Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-19 / 189. szám

1939 augusztus 19. ELLENZÉK Hozzászólás az uj városház építéséhez Meglepetést és megdöbbenést keltett a város lakossága körében a mérnöki tanács álláspontja, — Egészítsék ki ifi „polgári tanács“~oí a magyarság képviselőivel, —^ Dr, Born emisa Sebastian polgármester figyelmébe! i KOLOZSVÁR, augusztus 18. Kétségtelenül nagyvonalú és érdekes terv az uj városház építésének terve. Megérdemli, hogy városunk polgárai tüzetesen foglalkozzanak vele. És bár mindannyiunkat különös figyelemre késztetnek a világpolitika nagy esemé­nyei, mégis minden tősgyökeres ko­lozsvári polgárnak jut ideje arra, hogy behatóan birálgassa azokat az ötlete­ket, amelyek az uj kolozsvári város­háza építése körül felmerültek. Vala­hogyan azt érezzük, hogy erre feltét­len jogunk van. Jogosult erre — nem­zeti különbség nélkül — a város min­den adófizető polgára, mert az uj vá­rosháza a közterhekből fog felépülni és igy ebben a kérdésben elsősorban a kolozsvári adózók véleménye kell az irányadó legyen. TERVEK, VÉLEMÉNYEK Valószínűleg ezt érezte városunk ki­tűnő polgármestere, dr. Bornemisa Se­bastian is, amikor az általa alakított „polgári tanács“ véleményét már több- Ízben is kikérte ebben a nagyfontos- ságu ügyben. Nem akarom részletezni az uj városház építésének terveit. Bő­ven tárgyalták már azt lapjaink. A ter­vekből kétségtelenül megállapítható, hogy dr. Bornemisa Sebastian polgár- mester maradandót akar alkotni és olyan palotát kíván létesíteni a városi intézmények számára, amely hosszú évtizedeken keresztül beszédesen hir­desse a kezdeményező nevét és mun­kásságát. Tudjuk, hogy a polgármes­ter bucureştii mérnök-bizottság véle­ményét is kikérte a városházépitésse! kapcsolatban, amely hatalmas terveze­tet nyújtott be a városnak. Ez a terve­det gyökeresen átalakítaná Kolozsvár egész arculatát, csak az a baj vele, hogy pénz hiányában nem lehet meg­valósítani. Ezenkívül a kolozsvári mér­nöki hivatal is benyújtott a városhoz két tervezetet. Az egyik szerény és csak a városház jelenlegi területére, valamint néhány környező épület le­bontására szorítkozik. A másik terv viszont a paloták egész sorát lebontás­ra ítéli. Uj főteret nyitna, amely egé­szen az egyetemig terjed. Ennek a tervnek értelmében le kellene bontani a Kolozsvári Takarékpénztár épületét, az Első Erdélyi Biztositó palotáját és a Sebestyén-palotát, amelyek a jelen­legi Kolozsvár legszebb bérházai. Mon­danunk sem kell, hogy az elvi szem­pontokon kívül csak a tulajdonosok kártalanítása is közel kétszázmillióba kerülne, ami már eleve józan meggon = dolást tanácsol minden olyan kolozs­vári polgárnak, aki a város pénzügyi helyzetét és jövendő sorsát szivén vi­seli. i Azt hiszem, az egész városban nagy megelégedést keltett, hogy az ugyneve= zett polgári tanács elvetette ezt a fel­legekben járó második számú tervet és a szerényebb első tervet fogadta el, amely a város tulajdonát képező épü­letek és néhány környező ház lebontá­sával (a Kolozsvári Takarékpénztárig) akarja megoldani az uj városház épí­tését. Ez a határozat körülbelül meg­felel a városi ügyvezetés jelenlegi szel­lemének. Az a rezsim, amelyet Borne- misa Sebastian dr. vezetett be a vá­rosházára, száműzte a közpénzekkel való könnyelmű bánásmódot. Egy év alatt sikerült nendbehozni a város költ* ségvetését és örvendetesen megválto­zott városunk külső képe is, amely al­kotó és tervszerűen folyó munka ar­culatát mutatja. A MÉRNÖKI BIZOTTSÁG MEG- j LEPŐ HATÁROZATA Ilyen előzmények után érthető meg­döbbenéssel olvastam az Ellenzék teg­napi számának híradását, hogy a város által összehívott mérnöki és épitőmes^ teri bizottság szembehelyezkedett a polgári tanács határozatával és újólag a költséges második számú tervet ja­vasolta elfogadásra a polgármesternek, illetve a város vezetőségének. Tudom azt, hogy városunk polgármestere hive a szabad vélemény nyilvánításnak. Már beiktatása alkalmával azzal nyerte meg a város lakosságának egyöntetű ro- kenszenvát és megbecsülését, hogy a polgárság képviselői előtt leijeientette: i szól: bár hat évre kinevezett polgármestere ennek a városnak, mégis minden tény­kedésében ki akarja kérni a polgárság véleményét, mert küldetésének beíeje- zése után azt akarja érezni, hogy ennek a városnak minden lakója meg volt elégedve ténykedéseivel. Ezt az alkot“ mányos felfogást elsősorban újságírói múltja sugalmazta dr. Bornemisának. Tudjuk ugyanis azt, hogy a polgármes­ter a román közírók első vonalában áll, aki számtalanszor adott uj irányt véle­ményével a közéletnek. Természetes tehát, hogy figyelemmel kiséri a hiva­tali ténykedéseivel kapcsolatban meg­nyilatkozó véleményeket és felhasznál­ja a hasznos ötleteket. Ennek az elv­nek alapján irom le ezeket a sorokat és már eleve meg vagyok győződve arról, hogy Bornemisa polgármester figyelembe fogja venni az itt követke­ző véleménynyilvánítást. TAKARÉKOSKODJUNK! Az Ellenzék az uj városháza építé­sének tervbevevéséíől kezdve, pontosan beszámolt a nagyfontosságu terv kö­rüli események minden mozzanatáról. Városházi tudósitónk pontos jelentése alapján közöltük a polgári tanács ér­tekezéseit. Megírtuk, hogy milyen ötle­teket vetettek fel a különböző mérnö­ki bizottságok. Hallatta véleményét az Ellenzék kitűnő közírója, dr. Krenner Miklós, a közmegbecsülésben álló Spec- tator, aki leszögezte, hogy bár az uj városháza építésénél elsősorban taka­rékossági szempontokat kell figyelem­be venni, ragaszkodni kell a város ha­gyományaihoz és a modernizálás lázá­ban nem kell gyökereiben megváltoz­tatni Kolozsvár világszerte hires Fő­terét. Helyet adtunk hasábjainkon egyik kiváló román polgártársunk vé­leményének is, aki a kormány hivata­los lapjában, a ,,Tribuna“=ban szögezte le, hogy az észszeriiség és takarékosság szelleme kell áthassa ebben a felelős­ségteljes kérdésben a váró® vezetőit, mert a túlméretezés esetleg az anyagi nem pótolható semmilyen „Luxus- vagy Csoda-Creme -vei, serr pedig utánzattal. Nincsen a2 egész világon még egy Krém, mely a bőrápoló Eucerdet tartalmazná. Ezért vásároljon kizárólag csak NIVEA-C rerne-t és nem mást csőd szélére sodorja a város pénztá­rát. A polgármesterhez érkezett hozzá­szólásokból is egyöntetűen az tűnik ki, hogy a város polgársága takarékossá- ffot tanácsol és ezért kell mindenek­előtt meggondolni, hogy melyik tervet fogadják el az illetékesek. Ezzel a szemponttal homlokegyenest ellenke­zik a mérnöki tanács döntése, amely a polgári tanács véleményével szembe­helyezkedve, kitart a költséges máso­dik számú terv mellett. De túl a pénz­ügyi kérdéseken: más szempontjaink is vannak, amelyeknek alapján a legszi­gorúbb bírálat tárgyává kívánjuk tenni a meglepő határozatot. i EGÉSZÍTSÉK KI A POLGÁRI TANÁCSOT! Semmilyen célját és értelmét nem látjuk annak, hogy — bármilyen ke­csegtetőek legyenek is a jövő kilátásai — lerombolják a város legszebb három palotáját, amelyek Kolozsvárnak csak díszére váltak. És meggondolandó a városházát környező épületek lebontá­sa is, amelyet a mérnöki hivatal, mint „jelentéktelen kisebb épületeket“ em­lít elsőszámú tervében. Ezek a „jelen­téktelen kisépiiletek“ az erdélyi múlt­nak nagyon sok eseményét hirdetik. Korszakok emléke elevenedik fel ben­nünk a látásukra! Gondoljunk arra, hogy nagy küífödi metropolisokban féltő gondossággal Őriznek meg olyan városrészeket, amelyek magukon vise­lik a múlt patináját és ezzel az idegen­forgalom érdeklődését is a városra irá­nyítják! Polgármesterünk, aki igazi kulturember, bizonyára ezeket a szem­pontokat sem fogja figyelmen kívül hagyni. ' '• j Mindezek után egy konkrét indít­ványt kívánok leszögezni a nyilvános­ság előtt. Nem hiszem, hogy bárkinek kifogása lehessen az ellen, ha kiegé­szítenék a polgári tanácsot, amelyet a polgármester hivott életre és amelynek összeállítása szuverén joga a város el­ső polgárának. Kéti évtized után a poli­tikamentes kormányzat kezdeményezé­sére megegyezés jött létre az államha­talom és az etnikai kisebbségek között. Törvényhozóink vannak a parlament­ben, képviselőink a Nemzeti Újjászü­letés Frontjában: elemi jogunk tehát, hogy a közigazgatási választások le* zajlásáig is méltó képviseletünk legyen abban a tanácsban, amely Erdély fővá­rosának sorsirányitásában véleményt nyilvánít. Ennek a városnak közterheit fele­részben ma is a magyar nemzetiségű adózók viselik. Ezeknek az adózóknak nagy megnyugtatására szolgálna, ha kitűnő polgármesterünk hivatott veze­tőit meghívná a polgári tanácsba. Fel* tétlenül jelentős hely illeti itt meg a Magyar Népközösséget, gazdasági ér­dekképviseleteinket és kulturténye* zöinket. Az egyetem tudós professzo­rai mellett szólaltassák meg a magyar­ság régészeti és kulturszakértöit is. Nem hisszük, hogy olyan kiválóságok véleménye, mint Kelemen Lajos pro­fesszor; jVagy!dr. Krenner Miklós, hát­rányára lenne a városfejlesztés tervé­nek. Kérjük a polgármestert, hogyannak a tárgyilagosságnak és puritán becsü­letességnek szellemében, amely minden ténykedését jellemzi, tegye megfonto­lás tárgyává ezeket az indítványokat, amelyek az itt élő magyarság egyön­tetű kívánságait. Végh József. az uj aiiampoigarsagi felvételi kérvényt? Mindem, érdekeli okvetlenül jelentkezzék az összeírásán* — A Magyar Népközösség központjának nagyloníossága Selvitágosiiásai KOLOZSVÁR, augusztus 18. A Magyar Népközösség Központi Irodája közL: ismételten felhívjuk az érdekeltek figyelmét arra, hogy saját jól fel­fogott érdekükben mielőbb kérjék az állampolgársági névjegyzékbe való fel­vételüket. Törvényadta jogunkat csak abban az esetben tudjuk érvényesíteni, ha a magyar társadalom is megmozdul és segítséget nyújt a hontalanoknak. Éppen ezért különösen a magyar falvak vezetői tartsák kötelességüknek a felvilágosító munkát, nézzenek utána, kik azok a magyar emberek, akik nem szerepelnek az állampolgársági listában s tudassák velük, hogy lehető­ség adatott jogos kérésük teljesítésére. Egyben felszólítunk minden jelentke­zőt, hogy az esetleges visszautasításokat vagy sérelmeket azonnal hozzák a Népközösség tagozati irodáinak tudomására. Megjegyezni kívánjuk, hogy a törvényt követő igazságügyminiszteri rendelet a félreértések egész sorozatára nyújt lehetőséget s éppen ezért megtörténtek a szükséges lépések a kérdés végleges tisztázása érdekében. j ü@Épi kell Müliaii a licnciil? |Az Ellenzék egyik legutóbbi számá­ban egyébként közöltük, hogy Kolozs­vár város tanácsa az uj állampolgár­sági törvény végrehajtási utasításának értelmében a jövő hét elején kezdi meg a régi állampolgársági lajstromból ki­maradt Kolozsváron lakó polgárok ősz- szeirását. Az uj állampolgársági lajst­rom összeállítása október 27-ig tart. Eddig az időpontig mindenkinek kell jelentkezni, mert aki most kimarad, az örökre elveszti minden jogát. Az előző szokásoktól eltekintve, most kérvénnyel kell) mindenkinek jelent­kezni s hogy a jelentkezést megköny- nyitsiik, alább leközöljük a kérvény­nek szövegét, amelyet román nyelven be keil adni. A kérvény szövege igy Domnule Primar. Subsemnatul ........... născut la... (ziua, luna să anul) in comuna ........... judeţul ................ cu onoare Vă rog să binevoiţi a mă înscrie în listele de na­ţionalitate ce se întocmesc Ia Primăria Municipiului Cluj, potrovit dispozitiu- nilor Decretului Legii Nr. 2939 publi­cat in Mon. Of. Nr. 171 din 27 Iulie 1939. i In acest scop anexez următoarele acte: 1. Extrasul de naştere. | 2. Certificatul de apartinentă Nr. ... 3. Buletinul de domiciliu. 4. Certificat de neop.tare Nr. ........ că dela data de 1 Decemvrie 1918 nu m‘am prevalat de o naţionalitate stră­ină. ;5. Certificat că nu figurez in contro­lul străinilor si nu am beneficiat de paşaport străin. Deasemenea, rog să binevoiţi a îns­crie împreună cu subsemnatul si pe soţia mea (numele, pronumele) .... născută ........... (data naşterii) ... f.... in comuna . . . . judeţul . . . pre­cum si pe copii X. Y. născut Ia .......... (locul si data naşterii) ........... anexând aici atât extrasul de căsătorie, cât ii extrasul de naştere a copiilor. Cluj, la .. . . 1939. Domnului Sale j Domnului Primar al municipiului Cluj. Igen fontos, hogy a jelentkezésnél mindenki lehetőleg személyesen jelen­jék meg az összeírással megbízott tisztviselők előtt és vigye magával a kérvényben felsorolt okmányokat, mert ezek nélkül az állampolgársági listába senkit be nem Írhatnak. Ha valaki te­hát csak a kérvényt nyújtaná be, nem elegendő, mert a törvényes határidőn belül mellékelni kell ahhoz az összes okmányokat. Jelentkezni kell azoknak, akik kolozsvári illetőségűek és itt szü­lettek, ugyancsak jelentkezhetnek azok is, akiknek más városban, vagy más községben van illetőségük. Igen fon­tos1 az elvált és özvegyasszonyok je­lentkezése is, ezek ugyanis ott kelt je­lentkezzenek összeírásra, ahol a há­zasságkötés idején elhalt vagy elvált férjük illetőséggel birt.

Next

/
Thumbnails
Contents