Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-18 / 188. szám

p 3 B3CHSM ELLENZIK Riportsorozat a babonáról ii. Â szerelem és hűség varázsszere beszélgetés folytatódik: s így szó esiiki arról is, hogy vájjon hogyan rea­gált a kereszténység a babonára? Magáéra tette? vagy megtagadta? Aztán megindul egy rendkívül érdekes eszmecsere a legtitokzatosabb kérdésről: a szerelem és babonák kapcsolatairól. Arról, ami évszázadokkal ezelőtt volt, s ami még ma is, az úgynevezett modern korban, teljes primitviségében dívik. 1 TEMESVÁR augusztus 17. Kezdjük tán ózza! — mondja Láng kr nár —, hogy vájjon a régmúltban mi (ólja vo't annak a rengeteg babonának, amj olyan szervesen egybekapcsoHódoll >a mindennapi élettel? Vájjon tudatos • kok voUak-e ezek? vagy tudat alatti vn kuni kényszerképzetek, anvk a prhnihv entber fantáziáját izgatták? Amilyen egy :szerűnek látszik ez a kérdés, épp olyan szövevényes, mert muri tudjuk a babo­nák nui is épp úgy élnek ősrégi, vagg modern változataikban, mint s-á- évek­kel czelötb Egy azonban kétségtelen: a babonákká] és varázslatokkal a démonok kártékony hatásai alól akartak szaba­dulni az emberek. Óvintézkedések voltak ezek, amelyek vidékek és népfajok sze­rint változtak. A káldeusok és az egyip­tomiak babonái például sokkal magasabb fokon állottak', máit teszemazt a vad törzseké és így tovább. ; , Azt kérdem: l ; . ’ , < .— Es a mágiái? \Z,Z-~r . .„ — Közös bölcsőjük van. Amikor a sok hókuszpókuszos eljárás közben észrevet­ték, hogy a 'természet erőit itt-ott fel! le­het használná, minden igyekezetük odia irányult, hogy azt a maguk számára biz- lositani is tudják. Innen indul kt a má­gia. Hogy azután ugyanakkor a véletlen önkéntelenül alapot szolgáltatott nehány olyan momentumra, melyből később tu­dományos alaptétel lett, az a történések természetes velejárója. ■— Abban az időben mindenld babonás volt? — Túl széles a kérdés. Nem értem tisztán. ^ ^ Másképpen adom fel: — Hogyan reaqáh a babonára a ke­reszténység? .> Mielőtt felelne, bőröndjéből kiemel két poharat és egy tömzsi üveget. Az asz- latnai teszi és tölt. Az ital feketébb, minit a kávé és sürü, mint a szörp. Erős, fű­szeres és zamatos. Messziről hozta. Né­hány pohár után a kánként járnám. Le­szalad az ember lábába, hogy aztán óva­tosan visszasompolyogjon: és végigremeg­jen <a gerincen. Igazán kellemes Móka, cseppet sem csodálom, hogy nem utazik nélküle. ■= Mosolyog:1-. A. /-_ ••—1 És most válaszolok kérdésére. A kereszíténvség megje1 emsekor — a zsidó­kon kívül — az egész világ a démonok­tól vafó félelem hatása alatt állott. Te­hát? Nemcsak hogy babonásak voltaic az emberek, hanem a vele kapcsolatos va­rázsaitokat is ii/ték. A jó és a rossz szol le­niektől való IT-Icnuik a csúcspontján ál­lott s ez a félelem hatalmában tartotta azokat a népcsoportokat is, amelyeknél úgy, ahogy, valamilyen vallás már kuaihr kull. Ez aztán termékeny talaja és jó melegágya volt a varázslatoknak, amit az ,,orvosok“ különböző betegségeknél olyan ,,kitiinö‘‘ eredménnyel alkalmaz­tak. De ne 'térjünk el; azt kérdezte: ho ggan reagált a kereszténység a babonára. Elmesélem a' kitűnő professzornak, hogy egy nöismerösöm évek óta parányi üveget hord rctikiiljében, amelyben hi­gany, kenyérbél, só és egy már teljesen felosztott papirszetetke van, melyre a- imádott férfi neve volt felírva, összeál­lításkor egy varázsigét kellett mondania, hogy eredményekben Inba ne legyen. Nagyon érdekesnek találja, rögtön lejegy­zi és megkérdi, vájjon nem tudom-e a varázsige szövegét és jelentőségét? De igen: „Olyan s'ent 1 egyek dőlted, mint amilyen szent dolgokból van ez összeté- ve és úgy ne legyen nyugtod nélkülem, mint amilyen nyugta nincs e higanynak.“ Szóval az elválaszthatatlan cs nyugtalan szerelem varázskeveréke. „Eddig mindig bevált.“ Jót nevettünk. -—- -­— Ezt nem ismertem, jóllehet néhány ezer modern babonáit őrzök feljegyzéseim között. Régiek közül nagyon érdekesek azok, amelyek n büvölés és főleg a gyó­gyászat körébe vágnak s amelyek közül' ' 11 • 11 kérem: ;i keresztények jéül ehet az (‘gyis'enbc veiéit szilárd liiliik műiden rossz szellemei elcsi'lilolj mégsem hal­tak le’jesen elszigetelődni a kor nyomás/ té> babonáitól. A/ a rengeteg babonás ee remónia, amit a káldeusok szerteszét szórítaík a világban, itt is megkapó szko dőlt, fels/ivódoit s pogány szokások egyncmel vikél a maguk világnézetének megfelelően álalakilollák és a gyakorial­ba vitték. —- Például? — Mit- mondjak hamar jáhan. Pél­dául a különböző islen.j.télelek, minit lii/próba, vizpróba stb , amiket az igaz ságs/oJgá Itatásban a'ka Inra/.lak. Isméi? o/ekel? \ tíi/próba abba álfblt, hogy a bűnnel vádolt szerencsétlennek tüzes va­sig nyomtak „ markába s azt kilenc lé­pésnyire kelleti cipc'nie. Aztán n vasat elvették', kezeit beköt őz lék', hogg semmi­lyen gyógyszert ne lehessen rá és lepe­csételték. Három nap mai Ián lebontották a kötést. Ha az égés nyoma leljesen dliint, a vádiéit ár tatáin volt Ellenkező cselben bűnös, amiért aztán lakolnia kellelt. Szö­vői 'ilyen és ehhez hasonló dolgok, amik idővel a felvitágosiilLság lénye mellett szé jjclfoszlotlak. - - • v * ' ^ még rrua is Igen s°k van alkalmazásban. Ha járt Ka'otaszegen, hallhatta a .sok­gyermekes anyáról: „vérével tojást ke­vertek1'. Ez egv öspogány eredetű mon­dás, mely szerint hittek abban, hogy ha tojásfehérjével keverik a nő vérét és el ássák, bő gyermekáldás lesz. Vagy egy másik: az egész régi magyar néphitben megtaláljuk a hitvesi hűséget biztosító szert, csak egy cédulára fel kellelt írni a nevet, összekeverni a vérrel és megetet­ni a liázastárssa1. Sohasem kelleti nyug* talankodiüok. Megkockáztatok egy kérdést: — Vájjon ma Is beválna ez az elővi­gyázatosság? ' * Nyomatékkai felel: ■ e ■./■**•.<■ - • — A 'em hiszem. Még akkor sem, ha kilószámra etetnék a papírt egymással a házastársak. Megegyezünk abban, nagy kár, hogy ezt nem alkalmazzák némi módosítással 1 ma is. 10 3 9 au g u izi u s 18. MA 58 ÉVE munmm WBwmoBnmMuü'i 1881 argusztiis 17 én az Ellenzék saját sajlópöréael foglulfzo:ik behatóan Hartha Miklóst kég katonaliszt ősszí s abfhdla; I gron (]éd>or erről lámádé) cikkel irt az Ellenzékben és ízért snjtóbi lóság dé ke­rüli. Nemcsak az országos, hanem a vi­lágsajtó i.s élénken foglulkf/Zalt ,• pörrek Az ijlenzék előző számlában halai inas cikk' vitázol! n kolozsvári Magyar Pol­gárnő me g azt irta. hagg az esküdi zé’ ki tárgyalási nem n vigadóban folytai jóik le (ahol később a Memorandum pör zaj­lód ), mert a törvényszék nem segíti dé IJgronéfc politikai komédiái zásait, a kö­vető számban pedig IJgron (iábor nagy­méretű és ragyogó védöbeszédél közölte. Az augusztus 1G i ' zámban n lárgyrdás részletes lefolyása olvasludő. A bíróság i(/g nádad I meg: El női: IP rá Pál, sza- vozóbirák: Gomanescu és Péterffy; ügyész Ili rá János; jegyző Tischler Domokos; esküdlek; Csavassy Gyula dr. kincstári ügyész, Pikier József táviróliszt, Eszter- házy János gr., Fischer Lajos dr. ügy­véd, Gajzágó István kereskedő. HorovUz Samu vállalkozó, Mcdgyessy József keres­kedő, Nagy Dániel mészáros. Nagy Kál­mán tanító. Ossikcmzky József dr. egyet, tanár, Plosz Sándor dr. egyet, tanár. Vis­kó Imre iparos, továbbá Dorgó Albert dr. kir. közjegyző és Deák József tanár pót- esküd lek. Az igazmondást az esküdlek feje; plosz Sándor dr. olvasta föl és ezek alapján a bíróság Ugrani a lazítás bün­tette (10 nem, 2 igen). a rágalmazás vét­sége (9 nem, .? igen) és beesőd cl sértés ki­hágása alól (G igen, ß nem) fölment ette. Budapest ünnepi lázban ven; Fiume vá­ros többszáz polgára jöll d vendégesked­ni Ciol/a János pád esi a vezetésével. Ér­dekes, hegy Jakab Fjek történelmi tanul­mánya a Magyar Fiumé-röJ épp most. jelent meg. Budapesten országos taniló- gyűlés és nöipari kiállítás van. Bécs egy forgalmas pontján egy négyemeletes ház összeomlott; többen életűiket vesztették. Prágában leégett a pár hét elölt Rudolf trónörökös és fe-esége jelenlétében föd- avatntf cucli nemzeti színház; valóságos nemzeti gyász uralkodik olt. Parisban megnyílt a nemzetközi viUanykiáditás. Cdcveben szobrot állítanak Lohengrinnek; állítólagos „hattyúimra“ ma is a'l és bör­tön. SzékelyudvarheJyt Ugrón Gábor le­mondása folytán (a kolozsvári választást fogadta d) 0>'bán Balázst választják meg képviselőnek. Lapunk négy színházi es­téről számol be (kél közbekerült ünnep miatt). Szombaton Gabányi Árpád „A jómódúak* c. színmüvét játsziók Krasz- pay né jutalmául (Gero Linn, Gyencs László, Boér Emma, Szacsvay Imre. Bo- rovszky. Temesvári né, Szcntgyörgyi, Zi­lahi. Gyula), vasárnap n Sinke követke- I zeli sorra (Pálmai Fka. Várnái Miklós, Szilágyi Bé:a, Gabányi Árpád). Nagybol­dogasszony napján színre került .,Quasi­modo“ (Dómján Rózsa, Szcntgyörgyi, Mátrai) és e nap midaliák be Maillart Ai- mé: a ..Remete csengettyűje“ c. operet­tet (Fáimén, Várnái. Sziklai Emilia, Mar­cell). Pálffy Dann Lipót gr. 42 történel­mi jelmczképct ajándékozott n Nemzeti Színháznak és most készíti n Bank-bán opera ..korhűd' jelmez terveit; Vastagh György hasonlókép előkészíti ci Hunyadi László opera jelmezeit. Lapunk rendsze­res idő jelentést és prognózist közör. Fü­zetekben jelenik meg Széchenyi Béla gr. ..Keleti utazása“, A hiszékenység vámszedői l~ Ne búsuljon —- nyugtat Láng ta­nár — van egy csomó más egyéb, amit átvettünk és kitünően használunk. A sze­relem mindenkor „primer é’etszükséglet“ volt és ezért olyan bájitalokat és más csodaszereket kotyvasztottak és kotyvasz­tanak ma is, hogy a1 legkitűnőbb vegyészt is zavarba hozzák. A szerelem és babona közti kapcsoM ma épp olyan misztikus ködben úszkál, mint régen s a rendkívül sokrétű feltalálásnak — bármilyen teríté­ken történjék is az — egyetlen parancso­lata van: hinni) benne! 5 ciz emberi hiszé­kenységnek mindig megvannak a vám- szedői. Az erre alapítóit, foglalkozási ág egyike a legjövedelmezőbbeknek. Alfabetikus vastag füzetet tesz elém. Furcsábbnál-furcsább nevek a világ min­den tájáról. Kuruzslók és bűbájosok, akik a legmerészebb képzeletet is felül­múló szerekkel „dolgoznak“ ma. a testi és lelki gyógyítás terén. M-ndegyik név mellett egy szám. Utalás a részletekre. Nehány ismerőst) keresek. Kiegészíthetem? Hogyne, — mondja — kik azok és mit csinálnak? Bediktálom nehány váradi, aradi, kolozsvári közismert kuruzsló ne­vét és elmondom, lei, hogyan dolgozok. Pontosan följegyez mindent. Ţomor gra­fitja úgy siklik a finom papíron, mintha olajozva lenne. — Alkalmilag felkeresem valamennyit. 1 A kolozsváriról1 hallottam már. Sarlatá­nok, ezek kérem, sarlatánok. Pillanatra, mintha kikapcsolódott vol­na mondanivalóból. Idegesen dobol az ujjaival: — Szóval köszönöm. Most várjon ké­rem. Kikeresek néhány érdekesebb fel­jegyzést és felolvasom. Remekül fog mu­latni. Jegyez? — Igen, jegyzek. Tehát?... Jenei József. AMIÉRT PILLANATNYILAG AZ EURÓPAI VITA FOLYIK Képünkön Danzig egyik legszebb tere látható, rajta a hires „Artushof“ nevii ' régi épülettel __Mini a higany Irtózatos tűzvész pusztított Románszsntgyörgy-fürdőhGlysn Tizenhét ház poppáégett ROMÁNSZENTGYÖRGY, augusztus 17. A naszödmegyei Románszent“ györgy=fiirdőben borzalmas tiiz pusztított, amely porráégeíeít tizenhét há­zat. A leégett házak között van a csendőrőrs, a községháza és az adóhivatal. A rettenetes szélben a tiiz egyre jobban terjedt és a község lakossága hiába küzdött a vésszel. Jó idő múlva megérkeztek a besztercei és a naszódi tűzöl- tók, akik azután hosszas munka után elfojtották a tüzet. A tűzoltást erősen akadályozta a vízhiány. Románszentgyörgyre megérkezett a besztercei ügyész és a csendőrszázad parancsnoka, akik megkezdték a tiizvizsgáíatoí. A tiiz nagy pánikot keltett a fürdőhely vendégei között. A tűzoltók megérkezéséig a tűzoltási muiikála° tokát a község lakossága végezte a csendőrök és a társadalmi szolgálat ott működő if ja i vezették. » • . .

Next

/
Thumbnails
Contents