől a gyomorfekély eljárástól függetlenül, kitűnő belgyógyász hírében állóit. L)r. G. belgyógyász, évik óta Arad cl- is'mt'rton legjobb szakorvosa. Rendkívül vallásos zsidó, rendelője .szombaton zárva. Ha silly05 betegnél konzullá tartoz­zék légyen .1/. Imi m' j). :• ].•■/• i hez —< előveszi imaszijját és köpenyét, s imádkor zik. „Istenes“ orvosnak hívják, szeretik, becsülik, tisztelik mindenütt. Tudása két" ségein, felül áll. 1 Ezzel a két példával nem akartam mást, minit igazolni álláspontomat: csínján k<*ll bánni a „kuruzsló“ szóvá’. Viszont tu* datlan koponyával és „balzsamos ir“ rab és Káderek, se Vándor Sándorok ne gyógyít­sanak, mert szörnyek — és amit csinálnak — szörnyűségek. Keressenek más polgári foglalkozási. "* ' A fantázián múlik... főbb levélíró kérdi: Milyennek látom a babona és fantázia közli kapcsolatot: Felelek rá: •— A kapcsolat annyira szoros, hogy a kittől egymás nélkül uhg képzelhetjük el Viszont; igen sok esetben babonás lanfáz..:ínak hiszünk valamit, aminek pedig könnyen igazolható a komoly alap ja. A babona és képzelődés határai va­lahogyan összemosódnak s nehéz a kon túrokat kivonimi Emlékezzünk vissza ar­ra a liirre, amil 1933 tavaszán a Daily Mail világra röpíteti, hogy a skóciai Loci) Ness'lóban egy óriási tengeri szörny bukkant fel Megindult a bucsujárás, de a lochnessi csoda többé nem mutatkozott — csak késő össze! —, akikor som olt, hanem a Lochoich tóban. Persze, annak ellenére, hogy néhányszáz ember „látta“, mégis úgy könyvelték el, mint egy ba­bonás képzelődést. Pedig a tudományos körök éppen nem vonták kétségbe s mert feltéteVztők, hogy a tónak a mélyen ösz- szelolyása van a lengenél, nem tartották kizártnak, hogy valamelyik ősrégi tengeri kígyónak egy kései utódáról lehet szó,; amire voll már példa ß ráz Ma és Indói kina partjain. A legegyszerűbb „házi“| babonánk sem nélkülöz: a fanláziát — ez mindig igy vök s igy lesz. Nem mo*- dern tünet ez, hiszen, aki olvasott vala­mikor M'illcraije kapitány struccfejii em­beréről, vagy Münster Sebestyén kutya- fejű, egyszemű és egylábú emberéről, az tisztában van vele. Pedig ezek régi kele­tűek. Ha jól emlékszem, Münster még 1544-ben adta ki Írásait, tehát közel 400 évvel ezelőtt. De a mitológia és a költé­szet is magához vonta. Hercules birkó­zása a liároanfejü kutyával, vagy Wag­ner: Bolygó Hollandija jó példák erre. Babonában hinni — nem szégyen De gyakorlati alkalmazásakor iobb óvatos­nak tenni. "* v E^ok^or Faust, a bűvész Egy „10 év óla előfizető“ azi kérdi, hegy vájjon Faust kuruzsló volt? Az >dö távlatából roppant neiiéz elfogadható fe­leidet adni, annál is inkább, mert „sze* mé'ye‘‘ körül hatalmas monda fejlődött ki. ami u figura körvonalait színes köd­be göngyölte. Az ezerötszázas években állítólag élt egy hires német bűvész, Faust Johann doktor, ki jóllehet: egysze­rű szegény fö’dmíivescsalúdból szárma­zott, tudományos oktatásiján részesült, amit aztán, jobb hijján, a: emberek ba­bonás hiszékenységének kihasználására fordított. Orvos, mágus, alkimista, va­rázsló, kuruzsló volt egyszemélyiben s ..csodálatos képességeivel“ átgörditelte Németországon kalandos életet. A köréje fonódott monda — már tága-bb teret nyújtott a fantáziának s ezt az irodalom is szívesen használta fel. Az ördöggel kö­tött szerződése — egy színes élet tragé­diáját pergeti le. A Faust-taL mint bű­vésszel foglalkozó írások varázslónak és 1 ...................■«■íffmiiBteWBBE kuruzslónak említik, de semmi más, részletet nem 'ismerek. Valószínű, hogy az vcét — még, ha tudományos képesé, téssel is bírt. Az — akkor volt. Abban az időben a mágusok orvosok >s voltak s a varázslással való gyógyítás természetes volt. Az akkori felfogás szerint, a beteg­ségeket gonosz szellemek okozzák s ezért a terápia praktikáknak végtelen soroza­tából állóit: ráolvasással, kenőccsel, fü­vekkel és egyéb ilyen „hasznos“ gyógy­szerekkel gyógyítottak. Szóval, ha Faust doktor, varázsló is volt — vannak eny­hítő körülmények. { Örülök, hogy néhány hozzászólásra fe­lelhettem. Szeretném, ha az olvasók szé­lesebb rétese is bekapcsolódna ebbe a té­makörbe. Közelebbről néhány igen érté-, kés és érdekes nyilatkozatot fogok köz­zétenni. Nézzünk végre nyíltan és őszin­tén szembe a babonával JENEI JÓZSEF. Megsemmisítették a kéményseprésé s A közigazgatási tábla érdekes Ítéletének indokolása KOLOZSVÁR, augusztus 25. A kolozsvári közigazgatási tábla teg­nap délben hirdette ki határozatát ab­ban a felebbezésben, amelyet Traian Ardeleanu és Alniási István kolozsvári kéményseprőmesterek adtak be a vá­rosi tanács ellen és amelyben a ké­ményseprési szabályrendelet 2, és 7. szakaszának, nemkülönben a városi tanács ez év január 27-én hozott 2591. számú határozatának, valamint ez év február 1-én 864. szám alatt közölt hirdetménynek megsemmisítését kér­ték. ( A mult héten megtartott tárgyalá­son, mint közöttük, a kéményseprők nejében AlifJanu Mihaie bucureştii ügyvéd, volt törvényszéki biró, rámu­tatott arra, hogy a városi tanács a ké­ményseprő szabályrendelet megalkotá­sánál figyelmen kívül hagyta a semmi* tőszéknek a mult év julius 8-án Hozott 336. számú határozatát s ezzel a tényé­vel vétett a fennálló törvények ellen, mert egész monopóliumot léptetett életbe, másrészt büntető rendelkezé­sekkel kényszerűét te a háztulajdono­sokat, hogy a városi kéményseprők munkáját eltűrjék'. A közigazgatási tábla a felhozott in» dokok alapján helyet adott a két ké­ményseprőmester keresetének, meg­semmisítette a kéményseprő szabály­rendelet 2. és 7-ik szakaszát, nemkü­lönben a megtámadott tanácsi határo- * zatot és kiadott hirdetményt is. A kéményseprői szabályrendelet ha­tályon kivid helyezett 2. szakasza ki­mondja, hogy a szabályrendelet 1. sza­kaszának f) és g) pontjában felsorolt városi kéménysepröiizem alkalmazót- taival kell sepertetni. A 7. szakasz a kémények összeírására vonatkozik és kimondja, hogy a kéményseprési ille­tékek alól senki sem képez kivételt, még a községi, megyei, 'agy állami üzemek sem, még akkor is, ba kémé­nyeiket magán kéményseprömeslerek- kel sepertetik. A 2.79I. számú és január 25-én hezott tanácsi határozat megál­lapítja, hogy a polgármesteri hivatal nem akadályozza meg, hogy a magán kéményseprőmesterek a kötelező ké­ményseprés mellett kéményeket seper­hessenek. A 864. számú február 10-én közölt hirdetmény pedig azt mondja, hogy a városi kéménysepröiizem alkal­mazottainak munkáját pénzbüntetés terhe alatt nem szabad megakadályozni és hogy az 1938—1939. évre kivetett kéményseprési illetékeket az uj ké­ményseprési szabályrendeletben meg­állapított színvonalra szállítja le. A kolozsvári közigazgatási tábla ha­tározata — ha azt a központi közigaz­gatási tábla is helyben hagyja — feje- tetejére állítja a jelenlegi helyzetet, mert visszaállítja a kéményseprők szerzett jogait, ami azt jelenti, hogy jogilag visszaáll a városi kéménysep­rési szabályrendelet megalkotása előtti állapot. ... v . - v/ ■ Szörnyek és szörnyűségek Válasz néhány levélre a kuruzslás helyes értelmezéséről, a csodadoktorról és a csodákat mivelö orvosokról, aki­ket a babonás közhit az ember felé emel. — És szó van a babona és a fantázia elválaszthatatlan kapcsolatáról, mely századokon át máig is megmaradt

Next

/
Thumbnails
Contents