Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-20 / 190. szám

Egy vételen országszerzés regénye BUDAPEST augusztus hó. A kétméteres ur, aki után a dunaparti szálló halijában mindenki megfordul', most éppen a „Tetegraaf“ című lapot ol­vassa. (Következésképpen holland.) Ké­nyelmesen, lassan lapoz, de mielőtt bele­kezdene a következő oldalba, cigarettát vesz e’ő és rágyújt. A cigaretta hosszú, vastag és a dohánya — messziről látszik — aranysárga. Drága cigaretta. (Követ­kezésképpen az ur nemcsak holland, de gazdag is. Különben, aki itt lakik, vagy gazdag, vagy szélhámos. A szóban forgó "holland arca rózsaszínű, a hajai afféle buzaszőke és olyan ártatlanul kék sze­mei vannak, hogy a nefelejtsek megsár- gu'nának az irigységtől, ha egyáltalában irigyek lennének.) Az ismeretlen ur például Hollandia míi- nliszterelnöke is lehetne, esetleg Deterding petróleumkirály örököse vagy a királyi család tagja. Az ember soha nem. tud­hatja így nyáron, hogy kivel találkozik egv pesti szálló halijában. Tavaly, tavaly­előtt még amerikaiak, meg angolok is nyaraltak Pesten, költötték a pénzt, gond- talanabbul, mint némely titkos költő a szonetteket. Hátha „az eltűnt Éden egy késő sugara“ ez a kétméteres férfiú? Hót nem. Nem politikus, nem speku­láns, nem is herceg. Mérnök. Hendrik van Toolpnak hívják és a szabadságát tölti Pesten. Valamikor, a háború után, hozzájuk is lepottyant ott a nemzetközi szeretet egy csenevész, kiéhezett pesti prohgyereket. Hendrik van Toolp akkor járt egyetemre, megszerette a kis ágról* szakadtat. Azóta is figyel] a sorsát. Ügy­védet csinált belőle, pesti ügyvédet. Nyá­ron egykét hétre mindig eljön, megnézi, nem nagyon sovány-e az ügyvéd ur. Hai igen, elviszi magával1, Hollandiába, hizó- k urára. Ez már maga is elég lenne egy lés ■in­terjúnak. Megható, kedves, a szeretetnek, a határokon túl szárnyaló, mindent össze­fogó, érdeknélküli jóságnak mesekönyvbe való kis történet?. ITa az Isten mosolyog még manapság, biztosan akkor mosolyog, ha ilyen nagydarab, jó embereket lat, mint Hendrik; van Toolp mérnök ur, Hol­landiából. És ha egyszer kitör az örök béke, az csak azért lesz, mert ilyen embe­rek is akadnak még ebben a kemény és hideg, véres és okos világban. Deltát persze, nem ez a mérnök ur foglalkozása. Civilben a Zuider-See Tár­saság egyik főmérnöke. És mert az em­ber szeret tanu'lni, kifaggattam Hendrik van Too'pot, hogy mi is az at Zuider-See Társaság, amiről annyit halii az ember mostanában? És kiderült, hogy néha: az egyszerű mérnöki munka is lehet olyan hősies, heroikus és hasznos, mint —- mondjuk — egy ország elfoglalása ... Mert Hollandiában, ez folyik most, or- szágfoglnlás, földszerzés — éppen úgy, mint sok más részén a világnak, — mint például Ázsiában ... Kevés a föld, több keltene- Másutt fegyver után nyúlnak, öl­nek, háborúskodnak, zsarolnak. Hendrik van Toolp mérnök ur hazájában a szelíd hollandusok ásót fognak gátat építenek, elindítják a> kotrógépeket: hadat üzennek a tengernek! E hősi hadjárat vérteten, heroikus csatáiról mesélt a' holland mér­nök a dunaparti szálló csöndes halijában — miközben künn, a nyári napfényben olvadó Dunaparton a rikkancsok Danzig- ról és Tientsinről ordították a legfrissebb híreket... ‘ ' >v~'"r ' 224.000 iieldáár ej termőföld Kérdezni se kell: valóságos szabaclen- adást tart van-Toolp főmérnök a Zuider- See kérdéséről. Földrajzzal kezdi, törté­nelemmel folytatja és a technikai rész e­tek ismertetésével fejezi be. Érdemes szinte szórói-szóra kirni, mert olyan iz­galmas, mint valami regény. Végered­ményben az is: egy nép harca a termé­szet romboló erői el]en — egy csodálatos honfoglalás története... •— Azok, akik csak itt ott hallanak, vagy olvasnak a Zuider-See kiszárításá­nak munkálatairól, tulajdonképpen nem is tudják, hogy miről van szó — kezdi van Too'p főmérnök csillogó szemmel. Szinte sugárzik az arcáról, mennyire egy­benőtt a munkájával. — A ZuiderSee tulajdonképpen az Északi-tenger egyik öble, Hollandia déli partvidékén. Tulaj­donképpen afféle árterület volt. A Hol­landia déli partvidékén lévő Fries szige­tek határolják az Északi-tenger felől. Az ilyen tengerárlerületet szaknyelven „ho* mokturzásokkal elkerített lagúnáknak“ hívják. Már a rómaiak ismerték ezt a se­kély, tószerii és nagykiterjedésü vizterü* letet: Flavó tónak nevezték és alacsony- járatú. laposfenekíi hajókkal1 közlekedtek rajta. Veszedelmes hely volt; ha az Észa­ki-tengeren a dagály véletlenül erős vi­harral köszöntött be. kilométerekre csa­holt be a tengerár, át az alacsony ho­mokbuckákon, ameíyek a tengert és a la­gúnát elválasztottak egymástól. A XIII. században rettenetes katasztrófa történt: egy különösen erős, szökőárszerii viharos dagály áttörte a homokgátat, a tenger be­tört, a szárazföldre és 80.000 ember ful­ladt help az áradatba- Százezrek váltak hajléktalanná: valóságos nemzet] csapás volt ez ... Akkor támadhatott a. gondolat, hogy ezt az istenverést meg kell szün­tetni. ennek az állandó halálveszedelem­nek el ke1! tűnni a holland partokról... De nemcsak a szántóföldeket fenyegető áradat miatt vette fel a harcot a holland nép a Z ifi der-See vei. A hajózásnak is nagy akadálya. Az Északi-tengertől a Te- xel,-, Vlieland-, TersohcHing- és az Ame- land-szigetek választják el a közel 3200 négyzetkilométernyi vizteríUetet, amely nek átlagos mélysége mindössze három, három és fél méter: tele van veszedelmes zátonyokkal, amelyek teljesen lehetetlen­né teszik a hajózást. Mielőtt a szabályo­záshoz kezdtünk vo'na, lényegében se­kély tengeröböl volt: teljesen megbéní­totta a környék kereskedelmét... Egy pillanatra megpihent. Rágyújtott arra a bizonyos vastag, sárgadohányu ci­garettára. csak azután folytatta: — Az idők folyamán a Zuider See va­lóságos nemzeti veszedelem lett. Beláttuk, I hogy változtatni kell a helyzeten — de amikor az első számításokat elvégezték, riasztó számok rémitették meg a szakem­bereket. Hollandia ugyan nem volt sze­gény ország már akkor sem, de 'teljesség­gel lehetetten volt akkora lökét találni, amennyi kellett. Azért nem aludt el a do­log: mindig akadtak lelkes és konok fér­fiak, kik sikraszálltak a Zuider See kiszá­rításának gondolatáért. A múlt évszázad közepén végre megalakult a Zuider-See Társaság, amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy Hollandiát megszabadilja ettől a nemzeti veszedelemtől. A társaság mér­nökei terveket dolgozlak ki, amelyek alapján — csekély változtatásokkal — ma is folynak a munkálatok. De a terve­ket a megvalósulástól még hosszú idő vá­lasztotta eh — A technikai újítások korának kel­lett elkövetkeznie, hogy a munkálatok I végre megindulhassanak — folytatja- —- A világháború után, 1919-ben. amikor ( Hollandia — semlegessége folytán—gaz­dag lett és a feUirágozás korát éhe, végre munkához láttunk. A feladat még ameri­kai méretekben is óriási volt: 224.000 hektár termőföldet keltett elhódítanunk az Északi-tengertől! A feladat technikai része is óriási volt: a. világtörténelem fo­lyamán még nem vo'-t ehhez fogható gát- épitési és vizszabályozásj munkálat. Hollandia területe 7 százalékkal gyarapodik — A feladat az volt, hogy zsiliprend­szerekkel, gárakka'l zárjuk el a Wienngen- sziget és a szárazföld közötD a tenger: és az ilymódon ikiafakult ravakat kiszárítsuk. Amint Járja, a Zuider-See mélyen belanyu- lik a szárazföldbe: ennek a területnek a megmentéséről volr szó. A munkálatoknál rettenetes nehézségekkel kellett megkiizde- nünk. A viz ugyan nem mély, de a tala­ja természetesen iszapos. Sok helyütt na­gyon mélyre kellett ásni, hogy szilárd ta­lajt Találjunk. Figyelemmel kellett lennünk a dagályra, az apályra, az Északi-tengeren oly süni viharokra, amelyek bizony sok­szor rombolták össze hosszú hónapok munkáját. így történt, hogy csak 1932- b&n, fejeztük be az Északi-tengert a Zui- der-Seetőí elválasztó töltés építését. Ezzel a legfontosabb célunkat értük cl: a vesze­delmes öböl tóvá szelídült’, úgyhogy a holland térképeken azóta nem is Zuider­See a neve, hanem Yssöl-ró. Ezt a nevet az Yssei' folyóról kapta, amely Kämpen város közelében, a második elzáró töltés fölött ömlik a tóba. Ez a töltés a délnyu­gati és délkeleti úgynevezett polderek ki­szárítását teszi lehetővé. Hogy fogalma le­gyen a Wieringen-szigeti töltésről — el­mondok egyer-mást- Â hossza közel 30 ki­lométer, a sziget keleti végétől a Fries szárazföldig, Zűrig községig húzódik. A rengér adagos magassága felé hét méterrel emelkedik, úgyhogy teljes biztonságot nyiuijt a legnagyobb vihar okban, a legerő­sebb dagály idején is. A töltés tetején $ méter szél-es gár emelkedik, belső, a tó fe- löSi frontján pedig 34 méter szélességű kü­lön gátrendszer van, amelyen kettős vágá- ínyu vasútvonal fut, mellette 6 méter szé­les, katonai célokra is alkallmás müur és ugyancsak hat méter szeles kerékpárút hú­zódik. Gondoskodnunk kellett arról -is, hogy az uj belvízi tónak meglegyen a Ha­jóforgalma is. Ezt a kérdést kamarazsiili- pek s-eg its égével oldottuk meg. Ez azért volt fontos, mert az YsseJ tótól viziuton ■egész sereg fontos várost lehet mégközeli- teinii, közöttük Amszterdamot is. Olyan büszkén néz rám, mintha mind­ezeket a csodálatos dolgokat egyedül, a két kezével végezte volna el. Látszik raj­ta, hogy a munkáját nem mesterségnek tartja, hanem hivatásnak . . , — A nagy töltés felépirése után követ­kezet a tulajdonképpeni „országfoglalás“ — folytatja. — A tengertől visszahódított föl­det kisebb területekre szabtuk. Szövevé­nyes gát és töltésrendszerrei elzártuk á vi­zet, azután nekikezdtünk a szánkásnak. Az úgynevezett Wi er ingen-tenger észak­------------————........... BUDAPESIEl AZ Isáván Király Szállódé kan mmaűwas (VI. Podmaniczky-u. 8) kaphat minden igényi kielégítő, mér­sékelt áru szobát. Teljes ké­nyelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvi’2, litt, telefo­nos szobák. Telefon 202-43,294*24 A kÖ03'vnap legkeresettebb könyve; Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes A lélek muzsikai ebben a regényben és megindulás nélkül senki el nem olvas« hatja. Könyvnapi ára kartonálva 54 lej, díszes vászonkötésben 100 lej az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYABAN, Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidéki meg­rendelést utánvéttel is azonnal inté« zünk. Kérjen teljes könyvnapi ingyen nes jegyzéket. í nyugati részén négy év aíatt! mintegy 20 ezer hektárt szárítottunk ki, azután neki­fogtunk az északkeleti poldernek.-— Bocsánat — vágok közbe —, tulaj­donképpen mit jelent ez, a szó, hogy ,, polder“? —• A tengerről visszaszerzett Területet nevezzük poldemek — magyarázza, azr után tovább beszél. — Az északkelen poL- dei'rel is végeztünk 3 év alatt — itt 48 ezer hektár földet mentettünk meg. Hogy ez a munka milyen költséges, annak az illusztrálására 'elég, ha csak egy számot mondok: a vizkiemelő pumpák, amelye­ket a szárításnál' használunk, 126 millió holland forintot emésztettek fel! — És a wieringeiní gát mennyibe került? — Maga a gár 140 millió forintba,, a „mellékes költségek“ 75 millióba. — No,és üzlet ez? Nem fizet rá valaki? Érdemes? Háromszázezer ember élhet meg « az uj területen — Mindenek előtt: ez nem üzleti vál­lalkozás! De ettől eltekintve — nyugod­tan állíthatom, hogy igenis: üzlet! Hollan­dia területe a munka befejezése után 7 százalékkal gyarapodik, a megművelhető területek gyarapodása pontosan 10 száza­lék. Eddig körülbelül háromezer halász éldegélt a Zu'iderSee-n, szűkös körülmé­nyek között. Ha készen ítészünk, három- százezer telepes talál nyugodt, gondtalan és bőséges megélhetést a parasztgazdasá­gokban. Számítsa csak ki, kérem, hogy adóban, ipari fogyasztásban, a népesség gyarapodásában mekkora anyagi fellendü­lést jelent ez Hollandia számára! Megüti a fülemet a szó: parasztgazda­ságok! — Legyen, szives elmondani, hogy a ten­gertől elhódított területek hogyan kerül­nek’ a parasztok' kezére? Mosolyogva bólint. — Mi meglehetősen egyszerűen oldot­tuk meg a kérdést. A poldereket előbb az állam vette kezelésbe, termékennyé tet­te őket, azután kiosztotta a parasztok kö­zött, bérlet formájában.. Iil'yen módon hoz­zák bé a munkálatok költségeit, később •— szó van róla — átengedik a bérlőknek a gazdaságokat. De addig annak, aki a poldereken kialakított parasztgazdaságot akar bérelni, hektáronként. 300 font tőké­vel 'keli rendelkeznie. . ^ — A németalföldi parasztok a földét belterjesebben művelik és elsőrendű termé­keiket. jó áron. adják eh A poldereken a leidet külömben is megrrágyázta a tenger, feljavította az állam: hektáronként 50— 60 mázsa buza terem rajtuk, a bérösszeg meg alacsony. A házakat az állam építteti, elsőrendű kivitelében, régi holland stílus­ban: a föld bére pedig olyan alacsony, hogy a parasztok nagyon könnyen ki tud­ják fizetni. Ha pedig az a bizonyos 300 forint hiányzik, mirévalók a bankok? — néz rám csodálkozva. — Arra, hogy köl­csönt adjanak! Nem igaz? Bólintok. Boldog hallandus! Bár igaza van: a bankok csakugyan arra valók, hogy kölcsönt) adjanak .... * így foglal Németalföld uj országot a fen,, gertől. Künn, a Dunapart ragyogásában már az esti lapokat ordítják a rikkancsok: a cimbelük Danzigróh a nyilasokról, Tá­vol-Kelet viharfelhőiről harsognak. _________ 2, B, J. A könyvnap csodája: Barát—‘Éber—Takács i A művészei története I Teljes kiadás. Nagy lexikon alak, terje- j dehne 800 oldal, Í76 fénylemez és ló színes képmelleklet, remek nyersvá» szonkÖíésben 306 lejért kapható az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYABAN, Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre után- vetteí is azonnal szállítjuk. Kérjen a j könyvnapi kiadványokról ingyenes îi. — »■?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents