Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)
1939-08-02 / 174. szám
1939 augusztus 2. MM &LLBBNZÚKw Végzetes évfordulóik: Julius utolsó hetétől kezdve most frnár minden nap negyedszázados „jubileumokat“ hoz. Évfordulókat, nem köznapi, hanem történelmi értelemben. Sajnos, a jubileum szónak bennük eltolt és másított értelme van. Nem örö- ifnöt és boldogságot fejeznek ki az évfordulók, — még a nagy diadaloké sem — hanem csak az emberiség legnagyobb megpróbáltatásának eseményfüzéreit. A háborúét, mely „rossz“ üzlet volt. Julius utolsó napjaiban történt az osztrák-magyar monarchia úgynevezett demarsának átadása Bel- grádban, majd a hadüzenet' kihirdetése és a mozgósítás elrendelése negyedszázad előtt. A „nagy“ események, mint ilyenkor történni szokott, rohamosan torlódtak és augusztus elejére kibontakozott a világháború. Most mindenütt a föld kerekén emlékezet és írás ezekkel az évfordulókkal bíbelődik s a történelmi valóságokhoz a még nem véglegesítő történelemirási megállapításokat is hozzáfűz. Annál inkább, mert a világháborút követő húsz esztendő tanulságaiból megállapítható már, hogy nem egyszerűen az lett, aminek képzelték: egy tarthatatlan helyzet föloldása és rövid mérkőzés után új hatalmi rendeződés, hanem egy páratlan világtörténelmi fordulat, még nagyobb, mint a francia forradalmi és napoleoni háborúk, a harmincéves és a keresztes hadjárat kora, bár ezek időtartamban és talán tömegességben fölötte állanak, olyan, aminő a római birodalom összeomlása és a népvándorlás volt a kereszténység győzelmével kapcsolatosan. Politikai, társadalmi, erkölcsi, művészi, nemzedéki forradalom volt a következménye és ma is nyakig uszunk ebben a tiizhányós és olvadékony korszakban, talán az uj világháború, vagy egy uj világbéke lehetőségei felé, amely ezt a világtörténelmi átalakulást még iszonyúbbá teheti, vagy nyugodt és természetes mederbe irányíthatja. Olyan óriás időkben élünk, amelyek néhány évtizedbe sűrítik össze a Nagy Konstantinok, Attilák és Nagy Károlyok századait és drámáit). A jövendő történetírás kiapadhatatlan anyaga lesz mindez s a rádiós eszméken nevelt uj nemzedékek döbbenetes félelemmel fognak tekinteni ezekre az időkre, még akkor is, ha /sikerül elkerülni azt az elképzelheíet- 'leniil nagy pokoli válságot, amely napijainkban fenyeget és esetleg a legutóbbi negyed,század változásait és igé- íreteit gyerekjátékká leminösiti. | De most ne gondolkozzunk századokban. Amiről az utolsó másfél év óta (kezd úgyis leszokni az emberiség az /időszerű kérdések sokassága és ereje j következtében. Forduljunk a jelen órák érdekeihez, mint ma ugyszólva minden í politikus, újságíró, egyszerű olvasó, vagy hallgató. Ne törjük fejünket rajta, hogy milyen történelmi korszak dbálódzik velünk, micsoda ismeretlen változás következhetik el holnap és holnapután. Foglalkozzunk, mintahogy a legtöbben teszik most, az emlékek és la jelenések szakadatlan egybevetéséivel és kapcsolataival, mit cselekedjünk írni, a jelentéktelen tényezők, mikor a milliók ma csak a hajszálcsövesség I révén és a lélektani Iégköralakitás szempontjából szerepelhetünk, csak az egyesek döntik el, amit egyébként ; sorsnak nevezünk. Mit tehetünk? Va- jlami keveset mindenki: egy-egy halk ’kiáltással fokozhatja e fenyegető légikor feszültségét, vagy egy sóhajtással enyhiti azt. Ha mindenütt a világon majd egyformán sóhajtoznak az emberek, akkor talán sikerül rákésztetni a rendelkezőket egy nyugodt és békés .helyzet alakítására, amelyben a 25 esztendős sorsforditó forradalmi korszak elutasitbatatlan szükségeit békés eszközökkel oldhatják meg. Érdekes, hogy a világháború évfordulóit tárgyaló cik- jkek, minden különbözőségük ellenére, 'tulajdonkép ezt a „sóhajt“ erősitik. 'Például nem pengetik az úgynevezett 'felelősség kérdését, amely a békekötést és a nyomában élő első éveket betol- [lőtte és befolyásolta. Egyszerűen az álltalános szerencsétlenségről és a katasztrófáról emlékeznek meg és kihangsúlyozzák ama részleteket, amelyek szerint hajszálon függött akkor is a béke lehetősége. Szóval ezt a IeheíöEsnléicltoáiy ve!s nagy választékban mái? 80 tejtől kasiva az Bllaiisék kőny^osztályában Cluj, F. unirii* No. 9« kapiiiták í í előli állanak a Magyar Népközösség kolozsvári tagozatának szervező üs*. Bartlia Ignác képviselő nyilatkozata a szervezésről- ~ Lelkesen csatlakozik a magyarság a Hégikozesség táborába Nagyfoiifossága ieivilágosiíásoü az aiinptlgársági ügyben KOLOZSVÁR, augusztus 1. Az ország számos vidékén megalakultak már a Magyar Népközösség tagozatai, most pedig elérkezett az ideje a kolozsmegyei és kolozsvári népközösségi tagozat felállításának is. A magj^arság megszervezésének szükségességét mindenki belátta és valamennyi magyar tényező jóváhagyásával történt az, hogy O Romániai Magyar Népközösség vezetősége dr. Bart ha Ignác ország- gyűlési képviselőt, az ismertrtevü io“ gászt hízta meg Kolozsmegye és Kolozsvár magyarságának megszervezésével. ] Ez a választás nagyon szerencsés volt, miután dr. Bartha eddigi közéleti munkássága alatt is bebizonyította kitűnő szervező képességeit. iDr. Bartha Ignác, mielőtt a szervezés munkáját megkezdte volna, körlevélben fordult az összes magyar intézményekhez és egyesületekhez, támogatásukat és véleményüket kérve. Az ősz- szes beérkezett válaszok egyhangúan megegyeznek abban, hogy a magyarság megszervezése elsőrendű feladat. Kérdést intéztünk dr. Bartha Ignác országgyűlési képviselőhöz a szervezési munkálatokkal kapcsolatban. Erre vonatkozólag a képviselő a következő kijelentést tette: BEFEJEZÉS ELŐTT ÁLLANAK A SZERVEZÉSI MUNKÁLATOK — Tekintettel arra, hogy a magyarságot minden körülmények között és minden eshetőségre, feltétlenül meg kell szervezni, a magyarságnak életbe* vágó kötelessége, hogy most már ön- magától sorakozzon fel az egység zászlaja alá. A magyarság belső erejét csak ugv mutathatja meg, ha egységes vonalba tömörül. Biztosan hiszem, hogy a magyarság megérti azt, hogy kellő megszervezése létkérdés számára és megteszi kötelességét, melyet jól felfogott létérdeke is parancsol. Ami a szervezés munkálatait illeti, — mondotta tovább dr. Bartha — az megkezdődött és ennek élén Szolnoky Gyula gyárigazgató áll, aki a legnagyobb lelkesedéssel váílalta ennek a fáradságos munkának oroszlánrészét. Előreláthatólag két héten belül alakuló közgyűlésre hívhatjuk össze a Magyar Népközösség kolozsvári tagozatát. — Örömmel közölhetem, — folytatta nyilatkozatát dr. Bartha — hogy az erdélyi magyarság megszervezésének gondolatát az összes magyar intézmé* nyék nagy lelkesedéssel fogadták és már előre biztosítottak arról, hogy ebből a munkából nemcsak hogy a legteljesebb mértékben kiveszik részüket, hanem minden igyekezetükkel azon 1 esznek, hogy a Magyar Népközösség a Románia területén élő összes magyarokat szoros testvéri egyetértésben kovácsolja össze. Feívilágosifás az állampolgársági névsorba való jelentkez Szóba hoztuk ezután Bartha Ignác előtt az uj állampolgársági összeírás módozatait. E kérdéssel kapcsolatban kijelentette munkatársunknak, hogy a kormány ezzel az uj intézkedésével visszaállította az 1924. évi, vagyis Mz összeírás előtti állapotot s így azok, akik tán önhibájukon kívül az összeírás idején a névsorból kimaradtak, nem veszítették el jogaikat. Csak egy sérelmes pontja van az uj összeírással kapcsolatos kormányrendeletnek, az, amely az összeírásra jelentkezők névsorának 20 napra való közszemlére tételét rendeli el. A névsorba való felvétel ellen felszólalással lehet élni s a felszólalásokat az igazságügyminisz- tériumban erre a célra alkotott bizottság bírálja felül. A királyi helytartókhoz megküldött végrehajtási utasítás szerint az állampolgárok jelentkezésének lezárása, október 27. után még 20 napi közszemlére teszik a név jegy zé~ két és csak azután terjesztik fel az igazságügyminiszterhez és csupán az igazságügy minisztériumban működő felülvizsgáló bizottság jóváhagyása után ismerik el az utólag jelentkezők- állampolgárságát. A NYUGDIJNÉLKÜLI NYUGDÍJASOK ÜGYE — A Magyar Népközösség vezetősége — folytatta nyilatkozatát dr. Bartha Ignác — mindent megtesz a rendelkezés sérelmes pontjának megváltoztatása érdekében s minden igyekezetével azon lesz, hogy legalább e határidő előtt, azoknak állampolgárságát ismertesse el, akik azért nem kapják meg nyugdijukat, mert a névjegyzékből annakidején kimaradtak. I Ezeknek a szerencsétleneknek érdekében a Népközösség vezetősége lépéseket fog tenni a Központi Nyugdíj- pénztárnál, hogy addig is, amíg az igazság ügy minisztérium állampolgárságukat véglegesen elismeri, az utólagos jelentkezés alapján, legalább visz- szamenöleg fizessék ki visszatartott nyugdijaikat. Különben az elintézés siséget most ugyancsak meg kell sziv- 1 leíni, mert minek a világháborúba való belesodródás és beleugrás megismétlése, amikor utána csak újabb megoldatlanság jönne, és a régi megpróbáltatás csak sulyosodnék? Ezért egyér- telmiiíeg rajzolják le a borzalmas háborús veszteségeket, amelyről pedig ma már minden gyerek tudja, a jövendő borzalmak lehetőségéhez képest, még csak nem is voltak borzalmak. Érdekes körülmény továbbá, hogy a szemben álló felek oldalán egyforma tárgyilagossággal állapítják meg a világháborúból eredt helyzeteket. Ez a tárgyilagos szemlélet és megoldási vágy, reményt nyújt, hogy még amit csak az kere érdekében fel fogjuk keresni az összeírással megbízott egyes hatóságok vezetőit, igy Kolozsváron dr. Bornemi- sa Sebastian polgármester urat. Felkérjük, hogy készíttessen külön névsort az utólag jelentkezett nyugdíjasokról és ezt a névsort az igazságügyminisztériumhoz már most terjessze fel, hogy ne kelljen az utólagos jelentI kezés végső időpontját megvárniuk, mert addig nyugdíj nélkül elpusztulnak. Ennek a névjegyzéknek elkészítése — véleményünk szerint — nem kerül nagyobb nehézségbe és bízunk abban, hogy a kormány mél" tányolja ezeknek a nyugdíjasoknak nélkülözéseit és még a végső határidő bevárása előtt intézkedni fog. Megnyisd a gödöllői cserkész világiamboree GÖDÖLLŐ, augusztus iAz idén elsőizben gyűltek össze nemzetközi világjamboreera a föld cserkészlányai. Az 1933. évi gödöllői jomboree sikerének eredményeként a cserkészíánvok világszövetsége a táborozás megrendezésével Magyarországot bízta meg. A magyar cserkészleányszövetség a megbízatás alapján az ideális elhelyezésű Gödöllőt választotta ki a latin-angol elnevezés szerinti „Pax Ting“, azaz ,,béketábor“ helyéül. A tábor hivatalos megnyitását juilius 30-ra tűzték ki, de már napokkal azelőtt- meg jeliem re k a táborozásban résztvevő egyes 'idegen csapatok. A táborba 33 nemzet, mintegy 3000 főre emelkedő létszámmal vesz részt, amelyhez Magyarországból még 900 cserkészleány csatlakozik az ország különböző (Budapest, Szeged, Debrecen, Pápa, Kecskemét) városaiból. A résztvevők száma igy három és félezerre emelkedik. A külföldi cserkészcsapatok közül először az angolok és hollandok érkeztek meg, aikiket a lengyelek, majd az észtek cserkészleánycsapatai követtek. Ezután a norvégek, franciák', finnek, majd a svédek, lettek, svájciak, dánok, délszlávok írek, skótok, luxemburgiak, végül az indusok, ujzélandiak és ausztráliaiak kiküldöttei érkeztek be. egyik, vagy másik fél minősít igazság13 talanságnak, okszerű áldozattal, vagy legalább belső megenyhitéssel jóváte- hető, ha szerencsés véletlen még ismeretlen pillanata megérleli a megbeszélést és a háborús megoldás kiküszöbölését kitükröző hangulatot. Természetesen, kivétel nélkül, mindenütt vannak ideges és szenvedélyes hangok, uszító vélemények és törekvések, ámde látható, hogy apadó számban és a legdinamikusabb politikusok már békésen szeretnék megoldani a mostani válságot. Minden fegyverkezés, minden bui- togatás, minden látszólagos mozgósítás mögött ott parázslik a vágy az ellentétele barátságos és emberszereíö meg» A legnépesebb csapatai (nemienként több, mint 200 résztvevővel) Franciaországnak, Dániának és Hollandiának van* nak. De még ezt is felülhaladja az angol cserkészleányszövetség 300 főnyi csapata. A legkisebb 'különítmeny Ujzélanddé, mindössze két főből áll. Vasárnap délután nyitotta meg ünnepélyes külsőségek közölt vitéz nagybányai Horthy ’ Miklós, Magyarország kormányzója a nemzetközi leánycserkészszo- vetség gödöllői táborát. Az ünnepélyes megnyitón a magyar politikai élet számos előkelősége, közöttük a magyar kormány tagjai, Teleki miniszterelnökkel az élen, jelenrek meg. „ , t —.— — riirnn ........... SCOTUS VIATOR FIA MOLDOVA VIDÉKÉT TANULMÁNYOZZA. Cam- pulungból jelentik: Hugh Seton-Wat- son, a Scotus Viator néven ismert világhírű angol köziró fia, erdélyi látogatása után Moldovába utazott, ahol meglátogatta Vatra-Dornei gyógyfürdőt, majd a társadalmi szolgálat több vezetőjével hosszas kirándulást tett a környéken. Hugh Seton-Watson a látottak alapján tanulmányt fog irni Romániáról. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a ísg« választékosabb kivitelig, legolcsóbbas az Ellenzék könyvosztályában, Clnj* Piaţa Unirii. 1 oldására. Lehetséges, hogy mentői inkább foglalkoznak majd a háború „jubileumaival“ e végzetes nyáron és őszön, annál több reménye nő fel a szenvedélyek és gyűlölködések felesleges voltáról, az ismeretlen jövőben rejlő nagy békekorszakról, ábrándozó tömegember lelkében s igv az emberiség elkerülhetetlen átalakulása nyugodt mederbe kerülhet. Rejtelmes erő van a 25 éves évfordulók tóduiásában, a régebbi nemzedék borzasztó emlékeiben. Valami kísérteties vonás, hogy épen most uiul meg a 25 révén a világháború képe • és eszméje, mikor talán egyynéhánv hét után döntenek az uj világháború ügyében. •••